Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évf. 56. szám 1972. március 7, KEDD Ara: 90 fillér A Közép-magyarországi Pincegazdaság idei beruházásai Korszerűsítik a szőlő- és borfeldolgozást Folytatódik a megyei program RlltlSIItfBCü'f Cl fit Kiállítás a múzeumok ■®klllCI|fGwlCII képzőművészeti kincseiből Egy évvel ezelőtt alakult kecskeméti székhellyel a Közép-magyarországi Pin­cegazdaság. A múlt évi fej­lesztési program megvaló­sításáról és az idei beruhá­zási célkitűzésekről kér­tünk tájékoztatást Török Sándortól, a pincegazdaság műszakiigazgató-helyettesé- tŐL — Sok minden hiányzik még — mondotta beszélge­tésünk elején Török Sán­dor —. s a beruházások megszigorítása nálunk is érezhető feszültséget okoz. Elsősorban azért vagyunk bizonyos mértékig hátrá­nyos helyzetben, mert az általunk átvett területen 1968 óta sok létesítmény építése húzódott eL 1971-ben minden erőfe­szítésünk arra irányult, hogy befejezzük az áthú­zódó beruházásokat. Kecskeméten például a pa­lackozó üzemhez tartozó bortároló-bővítés. Gyulán ■ egy félmillió palackos ke­verő raktár készült el. Emellett jelentős össze­geket fordítottak pincésze­teink szállítóeszközök be­szerzésére és különböző technológiai gépek, beren­dezések vásárlására. Bács- Kiskun megye területén a legkorszerűbb berendezé­sekkel láttuk el az izsáki szőlőfeldolgozó üzemet. Itt a világon jelenleg ismert legmodernebb COQ-típusú prések, s egy nagy teljesít­ményű szűrőgép a folyama­tos feldolgozást teszik lehe­tővé. Az itt üzembe állított seprőprés ugyanis 24 órán­ként 200 hektoliter borsep­rőt dolgoz fel, amelyből tel­jes értékű bort nyerünk. Az ipari üzemfejleszté­sekről szólva a műszaki- igazgató-helyettes elmond­ta, hogy a legjelentősebb — mintegy 80 millió forintos beruházást a budafoki pezsgőüzemnél valósítják meg. A hagyományos kézi eljárásról a teljesen automatizált pezsgőgyártásra térnek át, s ezzel az eddigi évi 1,7 millió palackról évi 6—8 millió palackra növelik a termelést. Az üzem re­konstrukcióját 1973-ban fe­jezik be. — A többi pincészetnél a fejlesztésnek alapvetően nem a kapacitásbővítés, ha­nem a korszerűsítés a cél­ja — hangsúlyozta Török Sándor. — Természetesen tárolótér bővítésére helyen­ként szükség van, de ebben az esetben is a gyors meg­valósításra törekszünk. Ezért hagyományos vasbe­tonból készült tárolók épí­tése helyett fém- és mű­anyag tartályokat szerzünk be. A közelmúltban két da­rab 750 hektoliteres, üveg­szállal erősített poliészter- tartályt vásároltunk. Az eddigi tapasztalatok szerint beválnak. Árban ugyan nincs különösebb megtaka­rítás, viszont 3—4 évi építkezés helyett fél év alatt jutunk hozzá a szükséges tárolókapa­citáshoz. Csalcrday Károly aláírta a biztosítéki egyezményt BÉCS (MTI) Az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozá­sáról szóló szerződés alap­ján a Magyar Népköztár­saság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kö­zött biztosítéki egyezményt írt alá március hatodikén Bécsben dr. Csatorday Ká­roly külügyminiszter-he­lyettes és Sigvard Akiund, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója. Rahman sejk hazautazott a Szovjeten éhéi MOSZKVA (MTI) Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla Desh Népi Köz­társaság miniszterelnöke hatnapos látogatás után tegnap elutazott a Szov­jetunióból. Ütőn hazafelé a repülőgépről táviratot intézett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökhöz. Rahman őszinte háláját fejezte ki a meleg fogad­tatásért. DACCA Megérkezésekor a daccai repülőtéren a többi között kijelentette: „A tárgyalások során kölcsönös megértésre ju­tottunk, ami szolgálni foe- ja a béke és a biztonság érdekeit nemcsak Ázsiá­ban, hanem az egész vilá­gon. A Bangla Desh és a Szovjetunió együtt fog mű­ködni a béke javára, a népek virágzásáért Bangla Desh 75 milliós népe és kormánya nevé­ben mély köszönetemet kí­vánom kifejezni a nagy szovjet népnek és vezetői­nek, Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, Nyikolaj Podgomijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének és Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének. Bangla Desh népe mindörökre megőrzi szívében a mély hálát a Szovjetunió népe és' kormánya iránt azért az önzetlen segítségért és ‘ámoenüsaruélvben bennünket részesített és részesít” ÍMTU Ma már jelentős gondo­kat okoz a pincészeteknél is a munkaerőhiány. A sző­lőfeldolgozó üzemek több­ségében még a 10 évvel ez­előtt vásárolt, ‘ munkaerő­igényes horizontál prések vannak használatban.. Eze­ket az elkövetkező években olyan folyamatosan műkö­dő gépekre cseréljük át, amelyek munkaerőigénye negyedrésze a horizontál présekének. A pincészetek munkájának intenzív fej­lesztését mozdítja elő még a borászathoz szükséges egyéb eszközök — szűrők, szivattyúk, szeparátorok —, korszerűbbekre való kicse­rélése. A homoki borok kedvel­tek bel- és külföldön egy­aránt. Ezért a Közép-magyarországi Pincegazdaság vezetősége úgy határozott, hogy a vállalatfejlesztési alapjá­ból jelentős összegekkel segíti a megye szőlőterü­letének rekonstrukcióját. Meggyőződésünk ugyanis, hogy itt az Alföldön lehet olyan telepítéseket létesíte­ni. amelyeken évi 12—15 ezer forintos ráfordítással elérhető áz 50—60 mázsás holdanként! termés. Ehhez természetesen meg­felelő szőlőművelő gépek kellenek. Közülük egyik, legfontosabb az automata szőlőszüretelő gép. A mező- gazdaságban is csökken a munkaerő, s a szüret rövi­desen már megoldhatatlan­ná válik kézi erővel. Ép­pen ezért a napokban ír­tunk alá szerződést egy amerikai rendszerű verőlé­ces szüretelő gép vásárlá­sára, Ezt célgazdaságunk­ban kívánjuk kipróbálni, remélem sikerrel — fejezte be tájékoztatóját' Török Sándor. Nagy Ottó Vasárnap Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériá­ban került sor „A magyar képzőművészet 100 éve a Bács-Kiskun megyei mú­zeumokban” című kiállí­tásra. A galéria kupola­termében ünnepélyes kül­sőségek között, dr. Romány Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára részvételé­vel, több száz főnyi fővá­rosi és megyénkből feluta­zott érdeklődő jelenlété­ben tartották meg a nagy­szabású művészeti esemény megnyitóját. Az ünnepi beszédet Ga- ramvölgyi József művelő­désügyi miniszterhelyettes mondotta, aki kifejezte azt a véleményét, hogy a (ki­állítás túlnő az egyszerű bemutató keretein. A tár­laton szereplő 160 műal­kotás értékes dokumentu­Go ram völgyi József miniszterhelyettes megnyitja a kiállítást. (Tóth Sándor felvétele) ma hazai festészetünk ala­kulásának, s tükrözi Bács- Kiskun négy múzeumának értékes gyűjtőmunkáját. Sok meglepetést is tarto­gat a művészetszerető kö­zönségnek, mivel több olyan kiemelkedő alkotást is találnak itt a látogatók, melyek egyébként nehezen hozzáférhetők. Kiállításra kerültek a kecskeméti mú­zeum Nemes Marcell-ha- gyatékánák, Oltványi Im­re Bajának adományozott modem magyar gyűjtemé­nyének, valamint Holló László (kiskunfélegyházi ajándékának és a halasi múzeumból Thorma János festészetének legszebb da­rabjai, Barabás Miklóstól — a tizenkilencedik szá-' zad mesterein át — Nagy Istvánig, Kemstok Károlyt tói Barcsay Jenőig majd minden jelentős festő és irányzat helyet kapott eb­ben a válogatásban. A kiállítást a rendező^ dr. Telepy Katalin szak­avatott útbaigazításával járhatták végig a megnyi­tó résztvevői. Sikert arat­tak a megyebeli ifjú tex­tilfestők, azaz a batikszak- körök kis művészei is,' akiket Balogh Ilona ta­nárnő mutatott be a kö­zönségnek. T. P. Az öntözésről tanácskoztak hét megye szakemberei Kalocsán Az öntözési operatív bi­zottság, a megyei tanács és az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság rendezé­sében hétfőn délután az öntözés és vízgazdálkodás időszerű tennivalóiról ta­nácskoztak Kalocsán Bács- Kiskun és Baranya megye 73 állami és szövetkezeti Tavaszkezdet a kertészetben A bácskai körzet egyik legnaprobb zöldségtermesztő szövetkezete a bajai Micsurin Tsz. Üvegházaiból, fóliaágyas kertészetéből már kora tavasztól kezdve nagy mennyiségű primőrárut szállít a város ellátásá­ra. Negyvenholdas szántóföldi kertészetében most végzik a tél végi talajerőpótlást. Holdanként tíz má­zsa vegyes műtrágyát szórnak a paradicsom, a prita- min- és zöldpaprika, a petrezselyem és a sárgarépa alá. . (Pásztor Zoltán felvétele) gazdaságának vezető szak­embered. A választás azért esett a Duna -menti város­ra, mert ebben a tájkör­zetben van hazánk öntöző műveinek 6 százaléka. Itt helyezték üzembe Magyar- ország első több, mint 4 ezer hektáros, mesterséges csapadékot szolgáltató be­rendezését, és ebben a körzetben készül el még a negyedik ' ötéves terv időszaka alatt a Kalocsa II. öntözőfürt. Dr. Glied Károly, a me­gyei tanács elnökhelyette­sének megnyitó beszéde után Szenti János, az Al­sódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság vezetője, a me­gyei öntözési operatív bi­zottság elnökhelyettese is- mertette Bács-Kiskun me­gye és a Mohácsi-sziget 1971—1972-es évi csapa­dékviszonyait, valamint a talaj víztartalékának ala­kulását. — Indokolja az öntözést — mondotta az előadó —, hogy a sokévi átlaghoz viszonyítva már­is 250—300 milliméter csa­padék hiányzik. Mivei a gazdaságok jelentős része a nyár végi, őszi hónapok­ban elmulasztotta a kalá­szosok csírázását, kelését előmozdító öntözést, szük­séges, hogy legalább egy ízben 40—50 mm-nyi mes­terséges csapadékkal lás­sák el a gabonavetéseket, ahol erre lehetőség van. A bevezető előadás után a vitában Berta Jenő a fajszi Kék Duna Tsz elnö­ke a szakszerű öntözés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet, Sebestyén Tibor, a nagybaracskai Haladás Tsz főagronómusa pedig öntözési versenyt kezdemé­nyezett. Felszólalt még Pálfi Pál, a megyei AG- ROKER igazgatója, Hu­szár Mihály, a Kalocsai Vízgazdálkodási Társulat i/rnyrra.tóia, Bnqó Dénes, a Solti Állami Gazdaság me­zőgazdásza, Deák Adolf, a hartai Béke Tsz elnöke és Papp Ferenc, a homokmé- gyi Aranykalász Tsz elnö­ke, Gádor József, a me- gyej öntözési operatív bi­zottság elnöke. A vitában elhangzotta­kat dr. Glied Károlv ösz- szegezte. K- *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents