Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ‘Perön XXVn. trrt. 24. szám lffl. március t, SZOMBAT ^rst 90 fillér A BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA Követendő a Bajai Állami Gazdaság módszeré A növénytermesztés ^ íEsí tcscyol tanácskoztak a mezőgazdasági szakemberek Bemutatkozás M egyék bemutatkozása a fővárosban nem újkeletű dolog. Mégis, mi Bács-Kiskun megyeiek most úgy érezzük, hogy Budapest, lakossága, vezetői, az országos lapok, a Rádió és Televízió munkatársai megkülönböztetett figyelemmel vártak és fogadnak bennünket. Jóleső érzéssel tapasztaltuk ezt már az előkészületek során is,- amikor oly sok segítséget adtak ahhoz, hogy a kiállítások és rendezvények a legníéltóbb környezetben kapjanak helyet.1 A meg\/e képzőművészeinek az Ernst Múzeumban megrendezett tárlata máris kedvező visszhangra talált. A Duna—Tisza köze hagyományait is őrző gazdag népművészet, s a halasi csipke a Budavári Palota szép ■ termeiben — méltán reméljük — ezreket vonzanak majd. Nem csak kuriózumok, de egy nép lelkét, érzéseit, gondolatvilágát is megmutatják a fafaragók alkotásai, melyeknek a Fővárosi Művelődési Ház adott otthont erre a hónapra. De a legnagyobb izgalommal és legtöbb munkával a mai nap eseményére készült Bács-Kiskun megye. Szó szerint a megye, mert a Mezőgazdasági Múzeum termeiben ma 11 órától tulajdonképpen a dolgos hétköznapokra nyílik kilátás. Az elmúlt évtizedekre, az utóbbi esztendők' erőfeszítéseire, sikerekre és gondokra, melyek ugyan nem mindig olvashatók le az eredményeket jelző grafikonokról, tablókról és makettekről, de a figyelmes szemlélő meglátja mindezeket a tömör adatok és számok mögött is. K ülönös érzés ott bemutatkozni, ahgl úgy hisszük, ismerősök vagyunk. Megyénket ezernyi szál köti a fővároshoz. Nemcsak a hivatalos kapcsolatok révén, de a gazdasági vérkeringés és kulturális élet természetes áramában is szövődnek ezek a szálak — üzemeink egy részének központja van itt, fővárosi művészek tanyáznak nálunk stb. — S ezeken túl, hányán és hányán emlékeznek a fővárosban élők közül nemrégen volt Bács-Kiskun megyei, kecskeméti, bajai munkásságukra, s vallják ma is idevalósiaknak magukat. De prózaibb dolgokat is mondhatunk: még ma is több ezer a megyénkből naponta beutazó, fővárosi üzemekben dolgozó emberek száma ... Itt futkosnak olykor alkatrészekért a tsz-ek anyagbeszerzői, s a nagyobb választék reményében még sokan felutaznak — tán csak a kikapcsolódás kedvéért is — vásárolni a falvakból, településekről. S hány horgászt, kirándulót vonz hetente a tassi Duna-ág, a Szelidi- tó, a Sugovica partja, — ki tudná ezt megmondani. A kölcsönös megismerés változatos lehetőségei ezek, de jórészt mégis inkább csak esetleges találkozások. S ennél jóval több kell ahhoz, hogy igazán értsük és megértsük egymás dolgait. A megyénkből elszármazott egyik barátunk mondotta a napokban: azt hittem, hogy ismerem Bács-Kiskunt töviről hegyire, hiszen itt éltem sokáig. Tíz éve, hogy elmentem innen, és most nem ismerek rá, minden megváltozott. N em változott meg minden, ezt ma látjuk jobban, s tudják, saját helyzetükön érzik a tanyán, távoli szállásokon élők. De mégis szinte naponta megújul, alakul és fejlődik minden. Ahogy másutt is az országban. Mert egyáltalán nem hisszük azt, hogy csoda történt nálunk. Annyi bizonyos: sajátosak, s ezerarcúak ezek a változások. Ezt nem ismerheti csak az, aki bennük él. Az átutazó előtt rejtve maradnak. Valljuk tehát, hogy szükség van a szervezett és tervszerű bemutatkozásra, önmagunk megmutatására, hogy még jobban ismerjék megyénket, az itt élő emberek alkotó munkáját mindazok, akik eddig is számos jelét adták az irántunk megnyilvánuló figyelemmek. L átogatóba menni csak ahhoz érdemes, aki szeretettel és jószándékkal fogad bennünket. Országunk fővárosa most a legjobb házigazdaként fogadta Bács-Kiskun megyét, s kíváncsian várja, mit hoztunk a tarsolyunkban, újai, szépet, tanulságosat. Szeretnénk hinni és remélni, hogy neim okozunk csalódást. meghonosodott tudományos ismeretekre, a szocialista országokban gyártott, illetve forgalmazott gépekre, vegyszerekre és a hazai fajtákra alapozták. Az állami gazdaság rendszerébe bevonja a környező termelőszövetkezeteket, s néhány év alatt a terméshozamokat kétszeresére kívánják növelni. A vitában elsőnek dr. Maár András, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karának tanszékvezető tanára szólalt fel, aki tájkörzetenként foglalkozott a termelő- szövetkezetek szakosításának eddigi eredményeivel és a távlati lehetőségekkel. Több mezőgazdasági nagyüzem vezetője ismertette a témában eddig történt kezdeményezéseket Megállapították, hogy a 15—20 növény helyett 3—4 kultúrával történő foglalkozás biztonságosabbá _ teszi a termelést több lehetőség ' van a korszerűsítésre, a hozamok növelésére. Többen szóvá tették, hogy a szakosítás további útja a mezőgazdasági nagyüzemek közötti sokoldalú termelési és gazdasági együttműködés. K. S. Készül a cigarettapapír A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat kiskunmaj- sai üzemében két műszakban 5 géppel naponta 300 ezer darab szivarhüvelyt és 2 ezer csomag cigaretta- papírt gyártanak. Képünkön a Törekvés szocialista brigád — amely Vajda Dezső vezetésével az üzemen belüli munkaversenyben az első helyezést érte el. (Pásztor Zoltán felvétele) Pénteken tanácskozási tartottak Kecskeméten a megye mezőgazdasági nagyüzemi növénytermesztési szakemberei. A szakosítás helyzetét és a további előrelépés lehetőségeit vitatták meg. Az eszmecserét Miklós János, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének alelnöke ' nyitotta meg. lzinger Pál, az állami gazdaságok központja termelésfejlesztési főosztályának vezetője áttekintést adott az eredményekről. Elmondta, hogy a termelés szakosítása függ a természeti tényezőktől, a piac szükségletétől, a technikai, technológiai felkészüléstől. Az utóbbi években hazánk mezőgazdasági nagyüzemeinek termelésszerkezete jelentősen megváltozott. Főként azokat a növényeket termesztik, amelyek magas termést adnak, jól gépesíthetők és bőséges jövedelmet hoznak. Kukoricából a világ élenjáró államaihoz hasonló hozamokat értünk eL A terméseredményeket tekintve az Egyesült Államok és Franciaország után a harmadik helyet foglaljuk el. Egyes kultúrák termesztése elmaradt a követelményektől, az igényektől. Csökkent a cukorrépa, a dohány, a burgonya, számos zöldségféle termőterülete. Ezért ahol hagyományai vannak e növények termesztésének, keresni kell a lehetőségeket a gazdaságosság megteremtésére. A cukorrépát 300 mázsán felüli holdan- kénti hozam esetén érdemes csak termelni, a burgonyánál 200 mázsa a hol- dankénti optimális hozamhatár. A szakosítás jó példájával szolgált a Bajai Állami Gazdaság. A bajai kukoricatermesztési rendszer a már jól bevált, az üzemek számára könnyen hozzáférhető technikai bázisra építették. A hazánkban Népfrontbizottság alakult a kalocsai és a kiskunhalasi járásban A Hazafias Népfront helyi tisztújító nagygyűlései után sorban megtartják alakuló ülésüket a népfront járási bizottságai. A kecskeméti járási bizottság hételejei megalakulását követően csütörtökön munkához kezdett a kalocsai járás népfrontbizottsága is. A falugyűlések bizalmából a járási bizottságba delegáltak egyhangúlag elfogadták Farkas Józsefnek, a Hazafias Népfront megyei titkárának indítványát a járási elnökség tizenhét tagjára. Elnökké ismét dr. Caál Istvánt, a járásbíróság elnökét, titkárrá pedig Vidéki Istvánt választották meg. Az alakuló ülésen részt vett és felszólalt Berta Somogyi László, a járási párt- bizottság első titkára, ott volt a járás két országgyűlési képviselője: Molnár István és Raffai Sarolta, valamint Pétiké János, a megyei tanács járási hivatalának elnöke is. A járási bizottság egy évre szóló munkaprogramja kialakítását célzó vitában — elsősorban a demokratizmus kiszélesítésével és a tudatformálással összefüggő hasznos javaslatokkal — dr. Nagy Béla (Solt), Otrok András (Szalkszentmárton) és dr. Toponári Ferenc (Du- navecse) vett részt. Rendkívül nagy aktivitás jellemezte a kiskunhalasi járási bizottság tegnap megtartott alakuló ülését, ahol elnökké dr. Csetényi Artúr főorvost, titkárrá pedig Tóth Ferencet választották meg újból. A járási népfrontbizottság éves munkaprogramját kialakító vitában sokan hallatták szavukat a bizottság újonnan választott, nagy részt fiatal tagjai közül, s tapasztaltabb társaik támogatását kérték. örvendetes tapasztalata a vitának, hogy az ifjúság különböző problémáitól, a tanyai villamosítás gondjától, a zöldség- és gyümölcsellátással kapcsolatos feladatoktól kezdve a gépjármű- vezetői oktatás problémaköréig bezárólag, megannyi hasznos, időszerű téma és tennivaló került szóba. Az alakuló ülés vitájában részt vett Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Benkovics István (Jászszentlászló), Somogyi László (Jánoshalma), Radnai Gyula (Kelebia), Majer István (Kisszállás), Karmó István (Mélykút), Juhász István (Csólyospá- los), Eke Istvánná (Pirtó), Filadelfi János (Jánoshalma), Ábrahám F. Piroska (Kiskunmajsa), Papp Sándor (Szánk), Rozsnyai Má- \ria (Kisszállás), Kuluncsics Margit (Csikéria), és Juhász Teréz (Tompa). Ott volt az alakuló ülésen Fáik Miklós és Rauscher György- né országgyűlési kép,r! is. i e. l 13 ezer nődolgosé képviseletében A homokhátsági mező- gazdasági szövetkezetekben több mint 13 ezer nő dolgozik. Területi szövetségük nőbizottsága pénteken Kecskeméten értékelte eddigi tevékenységüket. Magony Imre, a területi szövetség titkára megköszönte helytállásukat, majd tájékoztatót adott a szövetkezetek termelési és tétszámgazdálkodási gondjairól. Ezután Király Lászlóné, i szövetség nőbizottságának elnöke tartotta meg beszámolóját. Számot adott a 95 tagszövetkezet nőbizottságának nyújtott segítségről, a másfél év során tartott előadások, tapasztalatcserék hatásáról. A mozgalom vezetői részére , szervezett továbbképző tanfolyamok szükségszerű- ek voltak, a felvetődött kérdések túlnyomó része a nőket érintő jogi ismeretekben való járatlanságból adódott. Ezért is javasolták, hogy a szövetkezetek jogtanácsosai adjanak rendszeres tájékoztatást ezekről a témákról. Eredményesnek bizonyultak a mezőgazdasági üzemeknél 8 feldolgozó vállalatoknál tett látogatások, a Kecskeméti Városi Tanács vezetőivel való beszélgetések, mert ezáltal más területek eredményeit, gondjait ismerhették meg. A helyi feladatok megoldásán kívül kapcsolódtak az országos kezdeményezésekhez. A vietnami gyerekek részére indított takaróakció számlájára 24 ezer forint készpénzt fizettek be és 152 takarót küldtek el. Az utóbbi másfél évben nagyon sok szövetkezetben javították a nők munka- és életkörülményeit, bővítették a szolgáltatások körét bevezették a szabad szombatot. Akadnak azonban olyan negatív jelenségek is, amelyek gátolják az előrelépést. Ilyenek például, hog a szövetkezetek 10—15 százalékánál a nőbizottság elnöke nem tagja a szövetkezetnek, illetve a közgyűlések 50 százaléka nem választotta be őket a vezetőségbe. . A beszámolót követó vitában, többek között, fe' szólalt Tóth Lászlóné, az MSZMP Kecskeméti Járási Bizottságának munkatársa. aki a nők gazdasági vezetésben való részvételével foglalkozott. D. £.
