Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
Vezetés, üzem- és munkaszervezés (Folytatás az 5. oldalról) tenek az üzem, a vállalat dolgozóival. A jobb kapcsolat elősegíti a dolgozók tulajdonosi gondolkodásának, szocialista tudatának alakulását, ezáltal a munkához, a közösséghez való viszonyának javulását A munka javítását célzó intézkedési tervek többsége most készül. Ezekkel összefüggésben felhívjuk a [figyelmet az alábbiakra: — A munka hatékony- jságának növelését a meglevő eszközökkel, a belső [vállalati tartalékok feltárásával, illetve felhasználásával teremtsék meg. Előbbre kell lépni a munka- és üzemszervezésben, felhasználva a tudományos munkaszervezésből adódó előnyöket a más területeken meglevő tapasztalatokat — A szervezésnek komplexnek. sokoldalúnak, folyamatosnak kell lenni. Olyan szervezési, Intézkedési terveket készítsenek a [vállalatok, amelyek a középtávú terv időszakára j— a terv szerves részeként meghatározzák a ten- ! ni valókat — A vállalatok vegyék [figyelembe létszámhelyzetüket s gazdálkodjanak hatékonyabban az élő I munkával. — Az extenzív fejlesztési lehetőségek ideje lényegében lejárt Megyénk munkásosztálya már kellő termelési tapasztalatokat szerzett, képes termelékenyebben dolgozni. Természetesen, megnőttek a dolgozók szociális, kulturális és egyéb igényei is, s törekedni kell ezek kielégítésére. *<- A munkafegyelem megszilárdítására, a munkaerőmozgás csökkentésére, az anyagi érdekeltséget és a fegyelmezés eszközeit együttesen kell alkalmazni, mivel csak a kettő együtt hatékony. Az üzemi demokrácia fogalmába a jogok és a kötelességek egyaránt beletartoznak. — Olyan szervezési, intézkedési tervek készüljenek, amelyek magukban foglalják az élőmunkával való hatékonyabb gazdálkodást a termelő berendezések jobb kihasználását az anyagmozgatást stb. A bérezési rendszerek fejlesztésével jobban kell ösztönözni a dolgozókat a munkaidő teljes kihasználására, a megfelelő minőségi munkára. E cél szolgálatába kell állítani és az eddigieknél jobban felhasználni a munkaversenyben és az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket. — A gazdaságtalan termelés visszaszorítását is hatásosabbá kell tenni. Egyes vállalatoknál vannak ilyen törekvések, a legtöbb helyen azonban még csak a probléma érzékelésénél tartanak. mellett azonban tapasztalható a verseny lendületét gyengítő formalizmus és bürokratizmus. A munka- verseny-mozgalom rendszerébe általános jelleggel épült be a vállalati eredmények értékelése és ösz- szehasonlítása. A vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetői tevékenységének gyengesége, hogy helyenként kampányszerűen foglalkoznak a versenynyel, a dolgozók mozgalmát nem tudják kellően összekapcsolni a tervfeladatokkal, ily módon nem tudják eléggé kihasználni a mozgalomban levő erőt, lehetőségeket. A mozgalom céljainak helyenként ilyen értetlenül való kezelése, adminisztratív irányba terelte a versenyértékelést. Ezzel pedig megsértették a munkáskollektívák igazságérzetét, kedvét szegték a versenyben részt vevő dolgozóknak. Nem értünk egyet az olyan vezetők magatartásával, akik a dolgozók jóhiszeműségével visszaélve, a saját vezetési munkájuk fogyatékosságából eredő lemaradások pótlására igyekeznek felhasználni — szabad szombatokon, vasárnapokon — a versenymozgalmat Üdvözöljük azonban, ha az ilyen műszakokat nemes célok érdekében vállalják a munkáskollektívák, például a tanyai iskolák javára. Korszerűsítette a fonalak tárolását a Bajai Finomposztó Vállalat. Az anyagot tartalmazó ládákat emelő- targoncák segítségével juttatják a meghatározott helyükre, ami helyettesíti, illetve gyorsabbá és pontosabbá teszi a korábbi nehéz fizikai munkát. A szocialista munkaverseny Feladataink sikeres teljesítéséhez, szocialista építőmunkánk eredményeihez, a megye társadalmi, gazdasági fejlődéséhez jelentős mértékben járult hozzá a dolgozók szocialista munkaverseny-mozgalma. Ez különösen ott vált eredményessé, ahol szervezésével, céljaival, s a verseny értékelésével közel került a dolgozókhoz. A mozgalom kiemelkedő jelentősége és eredményei A jól összehangolt, tervszerűen irányított szocialista munkaverseny az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja a gazdasági, szakszervezeti és KISZ- vezetőket, a szövetkezetek választott testületéit, s a szocialista címért versengő munkáskollektívákat. A verseny tartalmi követelményeinek csak úgy lehet eleget tenni, ha világosan látjuk, az adott időpontban milyen termelési feladatok rajzolódnak ki az üzem előtt, milyen erőforrások állnak rendelkezésre, és milyen módszerekkel lehet elérni az optimális eredményt. Ezek figyelembevételével a vezetők már oda állhatnak a dolgozók elé, s a vállalati egészből valamennyi egység, üzemrész, brigád tudja majd vállalni saját tennivalóit. A vérsenymozga- lom középpontjában a termelés, a gazdálkodás hatékonysága álljon, de az érthető módon, a munkások számára is világosan. alulról jövő kezdeményezések érvényesülését. Ä hatáskorok megosztása Az elmúlt évben elért gazdasági eredmények azt igazolják, hogy javult a vezetési színvonal. A vezetők többsége képes magasabb szervezettségű feladatok megoldására. Ugyanakkor számos példa mutátj'a azt is, hogy a vezetési színvonal további javítására még minden oldalon sok a tennivaló. Gyakori, hogy a vállalatok, a vezetés és a szervezés színvonalának javítását formai változtatásokkal akarják megoldani és elhanyagolják a gazdálkodási folyamatok tartalmi átrendezését, a gazdasági funkciók szükséges módosítását, illetve korszerűsítését. A gazdasági funkciók, valamint a hatáskörök, a belső információs rendszer túlcentralizáltsága akadályozza a vállalati mechanizmus tökéletesítését, gátolja a gyors intézkedésekéi s ezzel nehezíti az A feladat tehát az, hogy meg kell gyorsítani a vállalatok vezetési rendszerének korszerűsítését Ezt a vezetési lépcsők csökkentésével, a helyes döntési szintek kialakításával, a felső vállalati vezetés operatív döntéseinek a legszükségesebb körre való szűkítésével lehet elérni. Lehetővé kell tenni például, hogy az egyes gyáregységek ne a Vállalat igazgatójának, vagy funkcionális szerveinek döntése, egyetértése, véleményezése, vagy jóváhagyása alapján vehessenek fel, bocsáthassanak el, büntethessenek, vagy jutalmazhassanak munkavállalókat, hanem azt megtehessék saját hatáskörükben, saját felelősségükre. Ez egyúttal fontos eszköze a hatékony munkaerő-gazdálkodásnak is. Nem helyes, sőt, káros az olyan hatáskörmegosztás, amikor a vezetők egyik része jutalmaz és fegyelmez, másik része pedig szervezi a munkát és felel az előírt feladatok maradéktalan végrehajtásáért. Fontos az is, hogy a vállalaton belüli egységek vezetői aktívabban vegyenek részt az összvállalati fejlesztési célok meghatározásában. Nem garantálhatják a termelés tényezőinek hatékony felhasználását, nem beszélhetnek optimális vállalati döntésekről, ha figyelmen kívül hagyják a terveket kivitelező egység véleményét, vagy ha az egységek nem érzik magukénak a vállalati program rájuk háruló részét. gazdaságilag is jól képzett műszaki vezető. A vezetők továbbképzése Állandó feladat a vezetés általános értelemben vett színvonalának javítása. Hatékony munka nem képzelhető el anélkül, hogy a vezetők ne sajátítsák el a politikai, erkölcsi, gazdasági és emberi tényezőkkel kapcsolatos vezetési ismereteket. Sok a tennivaló a vállalatot irányítók köz- gazdasági felkészültségének fejlesztésében. Sajnos, a vállalatok felső vezetésében kevés a közgazdász és még nincs elegendő közEgyes vezetőknek a párt- alapszervezethez, s a fizikai dolgozókhoz való viszonya is kifogásolható. Ez abban is megnyilvánul, hogy nem járnak el a taggyűlésre, nem törekednek jó elvi kapcsolatokra. Ezért fordul elő, hogy egyébként megfelelő, dinamikusan tevékenykedő vezetők a munkahelyen nem találnak megértésre, ezzel jelentős segítségtől fosztják meg magukat. A félreértések elkerülése végett — mondotta az előadó — a csak „társadalmi kapcsolatai” révén élő vezetőt — aki munkáján keresztül nem bizonyít — azt rossz vezetőnek tartjuk. A jó munkának és az elvi jellegű társadalmi kapcsolatoknak együttesen kell érvényesülniük. Gyakran hangsúlyoztuk eddig is, hogy a túlzott reprezentációt mélységesen elítéljük. Sajnos, az ilyesmi még jelenleg is előfordul. Túlságosan sok alkalmat ragadnak meg az ünneplésre. Erről az aktívaülésről is felhívunk minden vezetőt arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a takarékosságra. tanfolyam, amely bizonyára nemcsak a részt-j vevőknek lesz hasznos, hanem a további tanfolyamok szervezői részére is jó tapasztalatokat nyújt. Az előttünk álló feladatok jó elvégzése — mondotta vitaindító előadásának befejező részében Erdélyi elvtárs —: megkívánja gazdasági propaganda- munkánk további javítását is. A Központi Bizottsag| 1971 decemberében hozott, határozataira alapozva el kell érnünk, hogy tömeg- politikai munkánk az eddi- j ginéi pozitívabb hatást gyakoroljon a gazdasági életre. Segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy növekedjék a tervszerűség, szilárduljon az állami fegyelem, fokozottabban érvényesüljön a felelősség. A gazdaságpolitikai jelenségek megítélésében erőteljesebb szemléleti és cselekvési összhangot kell kialakítani a pártszervezetekben, a sajtóban és az élet minden területén. | A Kiskunfélegyházi V lamosszigetelő és M anyaggyárban nagy gönc fordítanak a „Dolgozz 1 bamentesen” mozgalc minél szélesebb körű 1 bontakoztatására. A Ha selyem Kötöttárugy kecskeméti üzemében szocialista brigádok v; lalásaikat gondosan öss; hangolják az üzem pár gazdasági és tömegszert zeti vezetői álta készít intézkedési tervekkel, idén a munkaverseny vállalat fennállásának t I venedik és az üzem léte: I lésének ötödik évforduló tiszteletére folyik. Vezetőink Jő részének nagyok a társadalmi terheik. Éppen ezért csökkenteni szándékozunk az ilyen vállalt funkciókat. Ezzel is segíteni kívánjuk munkájukat, s biztosak vagyunk abban, hogy felnőnek a megnövekedett gazdasági feladatokhoz. Tudjuk, hogy a határozatok érvényesüléséhez és végrehajtásához hosszabb időre van szükség. A vázolt eredmények azt igazolják, hogy a vállalati belső mechanizmus korszerűbbé válásában máris van előrehaladás. Több vállalat kezdeményezi a középvezetők szervezési ismereteinek bővítését. Az MTESZ Országos Központja is foglalkozik középvezetők képzésével és néhány megyében már vannak kedvező tapasztalatok. A megyei pártbizottság kezdeményezte, hogy Kecskeméten is nyíljon meg hasonló tanfolyam, s az MTESZ megyei szervezete már megkezdte előkészítését. Baján március 10-én nyitott kaput egy Aktívaértekezletünk résztvevői a gazdaságvezetők, pártvezetők, szakszervezeti aktivisták, munkaversenyben ■ élenjáró szocialista brigádvezetők. Ez az összetétel azt is jelképezi, hogy csak együtt, közös nyelven beszélve haladhatunk előre a gazdasági építőmunkában. Nagy a felelősségünk valamennyiünknek, hisz a gazdasági munka az alapja az élet- körülményeinket befolyásoló többi ágazat fejlesztésének. Ha a gazdasági szférában jobban dolgoznak, a többi is gyorsabban fejlődhet. Ennek valóra váltására hívunk harcra mindenkit — mondotta végül Erdélyi elvtárs. A X. pártkon gressz határozatainak figyele; bevételével felülvizsgá: gazdálkodását a Bajai Le berendező és Építőip: Szövetkezet. Különös nagy gondot fordítottak beruházások előkészítésé Ennek eredménye, ho egy 3500 négyzetmé' alapterületű műhelycs; nokot 9 hónap alatt épít tek feL A gyáregységekről sz' va az egyik felszól; hangsúlyozta, hogy a na| vállalatok beruházási j litikájukban nagyobb gc dot kell, hogy fordítsan a megyében levő üzeme korszerű termelőeszköze kel való felszerelésére. A tettek jegyében Az aktívaülés valameny- nyi felszólalója céltudatosan kapcsolódott a beszámolóhoz, kiegészítette azt, s elmondotta, üzemükben, szövetkezetüknél, vállalatuknál mit tesznek a vezetés, a munkaszervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny tartalmasabbá tételére. A Bajai Finomposztó Vállalatnál például fontosnak tartják, hogy a korszerű technika minél jobb kihasználását megfelelő munkaszervezéssel tegyék lehetővé. Ám az üzemszervezést ott sem hanyagolják el, ahol még elavult berendezésekkel termelnek. Kecskemét üzemei (megye ipari termelésén 140 százalékát adják. lg nagy szerepe van tehát fnegyei célkitűzések mc valósításában. A vár pártbizottság legutót [ülése e felelősségtudat . gyében zajlott le — har Súlyozta Berberovics I ván, a városi pártbizotts íitkára, felszólalásában. A Ganz Villamoss; [ Iplűvek Bajai Készülékgj rában az idén 25 százaié kai kívánják növelni termelést. Ennek érdél ben belső átcsoportosítás kát hajtottak végre, mindenkit igyekeztek a k pjességének megfelelő mu katerületre beosztani. Bács megyei Állami Éi tőipari Vállalatnál létr hozták a koordinációs programozási osztályt, a gépi adatfeldolgozó cs pbrtot. Néhány éven bel el szeretnék érni. hogy vállalatnál a termelés ii nyitását gépesítsék. Hinni kell saját erőnkben! Az aktívaülés végén felszólalt dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. — Ez a tanácskozás — mondotta — egyben egy nagy tapasztalatcsere volt. A vitaindító előadásban néhány bírálat is elhangzott Az illetékesek ezzel kapcsolatban nem tettek megjegyzéseket, ami arra enged következtetni, hogy a bírálattal egyetértenek és jobban dolgoznak majd. A megye ipara az elmúlt években eredményesen fejlődött. Jóleső érzéssel láttuk ezt a Bács-Kiskun mej gye Budapesten rendezvénysorozat kiállításain is. A megyében jelenleg több mint százezer munkást foglalkoztat az ipar és más, nem mezőgazdasági ágazat. A szocialista nagyipar túl van már a kezdeti szervezés szakaszán. Az előttünk álló feladatok újak, s nem egyszerűek, ezért fontos volt a jelenlegi tanácsi; zas összehívása. Vélerr nyem szerint — s ez tükr zqdött az előadásból és felszólalásokból is — hi ni kell saját erőnkben, a bán, hogy van olyan ip rulnk, s olyan vezetőink dolgozóink, hogy a magú: el4 tűzött feladatokat vé re tudjuk hajtani. Term szatesen tudatos felkész lésjre, szakismeretre helyzetelemzésre van szü ség mindahhoz, amit akarunk érni. (Sőt, tör kednünk kell arra, ho; mihamarabb, minél töl specialistánk legyen.) Am koij azonban a cselekvés, keifcil sor, akkor talál mefe a maga helyét és vi gezke el a munkáját jól gazdaságvezetés, a pár szervezet, a szak szervezi és jninden más olyan szel vezet tagja, aki az erec mériyek elérésében közre működik — fejezte be fej szólulását Romány elvtár
