Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám
Világ proletárjai, egyesöljetek’ A MAGYAR $ Z O C IAHST A MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN''MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évf. 75. szám 1972. március 29, SZERDA \ Ara: 90 fillér A múltból jövőt tanulni A múzeum szót hajdan a pókhálós nyugalommal rokonitotta a legtöbb ember. Ügy vélték, hogy az ott tevékenykedő tudósoknak, szakalkalmazottaknak nincs más dolguk, mint az, hogy vigyázzanak az idők folyamán összegyűlt régiségekre, ritkaságokra, rendszerezzék ezeket. A magyar muzeológia nagyjai már a múltban is azért fáradoztak, hogy a köz- gyűjteményeket minél több tanulni vágyó ember keresse fel A kiállításokat úgy szervezték, hogy a látogatók a múltból is jövőt tanuljanak, publikációik pedig a nemzeti önismeretet gazdagítsák. A múzeumok igazi fejlődése a felszabadulással kezdődött. Különösen jelentős az 1949-es esztendő, ekkor vették állami kezelésbe a vidéki múzeumokat és az ekkor megjelent múzeumi törvény nyomán jött létre az egységes szervezet és ideológiai, szakmai irányítás. Fontos dátum 1963 is. Az új múzeumi törvény rögzítette a kialakított szervezeti formákat, a megyei tanácsok megnövekedett hatáskörét. papjainkban a múzeu- •L" mok erőteljesen hozzájárulnak egy-egy táj, város múltjának megismeréséhez, a hagyományok ápolásához, a tudományos ismeretek növeléséhez. A fejlődés mértékének érzékeltetésére csupán két számadatot közlünk. 1949- ben 51 múzeum működött az országban, az elmúlt év végén pedig már 190. A Bács-Kiskun megyében levő múzeumok eredményről többször írtunk t lap hasábjain. Az elmúlt években adták át a közönségnek a kecskeméti Katona József-emlékkiállítást, a Móra Ferenc-em- lékszobákat Kiskunfélegyházán, és új elhelyezést kapott a kalocsai közgyűjtemény. A szűkebb pátriánkban dolgozó szakemberek — régészek, néprajzosok, művészettörténészek stb. — kitűnő tanulmányokkal, kutatási eredményekkel bizonyították felkészültségüket. A mada- rasi ásatásokat a nemzetközi szakmai közvélemény is figyelemmel kíséri. A kunbábonyi avar leletek jelentőségét aligha lehetne túlbecsülni. _ Igen értékes néprajzi tárgyakkal gyarapodott a bajai múzeum. Ff eméljük, tudjuk, hogy ■**•0 ma Kecskeméten kezdődő országos tanácskozás tapasztalatainak felhasználásnál a fővárosi és vidéki múzeumok egyre jobban megfelelnek a velük szemben támasztott sajátos tudományos és népművelési követelményeknek. @.N. Vetik a cukorrépát Megkétszerezte szerződött területét az Izsáki Állami Gazdaság Befejeződtek Moszkvában Fock Jenő tárgyalásai Megyeszerte vetik a cu- koréppát a szövetkezeti és állami gazdaságokban. Március első feléig mindössze 17 hektáron juttatták földbe e fontos ipari növény magját. Azóta az időjárás kedvezőbbre fordulásával ez a munka is meggyorsult. Az állami gazdaságok 228, a mezőgazdasági szövetkezetek 2790 hektáron vetnek ebben az esztendőben cukorrépát. A harmadik ötéves terv kezdetén még 6 ezer hektáron termesztettek répát Bács-Kiskun megyében. Tavaly ennek a területnek már csak a felén. A lászló- falvi Alkotmány és a tisza- újfalui Tiszatáj Termelő- szövetkezet például egyik évről a másikra összesen 120 hektár répa termesztését hagyta abba, jövedelmezőbb növény javára. Bebizonyosodott, hogy a cukorrépa kézi megmunkálása fölött eljárt az idő. Kétségtelen, hogy Bács- Kiskun megye természeti és talajadottságai nem mindenütt kedveznek a cukorrépának. Ennek ellenére öt esztendővel ezelőtt a megye szövetkezeti és állami gazdaságai még 172 ezer tonnát szállítottak el a feldolgozó üzemekbe. 1970-ben már csak 95 ezer tonnát, pedig akadt több olyan gazdaság, amelyik 195 mázsás átlagtermésért kapta meg a járandóságát Ercsiből, Kaposvárról, vagy Szolnokról. A répa termesztése csak korszerű módon, a modern zárt rendszerű gépsorok alkalmazásával lehet jövedelmező. E gépek beszerzése tekintélyes anyagi befektetést igényel. A gazdaságok többsége azonban ezt a megterhelést nemcsak Bács-Kiskun megyében, hanem másutt sem tudta vállalni. Inkább felhagyott a répa termesztésével. Végső soron ez vezetett a rohamosan csökkenő cukorgyártáshoz. Az ország lakosságának ellátására ezért évente 16 ezer vagon cukrot vásárol a külkereskedelem. A fogyasztás ugyanis növekszik. ezzel szemben a hazai gyártás nem fedezi a szükségletet. Egy évtizeddel ezelőtt Bács-Kiskun megye munkás és alkalmazott családjaiban 14.52 kilogramm, a mezőgazdasági főfoglalkozásúaknái pedig 16,87 kilogramm volt egy személy évi átlagos cukorfogyasztása. A harmadik ötéves terv végén ez a mennyiség megközelítette a személyenkénti 25 kilogrammot. Tavaly kormányrendelet jelent meg, amely a cukorrépa fokozott termesztésére serkentheti a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat. A szolnoki gyár körzetében kétéves kihagyás után a tiszakécskei Szabadság Tsz ismét szerződött, a lászlófalvi Űi Élet Termelő- szövetkezet pedig 13 hektár répa vetésére vállalkozott. Dicséretes, az Izsáki Állami Gazdaság állásfoglalása. Ez a termelő üzem a jelenleginél sokkal kedvezőtlenebb értékesítési körülmények között is éveken keresztül vállalta a répatermesztéssel járó kockázatot. A kormányintézkedés hatására most megkétszerezte 103 hektárra emelte fel a répa vetésterületét. Mindezek ellenére a Homokhátságon, a Szolnoki Cukorgyár körzetében az előirányzott 1150 helyett csupán 753 hektáron termesztenek ebben az esztendőben cukorrépát. Több százmilllió forintos beruházással most korszerűsítik a Szolnoki Cukorgyárat. Ennek eredményeként megháromszorozódik a feldolgozó üzem teljesítőképessége. A korszerűsítéssel járó anyagi terhek ebben az esztendőben még nem teszik lehetővé, hogy a gyár nagyobb segítséget tudjon nyújtani a Bács-Kiskun megyei gazdaságoknak a cukorrépa termesztéséhez. A következő esztendőben azonban már várható, hogy ellátja a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat a ; gyártás melléktermékéből előállított, olcsó abraktakarmánnyal, urebetinnel. Ezenkívül a zárt rendszerű répatermesztő gépsorok beszerzésében is az eddiginél nagyobb mértékben tudja támogatni a szerződő feleket K. A. MOSZKVA Bokor Pál, az moszkvai tudósítója lenti: Fokozott intenzitás, változatlanul szívélyes atmoszféra és együttműködési készség jellemezte a magyar kormányküldöttség moszkvai tárgyalásainak második napját. A két ország vezetőinek tárgyalássorozata kedden délelőtt érte el csúcspontját, amikor Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára fogadta Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét. Az SZKP és a magyar kormány vezetője közötti találkozó annak a megállapodásnak a szellemében jött létre, amely idén februárban született Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára között. A szovjet és magyar államférfiak egy és háromnegyed órás megbeszélését a pártjaink és országaink közötti kapcsolatokat általánosan jellemző teljes és kölcsönös megértés, a testvéri barátság légköre jellemezte. Közös közleményt adtok ki MTI jeKedden délelőtt folytatták megbeszéléseiket a magyar kormányküldöttség tagjai is. Vályi Péter miniszterelnök-helyettest Mihail Leszecsko, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese fogadta. A kora délutáni órákban Alekszej Koszigin miniszterelnök magyar kollégájának vendége volt, aki a moszkvai magyar nagykövetség dísztermében ebédet adott a kétoldalú gazdasági tárgyalásokon részt vevő szovjet partnerek tiszteletére. Ebéd után a magyar és a szovjet államférfiak ismét a Kremlbe hajtattak, ahol kedden délután megtartották a kormányközi tárgyalások záróülését. A tárgyalásokról közös köz-, leményt adtak ki. A látogatás hivatalos programjának befejeztével kedd este Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő személyiségek kórushangversenyt hallgattak a Kreml Kongresszusi palotájában. Tavasz a gyárban A lányok összerakják a beérkező parkettafrizt A remélhetőleg véglegesen tavasziasra váltott időjárás kedvez a szabadban folyó munkáknak az Épületasztalos- és Faipari Vállalat kecskeméti üzemében is. A hatalmas gyár udvarán megélénkült az ömlesztve érkező parketta- friz rendezése. A vagonokból kikerülő anyagot a lányok és asszonyok réselik, azaz szabályos oszlopokba rakják a további száradás előkészítéseként. A gyár arra törekszik — a szállító erdőgazdaságokkal együtt —, hogy a jövőben rakodólapokon érkezzen be a portára a frizmennyiség, ami kölcsönösen előnyös, s lényegesen egyszerűsítené a munkát. Amikor az anyag nedvességtartalma a 28 százalék alá süllyed, a gépi szárítóba szállítják, ahonnan 24 óra múlva a pihentetőcsarnokba vezet a további útja, s csak ezt követően kezdődik meg a feldolgozás. A műhelyekben az idén a tavalyinál jóval több, ösz- szesen csaknem 900 ezer négyzetméter különféle tíSzerdán reggel a magyar kormányküldöttség külön- repülőgéppel visszautazik Budapestre. (MTI) A budapesti házgyári lakásokhoz használják fel a Kecskeméten ké zülő, 3 rétegű mozaik paaelparkettát. (Pásztor Zoltán felvételei) pusű parkettát állítanak elő, amiből 420 ezer négyzetméternyi jut a belkereskedelemnek. A termelés fokozásának eredményeképpen tehát a TÜZÉPvállalatok a tavalyinál jobban ki tudják elégíteni a lakosság igényeit mozaik- és normálparkettákból.
