Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

0. oldal 1972, március 28, kedd Folytatódik a beruházás a bajai járműgyártóknál Becsülettel helytálltak Leszerelő határőröket tüntettek ki A hazai gépipari. terme­lésben főszerepet játszó köz­úti járműprogramból a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyára veszi ki legnagyobb mértékben a első évéhez, 1968-hoz ké­pest 55 százalékkal emel­kedett a termelékenység, tavaly egy dolgozó napon­ta már 569 forintnyi érté­ket hozott létre. Ugyanak­üzem anyagszűrőknek a ké­szítéséi A fejlesztés folytatódik. A jelenlegi IV. ötéves terv­ben több mint 70 millió fo­rintnyi értéket ruháznak A termelékenyen dolgozó sokorsós automatákat a lipcsei esztergagépgyárból ho­zatták. Közülük három egyidős az új gyár felavatásával, azaz alig több, mint egy esztendős. részét a megyében dolgozó üzemek közül. Az összvál- lalatt eredményeknek is csaknem egyharmadát a Duna-parti város gyárában, a Szegedi út mentén hozták létre — 20 százalékkal túl­teljesítve a tervezett nyere­ség összegéi Ez a jövede­lem a 163 millió forintot ki­tevő éves termelési érték­ből képződött Az elmúlt esztendő tevé­kenységében előkelő hely jut a szocialista brigádok­nak is. Huszonhárom kol­lektíva már több ízben — legalább kétszer, vagy an­nál több ízben — kiérde­melte a megtisztelő címei tavaly 80 ezer forintot for­díthatott a vállalat a teljesít­mények anyagi elismerésé­re. Mellettük 13 brigád ne­vezett be a versenybe, s az utolsó negyedévben továb­bi 11 csatlakozott hozzájuk. A közelgő értékeléskor ösz- szesen 34 ezer forintot osz­tanak fel azok között, akik teljesítik a követelménye­ket Az eredményes gazdálko­dást elsősorban a termelé­kenység növelésével ala­pozták meg. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer kor — a kereslet változásé- | nak figyelembevételével — módosították a termelés- szerkezetet a bajai gyárban. Elkezdték a kamionokba beépülő Rába-MAN-moto- rok kenőolajhűtőinek és szűrőinek. valamint az [ be. Az összeg egyharmadá- ból egy-egy újabb hajó épül a szerelő, forgácsoló és galván üzemrészek mellé. A fennmaradó nagyobb sum­mát pedig automata és cél­gépek vásárlására fordít­ják. H. F. összeszerelik az új gyártmányok sorába tartozó kenőolajhütő^et (Pásztor Zoltán felvételei) Amikor Bács-Kiskun megyei sorkötelesek behí­vására kerül sor, sokan 1 érkeznek a határőrség kis­kunhalasi egységéhez is. Leszereléskor pedig a ha­tárőrszolgálatban megedző­dött „felnőttek” legtöbbje a régi környezetébe, mun­kahelyére kerül vissza. így van ez már a határőrség megalakulása óta. A közel­múltban is sok Bács-Kis­kun megyei fiatal szerelt le a határőrségtől, akik a Duna—Tisza között őrizték a Magyar Népköztársaság államhatárát. És a legjob­bak kitüntetést Is kaptak. Kapás József határőr például a Kecskeméti Kon­zervgyárból vonult be ka­tonának és oda is ment vissza dolgozni. Két év alatt több útlevélhamisítót, áru- és devizacsempészt leplezett le. Az ifjúsági munkában is élenjárt. A belügyminiszter a Közbiz­tonsági Érem bronz foko­zatával tüntette ki. — A határőréletben kel­lemesen csalódtam — mondta Kapás József, ami­kor az alegységénél mara­dó határőröktől búcsúzott —, előzőleg ugyanis szinte csak a nehézségekről hal­lottam. Eredményeimért a parancsnokaimtól mindig megkaptam az elismerést lés a megérdemelt jutalom- (szabadságot is. S ahogyan ( minden katona, úgy én is nagyon szerettem szabad­ságon lenni. Egyébként gazdag élményekkel búcsú­zom a határőrségtől, szép és kedves emlékekkel me­gyek vissza a konzervgyár­ba dolgozni. Á gépesítés fejlesztése A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat az építésgépesítési progra­mon belül az idén külön­böző szakipari munkák el­végzésének meggyorsítását szolgáló gépek vásárlására 2 millió 687 ezer forintot költ Nagyobb építőipari gépeket, gépi berendezése­ket a tavalyihoz hasonló összegben, 6 millió 638 ezer forintért vásárolnak. Vasárnapi ügyelet Szokatlan időben, va­sárnap reggel kopogtattam a dunavecsei tanácselnöki iroda ajtaját És szeren­csém volt, ugyanis az el­nököt, Majer Imrét a hi­vatalában találtam. így van ez, ha valaki felelős poszton áll — gondoltam magamban — még pihenő­napon is akadhat elintéz­nivalója. Aztán néhány baráti szó után, szinte magától értetődően a szá­mára legfontosabb témá­nál: a nagyközség jövő­jénél, a fejlődés soron kö­vetkező állomásainál időz­tünk. • Sokáig bizonytalan volt, lesz-e tüdőgondozó inté­zet Dunavecsén, vagy sem. Végre pont került az ügy végére. Lesz! A döntés a környék egészségügyi ellá­tásának további javítását szolgálja. Az' új létesít­mény a jelenlegi rendelő- intézet közvetlen szom­szédságába« éjiül, csaknem 2 millió forint költséggel. A tervdokumentációk el­készültek, s így rövidesen megkezdődhet a munka. Átadás ez év végén. Az új egészségügyi intézmény építési költségeinek felét a nagyközség tanácsa fedezi. • Egy nagy méretű tabló segítségével vesszük szám­ba a lakásépítési progra­mot A Balog-közben egy­és kétemeletes házak épül­nek majd az OTP közre­működésével. Nyolcvan család jut korszerű la­káshoz. A higanygőzlám­pás közvilágítás és a csa­padékvíz-elvezető rendszer már elkészült, a vízhálózat kialakítása áprilisban kez­dődik. Lakásigények? Ma­jer Imre megnyugtat: — Eddig harminc lakás megvételét jelentették be. Bárcsak a lakások értéke­sítése okozná a legna­gyobb gondot! A gondosan megszer­kesztett tabló is jelzi a szándékot: a több száz éves múltú Dunavecse új arculatának kialakítását. Talán nemsokára máso­dik falucentrum születik a Dunától távolabbi zóná­ban. • A tavaly megkezdett építkezések közül néhány az idén befejeződik. Május elsejétől újra fogadja harminc kis lakóját a kor­szerűsített bölcsőde, amely­re félmilliónál nagyobb összeget költöttek. Az ál­talános iskolás kollégium konyhája szeptember 1-től működik, s nemcsak a kol­légisták, hanem a napközis gyerekek részére is ott főznek. A tanácselnök. papírt, ceruzát vesz elő és számo­lunk. Az eredmény: a nagyközségi jogkör elnye­rése óta iskolákra, hól­esődére csaknem két és fél milliót költöttek. Az iskolák, óvodák és a nap­közi otthon folyamatos karbantartása, felújítása napirenden marad. Ebből augusztus végéig mintegy 400 ezer forint értékű munkát teljesítenek. * Szívügyük a vasútállo­más mellett épülő sportpá­lya. Jelentős része elké­szült. Most az öltöző meg­építésén a sor. Ügy tű­nik, nem lesz akadálya az augusztusi ünnepélyes pá­lyaavatásnak. Szó, ami szó, a falukö­zösség példamutató össze­fogásáról tanúskodik a százezrekre rugó társadal­mi munka. * Előhozakodom ezekkel a kérdésekkel is: van-e ele­gendő építési kapacitás, szakember és anyag? Hány vállalattal kell kap­csolatba lépni? — Nincs gond. mert sa­ját építőipari kapacitást teremtettünk — kapom a választ Majer Imrétől. Az elnök által említett „saját kapacitás” nem más, mint az 1971. január 1. óta működő ki'lt^égvetési üzem. Az első évet 580 ezer forintos nyereséggel fejezték be. Figyelemre­méltó teljesítmény» ugyanő Szőry János őrmester és Nógrádi Zoltán határőr Kiskunhalasról vonult be katonának. Szőry a Fa- és Építőipari Ktsz-nél, Nógrá­di pedig a Pamutipari Vál­lalatnál dolgozott. Kelebi- án katonáskodtak. Szőry az egyik legjobban dolgozó útlevélkezelő volt Kétszer nyerte el a Határőrség ki­váló (katonája címet Le­szerelésekor őrmesterré léptették elő és Kiváló Ha­tárőr jelvénnyel tüntették ki. Nógrádi határőr több külföldi állampolgár tiltott határátlépését akadályozta meg. Az egység élenjáró katonája volt. Leszerelése­kor őt Is Kiváló Határőr jelvénnyel tüntették ki. A két katonaviselt egy­behangzó véleménye, hogy a határőrélet — bármilyen poszton is kell a szolgála­tot teljesíteni — egészsé­ges, határozott, a váratlan esetekre gyorsan reagáló, bátor, teljes embert kíván. Herédi Szabó András határőr az alpári Búzaka­lász Tsz-be ment vissza* ott dolgozott bevonulása előtt is. Két éven át járőr- szolgálatot teljesített. Több bűnöző szökési szándékát hiúsította meg, az egység élenjáró katonája volt. Leszerelésekor ő is a Ki­váló Határőr jelvény bir­tokosa lett Bizonyos, hogy a minap leszereltek ahogyan a ka­tonai szolgálatuk előtt és a határőrségnél, ezután is becsülettel helytállnak ré­gi, vagy az új munkahe­lyükön is. Munkatársaik, s a munkaközösségek nyu­godtan számíthatnak rá­juk. Gazsó Béla Mibe kerül egy pelikán? A címben szereplő kér­dést nem azért tettük fel, mert a megyeszékhelyen lehet kapni, vagy olvasó­ink talán levelek százával árasztottak el bennünket, hogy pelikánt akarnak vá­sárolni. Szó sincs errőL A kérdés azért hangzott el, mert akár hiszik, akár nem, ez az egzotikus ma­dár még akkor is, ha mész­kőből készült, s nem is tud repülni, igen drága dolog. Hogy miért? Elmondjuk, mert ezzel kapcsolatban már rendőrségi vizsgálat is volt. Az eset február 14-én történt. Három kis srác az Aranyhomok előtti meden­cében — amelyet elfelej­tettek védeni a fagy ellen — kihasználva a jéggé fa­gyott vizet, önfeledten csúszkált S mint ahogy ez már csúszkálás közben len­ni szokott, az egyik meg­billent, s támasztékot ke­resve, belekapaszkodott a kőmadárba. A vadászati világkiállítás rendezőitől ajándékba kapott délszaki madár — a talpazata el­készítésére nem kevesebb mint 2480 forintot költöt­tek — e vékonyka gyer­mekkéz érintésére egysze­rűen kimozdult helyéből, s is mindezt tizenhárom szakmunkással és tizenegy segédmunkással érték el. A végrehajtó bizottság döntése alapján további hét építőipari szakmunkást alkalmaztak. Az üzem fej­lesztésével más módon is törődik a tanács. Határo­zatban rögzítette: még az idén önálló telephelyet kell létesíteni a Báthory utcában. E cél megvalósí­tását szolgálja a tavalyi nyereség jelentős hányada is. Szabó József üzemve­zetőre és harminckilenc munkatársára nem kis fel­adat vár: az év végéig 3 millióval több termelési értéket kell előállítaniuk. Csak így tudják teljesíteni a építkező község megren­deléseit. • Az órára pillantunk. Kishíján tíz. Megköszönöm Majer elvtársnak a hasz­nos értesüléseket és bú­csúznék. Velem tart azon­ban ő is. Elvégezte, amit akart, befejezte a vasár­napi ügyeletét. Szabó Attila \ ledf51t (Még jó, hogy nem ütötte agyon a gyermeke­ket!) A szobor — monda­ni sem kell — megrongá­lódott A városi tanács — na­gyon helyesen — a Kecs­keméti Községgazdálkodási Vállalatot bízta meg a mészkő madár rendbeho­zatalával. Ez meg is tör­tént Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk a költségek részletezését úgy, ahogy ezt a vállalat a ta­nács műszaki osztályának elküldte. A számla a következő­ket tartalmazza: beszállítás négy fő, 1 óra, á 12 forint összesen 48 forint. Teher­gépkocsi 1 óra: 25 forint. A munkadíj: összeragasz- tás csapolással, ragasztott felületek érdesítésével 2 fő, 8 óra, á 20 forint/óra, ösz- szesen 320 forint. A szobor letisztítása egy fő, 2 óra — 9 forint/óra, összesen 18 forint. Helyszínre szállítás, felállítás négy fő, 6 óra, á 20 forint/óra, 480 forint (?). Tehergépkocsi 1 órára 25 forint. (Nem egészen ért­hető, hogy miért került többe a beszállítás, mint a visszaszállítás és felállítás?) No, de menjünk tovább: A vállalat a 916 forintos végösszeghez — nem el­írás! — 414 százalék re­zsit, összesen 3 ezer 792 fo­rintot adott hozzá. Ezenkí­vül még 10 százalék ha­szon is szerepel a számlán 471 forint értékben. A 916 forint értékű munkán (s most döbbenjenek meg a laikusok, de a hozzáértők is!) 4263 forintot keresett a Kecskeméti Községgaz­dálkodási Vállalat. S a felügyeleti szerv ezt kény­telen volt kifizetni... Üsse kő, mondhatnánk hiszen nem egy gólyárr hanem egy eltört pelikán­ról van szó! Még ha ez a pelikán madár nem is sze­repel a vámosi tanács va­gyonleltárában, mivel nyil­vántartott értéke nincs. nem is lehet. Azaz. most már mégis van — és nem is ke és — a helvre’mzatal szép kis summája követ­keztében. Csak azon töprengünk, hogy vajon mindezekhez mit szólnának azok, akik ezt a szobrot s V teljesen ingyen — a városnak aján­dékozták? J$.

Next

/
Thumbnails
Contents