Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

-. . . ar ; ág ■ kot man ya

A magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népűnk nehéz küzdelmei folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért: számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket.

Történelmünknek ű) korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei, során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól. és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő Országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó ; nép hatalmát. , j

A forradalmi harcokban

megedzödött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népüúk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik.

A Mannar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért Vívott küzdelem és az orsz&qépítö munka történelmi eredményeit.

Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.

(Megjegyzés: a dőlt betfikkel

szeieft szövegrészek tartalmazzák az elvi Jelentőségű módosításokat.)

I. FEJEZET

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI RENDJE

1. paragrafus

Magyarország: Nép-1

köztársaság

2. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.,

(2) . A Magyar Népköztár- sasagfián minden hatalom a dolgozó népé.

(3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető . osztálya a munkás- osztály, amely a hatalmati a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétégével együtt gyakorolja.

(4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által i gyakorolják hatalmukat.

(5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.

3. paragrafus .

" A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.

4. paragrafus

(1) A Magyar Népköztár* saság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a■ szocialista építőmunkában.

. <2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában.

(3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat. , védik és képviselik a dolgozók érdekeit.

5. paragrafus

(1) A Magyar Nép köztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát. az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.

(2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében I együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

6. paragrafus

* (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona.

2. A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját.

7. paragrafus

A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, a dolgozók anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében.

8. paragrafus

(1) Az állami tulajdon a2

egész nép vagyona.

(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak. a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.

(3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.

9. paragrafus

Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rá- hik bízott vágyonnal.

10. paragrafus

(1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend

részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.

(2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorolva tevékenységük fölött.

(3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát.

11. paragrafus

. A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.

12. paragrafus

Az állam elismeri a kis- árutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.

13. paragrafus

Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot.

14. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alaoja a munka.

(2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) Az állampolgárok

munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. y

(4) A Magyar Népköztársaság a „mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.

15. paragrafus

A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.

16. paragrafus

A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és a szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.

17. paragrafus

A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket,

18. paragrafus

A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növeléséi.

II. FEJEZET

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA

AZ ORSZÁGGYŰLÉS

19. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés.

(2) Az „ országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörben az országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát,

b) törvényeket alkot,

c) meghatározza a nép- gazdasági tervet,

d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,

e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját,

f) a- Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,

g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről,

h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát,

i) megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,

j) minisztériumokat létesít,

k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészét.

l) ellenőrzi az alkotmány megtartását: megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.

20. paragrafus

(1) Az országgyűlést négyévi időtartamra választják.

(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.

(3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.

(4) Országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntető- eljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet.

(5) Minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással.

21. paragrafus

(1) Az országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.

(2) Az országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.

(3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam polgárai kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottságok előtt vallomást tenni.

22. paragrafus

(1) Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.

(2) Az országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján, vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.

(3) Az országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.

23. paragrafus

Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.

24. paragrafus

(1) Az országgyűlés akkor

határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van.

(2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza.

(3) Az alkotmány megváltoztatásához az ország- gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

4. Az országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

25. paragrafus

(1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely ország- gyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg.

26. paragrafus

Az országgyűlés áltál elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

27. paragrafus

Az országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az ország- gyűlésen köteles választ adni.

28. paragrafus

(1) Az országgyűlés kimondhatja feloszlását

megbízatásának lejárta előtt is.

(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.

(3) A feloszlott ország- gyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az összehívott országgyűlés maga határoz.

Í4) Az országgyűlés megbízatásának lejártától. Illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új országgyűlést kell választani.

(5) A megválasztott országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe.

AZ ELNÖKI TANÁCS

29. paragrafus

(1) Az országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját

(2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai, és az államtitkárok — mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztség- viselői — az Elnöki Tanácsba nem választhatók be.

30. paragrafus

(1) A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa

a) kitűzi az országgyűlési választásokat,

b) összehívja az ország- gyűlést,

c) törvényeket kezdeményez,

d) országos jelentőségű

kérdésekben népszavazást rendelhet el,

e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,

£) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,

g) megválasztja a hivatásos bírákat,

h) 1 kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, ■ valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeit,

i) alapítja és adományozza a Magyar Népköz- társaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,

j) gyakorolja a kegyel- mezési jogot.

(2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot, Vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.

(3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:

a) kitűzi a tanácsok általános választását,

b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről,

c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszelyezteti.

(4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(5) Ha az országgyűlés nem ülésezik, az ország- gyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja: az alkotmányt azonban nem változtathatja meg.

(6) Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.

31. paragrafus

(1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre.

(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki.

32. paragrafus

(1) A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot.

(2) Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről az országgyűlésnek beszámolni.

(3) Az országgyűlés jogosult az Elnöki Tanácsot, vagy annak bármely tagját visszahívni.

(4) Az Elnöki Tanács határozatképességéhez az elnökön és a titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges.

(5) Az Elnöki Tanács minden határozatát és intézkedését az elnök és a titkár írja alá. Törvényerejű rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(6) Akadályoztatás esetén az Elnöki Tanács elnökét a helyettes elnök, titkárát az Elnöki Tanács által megbízott tagja helyettesíti.

(7) Az Elnöki Tanács maga állapítja meg ügyrendiét