Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

T PW Szövetkezetek üzeme a Lajosmizsei Gépjavító Közös Vállalkozás Három év nem nagy idő egy üzem életében, har­minchat hónap munkájáról, a kezdeti lépésekről talán még nem is lehetne sokat írni. A Lajosmizsei Gépja­vító Közös Vállalkozásnak eme megállapítás ellenére már komoly múltja, jelen­tős eredményei vannak. Ez a mini gyár már sok min­dent bizonyított. Azt, hogy « szövetkezetek gondjai egy .részét meg lehet szüntetni, !ha egy-egy részfeladat el­végzésére társulnak egy­mással. Azt, hogy a szor­galmas munka, céltudatos törekvés előbb-utóbb meg­hozza a maga eredményét és képes elhárítani a fel­merülő akadályokat. Bizo­nyította azt, hogy van ele­gendő munkaerő, van ele­gendő munka és ha a meg­felelő feltételeket megte­remtik valahol — irigylés­re méltó eredményeket le­het elérni. Most az alaku­lás negyedik évében járva pillantsunk vissza a múlt­ba, képzeletben járjuk vé­gig a három év alatt meg­tett utat Hogyan is kezdő­dött? A lajosmizsei Petőfi Ter­melőszövetkezet s az ugyancsak lajosmizsei Kos­suth. valamint a ladánybe- nei Hunyadi Szakszövetke­zet vezetősége 1968 szep­temberében elhatározta, hogy létrehoz egy társulást, illetve gépjavító egyszerűbb gazdasági együttműködést A szövetkezetek gépparkja gyarapodott de ezzel nem tudott lépést tartani a_ gép­javító kapacitás fejlődése. Szükséges volt tehát a meg­oldás közös útját keresni, miután külön-külön ez je­lentős anyagi megterhelést jelentett volna. Az ügyvivő szerepét a lajosmizsei Kos­suth Szakszövetkezet vál­lalta és ő bocsátotta a tár­sulás rendelkezésére a Kó- nya-tanyán levő műhelyét. A javításokhoz az alkatré­szeket szintén ennek a szakszövetkezetnek a rak­tárából vételezték. Az alig kilencven négyzetméteres műhelyben gépészmérnök — Itt kezdődött a Kónya-tanyai műhelyben együttműködés alig három hónap múlva, az év végére már bizonyított: 80 ezer fo­rint nyereséggel zárta az esztendőt. A résztvevő szö­vetkezetek ekkor úgy ha­tároztak, hogy továbblép­nek, létrehozták a gépjaví­tó közös vállalkozást. Ekkor már új jelentkező is akadt, a lajosmizsei Béke Terme­lőszövetkezet kérte és kap­ta meg a felvételét a tag­szövetkezetek sorába. Nem jött „üres kézzel”, húszezer forinttal járult hozzá a vál­lalkozás induló vagyoná­hoz, a nyereségből szárma­zó 80 ezer forinthoz. Az új „üzem” a Kossuth szakszö­vetkezettől 80 ezer forintért megvásárolta az induláshoz szükséges anyagokat és szerszámokat, ezt az össze­get havi részletekben tör­lesztette. illetve hamarosan ki is fizette. A gépek érté­ke alig érte el a 10 ezer fo­rintot, s mindezek egy nyolckilométeres földúton megközelíthető tanyai kis műhelyben... Mindezek meghatározták a vezetés számára a továb­bi teendőket Mik is voltak ezek? Ahhoz, hogy a gép­javító közös vállalkozás eredményeket tudjon elérni, megfelelő minőségű javítómunkát tudjon végezni, kor­szerűbb műhelyekre és gépekre, berendezésekre volt szüksége. Igen, de miből? Honnan szerezzenek anyagi eszközöket ahhoz, hogy céljaikat el tudják érni és ja­vító tevékenységük ténylegesen is kielégítse az igé­nyeket? A tagszövetkezetek nem tudtak anyagi erőket „elvonni” máshonnan, nem tudták a vállakózást se­gíteni beruházások finanszírozásával. Elhatározták, hogy bérmunkát vállalnak, megpróbálják saját maguk előteremteni a fejlesztéshez szükséges pénzt. Először a Kecskeméti Ezermester Ktsz-szel, majd a Dunavecsei Vegyesipari Vállalattal vették fel a kapcsolatot. Ké­sőbb a kecskeméti 9. AKÖV a is munkaadók sorába lépett. Mindhárom megrendelő részére különböző la­katosmunkákat végeztek, azok legnagyobb megelége­dése mellett Javították a szövetkezetek gépeit és a szabad kapa­citás minden percét a bérmunka elvégzésére fordítot­ták. Közben lassan-lassan a létszám is növekedett Fő­leg lakatosokra volt szükség, hizen „ők hozták” a pénzt Az év végére az összlétezám már elérte a húszat, kö­zülük nyolcán voltak a géplakatosok. A létszám és a termelés növekedése megkövetelte a mérnök-vezető mellé egy újabb műszaki szakember alkalmazását. Gé­pésztechnikus lett a műhelyvezető és ekkor már kü­lön raktárosra és az adminisztráció intézésére külön könyvelőre is szükség volt Ezt, az első teljes esztendőt már igen jelentős eredménnyel zárták. 1 millió forint értékű gépjavítást és 700 ezer forint értékű bérmunkát végeztek. A vállalkozás nyeresége elérte a 200 ezer forintot A legigényesebb munkát is pontosan végezhetik ezzel a yésőgéppel Megvolt tehát az anyagi alap a fejlesztés megkezdé­sére. A tulajdonképpeni árutermelésbe a vállalkozás 1970 elején kapcsolódott be, amikor egy új partnerétől, az Építőipari Gépesítő Vál­lalattól elvállalta különböző építőipari gépek pótalkat­részeinek. valamint alkat­részegységeinek gyártását Ehhez, a jórészt forgácsolás­sal végzett munkához ter­mészetesen elengedhetetle­nül szükséges volt a gép­park bővítése. Beszereztek három esztergapadot, egy marógépet egy véső- és egy fúrógépet valamint két használt és egy új hegesztő- trafót. Kezdetét vette a ko­rábbinál nagyobb ütemű termelés, egymás után hagy ták el a műhelyeket a kü­lönböző betonkeverők, ha­barcskeverőle. kotrógépek, szállítószalagok és más be­rendezések részegységei. Akkor már nemcsak a tá­voli Kónya-tanyán, hanem két újabb bérelt műhelyben^ is dolgoztak a vállalkozás szakemberei. A Béke Ter­melőszövetkezet forgácsoló műhely céljaira rendelke­zésre bocsátott egy 98 négyzetméteres helyiséget. • megfelelő átalakítás után it‘ ’■ttták munkához az eszter gályosolc. A nagvközsA belterületén, az E—5-ös mű út mentén egy másik mű helvt is bérelt a vállalkozás és itt mei&esate gépjárműi villamossági szakembere a szolgáltató jellegű tevé­kenységet. Osztatlan lelke­sedést váltott ki a jármű­Az igazgató tanács már az év közepén elhatározta, hogy létrehoz egy központi telephelyet A Béke Termelőszövetkezet az E—5-ös út mellett biztosított egy 5 holdas területet és 1970 második felében itt kezdődött meg az új üzem létesítése. 1971 januárjában a 600 négyzetméteres alapterületű új műhelycsarnokba már be is költözhettek a gépjavítók és lakatosok. Nem sajnálta közülük senki sem a távoli Kónya-tanyai műhelyt Ugyancsak elége­dettek voltak a Béke-tanyai műhelyek­ből beköltöző forgácsolók, amikor május­ban ők is a nagyközségtől mindössze egy kilométerre levő telepen kezdhették a munkát A múlt év különben igen jelen­tős a vállalkozás életében, mert az új műhelycsarnok mellett irodaházat is si­került vásárol niok és október óta már az adminisztráció is nyugodt, megfelelő kö­rülmények között dolgozhat. Jelentős a múlt év azért is, mert szeptemberben a központi telepen megkezdődött egy újabb 400 négyzetméteres műhely építése. Je­lentős azért, mert újabb két technikussal bővült a műszaki gárda és a vállalkozás kilencven dolgozója már 2,6 millió forint nyereséget ért eL A vállalkozás új iroáabáza irányításával két szerelő, egy gépjármű-villamossági szerelő, egy lakatos, egy he­gesztő és egy betanított munkás kezdte meg a gé­pek javítását. A kéziszer­számokon kívül mindössze egy használt hegesztőtrafó és egy köszörűgép állt ren­delkezésükre. s ezek segít­ségével kellett javítaniok a három szövetkezet 27 trak­torát és legalább hetven különböző munkagépet Az egyszerűbb gazdasági tulajdonosok körében ez az új műhely. Idehozzák azóta is tölteni az akkumulátoro­kat, javítani, felújítani a dinamókat, önindítókat, Ez a (részleg évente átlag 120 ezer forinttal gyarapítja a vállalkozás bevételét.

Next

/
Thumbnails
Contents