Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
T PW Szövetkezetek üzeme a Lajosmizsei Gépjavító Közös Vállalkozás Három év nem nagy idő egy üzem életében, harminchat hónap munkájáról, a kezdeti lépésekről talán még nem is lehetne sokat írni. A Lajosmizsei Gépjavító Közös Vállalkozásnak eme megállapítás ellenére már komoly múltja, jelentős eredményei vannak. Ez a mini gyár már sok mindent bizonyított. Azt, hogy « szövetkezetek gondjai egy .részét meg lehet szüntetni, !ha egy-egy részfeladat elvégzésére társulnak egymással. Azt, hogy a szorgalmas munka, céltudatos törekvés előbb-utóbb meghozza a maga eredményét és képes elhárítani a felmerülő akadályokat. Bizonyította azt, hogy van elegendő munkaerő, van elegendő munka és ha a megfelelő feltételeket megteremtik valahol — irigylésre méltó eredményeket lehet elérni. Most az alakulás negyedik évében járva pillantsunk vissza a múltba, képzeletben járjuk végig a három év alatt megtett utat Hogyan is kezdődött? A lajosmizsei Petőfi Termelőszövetkezet s az ugyancsak lajosmizsei Kossuth. valamint a ladánybe- nei Hunyadi Szakszövetkezet vezetősége 1968 szeptemberében elhatározta, hogy létrehoz egy társulást, illetve gépjavító egyszerűbb gazdasági együttműködést A szövetkezetek gépparkja gyarapodott de ezzel nem tudott lépést tartani a_ gépjavító kapacitás fejlődése. Szükséges volt tehát a megoldás közös útját keresni, miután külön-külön ez jelentős anyagi megterhelést jelentett volna. Az ügyvivő szerepét a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet vállalta és ő bocsátotta a társulás rendelkezésére a Kó- nya-tanyán levő műhelyét. A javításokhoz az alkatrészeket szintén ennek a szakszövetkezetnek a raktárából vételezték. Az alig kilencven négyzetméteres műhelyben gépészmérnök — Itt kezdődött a Kónya-tanyai műhelyben együttműködés alig három hónap múlva, az év végére már bizonyított: 80 ezer forint nyereséggel zárta az esztendőt. A résztvevő szövetkezetek ekkor úgy határoztak, hogy továbblépnek, létrehozták a gépjavító közös vállalkozást. Ekkor már új jelentkező is akadt, a lajosmizsei Béke Termelőszövetkezet kérte és kapta meg a felvételét a tagszövetkezetek sorába. Nem jött „üres kézzel”, húszezer forinttal járult hozzá a vállalkozás induló vagyonához, a nyereségből származó 80 ezer forinthoz. Az új „üzem” a Kossuth szakszövetkezettől 80 ezer forintért megvásárolta az induláshoz szükséges anyagokat és szerszámokat, ezt az összeget havi részletekben törlesztette. illetve hamarosan ki is fizette. A gépek értéke alig érte el a 10 ezer forintot, s mindezek egy nyolckilométeres földúton megközelíthető tanyai kis műhelyben... Mindezek meghatározták a vezetés számára a további teendőket Mik is voltak ezek? Ahhoz, hogy a gépjavító közös vállalkozás eredményeket tudjon elérni, megfelelő minőségű javítómunkát tudjon végezni, korszerűbb műhelyekre és gépekre, berendezésekre volt szüksége. Igen, de miből? Honnan szerezzenek anyagi eszközöket ahhoz, hogy céljaikat el tudják érni és javító tevékenységük ténylegesen is kielégítse az igényeket? A tagszövetkezetek nem tudtak anyagi erőket „elvonni” máshonnan, nem tudták a vállakózást segíteni beruházások finanszírozásával. Elhatározták, hogy bérmunkát vállalnak, megpróbálják saját maguk előteremteni a fejlesztéshez szükséges pénzt. Először a Kecskeméti Ezermester Ktsz-szel, majd a Dunavecsei Vegyesipari Vállalattal vették fel a kapcsolatot. Később a kecskeméti 9. AKÖV a is munkaadók sorába lépett. Mindhárom megrendelő részére különböző lakatosmunkákat végeztek, azok legnagyobb megelégedése mellett Javították a szövetkezetek gépeit és a szabad kapacitás minden percét a bérmunka elvégzésére fordították. Közben lassan-lassan a létszám is növekedett Főleg lakatosokra volt szükség, hizen „ők hozták” a pénzt Az év végére az összlétezám már elérte a húszat, közülük nyolcán voltak a géplakatosok. A létszám és a termelés növekedése megkövetelte a mérnök-vezető mellé egy újabb műszaki szakember alkalmazását. Gépésztechnikus lett a műhelyvezető és ekkor már külön raktárosra és az adminisztráció intézésére külön könyvelőre is szükség volt Ezt, az első teljes esztendőt már igen jelentős eredménnyel zárták. 1 millió forint értékű gépjavítást és 700 ezer forint értékű bérmunkát végeztek. A vállalkozás nyeresége elérte a 200 ezer forintot A legigényesebb munkát is pontosan végezhetik ezzel a yésőgéppel Megvolt tehát az anyagi alap a fejlesztés megkezdésére. A tulajdonképpeni árutermelésbe a vállalkozás 1970 elején kapcsolódott be, amikor egy új partnerétől, az Építőipari Gépesítő Vállalattól elvállalta különböző építőipari gépek pótalkatrészeinek. valamint alkatrészegységeinek gyártását Ehhez, a jórészt forgácsolással végzett munkához természetesen elengedhetetlenül szükséges volt a géppark bővítése. Beszereztek három esztergapadot, egy marógépet egy véső- és egy fúrógépet valamint két használt és egy új hegesztő- trafót. Kezdetét vette a korábbinál nagyobb ütemű termelés, egymás után hagy ták el a műhelyeket a különböző betonkeverők, habarcskeverőle. kotrógépek, szállítószalagok és más berendezések részegységei. Akkor már nemcsak a távoli Kónya-tanyán, hanem két újabb bérelt műhelyben^ is dolgoztak a vállalkozás szakemberei. A Béke Termelőszövetkezet forgácsoló műhely céljaira rendelkezésre bocsátott egy 98 négyzetméteres helyiséget. • megfelelő átalakítás után it‘ ’■ttták munkához az eszter gályosolc. A nagvközsA belterületén, az E—5-ös mű út mentén egy másik mű helvt is bérelt a vállalkozás és itt mei&esate gépjárműi villamossági szakembere a szolgáltató jellegű tevékenységet. Osztatlan lelkesedést váltott ki a járműAz igazgató tanács már az év közepén elhatározta, hogy létrehoz egy központi telephelyet A Béke Termelőszövetkezet az E—5-ös út mellett biztosított egy 5 holdas területet és 1970 második felében itt kezdődött meg az új üzem létesítése. 1971 januárjában a 600 négyzetméteres alapterületű új műhelycsarnokba már be is költözhettek a gépjavítók és lakatosok. Nem sajnálta közülük senki sem a távoli Kónya-tanyai műhelyt Ugyancsak elégedettek voltak a Béke-tanyai műhelyekből beköltöző forgácsolók, amikor májusban ők is a nagyközségtől mindössze egy kilométerre levő telepen kezdhették a munkát A múlt év különben igen jelentős a vállalkozás életében, mert az új műhelycsarnok mellett irodaházat is sikerült vásárol niok és október óta már az adminisztráció is nyugodt, megfelelő körülmények között dolgozhat. Jelentős a múlt év azért is, mert szeptemberben a központi telepen megkezdődött egy újabb 400 négyzetméteres műhely építése. Jelentős azért, mert újabb két technikussal bővült a műszaki gárda és a vállalkozás kilencven dolgozója már 2,6 millió forint nyereséget ért eL A vállalkozás új iroáabáza irányításával két szerelő, egy gépjármű-villamossági szerelő, egy lakatos, egy hegesztő és egy betanított munkás kezdte meg a gépek javítását. A kéziszerszámokon kívül mindössze egy használt hegesztőtrafó és egy köszörűgép állt rendelkezésükre. s ezek segítségével kellett javítaniok a három szövetkezet 27 traktorát és legalább hetven különböző munkagépet Az egyszerűbb gazdasági tulajdonosok körében ez az új műhely. Idehozzák azóta is tölteni az akkumulátorokat, javítani, felújítani a dinamókat, önindítókat, Ez a (részleg évente átlag 120 ezer forinttal gyarapítja a vállalkozás bevételét.
