Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

6. oldal lm március M. Baromfitelep építés nélkül Nyolc esztendeje nevel­nek rendszeresen baromfit a tiszakécskei Szabad­ság Termelőszövetkezetben. Kezdetben a régi épületek alkalmas helyiségeit alakí­tották át, s ily módon min­den évben negyven-ötven­ezer szárnyast tudtak köz- fogyasztásra adni. A szűkös beruházási le­hetőségek folytán ezt a gyakorlatot terjesztették ki azzal a különbséggel, hogy az újabban épült, de más célra használt gazdasági épületek padlásterét szerel­ték fel a korszerű barom­fitartás követelményeinek megfelelő berendezésekkel. Tavalv erre hetvenezer fo­rintot költöttek. A beruhá­zás elég gazdaságosnak ígérkezik, mivel ebben az évben már 150 ezer csirkét, 10 ezer libát és ugyanennyi pulykát nevelnek fel eddig kihasználatlan helyiségek­ben! Ez idén az egyik te­hénistálló padlásterét is át­alakítják csibenevelővé. Ünnepnap is lehetne Szürszabó Mihályné és Lintz Gusztávné baromíigoudozó-nők dolgoznak az egyik, padlástérben elhelyezett nevelőben. (Tóth Sándor felvétele) Napirenden: a gazdaságpolitika Összevont párttaggyűlés Dunavecsén A művelődési ház nagytermében összevont párttaggyűlésen találkoztak Dunavecse kommunistái. A tanácskozás előtt a helyi úttörőcsapat színvonalas irodalmi műsort adott, melynek témája a Magyar Tanácsköztársaság győzel­mének 53. évfordulójához kapcsolódott. Ezután Czér- na Miklós, az MSZMP köz­ségi bizottságának titkára tájékoztatta a jelenlevőket a párt helyi gazdaságpoli­tikájának főbb kérdéseiről, a IV. ötéves terv első évi eredményeiről, és * továb­bi tennivalókról. Elmondta, hogy a két közös gazdaságban Igen kedvező eredmények szü­lettek. Az állattenyésztés tíz-tizenegy százalékos, a közös vagyon nyolc-tíz szá­zalékos, a tagság jövedel­me pedig mintegy hatszá­zalékos növekedést mutat. Az iparpolitikai célkitű­zések megvalósítása is biz­tatóan alakul. A Vegyes­ipari Vállalatnál a bázis­hoz viszonyított termelési érték 15,7 %-kal emelke­dett. A vállalat eredmé­nyességét jelzi többek kö­zött az is, hogy a terve­zett tizennyolc százalékos többlet nyereség helyett, huszonegy százalékot tel­jesítettek. A napokban ki­fizetett nettó nyeraségré- szesedési átlag meghaladta a két és fél ezer forintot. A beszámoló részle­tesen foglalkozott a köz­ségfejlesztés és a kereske­delem kérdéseivel is. Meg­nyugtató ütemben halad á lakásépítési program. Augusztusra elkészül a nagyarányú társadalmi ösz- szefogással épülő új sport­jErdőtelepítés A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság er­dészete február közepe óta végzi a nagyarányú erdő- telepítési munkát. Jelenleg három gépegység dolgozik, amelv naponta mintegy 4— 5 hektárnyi területen ülte­ti el a csemetéket. Tervek szerint a tavaszi hónapok­ban összesen mintegy 200 hektárnyi területet erdősí­tenek a halasi erdészet körzetébe». telep. Befejeződött a Szé­chenyi és Vörösmarty utcai szilárd burkolatú út épí­tése. A lakosság kereskedelmi ellátottságáról szólva Czér- na Miklós megjegyezte, hogy lényegesen javult a községben a zöldség- és gyümölcsáru-választóik, a MEZÖTERMÉK által nyi­tott szakbolt működtetése óta. Az ÁFÉSZ kereske­delmi forgalma megegye­zik a községi tervben meg­határozott szinttel — de még nem éri el a IV. öt­éves tervben előírt átla­got A gondosan összeállí­tott tájékoztatót vita követ­te, ahol számos elismerő vélemény mellett több kri­tikai megjegyzés is elhang­zott Az utóbbiak közül néhány: nincs számottevő előrehaladás a helyi gaz­dasági szervek közötti együttműködésben — ez fő­ként a két közös gazda­ságra vonatkozik. (Bár leg­utóbb a tervtárgyaló köz­gyűlések után a két tsz vezetői közösen tanácskoz­tak.) Javítani kell a mun­kakörülményeket, fejlesz- ten az üzemi demokráciát. Többször is elhangzott: a sajátos, a dolgozók széles rétegeit érintő helyi gaz­dasági döntések meghoza­talakor még jobban kell támaszkodni a munkáskol­lektívák véleményére. A község kommunis­táinak tanácskozásán szóvá tették, hogy esetenként ért­hetetlen igénytelenség ta­pasztalható a kulturáló- dásra, pihenésre szánt sza­bad idő felhasználása te­rén. Íme egy-két példa: A helyi vállalatok, üzemek kettőszáznegyven dolgozó részére színházi bérletet váltottak — de sajnos, nem mindenki veszi igénybe. Kevesen használják a mun­kahelyi, egészségügyi és szociális létesítményeket stb. A községi pb-titkár zár­szavával véget érő össze­vont taggyűlés egyik na­gyon lényeges tanulsága: a falu kommunistáinak a jö­vőben is aktívan részt kell venniük a gazdaságpoliti­kg ma 0v.a rá 7Í».gáHa«* megértetésében. De ezen túl, egyre nagyobb szükség van az igények egészséges kialakítására, a tudatosság elemeinek fokozására. Szabó Attila A Kedskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat kiskunha­lasi gyárában ezen a na­pon műszakkezdéskor nem ünnepi ruhában érkeztek a dolgozók, de hétköznapi öl­tönyüket azért bizonyos ün­nepélyességgel cserélték fel fehér és kék munkaköpe­nyekre. Azután kezdődött a mindennapi termelés. Meg­határozott rend és terv sze­rint a nap folyamán útba­ejtették az éttermet, s ál­talában elégedetten távoz­tak onnan. Már hogyne is lettek volna elégedettek, mikor zsebükben boríték la­pult, benne húsznapi fize­tésnek megfelelő összeggel, a múlt évi eredmény után járó nyereségrészesedéssel Nagy Gyula, a gyár Igaz­gatója sem elégedetlen. Té­nyekkel adatokkal, szá­mokkal tarkított beszámo­lójából kibontakozik egy olyan esztendő emléke, amely a húsznapi szemé­lyenkénti nyereségrészese­dés mellett igen szép össz- eredményeket is hozott •— Nézzük a főbb muta­tókat — pillant jegyzeteibe — Az előző évi 950 vagon­nal szemben tavaly már 1100 vagon baronfit vásá­roltunk, illetve dolgoztunk fel Az egyre keresettebb házinyúlból 73 vagon volt a múlt évi eredményünk, tojásból pedig kereken 115 millió. Természetesen a ter­melés növekedésével együtt az ilyenkor szokásos nyere­ségrészesedés összegét is növelni tudtuk, a mostani 20 nap helyett tavaly ilyen­kor mindössze 9,5 napot fi­zettünk. Öthehtáro® üveg'hás — Mi tette lehetővé ezt a növekedést? — Mondanom sem kell, hogy fejlődésünknek igen sok összetevője van, de hoz­zá kell tennem gyorsan azt is, hogy egyik sem fonto­sabb a másiknál Miután mégis valamelyikkel kezde­ni kell vegyük először a múlt év januári szervezeti változást. Januárban múlt ugyanis egy éve, hogy a kecskeméti vállalathoz tar­tozunk és ennek a halasi gyár fejlődése szempontjá­ból igen nagy jelentősége van. Kölcsönösen jól tud­juk segíteni egymást a kecskeméti gyárral és a hasznos tapasztalatok át­adásának. átvételének igen fontos szerepe volt a fejlő­désünkben is. A múlt év augusztusában kezdte meg például a termelést az új feldolgozó üzemünk, mely­nek készítésében, üzembe állításában és általában a munkája során is, sok se­gítséget kaptunk és kapunk a tapasztaltabb kecskemé­tiektől. ahol már régebben üzemel ilyen feldolgozó. Az ilyen tájékoztatóknál — mondja tovább az igaz­gató — általában a végén szoktak megemlékezni az emberekről, a munkaver­senyről, a szocialista bri­gádokról. Nos. én máris az ő szerepükre térek rá, mert a tizenhat szocialista brigád mintegy 360 tagjának rend­kívül nagy szerepe van a múlt évi eredményekben. A gyár vezetősége már régeb­ben felismerte a mozga­lomban rejlő lehetőségeket és igényli is az új embere­ket nevelő kollektívák se­gítségét. Vajon, hogyan tudtuk volna a brigádok se­gítsége, lelkiismeretes tá­mogatása nélkül 12 ezer 464 órával csökkenteni az állás­időt? Hogyan tudtuk volna csökkenteni 30 ezer órával a túlóraidőt. ami az előző évinek „mindössze” 63,4 százaléka, ha a brigádok tagjai nem nevelik egymást, nem támogatják, segítik ez­zel is a „borítékok hizlalá­sát”. Nagyon örülünk an­nak, hogy tapasztalataink szerint, dolgozóink nagy többsége becsülettel kihasz­nálja a munkaidőt és egyre i inkább magáénak érzi az üzemet Az sem lebecsü­lendő tény, hogy a gyakor­latban szinte megszűnt a fluktuáció, akik elmennek, azok nagy többségét bi­zony senki sem sajnálja. Szilárdul a törzsgárda, s ez is bizonyítja, hogy dolgo­zóink is üzemmel, a tőségekkel. elégedettek az kereseti lehe- A rendszeres brigádértekezleteken bátran elmondják problémáikat, de a brigádokon kívüliekét is. A gyár vezetősége pe­dig természetesen, ha egy mód van rá, igyekszik se­gíteni a gondokon. A múlt év nem lebecsülendő ered­ménye az is, hogy sikerült 3,6 százalékos bérfejlesztést végrehajtani és dolgozóink átlagkeresete már tavaly 23 ezer 220 forintra emelke­dett — A piac? — Termékeink egyre na­gyobb sikert aratnak a bel­földi vásárlók körében. Gondos piackutatás után igyekszünk olyan árukat küldeni a vásárlóknak, ame­lyek nagyban megkönnyí­tik a dolgozó nők második műszakját. A siker nem is marad el. alig győzzük a megrendelések teljesítését az előhűtött csirkéből és a különböző módon darabolt és csomagolt baromfihús­ból. A múlt évben már el­értük azt, hogy áruink hat­van százaléka bel- és „csak” a negyven százalé­ka került külföldi piacokra. A svájci, osztrák, NSZK- beli, olasz, kuwaiti és más külföldi cégek után tavaly japán megrendelő is jelent­kezett. Az ő speciális igé­nyeiknek megfelelően elké­szített csirkéből már 22 va­gonnal indítottunk útnak a távoli szigetországba. Bízunk abban, hogy az idei év még a tavalyinál is jobb lesz — mondotta be­fejezésül az igazgató. — Azt hiszem, dolgozóink a borítékokból most ismét látták, hogy érdemes jól dolgozni. A közel kilenc- száz dolgozónk részére kü­lönben pénteken 1 millió 200 ezer forintot fizet­tünk ki. Opauszky László Ceglédtől alig néhány ki­lométerre öt hektár egy­kori szántóföldön, ma már egy olyan létesítmény emel­kedik, melynek jövedelme nagyon sokszor öt hektáré­nál is több lesz. A helybeli Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gázfű­téses, automata légkondi­cionáló berendezéssel fel­szerelt üvegházában már a múlt év elején megkezdő­dött a részleges termelés, azóta primőr áruk tízezre­it vitték piacra. Csak a hat színben pompázó szegfűből töbp mint másfél milliót értékesítettek eddig. A hol­land, „Noorland”-rendsze­rű 267 méter hosszú, öt házból álló ötvenezer négyzetméteres üvegházban nyolcvanan dolgoznak és az idén áprilisban kezdik meg a teljes termelést. A tervek szerint a közös gazdaság­nak ez a létesítménye éven­te 24 millió forint árbevé­telnél járul hozzá az ered mínyekhez. iüovács János felvétele) A munkavédelmi év jegyében Üzemi balesetek elleni küzdelem jegyében az 1972-es esztendőt munkavédelmi évnek nyilvánította a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága. Ennek megfelelően széle­sebb körűvé és sokrétűbbé teszik a propagandatevé­kenységet, valamint a szakmai bizottságokkal együtt­működve nagyszabású oktatási programot dolgoztak ki. A téli hónapokban tízhetes tanfolyamokat szer­veztek a megye ipari centrumaiban, amelyekkel a társadalmi munkavédelmi őrök képzéséhez igyekez­tek segítséget nyújtani az üzemeknek. A tíz hét alatt bőséges tananyagot sajátítottak el a részvevők, hiszen az általános munkavédelmi és munkaegészségügyi is­meretek mellett helyet kaptak az előadások között a munkapszichológia, a munkahelyi testnevelés és a balesetekkel kapcsolatos jogi problémák is. A tanfo­lyamok színvonalára jellemző, hogy az egyes téma­köröket mérnökök, orvosok, jogászok adták elő. Ered­ményesen zárul a sorozat Kiskunhalason, Kalocsán, valamint Baján, ahol két kurzus is indult. A múlt héten pedig befejeződött a tanfolyam Kiskunfélegy­házán. A propagandatevékenység színesebbé tételéhez hoz­zájárulnak a vállalati munkavédelmi vetélkedők és az SZMT filmtárának kópiái, amelyeket nem csupán az üzemekben, hanem a filmszínházakban is levetíte­nek. A munkába bekapcsolódnak a Kecskeméti Katona József Színház művészei és a SZOT munkavédelmi művészegyüttese is. Ez utóbbi új műsort visz színre „A tettes köztünk van” címmel. A munkavédelmi kri­mit, amelyben fellép Csákányi László, Vay Ilus és Hacser Józsa, a megyében először Kecskeméten mu­tatják be a jövő hónapban. Fellép még az együttes Kiskunmajsán a Drótfonatgyárban és a kiskunfélegy­házi Vegyigépgyárban is. P.M.

Next

/
Thumbnails
Contents