Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
Erzsi néni: Patkós Irma Bach és a gyerekek Lakatlan házak között Ha ez a film nem is nyeri el a kritikusok és szakértők osztatlan elismerését, mégis sokan lesznek, akik azzal az érzéssel távoznak a vetítéseiről, hogy Gaál István új alkotása nagyon is létező társadalmi és emberi problémákat elevenít meg. Hiszen e kettő — az életben sokkal inkább, mint filmjeinkben — mindig az egyén és a közösség valamilyen egymásrahatásaként keletkezik. A válások növekvő száma, az alkoholizmus adatai, az idegbetegségek, az alacsony nép- szaporulat statisztikai ered- njényeiben emberi tragédiák, sorsok, életutak rejtőzködnek — sok-sök hétköznapi, egyéni történet így válik általánossá, társadalmi jelenséggé. A Holt vidékben e kettősség újszerű, és nyugodtan mondhatjuk, kísérleti ábrázolását láthatjuk. A film egy lakatlanná vált község utolsó polgárainak történetét meséli eL A mindenkit érintő kérdés az elnéptelenedő falvak, a megszűnő iskolák, a feleslegessé váló villanyvilágítás, kihasználatlan épületek, parlagon maradó földek a valóságban is létező jelenségének lefényképezése. Ez a társadalmi) probléma azonban csak díszletként, pontosabban szólva lényegi motiváló okként szolgál egy fiatalasszony neurózisának keletkezéséhez. Az ideggyógyászok szerint a lelki eredetű megbetegedések számának növekedése rohamosan változó korunkkal, nyugtalan élet- körülményeinkkel hozható összefüggésbe; az emberi idegrendszer alkalmazkodása környezetünkhöz — bármennyire is nehéz ezt tudomásul venni — véges. A filmben utoljára szólal meg a községházán a hangos hirdető hangszórója, utoljára gyúltak ki a Törőcsik Mari és Fcrenczy István Bemutatás előtt a M vidék villanyok és az iskola utolsó szemléltető eszközeit is szekérre pakolják. A lakatlan, sötét szemű házakkal szegélyezett utcákon megszűnik a jövésmenés; a bekötőútról eltűnik a helységnévjelző tábla, a falu „lekerül a térképről”. Csupán hárman dacolnak a tényekkel, a Kántor házaspár és Erzsi néni. Az utóbbit öregsége, az előbbit pedig a férj, Anti makacssága tartja itt Az ő konok szembeszegülése az idővel, a jelenkori történelem realitásának tagadása jelzi az alkotók általános igazságot megjelenítő szándékát. A film, e néhány ember történetének „leírása” helyett mélyebbre hatol és a változásokat, az egyének belső világának tükrében kívánja nyomon követni. A főszereplő ily módon lesz a holt vidék áldozatává váló fiatalasszony. Kádár Antal feleségét önmagával egyenrangúnak tartja képességek és erő dolgában, vállalkozását így kettőjükre méretezi. Juli megpróbálja követni férjét a furcsa önkéntes és visz- szájára értelmezett „számkivetésbe”, megpróbál alkalmazkodni a magányhoz, a sivársághoz, az egyhangú hétköznapok ismétlődő robotéhoz. Megkísérli megérteni, miért nőm lehet gyermeke, beletörődik a csaknem teljes egyedüllétbe Erzsi néni halála után, s mindent megtesz, hogy családi életük estéi harmonikusra sikeredjenek — és kudarcaiért is elsősorban önmagát okolja. Személyisége azonban életre és nem magányra teremtődött, lassú haldoklása, majd összeroppanása ezért végzetszerű. Törőcsik Mari különösen alkalmas az ilyen típusú hősök megformálásához, Juli alakjában ismét maradandó színészi teljesítményt nyújt Pavloviig Miklós Faragó Éva A kecskeméti Kodály ;oltón Általános Iskola és Gimnáziumban kerestem fel ''aragó Évát, a fiatal zene- tanárnőt, hogy bemutassuk a Magazin olvasóinak: — Tavaly végeztem el Hegeden a zenekonzervató iumot, s még az ősszel Kecskemétre kerültem. — Nem kecskeméti? — De igen, csakhogy az általános iskola elvégzése után Szegedre kerültem, a Tömörkény István Gimnáziumba, ahol zenei tagozatra jártam. Persze az oktatás zenei részét akkor is a konzervatóriumban kaptuk. ■ r Kezdetben sok nehézséget jelentett számomra, hogy a tanítás mellett vállaltam a városi szimfonikus zenekar munkájában való részvételt. Ráadásul akkor még egyedül én voltam másod- hegedűs. — Milyen zenekarokban játszott eddig? — A konzervatóriuméban — természetesen —, de a Szegedi Nemzeti Színházban is muzsikáltam kisegítőként egy évig. , — Hány helyen járt a kecskeméti szimfonikusokkal? — Szinte az egész megyét bejártuk már. Néhány állomásunk: Kalocsa, Duna- •pataj, Kiskunfélegyháza, Baja, Dunavecse, TiszakécsA PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szerkesztette: Csató Károly Foto: MTI—KS—Tóth S. Itt orrszarvú-rádió... A kecskeméti szimfonikus okát Kemény Endre vezényli íce, Pesten a Zeneakadémián háromszor szerepeltünk, a Nemzeti Galériában, a „Bács-Kiskun megye Budapesten’’ rendezvénysorozat keretében léptünk fel. A közeljövőben Dunaújvárosba is ellátogatunk. AZ EZREDIK ÉVFORDULÓ . Székesfehérvár fennállásának ezeréves évfordulójára készül. A történelmi város magja a középkori Romkert, amelyről a Magazin részére Gelencsér Ferenc, az István király Múzeum fotósa készített felvételt. Az ízlésesen kialakított — éjszaka rejtett világításban ragyogó — kert történelmi kövei sok hazai és külföldi látogatót vonzanak. A Romkertben dr. Kralovánszky Alán, az István király Múzeum tudományos főmunkatársának vezetésével újabbása- fások folynak. Nanr inj, re k-'rülnek az évforduló. _. a Tsh/án-kori bazilika maradványai. (Fent a város pecsétje látható — Nagyon kevés. Heti huszonhat órát tanítok az iskolában. A zenekari elfoglaltság nekem egyformán jelent munkát és szórakozást. Időnként Pestre járok a tanítványaimmal, az Operaházba. Sajnos, a kecskeméti színházban nagyon ritkán játszanak operát. — Egy szabványos kérdés: kik a kedvenc zeneszerzői? — Bach, elsősorban és Mozart. De nagyon szeretem a moderneket is. A zenekarban játszunk kiasz- 'zikust és modernet egya- ánt. A romantikusok kőül Schubert szerepelt már a műsorunkban. — Hosszú távú tervei? — Sokáig akarok tanítani. Szeretem a tanítványaimat és jól érzem magam az iskola tanári közösségében. L. A. Raymond Moretti fémből, fából, üvegből hét méter magas, hatalmas, húsz tonnás szobrot készített a párizsi Halles de Baltárd egyik pavilonjának 1971- ben. Az épületet most lebontják, Morettit felszólították, hogy művét vigye riiuohQyá. A határozat ellen it^vä3 sz^erucA,/iiséó auú- tűk ijätaä PtcaoSO is tú- lako^ifL es kéri a szobor védelmét Afrika rezervátumaiban számos olyan állat él, amely ma már csak védett területen található, mert idők folyamán kipusztította az ember. Nemrégiben új állatkövetési módszert dolgoztak ki a rádiótechnika segítségével. Miniatűr rádióadókat erősítenek egyes rezervátumi állatokra és ezek helyzetváltozását terepjáró gépkocsikra szerelt vevőállomások segítségével követik. A rádióadó — telepével együtt — műgyantába van ágyazva, így erősítik fel az állatokra. A rádiós helyzetkövető rendszer egyik legnagyobb technikai nehézségét az állatok befogása jelenti. A gnút és a zebrát például nyílpuskával belőtt altatóval narkotizálják. A gazellákat éjszakánként fényszóró segítségével vakítják el; a fénykévében annyira megdöbbennek, hogy mozdulatlanul tűrik, míg a rádióadót felerősítik a nyakukra. Az egyik 575 négyzetkilométeres rezervátumban 32 000 gazella, 1600 gnu, 2000 zebra, 200 oroszlán, 100 leopárd, 25 gepárd, 200 hiéna és 50—80 vadmacska él. Eddig 15 gazellára, 10 gnúra és 10 zebrára erősítették fel a miniatűr rádiót. A rádióadókat tápláló kis méretű hisanyelemek általában hat hónapon keresztül látják el energiával a felszerelt miniatűr tranzisztoros adókat. Az orrszarvúnál, a rádióadó íw,4.erelésénél r "s vjchnikút kénytelenek alkalmazni a szakemberek. A nagy testű állatot szintén altató puskával kábítják el, majd a felső szarvára lyukat fúrnak. A miniatűr adót és telepét ebbe helyezik, majd műgyantával elzárják a lyukat. Az orrszarvú-adó másik szarván vágott résekbe köran- tennát helyeznek el. Az orrszarvú-adó jelei 2 kilométer hatókörben vehetők. A mozgó vevőkocsi így optikai „lőtávolságon kívül” is könnyűszerrel követni tudja az állatok mozgását a nagy kiterjedésű rezervátum területén. Az állatokra ható külső környezeti tényezőket az állatökológia tudománya vizsgálja. Ez a rádiós jelölési módszer az ökológiai tanulmányokat könnyíti meg a biológusok számára. Választ keresnek arra, hogy adott környezetben hogyan mozognak, hogyan viselkednek az állatok? A gazelláknak pl. az a tulajdonságuk, hogy állandóan ugyanaz a vízforrás mellé tanyáznak. Csak egy szőkébb körben mozognak é« minden zöld növényt ott letarolnak. Az eddigi eredmények alapján az illet* kesek most több itatóhel létesítését határozták el a gazellák, számára. Ezzel a módszerrel a rezervátum területén má" eddig is értékes információkat gyűjtöttek az itt élő állatok viselkedéséről, ősz szeférhetőségéről, mozgá sáról. A rádiós módszer természetesen, az ökológia mellett az állatok számlálását és nyi, ántartását is megkönnyíti. — Mennyi szabad idő marad a tanítás és a zenekari "munka mellett? Picasso segít
