Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

Világ proletárfa!, egyesüljetek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NA Pl LA PT A ötvenhárom nap nyereségrészesedé* Mérlegzáró közgyűlések félideje A megye 59 ipari szövet­kezetének több mint a felé­ben lezajlottak a mérleg­záró közgyűlések. Az elmúlt esztendő gazdálkodását és az. idei feladatokat a héten a kiskunhalasi Szolgáltató, valamint a keceli Vas- és Építőipari Szövetkezetnél vitatták meg. Péntekre összetorlódtak az események. Baján a Lak- berendező és Építő, Kalo­csán a Vas- és Fémipari, Kiskunfélegyházán az Épí­tő, Kiskunhalason pedig a Fa- és Építőipari Szövetke­zet vezetősége adott szá­mot a tavalyi eredmények­ről a tagságnak. A közgyű­léseken összesen csaknem ezren vettek részt. A baiaiak — hagyomá­nyaikhoz híven — a Köz­ponti moziban tartották meg az ünnepélyes ese­ményt. A középüzemek so­rába emelkedett Lakberen­dező és Építőipari Szövet­kezet tavaly 48 OTP-lakást adott át a tulajdonosoknak, .•* dolgoznak a Szabadság úti KISZ -lakótelepen is. Emellett saját kivitelezés­ben felépítették az új bú­torgyártó telephelyet, a vá­ros szélén, a hűtőházzal szemben. Az építőipari, áru- termelési és lakossági javí­tások, szolgáltatások bevé­tele megközelítette a 80 millió forintot, ami 16 mil­lióval több az 1970-es év teljesítményénél. Ezt az ér­téket kevesebb létszámmal, főleg a termelékenység fo­kozásával érték el. A haté­kony gazdálkodás egyebek között lehetővé tette, hogy — Bács-Kiskun üzemei kö­zött a legtöbbet — átlag­ban 53 munkanap bérének megfelelő nyereségrészese­dést oszthattak ki. A mérlegzáró közgyűlé­sek sorozata szombaton a bácsbokodi Vegyes és Épí­tő, a kecskeméti Általános Asztalos, a kiskunhalasi Ruházati, kiskunmajsai Ci­pész, lajosmizsei Háziipari, valamint a tompái Vegyes- és Építőipari Szövetkezet­nél folytatódik, h. r. A háztáji áilatáilomány értékesítéséről tanácskoztak A Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szö­vetségének kalocsai szék­házában háztáji állatállo­mány értékesítésével kap­csolatos teendőket beszél­ték meg pénteken délelőtt. A körzet tsz-eiben a ház­táji sertés- és szarvasmar­ha felvásárlásával foglal­kozó munkatársakat Per­ezel János, a szövetség tit­kára üdvözölte, majd vá­zolta a szerződéskötés és a szállítás nehézségeit, ame­lyek gyakran gátolták a le­hetőségek teljes kihasználá­sát. Bíró Imre, a Bács-Kis­kun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igaz­gatója általános képet adott az állatfelvásárlásról, a szövetkezeteken keresztül történő értékesítésről. El­mondta, hogy már tavaly is nagy feszültség jelent­kezett a termelés és a fel­dolgozás között, ennek oka az volt, hogy amíg a me­zőgazdasági üzemek állat­állománya a vártnál sok­kal nagyobb mértékben fejlődött, a vágási kapaci­tás nem volt nagyobb az előző évekénél. A gondo­kat még csak fokozta az egyszerre jelentkező nagy árumennyiség is. Az álla­tok átvételének ütemében némi javulás következett be 1971 második félévében, de a problémák nem ol­dódtak meg. A mai tanács­kozás célja a lehetőségek reális felmérése, s az en­nek megfelelő szerződéskö­tés. Tavaly összesen 326 'czsrjsue 11*711 sároltak fel, háromszorosát a megelőző évinek. Az át­vett mennyiség jelentős ré­sze — 48 százaléka — az egyéni és a háztáji gazda­ságokból került ki A te­nyésztési kedv fenntartása nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is, ezért nagyon fontos, hogy a szerződések a tenyésztők és a felvásárlók számára egyaránt előnyösek legye­nek. A kedvező megállapo­dások előfeltétele pedig a kölcsönös informálódás, az élő kapcsolat Á vállalat lehetőségedhez képest min­den segítséget megad a zökkenőmentes áruátadá­sokhoz. A tenyésztők a megkötött szerződéseket a határidő lejárta előtt há­rom hónappal saját érde­keiknek megfelelően módo­síthatják. Továbbra is előny­ben részesítik a szerző­déssel termelőkéit, emellett azonban az ezen kívül je­lentkező árumennyiséget is átveszik. D. 8. Kállai Gyula kecskeméti látogatása A kalocsai színes és vál­tozatos programot követő napon, pénteken a me­gyeszékhely fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnökét. A kecskemétiek kongresszusi „előzetesként” fogták fel ezt a látogatást, erre utal­tak dr. Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának üdvözlő szavai is, amikor a pártszékházban sorra bemutatta a megye, a város vezetőit, a tömegszer­vezetek képviselőit Kállai elvtársnak. Ezt a szándékot jelezte az is, hogy az első titkár rövid, átfogó tájé­koztatója után Farkas Jó­zsef, a népfront megyei tit­kára adott számot a moz­galom most zajló legfonto­sabb eseményeiről, a kong­resszusi előkészületekről. Mindkét beszámoló bővel­kedett érdekes tényekben. Kállai elvtárs figyelmét megragadta a megye tár­sadalmi struktúrájának változását kifejező adat, mely szerint ma már majdnem azonos az ipar­ban és mezőgazdaságban dolgozók számaránya. Mint mondotta, a munkásosztály, társadalmi súlya egyre nő-, vekszik az országban, s a Hazafias Népfront-mozga­lomban is nagyobb mér­tékben kell az ipari mun­I sem képzelhető. Ennek a további fejlődés szempont- [ jából is nagy jelentősége XX VH. évi. 66. szám 1972. március 18, SZOMBAT Arai 90 fillér M A í RADIÓ- és TV- melléklet Ismerkedés a formálódó Műkertvárossal kásságra támaszkodni. A párt szövetségi politikája a népfrontmozgalom kere­tében valósul meg, s ez az összefogás az ipari munká­sok részvétele nélkül el Kállai eivtárs ® fejedelmi sírlelet kincseit szemléli a múzeumban. (Tóth Sándor felvételei) Befejeződtek a szovjet-pakisztáni tárgyalások MOSZKVA (MTI) Pénteken Moszkvában folytatódtak a hivatalos tárgyalások Koszigin mi­niszterelnök és Bhutto pa­kisztáni elnök között, aki csütörtökön délután óta tartózkodik kíséretével a saayisá Jótámaham, Moszkvai megfigyelők a pakisztáni államfő fogadta­tását a „tartózkodó” jelző­vel illetik, annak ellenére, hogy az elnök a hivatalos tiszteletadás válamennyi ilyenkor szokásos formájá­ban részesült. A szovjet J&MÁ.. «t látfhgaiágrioJ fcZ&rtP» lőre csak néhány soros hi­vatalos jelentésben szá­mol be, a tárgyalásokról pedig mindössze annyit kö­zölt, hogy azok a kétoldalú kapcsolatokkal és a hin- dusztáni helyzettel foglal­koznak. tFaluteúÁx m. J, _zMalOZÚ . van. A* újjáválasztott nép­frontbizottságok összetétele is kifejezi a társadalmi ré­tegződésben végbemenő változást, és egyre jobban megfelel az egyes rétegek tényleges arányának. Utalt például Kállai elvtárs a nők javuló arányára, me­lyet kifejez a megyében — a beszámolóban is említett — 31 százalék, szemben a korábbi 22 százalékkal. A különböző évfordulók­hoz kötődő eseményekkel összefüggésben külön is hangsúlyozta Kállai Gyula, hogy a párt helyes politi­kája nélkül nem jöhetett volna létre és nem bonta­kozhatott volna ki a nép­frontmozgalom. A múltat idézve nem szabad elfeled­keznünk azokról a kommu­nista harcosokról, akik a jó ügy érdekében életüket is áldozták. Ápolni, erősíte­ni kell a párt, a népfront kapcsolatát, a párttagok és pártonkívüliek tömörülését a közös célok érdekében. A délelőtti órákban meg­tartott tájékoztató jellegű találkozást városnézés kö­vette. “> Katanles Sándornak, a megyei pártbizottság titká­rának, Szabó Lajosnak, a városi pártbizottság első titkárának, valamint Reile Gézának, a város tanács­elnökének társaságában először a Műkertvárosba vezetett Kállai elvtárs út­ja. Az 1975-ig teljesen ki­épülő, s akkorra 1200 lakást magában foglaló lakótelep születésének körülményei­ről, az úgynevezett nép­front félkészház-akció ki­bontakozásáról Reile Géza tájékoztatta a vendéget. Mint ennek során említette: az új lakótelepen — ahol a már birtokba vett 400 új lakás tulajdonosai között 88 százalékot képviselnek a fizikai dolgozók — 5 millió forintos beruházás­ként még az idén megkez­dődik eflv úi ARC-áj^faj^. építése, a közeli iskolát 4 tanteremmel bővítik, és zömmel vállalati hozzájáru­lásokból egy 75 személyes óvodát is magáénak mond­hat majd a lakótelep. A Műkertváros után a vasútkerti szoborsétányt tekintette meg vendéglátói­nak társaságában Kállai elvtárs. A Katona József Múzeumba betérve Horváth Attila igazgató köszöntötte Kállai elvtársat. A vendég nagy érdeklődéssel szem­lélte meg a kaposvári mú­zeum Rippl-Rónai-csere- tárlatát. Ezután H. Tóth Elvira lelkes, szakértő ma­gyarázata mellett a Kun- szentmiklóson feltárt feje­delmi sírlelet mellett idő­zött el hosszan Kállai elv­társ. A délelőtti program to­vábbi részében az Észak-; Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalatnál, majd a fe­dett uszodában tett látoga­tást Kállai Gyula. Itt Ben- kó Zoltán igazgató tájékoz­tatta a vállalat munkájá­ról és eredményeiről. Megyénkben tett látoga­tása utolsó állomásaként a Habselyem- és Kötöttáru- gyár Kecskeméti Gyárával ismerkedett Kállai elvtárs. Itt részt vett a társaságá­ban dr. Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is. Szívélyes fogadását követő­en Mócza Lajosné igazga­tó és Erdősi Józsefné párt­titkár tájékoztatták a ven­déget az üzem életéről, munkájáról. Majd a gyár megtekintése következett. A Habselyem- és Kötött­árugyár Kecskeméti Gyárá­ban tett látogatása befeje­zéseként az üzem szocia­lista brigádvezetőivel ta­lálkozott Kállai elvtárs, s hosszasan elbeszélgetett velük a zömmel nőket fog­lalkoztató üzem életéről és a dolgozókat érintő gon­az ipari szövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents