Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
«. oldal 1972. március 17, péntek Á tagság érdekében MÓDOSÍTJÁK ALAPSZABÁLYAIKAT AZ ÁFÉSZ-EK Alig fejeződtek be az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben a mérlegmegállapító küldött- gyűlések máris újból fontos és felelősségteljes munkára készülnek. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 35. számú törvényerejű rendelet és azok végrehajtásáról kiadott kormányrendeletek alapján felülvizsgálják jelenlegi alapszabályukat és azt a jogszabályok előírása szerint módosítják, majd elfogadásra a részközgyűlések elé terjesztik. Ez a megye valamennyi településére kiterjedő munka közel 120 ezer tagnak a Szövetkezeti munkába való bevonását, nem kevesebb, mint 600 részközgyűlés megtartását jelenti. Az ÁFÉSZ-ek magas taglétszáma és nagy területi kiterjedése nem teszi lehetővé közgyűlések tartását, így a tagok alaDvető jogaikat részközgyűlések keretében gyakorolják. A szövetkezeti törvény és az ágazati jogszabályok végrehajtásának egyik legfontosabb feladata, hogy az ÁFÉSZ-ek alapszabályukban érvényesítsék a magas szintű jogszabályok rendelkezéseit, s ezáltal hatékonyabban juttassák kifejezésre a párt X. kongresszusa és a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa által megerősített Szövetkezetpolitikai élveket A szövetkezeti önállóság elvi alapja, hogy a jogokat a tulajdonosoknak maguknak kell gyakorolniuk, a döntés jogát oda kell adni, ahol a döntésben legilletékesebbek. Az önállóság növekedéséhez tehát törvényszerűen hozzátartozik, hogy csak olyan szövetkezeti szervezet felelhet meg a mai követelményeknek, amellyel a tagok tulajdonosi szerepe, joga ténylegesen valóra váltható. A szövetkezetek alapszabályainak módosítása lényeges változást jelent a döntési jogkörök gyakorlásában is. Olyan jelentős kérdések kerülnek az eddigi küldöttgyűlési hatáskörből a részközgyűlések kizárólagos hatáskörébe, mint a tisztségviselők megválasztása, díjazásuk megállapítása, a tervek, a mérleg, az eredménykimutatás megállapítása, irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményeinek felhasználásáról stb. Teljesebb és pontosabb meghatározást kapnak a szövetkezet és a tagok közötti vagyoni kapcsolatok, valamint a tagsági jogók és követelmények. Bővül az alapszabályban a választott testületek jogköre és felelőssége is. Jelentős űj bizottságok alakítását iktatják alapszabályba, mint például döntőbizottt- ság, fegyelmi bizottság, ifjúsági bizottság. Átfogóbban és konkrétabban szabályozzák az összeférhetetlenség kérdéseit. Az alapszabályban határozzák meg a szövetkezeti ellenőrzési rendszer feilesztésónek feladatait, követelményeit Az alapszabályt módosító részközgvűlések, amelyek többségét áprilisban tártják, még a következő kérdésekben is döntenek; az 1972. évi terv és üzlet- politika elfogadása a szövetkezeti küldötti hálózat teljessé tétele, szükség szerint az igazgatóság és felügyelőbizottság kiegészítése, továbbá irányelvek elfogadása a tagsági érdekeltséggel kapcsolatban. A megnövekedett feladatok, különösen a szövetkezeti élet alapszabályát jóváhagyó részközgyűlések szükségessé teszik, hogy a szövetkezetek fokozott figyelmet fordítsanak az előkészítő és szervező munka elvi és módszertani kérdéseire. A tapasztalatok szerint az ülések ott eredményesek, ahol megfelelően választják meg a gyűlések időpontjait, és széles körben alkalmazzák a személyes meghívás módszerét Fontos, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott alapszabály-tervezet a szövetkezet irodájában és egységeiben minden tag számára megtekinthető legyen. Mindent egybevetve: a korszerű szövetkezetpolitikai elvek,, a jogszabályok és a szövetkezetek belső alkotmányai akkor lesznek teljes értékűek, ha a szövetkezetek tagjai nemcsak igénylik, hanem ténylegesen élnek is a megnövekedett lehetőségekkel, tulajdonosi jogaikkal. Bedő Tibor Napközben Nézőtér és színpad A rendezvény, amelyről az alábbiakban szó lesz — egy a sok közül. Különlegességek nélküli, mégis rendhagyó. Hogy miért érdemel figyelmet, azt az olvasó döntse el. A Vöröskereszt dunavecsei alapszervezete vasárnap műsoros klubestet rendezett. Kétszáznál többen ülték körül a művelődési ház nagytermében a terített asztalokat: szövetkezeti tagok, a helyi üzemek dolgozói, vöröskeresztes aktivisták. Mindenki előtt párolgó tea és sütemény. Az elcsendesedő teremben a figyelem a színpadra lépő 73 éves nyugdíjas főorvosra, dr. Kolozs Gergelyre irányul. Az elmúlt húsz év egészségvédelmi munkájáról beszél. Szép sikerek, sok-sok lemondás, lelkes áldozatvállalás eredményei. A jelenlevők még a félig kimondott utalásokat is értik. Mindez nem véletlen, hiszen a többség cselekvő részese volt a fáradhatatlan „doktor bácsi” vezette vöröskeresztes tevékenységnek. Gondok, örömök A KNEB vizsgálta a „nőhatározatot” — Még sok a 3 mfísza Hogyan élnek valójában a dolgozó nők? Nehezebb, vagy könnyebb a munkájuk, mint négy-öt évvel ezelőtt? Többet, vagy kevesebbet keresnek? Javultak-e munkakörülményeik? Hogyan hajtották végre a vállalatok, szövetkezetek a kormány 1013-as, úgynevezett „nőhatározatát”? Erre és sok más kérdésre kerestek választ a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai, akik 9 megyében és a fővárosban, 205 ipari és kereskedelmi vállalatnál, illetve szövetkezetnél vizsgálták a nők gazdasági és szociális körülményeit. De á népi ellenőrök nem elégednek meg ezzel, „közvélemény- kutatást” is tartottak, 2000 nőtől gyűjtöttek válaszokat kérdéseikre, hogy a határozat egyéni hatása is érezhető legyen. Beszélgetésekre, ankétokra is sor került részvétele a három műszakban. Kedvező benyomások A nagyon alapos vizsgálat megállapításai szerint — amelynek munkájában a SZOT, a Magyar Nők Országos Tanácsa és más hatóságok, intézmények is részt vettek — a kormány 1970-ben hozott „nőhatározata” nyomán csökkent a nők, különösen a családos anyák túlóráztatása, a harmadik műszakban való foglalkoztatása és javult arányuk a továbbképzésben. Fokozódott a gyermekintézmények fejlesztéséhez nyújtott vállalati támogatás. Több nő került a vezetésbe. A műsor szereplői között nincs hivatásos. Locskai Zsuzsa asszisztens Radnótitól, Szávai Béláné tanácsi előadó Petőfitől, Herceg Lajosné vállalati belső ellenőr Benjámin Lászlótól mond verset. A megzenésített verseket éneklő Molnár Gyula, s a tréfás jelenetekben látható pedagógusok, háziasszonyok, fizikai dolgozók megérdemelt sikert aratnak. Az utóbbi években a vállalatok több figyelmet szentelnek a nők problémáinak és jobban segítik gondjaik megoldását. Intézkedések történtek a nők, különösen a családanyák szabad idejének növeléséSzünet. Megsárgult, stencilezett papírlapot kapok. Meghívó a Vöröskereszt dunavecsei alapszervezet kul- túrcsoportjávak vendégszereplésére. A helyszín Dunaújváros és a dátum: 1952 tavasza. Ez a kis papír adta az ötletet a mostani összejövetelhez. Az egykori műsor szereplői közül négyen ezúttal is közreműködők. A csoport jó néhány tagja már nem fiatal, ők most a nézőtéren ülnek. De az élmény változatlanul kedves, if júságukat idézi. Eddig a krónika. Végül, tanulság helyett álljon itt a tény: az utóbbi hónapokban nem volt ennyi látogatója a művelődési háznak. Pedig könnyűzenei műsorokra, s a Déryné Színház vendégjátékára invitáltak a plakátok. Elgondolkodtató. Szabó Attila Kedvezőtlen tény: az elmúlt négy évben a nagy erőkifejtést igénylő munkakörökben több nőt foglalkoztattak, mint férfit, ez nyilván szakképzetiensé- gükkel függ össze. A vállalati kollektív szerződésekben tiltják ugyan a nők nehéz fizikai munkáját, de sok helyen nem tudják ezt a „házi” törvényt betartani. Az anyagmozgatásban például nagyon sok nő dolgozik. Szakképzetlenek, s ezért segédmunkásnak helyezkednek el. A tanulás lehetősége A vizsgálat tapasztalatai arra mutatnak a nők általában törekednek szakképzettségük növelésére. A családellátás mellett is vállalják a tanulással járó plusz terheket. Érdemes megemlíteni: az iskolai továbbképzésben résztvevők 44,7 százaléka, a szakmai tanfolyamokon résztvevők 33,9 százaléka nődolgozó. A továbbképzésben résztvevők 40.9 százaléka családos anya. Az utóbbi négy év alatt 18 százalékkal emelkedett a női szakmunkások száma, ennek ellenére tovább is rendkívül alacsony a szakképzett női munkaerő aránya, mindössze 17—18 százalék. A leggyakrabban emlegetett gond: a dolgozó nők otthoni, „második” műszakja volt. Társadalmi problémává tettük, hogyan segítsük ezt a második műszakot könnyebbé tenni. A vállalatoknál elsősorban úgy, hogy kevesebbet túl- óráztatják a nőket. Sajnálatos szükségszerűségként kellett sok nőt három műszakban foglalkoztatni gyárainkban. A határozat itt is segített, mert 1967 és 1971 között 10,7 százalékkal csökkent a nők Előretörtek a nők a technikumi, egyetemi, főiskolai képzések megszerzésében, számuk ezekben az iskolákban állandóan emelkedik. Bátrabban is alkalmaznak felelős állások betöltésénél nőket, mint régebben. A műszaki, forgalmi, áruforgalmi gazdasági vezetők, a termelési irányítók munkaköreiben 40 százalékkal több nő nyert felelős körökben megbízást. Valamennyien a piacról élünk, hát még a nők! Ök aztán igazán! A kormány határozata itt is némi javulást hozott; az átlagbér-növekedés a nőknél.néhány százalékkal magasabb, mint a férfiaknál. Ez nem mond ellent annak a megállapításnak sem, hogy viszont egyes területeken a nők és férfiak között tovább növekedtek az aránytalanságok. A dolgozó nők legnagyobb gondja, hogy munkaidejük alatt hogyan helyezzék el gyermekeiket. A gyermekgondozási segély következtében jelentősen növekedett a kisgyermek anyák száma a munkai lyeken, 20—24 százalékl vannak többen. Sem a bi psődei, sem az óvodai f jrőhelyek növelése nem ti itott lépést az igényekk négy év alatt 4—8 szá: jlékkal van csak több he mint 1967-ben. Az orszá ban 30 ezer gyermek édí anyja kopogtat hiába (óvodák kapuján, s bár vállalatok jóval több péi fordítanak óvodák építé: re, az építések támogató: ra, sajnos, ez még mine nem elég. A vizsgált 5 vállalat közül csak 75- irányoztak elő fejleszt gyermekintézmény eikben Főleg a nők váltani új munkakönyvét A humánus emb szempontokon túl, fon gazdasági érdekünk fű: dik a nők gazdasági és s ciális körülményeinek vitásához. Alapos felmé sek igazolják: a foglalk tátották számának nőve se döntő részben újabb i munkaerők beállítású történhet. A férfiak n csaknem mind dolgoznak nők egy része, még ne 1970-ben még mindig i ezer női munkaerő-tar lékkai számoltak, s 1972-re sem változott lentősen. A kormány határoz nyomán a nők élet- munkakörülményeinek vitására sok jó intézké született; a nők helyzeté szinte az egész társadal vitatkozik, állást foglal, vasiatokat tesz. Termés tesen ahhoz, hogy alapv változások szülessenek, n hosszú időnek kell elteli de már most is bebizon; sodott, jobb szervezéssel nagyobb anyagi ráfordí nélkül is — lehet er< ményt elérni, ha a vál latok helyileg és a gyak latban célul tűzik ki a r helyzetének könnyítését. Sz. D Járművek Ha’asn; Járműbeszerzésre tö mint 1 millió 800 ezer : rintot költött 1971-ben Kiskunhalasi Városi Ko munális Költségvet Üzem. Egyebek közt dö pert, mikróbuszt. tehergs kocsit, traktort, rakoc markoló gépet, és úthí gert vásároltak. A második fejezet is biztatóan kezdődik V árosi József iskolaigazgatótól egy kis könyvet kaptam ajándékba. „Negyedszázad” a címe, s a tompái 1645. sz. Hunyadi János Úttörőcsapat történetét tartalmazza. Több szempontból nevezetes ez a kis könyv. Először is: a „Negyedszázad” Bács-Kiskun megye első nyomtatott csapattörténeti krónikája. Másodszor: ez az elsőség is feltétlenül összefüggésben van a tompái úttörőcsapat kiegyensúlyozott, egyenletesen felfelé ívelő fejlődésével. Mindezt magas kitüntetések „hitelesítik”. 1965-ben a megyei párt- bizottság vándorzászlaját nyerték el. Egy évre rá — 1966-ban a KISZ Központi Bizottság Vörös Selyem- gászlaját kapták kitüntetésül. Először. Mert 1971-ben másodszor is ezt érdemelte ki az 1645. sz. Hunyadi János Úttörőcsapat. Harmadszor: a tompái úttörők országos hírneve is hozzájárul a magyar nyomdaipar jelenlegi adottságaira rácáfoló „csoda” bekövetkezéséhez. Ismeretes a nyomdai termékek világrajövetelét megelőző, nemegyszer kétségbeejtő^n hosszú átfutási idő. 1971. márciusában a „Negyedszá- zad”-nak még csak kéziratos változata volt meg. Ki tudta, mikor lesz kinyomtatásához kapacitás? De mondom, a hírnév, a kiváló munkával kivívott tisztelet másokra is lelkesítő- leg hat. Ez esetben a Pátria Nyomda fiataljainak szívét indította kivételes feladatvállalásra a tompái gyerekek, s természetesen nevelőik nemes igyekvése. A budapesti üzem KISZ-is- tái húsvétjukat áldozták rá, hogy a tompái úttörő- csapat negyedszázadának krónikája rekordidő alatt megjelenjék nyomtátásban. 1971. május elsején készen volt a „Negyedszázad”. érdeklődéssel. Hogy menynyire így van, a tájékoztatást követő beszélgetésből is kiderül. Kérdeznek ám az úttörők. Qe hogy milyen gyerekek is a mai tompái úttörők? Lássunk ízelítőül abból, amit Városi József igazgató önálló véleményalkotásukról, közügyek iránti érzékükről el- riiondott. — Mikor készül el a művelődési ház? — érdeklődik egyikük, s hangjából a „közvélemény” neheztelése is kicseng. — Kicsi korom óta hallom, ekkorra felépítik, akkorra lesz kész, és még most is csinálják. építették meg először járdát, elnök bácsi? Mi nem az iskola előtt? A harmadik kérdés sem vésbé éles, mint az ele biek. jó szeme van az Hű, de jó volna, ha a kivitelezők képviselője is itt lenne, s hallaná. jóságnak. Dicsére a megfigyelésük, helyes álláspontjuk. Ezt el k ismerni akkor is, ha nem tudhatták még, he a piac áthelyezése mi alakult ki ez a sorrei Meg is nyugtatja őket vb-elnök. Nagycsapattanács-ülés 80 tisztségviselő részvételével. Ez mintegy harmada az iskola ifjúságának. Nevezetes a tanácskozás abból a szempontból is, hogy Bácskai Antal vb-elnök a községfejlesztésről tart előadást. Figyelik is, feszült — Két orvos van a községben. Tessék mondani, miért egyszerre mennek szabadságra nyáron? Ha valaki beteg ilyenkor, Kelebiára kell beutazni orvoshoz ... — Ez már a második fogas kérdés. Bácskai Antal sürgősen feljegyzi ezt is. Persze, a megoldás nem egészen rajta áll. — Miért a kocsma előtt — Gyerekek, mihelyst 1 enged az idő, az isk< előtt is hozzálátunk a jí daépítéshez. Gondolom, is segíttek a terep félti tésében, hogy minél h marabb kész legyen ... ... Ahogy a példa m tatja, a tompái 1645. i Hunyadi János Üttörőcs pat krónikájának 2. fejez te is tartalmasán kezd dik. Tóth István
