Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
t. oldal 1972. március ’ 17, péntek „Megkuríííliaíó” a metszés A termőkorban levő, de magukra hagyott gyümölcsfák rendszerint szakaszosan teremnek. Egyik évben nagy termést adnak, ez a „spontán” termő év, amikor azonban alig képződik hajtás és termőrügy. Emiatt a következő évben alig van, vagy egyáltalán nincs termés a fákon, hajtások fejlődnek csak, tehát a fa pihen, „kihagyó” évében van. Ebből azt a következtetést vonták le a régi szakemberek, hogy a terméshozás és a növekedés ellentétes folyamat. Mindazokat a tényezőket, amelyek a növekedést gátolták, a terméshozamok növelőjének tekintették. Ezért a hajtásnövekedés csökkentésére a legkülönbözőbb erős metszésmódokat és a metszést kiegészítő egyéb eljárásokat — köpü- lvözés, gyűrűzés, rügyfeletti bemetszés, stb. — dolgozták ki. Termőegyensűly kialakítása A tapasztalatok és az újabb vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a hajtásnövekedés jelentős gyengítése fokozatosan a tér- i mőfelület csökkenését, és j ezzel a terméseredmények visszaesését eredményezi. A gyümölcsfák csak akkor hoznak évről évre nagy és jó minőségű termést, ha középerős a hajtásnövekedésük, egészséges a lombozatuk, bőven van rajtuk termőrész és középdús virágzásnál a virágok nagyobb részéből kialakul ter- méskezdémény. Ekkor a fák hajtásnövekedése és termő- képessége között összhang van, ' úgynevezett termőegyensúlyban vannak a fák. Ennek az állapotnak a kialakítására és fenntartására kell tehát törekedni! A gyümölcsfák termőegyensúlyi állapota a megfelelő tápanyagvisszapótlás, öntözés, talajápolás és növényvédelem mellett a fák hajtásnövekedésének középerős szinten tartásával biztosítható. A hajtásnövekedés csökkentésére vagy fokozására az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb beávatkozás a metszés. Gépesített metszés A metszés azonban a szüret után a legnagyobb kézimunka-igényű munka- művelet. Ezt először úgy igyekeztek csökkenteni, hogy a létrák helyett különböző formájú és magasságú emelvényeket készítettek, amelyek könnyebben mozgathatók és nagyobb biztonsággal állnak rajtuk a metszők, mint létrán, tehát növelik a metszési teljesítményt. Szerkesztettek olyan emelvényeket is, melyek hidraulikus emelőberendezéssel a kívánt szintre emelhetők és süllyeszt- hetők, mozgásuk traktorral oldható meg, vagy önjárók. A nagy erőkifejtést kívánó kézi működtetésű metszőollók mellett már megjelentek a géppel működtetett metszőollók és metszőfűrészek is. A „gépi” metszőollók rendszerint sűrített levegővel működnek, amit közepes teljesít- ménvű traktor állít elő megfelelő teljesítményű légsűrítővel. A pneumatikus ollókkal a hagyományos metszőollóknál sokkal kisebb erőkifejtéssel és köA gyümölcssövény föld közelében levő ágazatának kezelése könnyű és rövid idő után kezdenek teremni. zel 25 százalékkal nagyobb teljesítménnyel végezhető a metszés. Fanyíró gépek A gyümölcsfák egyenkénti, egyedi metszése azonban még a „gépi” metszőszerszámokkal is sok kézi munkával jár. Ezért az utóbbi években egyes országokban olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknél a sövény- nyíráshoz hasonlóan nyesik a hajtásokat, és csak az ezután megmaradó koronarészeken végeznek még egyedi ritkító metszést, ami már jóval kevesebb munkát jelent. A sövényszerű fanyíráshoz kialakított gépek többsége forgó vágószerkezetű. A vágószerkezet rendszerint egy tengely végén levő, vagy egy tengelyen több egymás mellé helyezett korongalakú, sebesen körbe- forgó fűrészlap. Traktor hajtja meg a vágószerkezetet és ugyancsak a traktor emelőszerkezete emeli a kívánt helyzetbe, de lehet a fanyírógépnek saját meghajtó motorja. 1 A fanyíró gépeknél is figyelemreméltóbbak — különösen most. amikor a nagyfokú gépesítés még túl költséges — a korszerű, in- tenvíznek nevezett korona- formáiú termőkaros fák és különböző gyümölcssövények. Ezeknél metszés helyett a hajtásokat lehajlítják és kezdetben lekötözik, vagy különböző kapcsokkal közel vízszintes helyzetben rögzítik. A hajtások térbeli helyzetének ilyen megváltoztatása általában á kívánatos mértékre csökkenti a hajtásfejlődést, és legfeljebb kismértékű ritkító, valamint az elöregedett termőívrésze- ket éves vesszőkkel felváltó ifjító jellegű metszésre van még szükség. Mindezek a munkák könnyen el is végezhetők. mert az intenzív faalakoknál a föld . közelébe kerül i az».»ágeandszer. | Többek között ez-ért is in- 1 dúlt meg a termőkaros fák és a különböző gyümölcssövények terjedése. K. L. Tisztuló értékek Vannak olyan hétköznapok még a munkahelyeken is. amelyek ünneppé változnak. Igaz, ekkor nem dolgoznak a gépek, s az emberek a műhelyek helyett a műszaknyl időt az ebédlőből kultúr-, vagy díszteremmé átalakított helyiségben töltik el. Az ipari szövetkezetek tartják mérlegzáró közgyűléseiket, amelyeken a vezetőség számot ad a tagságnak arról, kogy mennyiben felelt meg az adott időben — tavaly — a bizalomnak. Különböző beszámolók hangzanak el. hozzászólnak sokan. Leghangosabban azonban a tények beszélnek. futja a nyereség Alighanem kevés ipari szövetkezet vitt véghez az országban olyan mutatványt, mint a mélykúti. Bács-Kiskunban pedig az 1971-es esztendőben — kiemelkedik a produkciójuk az 58 társszövetkezet teljesítménye közül. 1970- hez képest 40 millió forinttal több értéket termeltek meg, amit zömében — nyolcvan százalékban — a termelékenység fokozásával értek el. Ez több kisüzem egész évi bevételének felel meg. Többségében a korábbi cikkeket gyártották, a kialakult szolgáltatásokat végezték. A növekedésben a faipari részleg játszotta a főszerepet. Fölismerve az igényeket, közös fejlesztést hajtottak végre a forgalmazó kereskedelmi vállalattal. s a termelés kétszeresére emelkedett. 75 millió forint értékben készítettek különböző faházelemeket, amelyekből nyaralók, felvonulási épületek, óvodák, irodák, vendéglátóipari helyiségek szerelhetők össze A központi telep nagytermébe. a helyszínre csaknem mindenki (hétszáz emíme, végre maga a mester, személyesen — írhatja a kritikus elégedetten, miután már több ízben emlegette Alfred Hitchcock világhírű angol filmrendezőt nálánál sokkal kevésbé tehetséges követőinek filmjeiről szólván. Ismerjük a televízió sorozatából — de csak személyét —, gyakran szóba hozzuk, mint a mesteri bűnügyi történetek nagyhatású szerzőjét, de a hazai filmforgalmazás mindmáig távol tartotta nézőinket művei élvezését kísérő „egészséges szorongástól”. Pedig érdemes lenne ennek a sokarcú és sajátos világú rendezőnek több alkotását is bemutatni — cáfolatául annak a félreértésnek, hogy Hitchcock a krimi műfajának atyja. A Hollywoodban élő művészt nem a bűnügyi történetek üldözési jelenetei, pisztolv- és ökölpárbajai, logikai feladványai izgatják, hanem azok a lelkiállapotok, átélések. melyek az egyszerű polgárokat érik rendkívüli körülmények között. Művészete ezért egyfajta — és századunkra sajnos ugyancsak jellemző realitás; az erőszak, a bűnö- —cUbn ••'»nózása egvrc több ártatlan embert áríní világszerte — é« ez a negatív tanasztalat még ha ritkán támaszt is való4! /■»Portánást fiirnteiben. mégis pontos és figyelmeztető jelzésekkel szolgál. Sajátos világa így tárulkozik ki műveiben: rettegés, bizonytalanság, bűntudat, eltorzult szándék és kóros indulat fojtogatja szereplőit — és kitűnően részletező ábrázolási eszközeinek közvetítésével nem kevésbé a nézőket is. A Psycho egyik legközismertebb műve. Norman Bates-nek, a félreeső motel tulajdonosának sajátos történetében Hitchcock rendezői módszerei maradéktalanul érvényesülnek. A film 1959-ben készült, és azóta szüntelenül szerepel a mozik műsorán. Ez a nem gyenge idegzetű emberek számára készült alkotás ha Psycho akarjuk, játék a feszültséggel, egy többszörös és valóban érthetetlenül talányos gyilkosság leírása — ha akarjuk a dramaturgia mesterműve, hogyan kell az izgalmat látszólag jelentéktelen, de valóban pontosan kiszámított hatásokkal végletekig fokozni... De ha akarjuk, egy kóreset bemutatása. Az ideggyógy intézetek orvosainak feljegyzései között, ha nem is nagy számmal, de találni hasonló történeteket. Ez sikerének forrása, na meg a két kitűnő főszereplő, Janette Leigh és Anthony Perkins kitűnő játéka. Pavlovits Miklós bér) eljött a tagok és alkalmazottak közül, hiszen végül is több mint 22 millió forintos haszonnal dolgoztak tavaly. A legfontosabb számokat tartalmazó írásos beszámolót kiegészíti az elnök, Fábián Ferenc, s közben megjegyzi: — Kezdünk érteni ahhoz, amit csinálunk, kevesebb a hulladék, nem növekedtek az általános költségek olyan arányban, ahogy a termelés fokozódott. A nyereségből telik siófoki és harkányi üdültetésre, a munkásőrség támogatására, s 120 ezer forint jut a helyi úttörőzenekar felszerelésére is. Ez utóbbinak egyaránt örül a nagyközségi párttitkár és tanácselnök, az iskolaigazgató, és az a kisfiú, aki az anyja térdein csőn: kilogrammonként mindössze három forintba kerül a mosás, vasalás és házhoz szállítás- Ez a szolgáltatás rövidesen kilép a szövetkezeti határokból, s a községben bárki igénybe veheti. Naponta 1 millió forint A munka sokak számára emberszabásúbbá vált. De az izzadtságtól és fáradtságtól megtisztult, pirog, vagy lila bankókká változó jövedelmet még ma is térdig érő sárban termelik meg például a rakodómunkások. Vagonokat raknak meg és ürítenek ki a Május 1. nevű faosztályozó szocialista brigádnak a tagjai. Számukra nincs jelertVarga Ferencné pénztáros 7505 forint nyereségrészesedést fizet ki Márta János gépbeállítónak. (Tóth Sándor felvétele) A női főszereplő: Janette Leigh ülve nyugodtan lóbázza a lábait, mintha már tavaly ilyenkor biztos lett volna abban, hogy a szövetkezet az idén meg tudja vásárolni a nem éppen olcsó hangszereket Pótszabadság az anyáhnak Mi jutott vissza az értékből azoknak, akik létrehozták? 7.7 százalékos bérfejlesztést hajthattak végre, aminek az eredményeképpen az éves átlagkereset elérte a 25 200 forintot. A különféle szociális és oktatási segítség mellett a tavalyi évtől kezdve lehetővé vált hogy minden dolgozó nő — akinek kiskorú, eltartott családja van —, gyermekenként három nap pótszabadságot kapjon. Az üzem területén egy narancssárga színű, saját készítésű faházban büfét rendeztek be. ahol időveszteség nélkül beszerezhetőek az alapvető élelmiszerek és a fontosabb háztartási cikkek. A lányokat és asszonyokat foglalkoztató részlegekben áttértek a kedvezőbb és sok helyütt vár- va-várt egy műszakos munkára. A betanítási időszakokban. amikor törvényszerűen kisebb a teljesítmény, kiegészítik a keresetet. amennyiben az nem éri el az ezer forintot. K=t óvodai csoport működésének a fenntartását is teljesen magukra vállalták. Üzemi mosoda kezdte r» rf rí | tősebb különbség hétköz- I nap, vasárnap vagy éppen i szabad szombat között, úgy I dolgoznak, ahogy az áru érkezik a sínpárokon. A jeges deszkák „harapják” a pufajka felsőrészét, amely így nem a három esztendőre szóló kihordási idő alatt kopik el, hanem 12 hónapra sem elég. A kétévente cserélhető gumicsizmákat szögek, drótdarabok kezdik ki. A kondíció fenntartásához kolbász, szalonna kell, amihez most már reggelente a büfében kenyeret, tejet, vagy kiegészítésül kon- zervet vesznek. Igaz, szépen keresnek, és vastag a nyereségrészesedést tartalmazó boríték is. A vezetőség nevében — mintegy válaszként erre a helyzetre — Fábián Ferenc elmondja, hogy az idén csökkentik a munkaruha kihordási ideiét, s ami még ennél is fontosabb: iparvágányt létesítenek, gépesítik a rakodást, száműzik a nehéz fizikai munkát az első félévben. Az 1972-°s esztendőre 220 millió forintos termelési terv tel lejtését tűzték ki célul, ami kereken kétszerese a tavalyelőttinek. Augusztusban a na- oi termelési értékük már eléri az egymillió forintot. A szavakat hallgatja a kisfiú is. akit az anyja elhozott mgával a közsvűlés- terembe. és változatlanul tovább lóbázza a lábait. Jövőre talán asztaüfocit kér ,<.iu„nrói, ha addigra felnő hozzá.
