Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
■11 A Kalocsai Vas- és Fémipari Szövetkezet két évtizede HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT, 1952 TAVASZÁN, MINT MÁSUTT AZ ORSZÁGBAN. KALOCSÁN IS ERŐTELJESEBB LENDÜLETET VETT A SZÖVETKEZETI MOZGALOM. AKKOR HATÁROZTA EL A TÖBBI KÖZÖTT 16 ÉPÜLET- ÉS GÉPLAKATOS, VILLANYSZERELŐ ÉS MÁS SZAKMÁJÜ KISIPAROS. HOGY SZÖVETKEZETÉT ALAKIT. Az ELHATÁROZÁST TETTEK KÖVETTÉK ÉS HÉT KIS MŰHELYBEN MEGKEZDŐDÖTT A SZÖVETKEZETI TEVÉKENYSÉG. A szövetkezet mai vezetői és dolgozói, akik még emlékeznek, illetve részt vettek az alakításban, csendes elégedettséggel mesélik: Szövetkezetünk ma sem tartozik a nagyok közé, de ha arra gondolunk, hogy húsz évvel ezelőtt mindössze két. a századforduló idején gyártott esztergapadunk volt, s az egyiket még lábbal kellett hajtani —, akkor fejlődésünk számottevőnek mondható. A kéziszerszámok mellett még egy fúrógép és egy bérelt hegesztőtrafó képezte akkori gépparkunkat. A vállalatok, közületek és a lakosság részére vállaltunk különböző javító-szogáltató munkát és a tagok szorgalmára, munkaszeretetére jellemző, hogy az első évben 1 millió 490 ezer forint volt az árbevételünk. Az első és az azt követő évek viszonylag csendesen, de sok gonddal teltek el. A szövetkezet fejlődését jelentős mértékben akadályozta a krónikus helyhiány; az, hogy hosszú éveken keresztül apró kisipari műhelyekben dolgoztak, s nem utolsósorban például ezért sem tudták fejleszteni gépparkjukat. A megalakulástól 1967 decemberéig szétszórt műhelyekben igyekeztek terveiket teljesíteni Ekkor a városi tanács, az OKISZ és a KISZÖV segítségével sikerült megvásárolni mostani telepüket és azóta itt alakítgatják ki maguknak azokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlen feltételei a minőségi és mennyiségi fejlődésnek. Ennek sikerére jellemző, hogy 1967-ben hat kis műhelyben hetvenhárman dolgozva 7 millió 200 ezer forintos tervet teljesítettek, a múlt évben pedig a 116 tagú szövetkezet már elérte a 11 millió 800 ezer forintos termelési értéket. Járjuk végig a szövetkezetét, emlékezzünk meg azoxról a termekéiről, amelyeket eddig gyártottak és említsük azokat, amelyekkel jélenleg öregbítik a szövetkezeti ipar, a kis kalocsai szövetkezet hírnevét írásunk elején szóltunk arról, hogy kezdetben javító-szolgáltató tevékenységet végeztek, 1956-ig nem volt számottevő az árutermelésült Ekkor kapcsolatba kerültek a Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal és megkezdték részére a különböző vaskapuk gyártását Elsőnek 100 vaskapura kaptak megrendelést s miután ezek megnyerték a tetszést 14 évig készítették őket az igényeknek megfelelő ütemben. Ezalatt mintegy 1800-at szállítottak el a vállalat raktáraiba, illetve a különböző boltokba. A vállalat ezzel egy időben több más termék gyártására is adott megbízást a kalocsai szövetkezetnek. Hosszú éveken keresztül évente 200—300, három- és négyrekeszes öltöző- szekrény hagyta el a műhelyeket. Három évig készítették a füstcsöveket, ezalatt összesen 10 ezer méterre volt szüksége a megrendelőnek. Itt gyártották és innen szállították a ..szélkakasok” — ké- ménytoldók ezreit Győrbe. Debrecenbe, Miskolcra és az ország más városaiba. Készítettek csatornavasakat, mosóteknő- ket és még sok más cikk előállításával teremtettek állandó munkalehetőséget a szorgalmas kollektívának. Az eddig sorolt áruk gyártása csak átmenetileg biztosította a foglalkoztatottságot, a szövetkezet vezetői ezért olyan partnert szerettek volna találni, aki hosz- szú időre le tudná kötni kapacitásukat, így kerültek az állandó piackutatás során kapcsolatba az ÉM Csőszerelőipari Vállalattal. A kooperáció megteremtése egyben azt is jelentette, hogy a szövetkezet némileg változtatott a gyártmányösszetételen, bekapcsolódott a vasszerkezetek gyártásába. Az együttműködés máig is tart, gyümölcsöző, a szükségleteknek megfelelően évente 1—2 millió forint értékű megrendelést jelent a szövetkezetnek. Partnerükkel együtt vettek részt például a miskolci MÁV-állomás rekonstrukciójában és több más város nagy üzemébe eljutottak a kalocsai termékek. Arra külön büszkék a szövetkezetiek, hogy hazánk egyik kiemelt beruházásának, a százhalombattai olaifiinomítónak a létrehozásában is részt vesznek. Eddig mintegy 250 tonna vasat felhasználva készítették és küldtek Százhalombattára csőbilincseket, csőtartó oszlopokat, tartályokra kezelődobogokat és sox egyéb terméket. Meg kell itt még jegyezni, hogy az eddig leszállított 250 tonna súlyú áruból a legkönnyebb alig 2.5 kilogramm volt, a legnehezebb pedig 1 tonna. Ebből is látható, elképzelhető, hogy e nagy létesítmény hány helyén lehet találkozni kalocsai termékkel. Szerényen, de mégis büszkén beszélnek arról a szövetkezetben, hogy ők már olyan gépet is készítettek, amelyet még előttük senki más. Annak is örülnek hogy ezzel az általuk gyártott géppel hírnevet szereztek másik kalocsai üzemnek is. Miről is van szó? A zsemlemorzsát hagyományosan maradékból, száraz kenyérből készítették, „mióta világ a világ”. A Kalocsai Sütőipari Vállalat dolgozói szakítottak a hagyománnyal, prézli készítésére külön tésztát sütöttek. Ezzel egy időben terveztek egy gépet, amely összetépte, prézlivé alakította ezt a tésztát. Nos, ennek a ken vértépő gépnek a gyártására kérték meg a szövetkezet szakembereit. Az első példány sikerült, s azóta már harminc itt gyártott gén dolgozik az ország különböző sütőipari vállalatainál. Közben más partnerek is akadtak, a szövetkezet lakatosainak hírneve messze túlnőtt a város határain. A Gépipari Fővállalkozó Szövetkezeti Vállalattal kooperálva tavaly már az itt gyártott 1 millió forint értékű különböző gépalkatrész eljutott az NDK-ba, s az idén hasonló mennyiségre lesz szükségük a német megrendelőnek. Remélhetőleg jövőre, sőt az azt követő években is dolgozhatnak ilyen közvetett exportmunkán. ezzel is növelve a szövetkezet jövedelmét. Mint alvállalkozók, dolgoztak már a pécsi bőrgyárban, a Népstadionban, a Szegedi Gumigyárban, a Bajai Kismotor- és Gépgyárban, a szekszárdi borkombinátban és az ország sok más városában. A lakatosok tevékenységének ismertetéséhez hozzá kell tenni azt is, hogy mint más részlegeknél, náluk is az új telephely hozta meg a fejlődési lehetőséget. Korábban a szabad ég alatt, nem egyszer az utcán dolgoztak a nagyobb munkákon, most pedig megfelelő műhely áll rendelkezésükre. A lakatosműhelybcn Kákonyi Ferencet és Illés Istvánt örökítettük meg munka közben. Az új telephely g tette lehetővé a vilg lanyszerelő részleg Ü fejlesztését is. Az§p előtt mindössze há§y rom villamos szakjg ember dolgozott a g szövetkezetben, jógi részt motorok te5 kercselésével foglalg koztak. Az új he= lyen megfelelő heg lyiséget kaptak és g létszámuk húszra |E növekedett. A Hajg tómű- és Felvonóig gyárral kooperálva H§ megkezdték részükg re a laboratóriumi g festőberendezések H gyártását. Az első g évben ötöt, most §! már évente harming cat készítenek. A g múlt évben pedig a g szikraőr nevű műig szeres egység is a g cikklistára került, 3 ötvenre volt szükg sége a gyárnak, de g| az idén már 100-at |Ü vár a szövetkezetg tői. Létrehozhatták az H új telepen a külső g technikai szerelő g brigádot. A hattagú jg kollektíva munkája jg rendkívül fontos, g alig győzik a megg rendelések teljesíg tését. Fázisjavító g kondenzátorok szeg relését végzik, autog matikákat szerelg nek fel. elektromos §§ hálózat rekonstrukg cióit hajtják végre gr- —. szóval tevég kenységük, munká= juk eredménye sess gíti a jobb energiaA mérőműszerek gyártásával fogl-lkozik Székely György villanyszerelő gazdálkodást. Elektromos próbapadokat, egyenirányítókat javítanak, s mindenütt kivívják a megbízók elismerését. Sokat járnak vidékre is, Pécsen, Szombathelyen, Békéscsabán, Budapesten, Szekszárdon és még sok helyen ismerik és becsülik a kalocsai villany- szerelőket, A múlt évben 3 millió forinttal járultak hozzá a szövetkezet termeléséhez. Jelentős a csővezeték-szerelő és berendező részleg 15 tagjának tevékenysége is. Évente átlag 2 millió forinl értékben végzik jórészt különböző építőipari vállalatok részére alvállalkozóként vízvezeték és központi fűtés szerelését Magánosoktól is vállalnak munkát az igényeknek megfelelően, a múlt évben például húsz családi házba vezették be a vizet.
