Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

1972. március 14, kedd 5. oldal Harminc éve ­a Petőfi-szobornál A régi hírnév kötelez Szakközépiskolává alakul a félegyházi Petőfi Sándor Gimnázium Harminc évvel ezelőtt a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának kezdemé­nyezésére megalakult a Magyar Történelmi Em­lékbizottság, amely vállal­ta az 1848-as szabadság­harc évfordulóján, 1942. március 15-én rendezen­dő antifasiszta, háborúel­lenes tüntetés szervezé­sét. Március 15-én csak­nem tízezer ember tünte­tett a Petőfi-szobornál a háború ellen független. •:bad Magyarországot követelve. A Bajza utcai műterem- ■a Fatzay Pál kétszeres jsath-dijaS kiváló mű- ,;z.a. fény felé fordítja s ■- sbarna plakettet, az _ Lit. E plakett nyomár, ;szült 1942 márciusában bb mint 30 ezer Petőfi- ivény. Pátzay Pái maga is tagja >lt a Magyar Történelmi nlékbizottságnak. Huszon- Lolcadmagával — külön- (ző pártállású és párton vüli politikus, író és mű- sz. közöttük Bajcsy-Zsi- íszky Endre, Illyés Gyu- . Kállai Gyula, Somogyi Iklós, Szőnyi István — ír- alá a magyar nemzethez óló felhívást. Az immár rténelemmé vált esemé- rekre Pátzay Pál így em- kezik: — A felhívás kibocsátása án jól haladt a március í-i tüntetés szervezése. 3bb lap is közölte a fel- vást, az üzemekben — ülottam — gyűjtöttek a iszorúkra. Ezekben a na- bkban telefonált Mihályfi -nő: kérte, sürgősen for- józzak- meg egy Petőfi- ikettet. a költő fejét, alat- az 1848-as évszámmal, munkára mindössze két km maradt, máris jelent­heti az emlékbizottság 'Motte . a gioszbe öntött íintáérti s vitte az érem­készítő Ludvig-céghez. A rákövetkező napokban há­romszor kellett újabb ren­delést adni az üzemnek, alig győzték a jelvények nyomását. Szeles vasárnap volt ak­kor, március 15-én. Az em­lékbizottság tagjaival a Modern kávéházban talál­koztunk. onnét kettes so­rokban mentünk az Erzsé- bet-hídhoz. ott várakoz­tunk. Három óra előtt csen­des, majdnem kihalt volt a tér, néhányan már kétked­ve arra gondoltunk, talán nem is lesznek többen, ha­tott az elienpropaganda. öt VrwTorűt vittünk, az egyi­ket mellettem Bernáth Aurél tartotta kezében. A szalagon ez 1 állt: „Petőfi­nek a magyar értelmiség”. Amikor az emlékbizott­ság koszorúival elindultunk a szobor felé, hirtelen meg­elevenedtek, megmozdultak a tér körüli utcák. Rende­zett sorokban áradt a tö­meg a térre. Jöttek az épí­tőmunkások, a munkások képviselői . koszorúikkal, fiatalok, idősebbek. Csend­ben helyeztük el koszorúin­kat. Közben jelszavas táb­lák emelkedtek a tömeg fö­lé, Kossuth- és Petőfi-arc­képek. Eleinte elszórtan, aztán már kórusban zen­gett: „Különbékét!”, „Sza­bad, demokratikus Magyar- országot!”, „Le a háború­val!” A mostani Apáczai Csere János utcán, indultunk meg a Kossuth-szobor felé. Va­laki rákezdett a Kossuth- nótára, amelytől hamaro­san zengett a belváros. Ek­kor már mögöttünk jöttek riadóautókkal a rendőrök, s a Lánchídnál a főkapi­tányságról kirohanó rend­őrökkel együtt gumibottal kezdték szétszórni a töme­get A Petőfl-jelvényről még annyit — mondja a mű­ész —. már a kibocsátás lapjaiban elhíresztelte róla a reakció, hogy az nem is ’etőfit ábrázolja. Hamaro- m idézést kaptam a rend- "r-főkapitányságra. Sombor ichwelnitzer fökapitányhe- 'vettes hallgatott ki Ilyen kérdéseket tett fel: ki adott megbízást a plakett készí­tésére? Mi volt vele a cé­lom? Kit ábrázol. Lenint, vagy Petőfit? Megmutat-1 Mm neki a jelvényt, és egy "’etőfi-kéoet de még akkor sem akart hinni. Arra kért, Jegyzőkönyvben is jelent­em ki, s írjam alá, hogy \ kis plakett nem Lenint, hanem a költőt ábrázolja. Kijelentettem... — Azóta már megfor­máztam Lenint is — mutat Pátzay Pál a Dózsa Györgv téren felállított szobor mű­terembeli mására. Aztán a plakettet vizsgálja, össze­húzott. szemmel: — Nézze csak meg. így ebből a szögből, alulról Le­nin arcát! Nem vesz ész­re semmit? A plakett biz­tosan Petőfit ábrázolja, a szobor biztosan Lenint. Mégis, eavre gyakrabban fedeztek fel azonos vonáso­kat a két arcon... jj -p( A vasútállomás közelé­ben szép nagy épület. Nem is régen füves térség szé­lén állt, közben az üres telket emeletes bérházak foglalták el, s az iskola még patinás abbnak látszik ezek szomszédságában. Pe­tőfi Sándor Gimnázium — hirdeti most a tábla, amit őszre újabbra kell cserélni, mert a következő tanévtől az első osztályosokat szak- középiskola várja, s a gim­nazisták három év alatt el­fogynak az intézetből. — Hány táblacscrét élt már meg ez a masszív sár­ga épület7 — kérdem az Igazgatót, Kovács Sándort. Mi tagadás, jó néhányat. Híres tanítóképzője voll Kiskunfélegyházának, ide járt Darvas József is an­nak idején. Aztán sport­gimnáziumként nevelt sok kiváló embert az ország­nak. Pár év óta, mint bio­lógiai tagozatos iskola szer­zett hírnevet, mivel a to­vább tanulók aránya egé­szen kiemelkedő volt ná­lunk. Ezt a „stafétabotot” a Móra Ferenc Gimnázium veszi át tőlünk az új tan­évtől kezdve. És most kez­dődik egy úi korszak az is­kola életében, gépészeti szakközépiskola indul, s fokozatosan azzá alakul át az egész intézet. — Miért éppen erre az iskolára esett a választás? — Talán az adottságai voltak kedvezőek ehhez. A városnak nagy ipari bázisa van, ezek közül is kiemel­kedik a Vegyipari Gépgyár, aztán közel vagyunk Kecs­keméthez, ahol szintén sok a gépipari üzem, s a mű­szaki főiskola várja majd az itt végzett fiatalokat, de sok segítséget is tudnak ad­ni munkánkhoz. Egyébként az egész megyéből jelent­19. Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkos szervezete étségkívül a Maffia. Minthogy e bűnszövetkezet prob- mája nemzetközi jelentőséggel bírt. az Interpol, a :ervezett bűnözéssel kapcsolatban. 1962 novemberé­in Párizsban tartott tudományos ülésszakának kereté­in megvitatta „A titkos társaságok befolyása a bű- özésre” című témát A Maffia-akciónak nemzetközi övetkezménveit, éppen e vita alapján, az alábbiak- an vázoljuk. A Maffia már az olasz egység megvalósítása előtt :ezett Szicíliában. Elnevezésének »eredetével kapcso­dban különböző feltevések születtek. A legelfogadha- Vrtb hogy a Maffia az arab „maha” (kőpince) szóból ölesönözte a nevét, mert tagjai rendszerint a Trapani örnyékí barlangokban gyűltek össze, hogy előkészít­ik akcióikat. Ugyancsak ide rejtőztek el a banda tag- ii a hatóságok elől. A Maffia vezetői a bravik, egy :erű tagjai pedig a maffiosi-k. Szicíliában még a XX. század elejétől kezdve mln- en községnek megvolt a maga „maffio”-csoportja. Eze- et egy vagy több főnök vezette, akik maguk is alá oltak rendelve egy magasabb rangú vezetőnek. Ko- unkban a Maffia — akárcsak az USA-ban működő engszterbandák — az ipari és kereskedelmi vállalatok védnöke” lett, terrorizálta a tömegeket, sztrájktörő­ét szállított az üzemeknek (ami egyébként nagyon jól övedelmező foglalkozás). II en tevékenységet nem le- etett kifejteni erőszak, magán a szervezeten belül el­övetett gyilkosságok nélkül. Ezek elkerülhetetlen kö- ■etkezményei a hatalomért folytatott belső harcnak. U amerikai kontinensre menekült _ma£íiosi”-k es „bravi”-k révén a Maffia gyökeret vert az Egyesült Államokban is. „COSA NOSTRA" A „hallgatás összeesküvését”, amely az Egyesült Ál­lamokban működő titkos bűnszövetkezetek körül ki­alakult, csak 1962-ben sikerült megtörni. Több évtized után első ízben fordult elő, hogy az USA bűnügyi szer­vei, majd az FBI, valamint az igazságügy-miniszté­rium keretében a kábítószerek kérdésével foglalkozó szövetségi iroda, a szervezett bűnözés kérdéseivel fog­lalkozó osztály és az úgynevezett „racketeering”, s köz­vetítésükkel az Interpol olyan adatok birtokába jutot­tak, amelyek fényt vetettek egy hatalmas bűnözőappa­rátus titkaira. íme, mi történt: 1962. június 22-én egy Joe Valachí nevű fegyenc, akit kábítószer-csempészésért 15 évi fegyházbüntetésre ítéltek, az atalantai börtönben egy csődarabbal megölte cellatársát. Az alacsony, izmos 60 éves férfi előbb nem akarta elárulni, miért gyilkolta meg Di Palermót. Vé­gül mégis elmondta, hogy hetek óla szörnyű rettegés­ben élt. A kansasi „Leavenworth” börtön udvarán egy alkalommal a szokásos séta közben találkozott valaki­vel, aki homlokon csókolta... De ml köze ennek a csóknak Di Palermo meggyilkolásához? Valachi meg­ígérte, hogy beszélni fog, de előbb vigyék biztonságo­sabb helyre! Az idős gengsztert autóba ültették és ka­tonai táborba vitték. Itt. ezen a biztonságot jelentő helyen történt meg első ízben, hogy egy veterán gengszter beszélni kezdett A „csókos” ember, Vito Genovese, a Maffia egyik „bos8”-a pontosabban a Cosa nostra szervezet egyik vezetője volt A Maffia szicíliai ielbeszédében a csók halálos ítéletet jelentett Valachi tehát amikor az ata­lantai börtönben olasz cellatárssal került össze, biztos­ra vette, hogy Di Palermónak kell őt „kinyírnia”. Jobbnak vélte hát megelőzni Di Palermót Aztán be­szélt. Napokon át beszélt Elmondta, hogv a Murder Incorporated, a Szicíliai Szövetség, s a Maffia mind azonos a Cosa nostrá-val, amelv már A1 Capone ide­jében is létezett, ö, Valachi, 1930 óta tagja a bűnszö­vetkezetnek. Azt is elmondta, hogy a szervezet család­nak nevezett csoportokra oszlik, s minden csoport a vezetőség által kUelölt övezetben működik. Az Egye­sült Államokban tizenkét ilven övezet van: Boston. Buffalo. Chicago. Cleveland. Detroit Kansas Citv. Los Angeles. Newark, New York. Philadelphia. Pittsburgh és San Francisco. A család élén egy boss áll, akit szá­mos helyettes segít (Folytatása követhetik) kezhetnek ide a gépészeti szakágakhoz kedvet érző fiúk és lányok, kollégiumot is tudunk nekik biztosíta­ni. Az eddig befutott je­lentkezések száma az új tanévre eléri a kilencve­net, tehát indulhat három első osztály. — Nem félnek ettől a merőben újtól, biztosítva I látják a műszaki és szemé­lyi feltételeket? — Ha magunknak kel­lene mindent véghez vinni, biztosan félnénk, de a tá­mogatást minden oldalról érezzük, s ez átsegít ben­nünket a kezdeti nehézsé­geken. A helyi üzemektől — gépgyártól, műanyag­gyártól — máris kaptunk szerszámokat, mások fu­varral segítenek, hogy Bu­dapestről lehozhassuk a megrendelt eszközöket. Egyelőre három tantermet rendezünk be a gyakorlati oktatás céljaira, de az ÉP­SZER Vállalat már lerak­ta az új, kétszintes tanmű­hely alapjait, s ez a máso­dik tanévtől kezdve gépek­kel felszerelve a rendelke­zésünkre áll. Ebben kap helyet a forgácsoló-, a he­gesztő- és az esztegályos- műhely, különböző raktá­rak, előadótermek, labora­tóriumok, öltözők és tisz­tálkodó helyiségek egészí­tik ki ezt az igazán korsze­rű, mintegy 16 millió forint értékű tanműhelyt. Termé­szetesen a kellő létszámú szakembergárda Is a meg­felelő időben munkába lép, kiválasztásuk már folya­matban van. Mindez, tu- ! dóm, Így egyszerűen hang­zik, de mondanom sem kell, hogy nagyon sok feladatot hárít mind a tanintézet fel­állítását elhatározó és a költségeket Is biztosító me­gyei, mind a pénzügyi és műszaki lebonyolítást vég­ző és segítő városi tanácsi szervekre. — Ét természetesen önökre is..l —■ Hiába is tagadnám^ Amit most végzünk, túlnő a megszokott pedagógiai feladatokon. Abban a re­ményben tesszük mindezt, hogy az új típusú iskola jól szolgálja majd a megye iparosítását Olyan gyakor­lati szakembereket szeret­nénk nevelni, akik megfe­lelő általános műveltséggel rendelkeznek, s iskolánk régi hírnevéhez méltóan állnak helyt a rájuk bízott munkaterületeken. T. P. Nyelvi közvéle Déry Tibor előzőleg Is­mertetett cikke a nyelv­rontásra mutatott rá. Fel­merült a kérdés: lehet-e tenni ellene. Megállapítot­tuk, hogy lehet, sőt kell is tenni. Ezért kapcsolódik a Dé- ry-cikkhez egy nagyon hasznos kiadvány: Deme László összeállítása A nyelvi ismeretterjesztés kérdései címmel. A könyv a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi és Nyel­vi Országos Választmányá­nak módszertani kiadvá­nya. Deme László a bevezető­ben abból a meghatáro­zásból indul ki, hogy a nyelv a társadalomban élő emberek gondolatközlő esz­közrendszere, s egyben gondolkodásuk eszköze is. Tehát a társadalom és az egyén számára egyaránt a fejlődés eszköze. Eszköz­jellegéből következik, hogy együtt kell fejlődnie a tár­sadalommal és annak gon­dolkodásával. De legtöbben ma még csak ösztönösen élvezik a nyelv­nek a társadalom számára nyújtott előnyeit, de nem gondolnak arra, hogy a nyelvvel törődni is kelle­ne. Anyanyelvi műveltsé­gük nagyon elmarad attól a szinttől, amelyet el kel­lene érnünk a nyelv tár­sadalmi fontossága szerint. Pedig az általános művelt­ségi színvonalnak nem le­becsülendő fokmérője az anyanyelvi műveltség. Fejleszteni kell tehát az általában nagyon kezdetle­ges nyelvi műveltséget, hogv a nyelvet szóban és írásban tudatosan használ­ja mindenki, a nyelv ár- n’-alási lehetőségeit fel­használva és kifejezésbeli igényességre törekedve. Ismernünk kell tehát nyelvünk történetét, kife­jezésbeli lehetőségeinek gazdagodását, de ugyanúgy ismernünk kell más nyel­veknek a mienktől eltérő sajátságait is, mert csak £gy tudjuk igazán megbe­csülni a sajátunkat. Legfontosabb feladatun­kat Deme László a nyelvi közvélemény kialakításá­ban, a nyelvi tudatosság megteremtésében látja: Mi­vel ez az összegezés jöven­dőbeli feladatunkat hatá­rozza meg, szó szerint idézzük: „A közvetlen feladat most: áttömi az érdekte­lenségnek még mindig nem lebecsülendő szélességű frontját, a lassanként olyan nyelvi közvéleményt te­remteni, amely aztán — hasonlóan például az iro­dalmi közvéleményhez —: állandóim ébren tartja a nyelv és a nyelvvel való törődés ügyét Ha majd az egyszerű járókelőnek is feltűnik egy rossz helyes-, irású vagy helytelen meg­fogalmazású cégtábla vagy felirat; ha majd az egy­szerű újságolvasónak is szemet szúrnak a nyomtag tásba is becsúszott „tolifi­camok”; ha a színházi bü- fészünetben a darab mon­danivalóján, s a színészi játékon kívül a színészi beszédmodor, a szép ma­gyar kiejtés is társalgási téma lesz: akikor mondhat­juk azt, hogy van már nyelvi közvélemény is tár­sadalmunkban, amely ele­ven és tisztító erővel hat nyelvünk életére és továb­bi fejlődésére”. Népünk nyelvi tudatos­ságának megteremtéséhez kérjük tehát az anyanyel­vűnket szeretők hathatós közreműködését. Kis» Isi v ár

Next

/
Thumbnails
Contents