Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

1972. március 14, kedd

5. oldal

Harminc éve a Petőfi-szobornál

A régi hírnév kötelez

Szakközépiskolává alakul a félegyházi Petőfi Sándor Gimnázium

Harminc évvel ezelőtt a Kommunisták Magyarországi Pártjának kezdeményezésére megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság, amely vállalta az 1848-as szabadságharc évfordulóján, 1942. március 15-én rendezendő antifasiszta, háborúellenes tüntetés szervezését. Március 15-én csaknem tízezer ember tüntetett a Petőfi-szobornál a háború ellen független.

•:bad Magyarországot követelve.

A Bajza utcai műterem- ■a Fatzay Pál kétszeres jsath-dijaS kiváló mű- ,;z.a. fény felé fordítja s ■- sbarna plakettet, az _ Lit. E plakett nyomár, ;szült 1942 márciusában bb mint 30 ezer Petőfi- ivény.

Pátzay Pái maga is tagja >lt a Magyar Történelmi nlékbizottságnak. Huszon- Lolcadmagával — külön- (ző pártállású és párton vüli politikus, író és mű- sz. közöttük Bajcsy-Zsi- íszky Endre, Illyés Gyu- . Kállai Gyula, Somogyi Iklós, Szőnyi István — ír- alá a magyar nemzethez óló felhívást. Az immár rténelemmé vált esemé- rekre Pátzay Pál így em- kezik:

— A felhívás kibocsátása án jól haladt a március í-i tüntetés szervezése. 3bb lap is közölte a fel- vást, az üzemekben — ülottam — gyűjtöttek a iszorúkra. Ezekben a na- bkban telefonált Mihályfi -nő: kérte, sürgősen for- józzak- meg egy Petőfi- ikettet. a költő fejét, alat- az 1848-as évszámmal, munkára mindössze két km maradt, máris jelentheti az emlékbizottság 'Motte . a gioszbe öntött íintáérti s vitte az éremkészítő Ludvig-céghez. A rákövetkező napokban háromszor kellett újabb rendelést adni az üzemnek, alig győzték a jelvények nyomását.

Szeles vasárnap volt akkor, március 15-én. Az emlékbizottság tagjaival a Modern kávéházban találkoztunk. onnét kettes sorokban mentünk az Erzsé- bet-hídhoz. ott várakoztunk. Három óra előtt csendes, majdnem kihalt volt a tér, néhányan már kétkedve arra gondoltunk, talán nem is lesznek többen, hatott az elienpropaganda. öt VrwTorűt vittünk, az egyiket mellettem Bernáth Aurél tartotta kezében. A szalagon ez 1 állt: „Petőfinek a magyar értelmiség”.

Amikor az emlékbizottság koszorúival elindultunk a szobor felé, hirtelen megelevenedtek, megmozdultak a tér körüli utcák. Rendezett sorokban áradt a tömeg a térre. Jöttek az építőmunkások, a munkások képviselői . koszorúikkal, fiatalok, idősebbek. Csendben helyeztük el koszorúinkat. Közben jelszavas táblák emelkedtek a tömeg fölé, Kossuth- és Petőfi-arcképek. Eleinte elszórtan, aztán már kórusban zengett: „Különbékét!”, „Szabad, demokratikus Magyar- országot!”, „Le a háborúval!”

A mostani Apáczai Csere János utcán, indultunk meg a Kossuth-szobor felé. Valaki rákezdett a Kossuth- nótára, amelytől hamarosan zengett a belváros. Ekkor már mögöttünk jöttek riadóautókkal a rendőrök, s a Lánchídnál a főkapitányságról kirohanó rendőrökkel együtt gumibottal kezdték szétszórni a tömeget

A Petőfl-jelvényről még annyit — mondja a műész —. már a kibocsátás lapjaiban elhíresztelte róla a reakció, hogy az nem is ’etőfit ábrázolja. Hamaro- m idézést kaptam a rend- "r-főkapitányságra. Sombor ichwelnitzer fökapitányhe- 'vettes hallgatott ki Ilyen kérdéseket tett fel: ki adott megbízást a plakett készítésére? Mi volt vele a célom? Kit ábrázol. Lenint, vagy Petőfit? Megmutat-1 Mm neki a jelvényt, és egy "’etőfi-kéoet de még akkor sem akart hinni. Arra kért, Jegyzőkönyvben is jelentem ki, s írjam alá, hogy \ kis plakett nem Lenint, hanem a költőt ábrázolja. Kijelentettem...

— Azóta már megformáztam Lenint is — mutat Pátzay Pál a Dózsa Györgv téren felállított szobor műterembeli mására. Aztán a plakettet vizsgálja, összehúzott. szemmel:

— Nézze csak meg. így ebből a szögből, alulról Lenin arcát! Nem vesz észre semmit? A plakett biztosan Petőfit ábrázolja, a szobor biztosan Lenint. Mégis, eavre gyakrabban fedeztek fel azonos vonásokat a két arcon... jj -p(

A vasútállomás közelében szép nagy épület. Nem is régen füves térség szélén állt, közben az üres telket emeletes bérházak foglalták el, s az iskola még patinás abbnak látszik ezek szomszédságában. Petőfi Sándor Gimnázium — hirdeti most a tábla, amit őszre újabbra kell cserélni, mert a következő tanévtől az első osztályosokat szak- középiskola várja, s a gimnazisták három év alatt elfogynak az intézetből.

— Hány táblacscrét élt már meg ez a masszív sárga épület7 — kérdem az Igazgatót, Kovács Sándort.

Mi tagadás, jó néhányat. Híres tanítóképzője voll Kiskunfélegyházának, ide járt Darvas József is annak idején. Aztán sportgimnáziumként nevelt sok kiváló embert az országnak. Pár év óta, mint biológiai tagozatos iskola szerzett hírnevet, mivel a tovább tanulók aránya egészen kiemelkedő volt nálunk. Ezt a „stafétabotot” a Móra Ferenc Gimnázium veszi át tőlünk az új tanévtől kezdve. És most kezdődik egy úi korszak az iskola életében, gépészeti szakközépiskola indul, s fokozatosan azzá alakul át az egész intézet.

— Miért éppen erre az iskolára esett a választás?

— Talán az adottságai voltak kedvezőek ehhez. A városnak nagy ipari bázisa van, ezek közül is kiemelkedik a Vegyipari Gépgyár, aztán közel vagyunk Kecskeméthez, ahol szintén sok a gépipari üzem, s a műszaki főiskola várja majd az itt végzett fiatalokat, de sok segítséget is tudnak adni munkánkhoz. Egyébként az egész megyéből jelent19.

Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkos szervezete étségkívül a Maffia. Minthogy e bűnszövetkezet prob- mája nemzetközi jelentőséggel bírt. az Interpol, a :ervezett bűnözéssel kapcsolatban. 1962 novemberéin Párizsban tartott tudományos ülésszakának keretéin megvitatta „A titkos társaságok befolyása a bű- özésre” című témát A Maffia-akciónak nemzetközi övetkezménveit, éppen e vita alapján, az alábbiak- an vázoljuk.

A Maffia már az olasz egység megvalósítása előtt :ezett Szicíliában. Elnevezésének »eredetével kapcsodban különböző feltevések születtek. A legelfogadha- Vrtb hogy a Maffia az arab „maha” (kőpince) szóból ölesönözte a nevét, mert tagjai rendszerint a Trapani örnyékí barlangokban gyűltek össze, hogy előkészítik akcióikat. Ugyancsak ide rejtőztek el a banda tag- ii a hatóságok elől. A Maffia vezetői a bravik, egy :erű tagjai pedig a maffiosi-k.

Szicíliában még a XX. század elejétől kezdve mln- en községnek megvolt a maga „maffio”-csoportja. Eze- et egy vagy több főnök vezette, akik maguk is alá oltak rendelve egy magasabb rangú vezetőnek. Ko- unkban a Maffia — akárcsak az USA-ban működő engszterbandák — az ipari és kereskedelmi vállalatok védnöke” lett, terrorizálta a tömegeket, sztrájktörőét szállított az üzemeknek (ami egyébként nagyon jól övedelmező foglalkozás). II en tevékenységet nem le- etett kifejteni erőszak, magán a szervezeten belül elövetett gyilkosságok nélkül. Ezek elkerülhetetlen kö- ■etkezményei a hatalomért folytatott belső harcnak. U amerikai kontinensre menekült _ma£íiosi”-k es

„bravi”-k révén a Maffia gyökeret vert az Egyesült

Államokban is.

„COSA NOSTRA"

A „hallgatás összeesküvését”, amely az Egyesült Államokban működő titkos bűnszövetkezetek körül kialakult, csak 1962-ben sikerült megtörni. Több évtized után első ízben fordult elő, hogy az USA bűnügyi szervei, majd az FBI, valamint az igazságügy-minisztérium keretében a kábítószerek kérdésével foglalkozó szövetségi iroda, a szervezett bűnözés kérdéseivel foglalkozó osztály és az úgynevezett „racketeering”, s közvetítésükkel az Interpol olyan adatok birtokába jutottak, amelyek fényt vetettek egy hatalmas bűnözőapparátus titkaira.

íme, mi történt:

1962. június 22-én egy Joe Valachí nevű fegyenc, akit kábítószer-csempészésért 15 évi fegyházbüntetésre ítéltek, az atalantai börtönben egy csődarabbal megölte cellatársát. Az alacsony, izmos 60 éves férfi előbb nem akarta elárulni, miért gyilkolta meg Di Palermót. Végül mégis elmondta, hogy hetek óla szörnyű rettegésben élt. A kansasi „Leavenworth” börtön udvarán egy alkalommal a szokásos séta közben találkozott valakivel, aki homlokon csókolta... De ml köze ennek a csóknak Di Palermo meggyilkolásához? Valachi megígérte, hogy beszélni fog, de előbb vigyék biztonságosabb helyre! Az idős gengsztert autóba ültették és katonai táborba vitték. Itt. ezen a biztonságot jelentő helyen történt meg első ízben, hogy egy veterán gengszter beszélni kezdett

A „csókos” ember, Vito Genovese, a Maffia egyik „bos8”-a pontosabban a Cosa nostra szervezet egyik vezetője volt A Maffia szicíliai ielbeszédében a csók halálos ítéletet jelentett Valachi tehát amikor az atalantai börtönben olasz cellatárssal került össze, biztosra vette, hogy Di Palermónak kell őt „kinyírnia”. Jobbnak vélte hát megelőzni Di Palermót Aztán beszélt. Napokon át beszélt Elmondta, hogv a Murder Incorporated, a Szicíliai Szövetség, s a Maffia mind azonos a Cosa nostrá-val, amelv már A1 Capone idejében is létezett, ö, Valachi, 1930 óta tagja a bűnszövetkezetnek. Azt is elmondta, hogy a szervezet családnak nevezett csoportokra oszlik, s minden csoport a vezetőség által kUelölt övezetben működik. Az Egyesült Államokban tizenkét ilven övezet van: Boston. Buffalo. Chicago. Cleveland. Detroit Kansas Citv. Los Angeles. Newark, New York. Philadelphia. Pittsburgh és San Francisco. A család élén egy boss áll, akit számos helyettes segít

(Folytatása követhetik)

kezhetnek ide a gépészeti

szakágakhoz kedvet érző fiúk és lányok, kollégiumot is tudunk nekik biztosítani. Az eddig befutott jelentkezések száma az új tanévre eléri a kilencvenet, tehát indulhat három első osztály.

— Nem félnek ettől a merőben újtól, biztosítva I látják a műszaki és személyi feltételeket?

— Ha magunknak kellene mindent véghez vinni, biztosan félnénk, de a támogatást minden oldalról érezzük, s ez átsegít bennünket a kezdeti nehézségeken. A helyi üzemektől — gépgyártól, műanyaggyártól — máris kaptunk szerszámokat, mások fuvarral segítenek, hogy Budapestről lehozhassuk a megrendelt eszközöket. Egyelőre három tantermet rendezünk be a gyakorlati oktatás céljaira, de az ÉPSZER Vállalat már lerakta az új, kétszintes tanműhely alapjait, s ez a második tanévtől kezdve gépekkel felszerelve a rendelkezésünkre áll. Ebben kap helyet a forgácsoló-, a hegesztő- és az esztegályos- műhely, különböző raktárak, előadótermek, laboratóriumok, öltözők és tisztálkodó helyiségek egészítik ki ezt az igazán korszerű, mintegy 16 millió forint értékű tanműhelyt. Természetesen a kellő létszámú szakembergárda Is a megfelelő időben munkába lép, kiválasztásuk már folyamatban van. Mindez, tu- ! dóm, Így egyszerűen hangzik, de mondanom sem kell, hogy nagyon sok feladatot hárít mind a tanintézet felállítását elhatározó és a költségeket Is biztosító megyei, mind a pénzügyi és műszaki lebonyolítást végző és segítő városi tanácsi szervekre.

— Ét természetesen

önökre is..l

—■ Hiába is tagadnám^ Amit most végzünk, túlnő a megszokott pedagógiai feladatokon. Abban a reményben tesszük mindezt, hogy az új típusú iskola jól szolgálja majd a megye iparosítását Olyan gyakorlati szakembereket szeretnénk nevelni, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, s iskolánk régi hírnevéhez méltóan állnak helyt a rájuk bízott munkaterületeken.

T. P.

Nyelvi közvéle

Déry Tibor előzőleg Ismertetett cikke a nyelvrontásra mutatott rá. Felmerült a kérdés: lehet-e tenni ellene. Megállapítottuk, hogy lehet, sőt kell is tenni.

Ezért kapcsolódik a Dé- ry-cikkhez egy nagyon hasznos kiadvány: Deme László összeállítása A nyelvi ismeretterjesztés kérdései címmel. A könyv a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi és Nyelvi Országos Választmányának módszertani kiadványa.

Deme László a bevezetőben abból a meghatározásból indul ki, hogy a nyelv a társadalomban élő emberek gondolatközlő eszközrendszere, s egyben gondolkodásuk eszköze is. Tehát a társadalom és az egyén számára egyaránt a fejlődés eszköze. Eszközjellegéből következik, hogy együtt kell fejlődnie a társadalommal és annak gondolkodásával.

De legtöbben ma még csak ösztönösen élvezik a nyelvnek a társadalom számára nyújtott előnyeit, de nem gondolnak arra, hogy a nyelvvel törődni is kellene. Anyanyelvi műveltségük nagyon elmarad attól a szinttől, amelyet el kellene érnünk a nyelv társadalmi fontossága szerint. Pedig az általános műveltségi színvonalnak nem lebecsülendő fokmérője az anyanyelvi műveltség.

Fejleszteni kell tehát az általában nagyon kezdetleges nyelvi műveltséget, hogv a nyelvet szóban és írásban tudatosan használja mindenki, a nyelv ár- n’-alási lehetőségeit felhasználva és kifejezésbeli igényességre törekedve.

Ismernünk kell tehát nyelvünk történetét, kifejezésbeli lehetőségeinek gazdagodását, de ugyanúgy ismernünk kell más nyelveknek a mienktől eltérő sajátságait is, mert csak £gy tudjuk igazán megbecsülni a sajátunkat.

Legfontosabb feladatunkat Deme László a nyelvi közvélemény kialakításában, a nyelvi tudatosság megteremtésében látja: Mivel ez az összegezés jövendőbeli feladatunkat határozza meg, szó szerint idézzük:

„A közvetlen feladat most: áttömi az érdektelenségnek még mindig nem lebecsülendő szélességű frontját, a lassanként olyan nyelvi közvéleményt teremteni, amely aztán — hasonlóan például az irodalmi közvéleményhez —: állandóim ébren tartja a nyelv és a nyelvvel való törődés ügyét Ha majd az egyszerű járókelőnek is feltűnik egy rossz helyes-, irású vagy helytelen megfogalmazású cégtábla vagy felirat; ha majd az egyszerű újságolvasónak is szemet szúrnak a nyomtag tásba is becsúszott „tolificamok”; ha a színházi bü- fészünetben a darab mondanivalóján, s a színészi játékon kívül a színészi beszédmodor, a szép magyar kiejtés is társalgási téma lesz: akikor mondhatjuk azt, hogy van már nyelvi közvélemény is társadalmunkban, amely eleven és tisztító erővel hat nyelvünk életére és további fejlődésére”.

Népünk nyelvi tudatosságának megteremtéséhez kérjük tehát az anyanyelvűnket szeretők hathatós közreműködését.

Kis» Isi v ár