Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
PETŐFI SÁNDOR: Jövendölés „A kőtélén Alföld szülötte 99 »Mondád, anyám, hogy ál mainkat Ejente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? Szárnyim nőnének, s átröpültem A levegőt, a végtelent.” fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye! örvendezz; Hosszúra nyújtja élted isten, Almodnak boldog titka ez.’ — Es nőtt a gyermek, lángra lobbant Meleg keblén az ifjúkor, S a dal malasztos' enyh a szívnek, Midőn hullámzó vére forr. Lantot ragadt az ifjú karja, Lantjának adta érzetét, S dalszárnyon a lángérzemények Madárként szálltak szerteszét. Égig röpült a bűvös ének, Lehozta a hír csillagát, Es a költőnek, sugarából Font homlokára koronát. Ve méreg a dal édes méze; S mit a költő a lantnak, ad, Szivének mindenik virágba, Éltéből egy-egy drága nap. Pokollá lett az érzelemláng, Es ő a lángban martajlék; A földön őt az életfának Csak egy kis ága tartja még. Ott fekszik ő halálos ágyon, Sok szenvedésnek gyermeke, S hallá, mit a szülő bús ajka Kínjának hangján rebege: ;Halál, ne vidd el őt karomból, Ne vidd korán el m fiút; Soká ígérte öt éltetni Az ég... vagy álmunk is hazud? .. '„Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfödél; Dicső neve költő-fiadnak, Anyám soká, örökkön él.” Szeberényi Lajosnak küldött, 1843. március 5-én ; keltezett leveléhez mellékelte Petőfi Az első dal és j a Jövendölések című költeményeket. Mindkét ver-! set Kecskeméten, a nyomorúság árnyékában írta. Az ifjú ember már dacos öntudattal szól a most; közölt versben elhivatottságáról — a Jogakadémia j diákjai már a jövő nagy emberének kijáró tiszte- j lettel övezték, ünnepelték a munkahelyén kevéssé < becsült, kopott ruhájú Petőfit. A halálvágy, az igazságtevő időmotívumok még a kor hatását mutatják. Petőfi ezekben a napokban j választott véglegesen életpályát. Már a költészettől; várjá, hogy „dicső neve" örökké fennmaradjon. 1843. februárjában „keletkeztek” a Kakasszóra haj- ! nal ébred és a Jön az ősz című népdalszerű költe- ményeik. Egyiket sem vette föl később kötetébe. A mostani kalocsai múzeum közelében levő hajdani uradalmi épülétek egyikében látta meg a napvilágot 1822. március 14-én Szabd József; a földtani tudományok talán legnagyobb magyar egyénisége. Kitartó tanulás Életének első 15 esztendejét töltötte az érseki székhelyen, itt végezte elemi és középfokú tanulmányait. Már korán kitűnt éleselméjűségével és szorgalmával. Egészen fiatalon iratkozott be a pesti egyetemre, ahol filozófiai és jogi stúdiumokat folytatott- Gondolta-e akkor valaki, hogy a „kőtélén Alföldi szülöttét”, a humán tudományokhoz vonzódó Szabó Józsefet az utókor kiváló geológusként tartja számon, aki otthonosan mozog Európa nagy hegységeiben. Ki tudja; hogy merre vezetett volna a hajdani kalocsai diák életútja, ha 1841-ben nem helyezik joggyakorlatra Selmecbányára. Csillapíthatatlan tudásszomjával magyarázható, hogy hamarosan a Bányászati Akadémia növendékei között található. Rövidesen mérnöki képesítést szerzett. Közben — szinte mellékesen — sikerrel teljesítette az ügyvédi vizsga követelményeit. Huszonnégy éves és már három diploma tulajdonosa. Csábító külföldi ajánl»-’ tok ellenére Magyarországon maradt, pedig itthon csak segédtanári fizetésből tarthatta fenn magát. Közben állandóan tanult. Járatos volt a fontosabb európai nyelvekben és 1851-ben bölcsészettudományi doktori címet is szerzett. Negyvenéves korában Magyarország legjobb rnineralógusának tartják és megkapja egyetemi tanári kinevezését. Nála alkalmasabb embert az ásványtani tanszék vezetésére nem találhattak volna. Sajnos, idehaza akkoriban ä reáltudományokat eléggé elhanyagolták; Szabó József azon keve-s sek közé tartozott, akik meghallották a „kor szavát”. Életrajzírója, Vadász Elemér akadémikus, így jellemzi: „népünk felemelésére, ipari és művelődési fejlesztésére törekedett, a természettudományos alapozottságú, haladó szellemű polgári értelmiség vezető szerepével, lassú, folyamatos fejlődéssel.. Munkakörének hála ettől kezdve elsősorban a geológia tudományának gyarapítására fordíthatta idejét. Legnagyobb tudósaink egyike Korszerű gondolkodás A szabadságharc nehéz hónapjaiban maga Kossuth Lajos nevezte ki a pénzügyminisztérium bányászati osztályához. Hamarosan fontos feladatot kapott. A lőporgyártáshoz szükséges salétrom „magyarországi előjöveteléről” kell tájékoztatnia a kormányt. Gyorsan feltérképezte a hazai salétromtermelő helyeket. Világos után ő is kenyér nélkül tengődik: Szinte évenként publikálta tanulmányait. Egy napilap szűkös terjedelme csak a legfontosabbak említését teszi lehetővé. A vulkáni képződményekkel kapcsolatos tapasztalatait több művében összegezte és újszerű — lényegében azóta is elfogadott — elméletet dolgozott ki az úgynevezett trachit kőzetek keletkezéséről. Egyik meg'atJ Balanyi Károly: Kompozíció. alapítója a neotektorr nak, azaz az újabb! és jelenkori földkér: mozgások tanának. A jelenségeket mir összefüggésükben sze: lélte és e felfogás- mintegy megelőzte kor „Mentői részletesebb: művelünk valamely tu dományt, annál inkább kitűnik annak beszövő- dése más tudományágakba... Ismeretes, hogy a tájék geológiai viszonyai az ember foglalkozását, sőt a népek közgazdászaiét, fejlődését befolyásolják és ennél fogva felhíva érzem magamat ez alkalommal kitérést tenni azon kapocs ecsetelésére is, mely- lyel a geológia és közegészségi és földmívelési viszonyokhoz fűződik” — írja egyik munkájában. Élete delén a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta é- csakhamar e nagynevű intézet elnökségében í helyet kapott Több kü’ földi ‘tudós társaság f jezte ki részvétét 18P ben bekövetkezett hal Iákor. Érdemeit, munkálkod' sának jelentőségét na- jainkban sokan Eötv Lorándéhoz hasonlítják. Szülővárosa évtizede- mulasztást pótolt azzal hogy utcát nevezett el, talán legnagyobb szülöttéről. Ideje lenne annak is, hogy márványtábla jhirdesse emlékét *** H*****.., Heltai Nándor ß^K 5jtDGQOOTLACS Egy nép sorsának, életének, történelmének, harcainak egészét látni: mindig gyönyörű élmény. S ezt nem tehetjük kizárólag csak a történelem kalauzolásával: egy-egy nép kultúráját is ismernünk kell. Ha a népiélek sajátosságaira, jellemző vonásaira is figyelni akarunk, jó eszköz erre az irodalom, a líra tanulmányozása. A Magvető Kiadó (közösen az uzsgorodi-tmgvári Kárpáti Kiadóval) most hatszáz oldalas, nagy formátumú kötetben megjelentette az Ukrán költők című antológiát Ebben a századok alatt született nép- költészeti alkotások: dumák, históriák énekék és dalok mellett az ukrán műköltészet gazdag anyagából válogatott a szerkesztő, s így mintegy száz költő, számtalan névtelen alkotó műve kapott helyet a kü- tétben. Az antológiát lapozva, a verseket ízlelgetve két ’do-> log tűnik különösen az olvasó szemébe: Az egyik, hogy milyen sok a rokonvonás tartalmi, tematikai, hangulati vonatkozásban a mi költészetünkkel; a másik, hogy mennyi tehetséges alkotót szültek az ukrán történelem századai, akiket — néhány kivételével — nem ismer a világ; Az ukrán népköltészetről Maxim Gorkij, az orosz lélek kitűnő ismerője így vallott: »Ukrajna népköltészete — a szépség apoteózisa.” Lvnacsarszkij pedig így emelte magasra ezt a művészetet: „Az ukrán zene és költészet a legdíszesebb és legillatosabb ág a világ népművészetének fáján”. A természet: az állatok, növényék, erdők, hegyek, felhők, csillagok szeretete; az emberi kapcsolatok: barátság, szerelem, családi élet; a sokféle harcok: háború, vetélkedés a hétköznapokban, küzdelem a természettel; s a legámyaltabb emberi érzések, gondolatéi mind-mind fellelhetők a Vétsek soraiban. Ukrán költők öröm és reménykedés, fájdalom és lemondás, lelkesült harci kedv, borúlátó kedvetlenség: megannyi külön színt, árnyalatot, rejtelmes-titokzatos hangulati és érzelemgazdagságot kölcsönöz a kötetnek. És mennyi életszerűség, szín, hangulat! Mennyi gazdagság a népélet, népiélek bemutatásában, művészi hitelű kifejezésében! Mennyi alkotó erő, elszántság! A műköltészet H. Szkovorodával kezdődik. (1722— 1794) aki jellemző módon —, jelképesen a szabadság-» ról énekel, s versében azt az aranynál is értékesebbnek tartja. Az ukrán költészet fénykora a XIX. század volt. Az »ukrán Petőfi” Tarasz Szevcsenko kitűnően ötvözi műveiben a lelke húrjain átszűrt legbelsőbb, legmélyebb érzéseit, a nép sorsával, s a természet kimeríthetetlen szépségeit a kegyetlen és lelket felemelő harcokkal. Ivan Franko, a másik ukrán klasszikus a Földet „mindent megszülő” anyának mondja, ő, aki életében „bolyongott, küzdött, tűrt”, s aki szabaddá vágyott tenni a világot”, ő, aki a „hóprémes végtelen ugarhoz” fohászkodott hogy adjon néki „szabad teret és akaratot”, hogy legyen ereje elfutni a fájdalma elől, mely „szüntelen a szívébe mar”. A mi Petőfinkkel rokonítható. A harmadik „nagy”: Leszja Ukrajinka könnyeden vidám, játékosan vonzó, és hetykén fiatalos, az ifjú Csokonait és a „csodagyerek” Rimbaud-t juttatják eszünkbe versei. Erőt adó, zsongitó, fájdalmat adó, bút felejtő az olvasása, — igazán méltán lehetne ismertebb hazánkban ő is. Sokáig folytathatnánk még a sort. Az elégikus hangvételű Makovejtől kezdve a szimbolikus Voroni- jon, a patetikus Oleszen, a mindsnség titkait kutató Ticsinán át egészen a modernül balladás Ivan Uracsig, és másokig, akiknek tehetsége, s műveik művészi hitele megérdemli a figyelmet A fiatal — ma még élő — Dracs számára a költészet „boldog szédület”, „csóvás Tűzmadár”, amely arra kell, arra jó, hogy nevessen és jóságra tanítsa a költőt. Az antológia tekintélyét a rangos mfifordítőgárda is növeli. Közülük itt csak néhányat említünk meg: Weöres Sándor, Rab Zsuzsa, Képes Géza, Devecsert Gábor, Rónay György, A tanulmány igényű utószó és az életrajzi jegyzetek a szerkesztő Karig Sára munkáját dicsérik. Hibát . keresve — mint annyiszor — a feltűnően alacsony (ezer-négyszáz!!) példányszámot kifogásolhatjuk. Ennél a látszólagos apróságnál érdemes lenne hosszabban elidőzni. Ez a szám minden bizonnyal egy élőit ’- letet hordoz magában, mely sok egyéb területen H érezteti még hatását Arról van szó ugyanis, hogy e kelet-európai irodalmak-művészetek sokak fe5-' nem váltanak még eléggé „európaivá”, a világhírt színvonlát, valmint a termékenyítő hatást tekintve. E kötet —• remélhetőleg — segít gyengíteni ezt előítéletet . ■ ritiVhí i 1 m ........ • Varga Mih <’ ■
