Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? verem ueve A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZ Q t T SÁ G Á N A K NAPILAPJA XXVII. évi. 52. szám 1972. március 2, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér A szakmunkásképzés magasabb színvonaláért Az MSZBT-tagcsoportok ez évi programjáról Értekezlet a megyei pártbizottságon Wmm&m **£ ► • v''>;**.V«VITi h-m Idegenforgalom és pihenőhelyek Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Napirendjén több olyan megállapodás jóvá­hagyása szerepelt, melyek a megyei tanács és más tár­sadalmi szervek együttmű-> ködését, kapcsolatait és kö­zös irányú munkáját szabá­lyozzák. Így elfogadta a végrehajtó bizottság azokat az előterjesztéseket, melyek a tanácsi testület és a Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa, to­vábbá a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, vala­mint a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősé­gének együttműködésére vonatkozó megállapodáso­kat foglalják keretbe. A megye szakmunkás- képző intézeteinek nevelési tevékenységéről és a közis­mereti tárgyak oktatásáról szóló jelentést Bodor Jenő, művelődésügyi osztályveze­tő terjesztette elő. A jelen­tés áttekintést adott a tanu­lófelvételek legjellemzőbb adatairól, mely szerint a mostani tanévben 11564 szakmunkástanulója van a megyének — több mint két­szerese a tíz év előttinek. A demográfiai hullám ala­kulása, sajnos, visszaveti ezt a fejlődést, pedig a szakmunkások arányát te­kintve megyénk az utolsók között van, s nagy szükség volna a gyorsabb előrelé­pésre. Az ötéves terv folyamán tovább javulnak a képzés feltételei — többek közt 16 tanterem épül —, a korsze­rű tanműhelyek hiánya azonban továbbra is ked­vezőtlenül érezteti hatását. Kevés a kollégiumi helyek száma is, ennek hátrányát főleg — a tanulók 50 szá­zalékát kitevő — tanyai és falusi bejáró fiatalok érzik elsősorban. Ez kihat a kép­zés színvonalára is. A jelentés elgondolkozta­tó adatokat és tényeket so­rakoztatott fel a negatív je­lenségek feltárása érdeké­ben, de kedvező tapaszta­latokat is bemutatott annak bizonyítására, hogy sok mú­lik a helyi lehetőségek ki­aknázásán. Mind az előter­jesztésből, mind a vitából az derült ki, hogy az érin­tett főhatóságoknak és a tanácsoknak, vállalatoknak és társadalmi szerveknek is több figyelmet kell fordí­taniuk a szakmunkáskép­zés színvonalának fejlesz­tésére, az elmaradottság megszüntetésére. A végrehajtó bizottság az idegenforgalom és üdülőte­rületek, pihenőhelyek fej­lesztésének időszerű témá­ját is napirendre tűzte. A Gerőcs István és Sándor Béla osztályvezetők által előterjesztett tájékoztató je­lentés arra utalt, hogy e területen a lehetőségeknek csak a töredékét használjuk ki. Az igen élénk és sok­rétű vitában a felszólalók az igények és a lehetőségek összhangjára hívták fel a figyelmet, mely nem nél­külözheti a megfelelő szer­vezettséget és sorrendisé­get. Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök javas­latára a vb határozatot ho­zott egy középtávú intéz­kedési terv kidolgozására, mely — a helyi tanácsok­kal is egyeztetve — meg­szabja a fejlesztés irányát és módozatait. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság Csenki Fe­renc vb-titkár előterjesz­tése alapján a tanácsi tör­vényességi felügyeletre, a vizsgálatokra és az ellen­őrzés rendjére vonatkozó szabályozástervezeteket hagyta jóvá, majd bejelen­téseket tárgyalt. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság szervezeti át­alakulása során — mint ar­ról alkalmanként hírt is adtunk lapunkban — a me­gyében húsz tagcsoport jött létre tavaly, tömörítve a két nép testvéri barátságát tevékenyen ápoló vállalati, szövetkezeti, intézményi kollektívákat. E szervezeti átalakulást követően tar­totta meg tavaly ősszel az V. kongresszusát a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, programot adva a további tevékenységhez. Bács-Kiskim megye népművészete a fővárosban A Bács-Kiskun népmű­vészete és A halasi csipke története kiállítások meg­nyitására több százan gyűl­tek össze szerdán délelőtt a budapesti Történeti Mú­zeumban. A közönség so­raiban ott láttuk Bíró Ve­rát, Gönyei Antalt, a Mű­velődésügyi Minisztérium főosztályvezetőit, Tausz Já­nost, az IBUSZ vezérigaz­gatóját. Megjelent Ognye- novics Milán, a Magyaror­szági Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének veze­tője, Kurcz György, a fő­városi tanács főosztályve­zető-helyettese, Hoffman Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. A Zoboki Józsefné veze­tésével muzsikáló tiszakécs- kei citeraegyüttes pompás játékával pillanatok alatt régi fonóestek, falusi vígsá- gok hangulatát idézte. Ha­sonlóképpen tetszéssel hall­gatták az egybegyűltek a Kecskeméti Városi Műve­lődési Központ női kama­rakórusának műsorát is. Sípos Károly irányításával egy kecskeméti és egy ka­locsai népdalcsokrot tol­mácsoltak. dr. Kálmán La­jos, illetve Cserey József feldolgozásában. Bársony Mihály tiszaúj- falui tekerőlantos bemutat­kozása után Tarjányi Sán­dor, a budapesti Történeti Múzeum főigazgatója kérte fel Madarász Lászlót, hogy adja át a közönségnek a két kiállítást. Bács-Kiskun megye Tanácsának elnök- helyettese hangsúlyozta, hogy nem törekedtek a tel­jességre, hiszen ehhez még nagyobb hely szükséges. Szólt a megye gazdasági, kulturális fejlődéséről és a népművészetnek a megvál­tozott, nanról napra újuló világban betöltött szereoé- ről. a hagyományőrzés fon­tosságáról. Megköszönje a vendéglátók segítségét és a rendezők ügybuzgalmát. Már az első órákban szerzett tapasztalatokból megállapítható, hoev sző­kébb hazánk népművészedét és a halasi csipkét bemuta­tó. kitűnően rendezett gyűjtemények osztatlan si­kert arattak. Dr. Sólymos Ede kandidátusnak, a ba­jai Türr István Múzeum igazgatójának sikerült a Kiskunság pásztorművésze­tére, Kalocsa és környéke színekben gazdag népmű­vészetére. a bácskai részek magyar és nemzetiségi anyagának bemutatására a legszebb, a legjellemzőbb tárgyakat kiválasztani. So­kan csodálták a sokác in­geket, a szőlőművelés dí­szes eszközeit, a cigány lakodalmi szerencsekendőt, a bunyevác gyapjúszőttese­ket. Ailg lehetett „hozzá­férni” a kecskeméti szűr­höz, a kalocsai szobához ... Igen gondos munkát vég­zett Vorák József is, a ha­lasi múzeum igazgatója. A világhírű csipkék történe­tét szemléletes, tetszetős el­rendezésben „ismertette”. Este 7 órakor a gótikus lovagteremben hangverse­nyen léptek fel a kecske­méti muzsikusok. A dél­utáni szereplőkön, együtte­seken kívül nagy sikerrel mutatkozott be a pedagó­gus énekkar, Vörös János vezényletével és a fúvós­ötös (Maczelka Ferenc, Lukács János, Kovács Sán­dor, Kovács János és Sipos Károly). Ma, csütörtökön délután a Fővárosi Művelődési Házban a megye népművé­szetéről tanácskoznak a meghívott szakemberek, majd ugyanott, délután 5 órakor dr. Ortutay Gyula akadémikus nyitja meg a Bács-Kiskun megyei fafa­ragók kiállítását. H. N. Tegnap, a megyei pártbi­zottságra összehívott érte­kezleten a megye MSZBT - tagcsoportjainak ügyvezető elnökei — a szervezeti át­alakulás óta ezúttal először — tanácskoztak a két nép közötti barátság ápolásá­nak tartalmi feladatairól, ez évi programjáról. Az értekezlet résztvevői­nek Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára tartott előadást az MSZBT szervezeti átalakulásról és a létrejött tagcsoportok fel­adatairól. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Isi agy Mária, az MSZBT főtitká­ra, akit fogadott dr. Ro- mány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára is. Felszólalásában a főtitkár a tagcsoportok tartalmi munkájához adott értékes gondolatokat. Egyidejűleg — ajánlásként — az ügy­vezető elnökök rendelkezé­sére bocsátotta az MSZBT Országos Központjának ez- évi munkatervét, melynek homlokterében a tömegpo­litikai agitációs és propa­gandamunka, a szovjet ál­lam megalakulásának 50. évfordulójáról való méltó megemlékezés, a modern szovjet szépirodalom nép­szerűsítésére a Kell a jó könyv elnevezésű mozga­Az egyik legrégibb halasi csipke. Díszes ruhák megyénk déli részéről. ^Pásztor Zevtán felvételei) lom kiszélesítése, valamint Szibéria fejlődését és táv­latait bemutató rendez­vénysorozat áll. Ez utóbbi­ból a megye MSZBT-tag- csoportjai is jelentős részt vállalnak. Megállapodás született a tanácskozáson az idei poli-. tikai és kulturális rendez­vények programjára vonat­kozóan, s egyidejűleg arra is, hogy a különböző ünne­pi események, jeles évfor­dulós megemlékezések a tagcsoportok szervezésében kerülnek sorra. Szóba került ugyanakkor^ hogy a magyar—szovjet ba­rátság még tartalmasabbá tételére, a megyei tagcso­portok közvetlen kapcsolat- felvételére a szovjetunióbe­li testvércsoportokkal nagy­szerű alkalmat kínál majd a Krím-terület, illetve székhelye, Szimferopol ez évben Bács-Kiskun megyé­ben megrendezésre kerülő kiállítása. Húsfeldolgozó épül Elkészült a beruházási terv A Bácskai Vágó- és Hús­feldolgozó Üzem létreho­zására alakult egyszerű tár-j sulásnak eddig 33 termelő­szövetkezet és 3 állami gaz­daság a tagja. Az együtt­működésben részt vevő gazdasági egységek veze­tői az elmúlt év december elején 9 tagú előkészítő bi­zottságot hoztak létre. Ez a bizottság a Mezőgazda-- sági és Élelmezésügyi Mx«j nisztérium által meghirde­tett pályázati feltételek sze­rint kidolgozta egy 100 ezer sertés feldolgozására alkal­mas vágó- és feldolgozd üzem beruházási igényeit, az egyenlő teherviselés el- vének érvényesítésével. A nagyszabású üzem, fi­gyelembe véve az ipari ár­változásokat is. 135 millió forintba kerül. Ezt az ösz- szeget osztották el az együttműködésben résztve­vő gazdaságok között a be­ruházás ütemének megfe­lelően 1972-től 1975-ig. Az összesített adatok sze­rint a létesítményből az ál­lami gazdaság részarányai kereken 59 százalék, a ter­melőszövetkezeteké 41 szá­zalék. Az egy sertésre jutó átlagos beruházási költség 560 forint. A pályázatot az előkészí­tő bizottság a megyei ta­nács közvetítésével juttatta el a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium­hoz. A részt vevő gazdasá­gok. valamint az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet ész­revételei, javaslatai alap­ján az előkészítő bizottság kidolgozta a társasági szer­ződés tervezetét, amelyet a közeljövőben hagynak jó­vá a társulás taoüu. __ ..._

Next

/
Thumbnails
Contents