Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

XXVII. évi. 34. szám Ara 90 fillér 1972. február 10, csütörtök Világ proletárjai, egyesüljetek! fi ' i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNkASPA'/TT BA'CS-k'ISKL/W ME-OYEI BIZOTTSÁGIMM/ LAPJ A Hazaindult a magyar küldöttség Hanoiból Szerdán reggel még egy­szer végigvonult Focit Jenő miniszterelnök vezette párt­küldöttségünk gépkocsika- ravánia a feldíszített ha­noi utcákon. Hazautazása előtt kül­döttségünk a repülőtérre vivő úton búcsút vett Ha­noi lelkes lakóitól, akik vő rös és magyar nemzeti szí­nű zászlócskákat lengetve köszöntötték a ió barátok ként megismert magyar vendégeket A Gia Lam-i repülőtéren a magyar küldöttséget Pham Van Dong, a VDP Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök. Nguyen Duy Trinh. a VDP Politi­kai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Le Thanh Nghi. a VDP Politikai Bi­zottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, Van Tien Dung vezérezredes, a VDP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a vietnami néphadsereg vezérkari fő­nöke. Tran Huu Dúc mi­niszter. a miniszterelnöki hivatal vezetője, Tran Quang Huy államminiszter, és más magas rangú köz­életi személyiségek búcsúz­tatták. Az ünnepélyes búcsúzta­táson részt vett Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete, ott volt Nguyen Phou Saoi. a DIFK hanoi képviseletének ideiglenes vezetője, valamint a Hanoi­ban akkreditált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. A két nemzeti himnusz elhangzása után Fock Jenő Pham Vau Dong kíséreté­ben eltépett a küldöttség tiszteletére felsorakozott díszzászlóalj előtt. A MA­LÉV IL—18-as különgépe lépcsőjénél a magyar de­legáció vezetője és tagjai meleg, baráti kézfogással és öleléssel búcsúztak Pham Van Dong miniszterelnök­től, s a megjelent vietna­mi vezetőktől, majd a kü- löngép a levegőbe emelke­dett. A Fock Jenő vezette ma­gyar párt- és kormánykül­döttség a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságból úton hazafelé, szerdán rö­vid időre megszakította út­ját Burma fővárosában. Rangoon repülőterén a delegációt Ne Win tábor­nok. a Burmái Forradalmi Tanács elnöke. Hla Han ezredes külügyminiszter, valamint a magyar nagy- követség munkatársai üd­vözölték. Ne Win tábornok a re­pülőtéren ebédet adott a magyar vendégek tisztele­tére. akikkel baráti beszél­getést folytatott. Innen a MALÉV IL— 18-as különrepülőgépének útja az indiai Bombaybe vezetett. A repülőtéren a küldöttséget Ali Javar Dzsung, Maharashtra állam kormányzója és más ma­gas rangú indiai személyi­ségek, valamint dr. Kós Péter, hazánk delhi nagy­követe fogadta. A küldöttség, amelyet az indiai kormány hivatalos vendégének tekintett, a vá­rosban gazdag programot bonyolított le. A bombay-i programban szerepelt a többi között a népművésze­ti és kézműipari kiállítási csarnok meglátogatása, majd ajr esti órákban Ali Javar Dzsung kormányzó vacsorája. A magyar küldöttség az éjszakát Bombayben töl­tötte. (MTI) Téli munka Kihasználják a csapadék- mentes napokat a jász- szentlászlói Aranyhomok Tsz-bcn a tápanyag vissza­pótlására. Holdanként 250 mázsa szerves trágyát szór­nak a 60 holdas szőlőültet­vényre. 1971-ben, a szőlők­re viszonylag kedvezőtle­nebb esztendőben, 40 má­zsán felüli átlagterméssel fizette vissza a szőlő a ko­rábbi tápanyagpótlást. A tsz gazdái remélik, hogy az idén sem lesz ennél keve­sebb. AZ ÜLTETVÉNYEK A szőlőtermesztés korszerűsítésének feladatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Épülő kulturális intézmények, iskolák Bács-Kiskun megyében A közvélemény előtt is­meretes, hogy milyen nagy szerepe van megyénkben a szőlőtermesztésnek. A me­zőgazdasági termékek érté­kesítéséből származó árbe­vétel mintegy 25 százalékát a bor adja, és csaknem 100 ezer család számottevő jö­vedelemforrása a szőlőmű­velés. Tekintettel a téma fon­tosságára, mostanában szá­mos fórumon tárgyalták az ágazat helyzetét A megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga szerdai ülésén tűzte na­pirendre a szőlőtermesztést És fejlesztésének feladatait. Számos jelzés érkezett az utóbbi hónapokban a me­gye vezetőihez a hagyomá- íyos szőlőültetvények ag­gasztó állapotáról. Erről jgyébként már az előző ;árgyalásokon is sok szó ;sett és keresik a továbblé- >és útjait a megyei párt­ós tanácsszervek, a mező- gazdasági üzemek. A szerdai végrehajtó bi­zottsági ülés elé került je­lentés summázta az eddi­gi tapasztalatokat és segít­séget adott a további tenni­valókhoz. Az előterjesztés, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály ké­szített, utalt arra, hogy a becslések szerint az utóbbi években mintegy 15 ezer Ezekben a hetekben „bontják” a járási hiva­talokban és a városi ta­nácsok tervosztályain a pénzügyi keretet, tervezik a kulturális és oktatási in­tézmények felújítását, az újak építését. Néhány helyen — pél­dául a bajai járásban — még nem körvonalazottak az elképzelések, máshol vi­szont már meghatározott pénzösszegeket szánnak különböző helyekre. így a teljesség igénye nélkül is­mertetjük az adatokat, me­lyek ebben a formában is számottevőek. A művelődési központok közül első helyen említ­hetjük az épülő kecskemé­tit, a kialakuló városköz­pont ékességét. Kiskőrösön már a művelődési központ avatásának időpontjáról is szó esett: a 30 millió forin­tos összegből épülő kultu­rális centrumot Petőfi Sán­dor születésének 150. év­fordulójára szeretnék meg­nyitni. Új művelődési házat emelnek az idén Dusno- kon és Szakmáron is 1,2, illetve fél millió forintból. Homokmégyen 200, Üjsol- ton 70 ezer forintot költe­nek a művelődés hajléká­ra Az épülő iskolák száma sem csekély. Csengődön másfél millió forintos költ­séggel fejezik be a négy­tantermes iskolát A me­gye székhelyén két tanin­tézet is épül: a Széchenyi- városban 16 tantermes, a Hunyadivárosban pedig 12 tantermes modem iskolát létesítenek. Solton 1 millió, Dunave- csén 130 ezer, Hartán 240 ezer forint jut a fejlesz­tési alapból az iskoláknak. A kalocsai járásban a fel­újításra szoruló oktatási intézményekre is jutott pénz. Bátyán 200, Duna- egyházán 120, Miskén 280, Foktőn 200, Dusnokon 300, Dunaszentbenedeken 170 ezer forintot fordítanak er­re a célra. Kiskunhalason, a Fáy András utcai lakótelepen az idén fejezik be a 12 tantermes iskola építését. Kisszálláson majd fél mil­lióba kerül a pedagógus ikerlakás, a balotaszállási iskola pedig az idén — ne­gyed millió forintért épülő — szennyvízszikkasztó-be- rendezést kap. A kiskunmajsai diákott­hon, tízmillió forintba kerül. Ennek felét a ta­nács adja,. S. K. Elkészült a solti hizlalda A takarmánykeverő to­rony kivételével felépült a Szikra Tsz hizlaldája. A mai követelményeknek megfelelő állattenyésztő farmot a solti szövetkezet saját brigádja építette. A szakosított telep ez évben már a tervezett ütem sze­rint működik, mivel az egyes épületekben — azok elkészülésének sorrendjé­ben — folyamatosan he­lyezték el a jószágokat. A csaknem negyvenmillió fo­rintba került létesítmény­ből évente tízezer hízott sertést értékesít a Duna menti közős gazdaság. (Pásztor Zoltán felvétele) t hold szőlőt hagytak el mű­velőik. Megnövekedett a szőlők kivágásának ará­nya. A földhivatal nyil­vántartása szerint az utób­bi 5 évben emiatt mintegy 10 ezer holddal csökkent a megye szőlőterülete. A kedvezőtlen jelensé­geknek számos oka van. A hagyományos telepítések elöregedtek, emiatt ala­csony a termésátlaguk. Az egyre növekvő termelési költségek miatt nem érde­mes művelni ezeket az ültetvényeket. Mindinkább csökken a kézi munkaerő, hiszen a szőlőkkel együtt a művelőik is megöregedtek. Nehezíti a helyzetet, hogy az új ültetvények lé­tesítésénél is történt né­hány hiba. Egy részük gyenge minőségű homokte­rületre került. A kellő táp­anyag-utánpótlást nem tud­ták megoldani. A fnitaarány sem a legkedvezőbben ala­kult. Néhány helyen elma­radt a kiegészítő beruhá­zások — a szőlőfeldolgozó és a bortároló — építése. Legkevesebb tárolótér a szövetkezeti gazdaságokban létesült. Szövetkezeteinknél még ma sincs korszerű bor­palackozás, jóllehet a jöve­delem ez utóbbinál jelent­kezik elsősorban. A közgazdasági szabályo­zó rendszer változása is fő­ként a tárolókkal rendel­kező üzemeknek kedve­zett. Ahol pincehiány miatt közvetlen értékesítésre nem tudnak berendezkedni, kénytelenek mindjárt szüret után alacsonyabb áron el­adni a termést. Ezek csak a legfőbb gon­dok, de már ezekből is lát­szik, hogy sürgős előkészü­leteket kell tenni a szőlő és bortermelés további csök­kenésének megakadályozá­sára. A végrehajtó bizottsági ülésen élénk vita alakult ki a további tennivalókat il­letően. Indokolt az alapos­ság, hiszen mérlegelést kí­ván, hogy mit tegyünk a következő esztendőkben az ültetvények megmentéséért, illeve felújításáért. A nagy­üzemi szőlők közül csaknem 1400 hold ültetvényt szük­séges kiselejtezni. A gyenge termőképességű szőlők táp­anyag-utánpótlását és ta­lajjavítását is meg kell ol­dani. Az üzemek mintegy 8 ezer hold nagyüzemi tele­pítést terveztek a követke­ző esztendőkre. Ehhez a sa­ját erő mellett állami tá­mogatást is kémek. A Magyar Állami Pincei gazdaság, az állami gazda­ságok és a termelőszövet­kezetek keresik az együtt­működés lehetőségeit. A lakiteleki határban ké­szülnek egy ilyen összefo­gásra. Az üzemek közösen telepítenének, művelnének meg jelentősebb területen szőlőt, és a termést is a vállalkozás keretében pa­lackoznák. Egyébként a Magyar Állami Pincegaz­daság részéről ígéret hang­zott el a telepítésekhez és a tápanyag-utánpótláshoz történő anyagi segítségadás­ról is. A minisztérium január közepén tárgyalta a témát. Mivel a Bács-Kiskun me­gyei jelenségek az egész Al­föld szőlőtermesztésére jel­lemzőek, országos, úgyne­vezett korszerűsítési bi­zottságot hozott létre. A bi­zottságnak három megyei tagja van. A végrehajtó bi­zottsági ülésen határozat j született arra, hogy egv me- I gyei bizottságot is létre- i hoznak, amelynek felada- j ta a szőlőtermesztéssel kap- : csolatos összes tennivalók 1 kidolgozása. A végrehajtó bizottság a továbbiakban megtárgyalta az ifjúsági törvény végre- h-ításával kapcsolatos ta- nr-si feladatokat. Az ülés bejelentésekkel Zárult K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents