Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
2. oldal 1972. február 9, szerda Történelmi előrehaladás A hírügynökségek kedden délután Londonból azt jelentették, hogy a Bangla Desh Népi Köztársaság kérte felvételét a nemzetközösség tagállamai sorába. Az elmúlt hetek eseményei nem hagynak kétséget afelől, hogy a felvételi kérelemnek nem lesz akadálya. Már az a vétó is elesett, amely korábban még gátat képezhetett volna: Islamabad vétója. Pakisztán ugyanis időközben kilépett a nemzetközösségből. Tulajdonképpen érthetetlen, hogy Pakisztán — amelynek olyan tapasztalt, a realitásokra érzékeny politikus áll az élén, mint Ali Bhutto — hogyan viselkedhet még mindig ilyen irreálisan. Szinte önmagát kényszeríti bele nem is csak a „Hallstein-doktrinás Nyu- gat-Németország” egykori — s mint a történelem bebizonyította: hosszú távra tarthatatlan — szerepébe, de annál is szűk- látókörűbben viselkedik. Mintha — Tajvan lenne. De az, hogy Tajvan minden nemzetközi szervezetből önként kivonult, még érthető: hiszen tudja, hogy ezzel csak kizárását előzi meg, mert a „két Kína” elmélet elfogadhatatlan. A „két Pakisztán” elmélet azonban nem az: pontosabban, az egy független Pakisztán és egy független Bangla Desh létezése ellen gyakorlatilag már alig van valakinek kifogása a világon. (Már az USA-nak is egyre kevésbé, leginkább talán — Pakisztán mellett — Peking látszik ragaszkodni a régihez.) Bangla Desh állam a legkevésbé sem kívánja Pakisztán kizárását bárhonnan is, holott a történtek után lenne oka haragra és bosszúra, ha Rahman sejk nem volna olyan józan, reális politikai vezető. Ezzel a magatartásával tehát Pakisztán csak önmagának árt, Bangla Desh haladását és elismertetését a világban nem képes megakadályozni. Bangla Desh minden pakisztáni intrika és szabotázs ellenére halad a maga útján. Nemzetközi tekintélye erősödik és nem is csupán a diplomáciai elismerésekkel. Ismeretes, milyen sikeresen zárultak most Mudzsibur Rahman és Indira Gandhi indiai tárgyalásai (a többi közt abban is mégállapodtak, hogy India március végéig kivonja csapatait Bangla Desh-ből), küszöbön áll Bangla Desh miniszterelnökének moszkvai útja, nyilván sorozatosan kap majd meghívásokat más országokba is (összefüggésben — egyebek között — a nemzetközösségi csatlakozással) és ugyanakkor az ország belső frontján lelkesen. dinamikusan folyik az újjáépítés, a gazdasági élet helyreállítása. Ami ma Bangla Desh- ben történik, nemcsak politika, hanem történelem is. Az egész világ szeme láttára halad előre itt a történelem kereke. És ezt sem Pakisztánban, sem másutt nem tudják már visszafelé forgatni. „A béke és biztonság üvezete: Európa” Sztrájk a Smith-rezsim ellen „Tüntetés" Indckínáért Az FKP felhívása PÁRIZS (MTI) A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívta Franciaország munkásosztályát és egész népét, hogy tevékenyen vegye ki részét az indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó világ- konferencia előkészítéséből. A világkonferenciát február 11—13-án tartják Ver- sailles-ban. A politikai bizottság hangsúlyozza, hogy a ver- sailles-i világkonferencia — nemzetközi jellege és a vele kapcsolatban megnyilvánuló egység alapján — a legnagyobb szabású tüntetés lesz, amelyet ez ideig az indokínai népek támogatására szerveztek. Az egyiptomi elnök moszkvai, belgrádi, damaszkuszi és bengházi útjának befejeztével a kairói Ál Ahram ismét visz- szatér a szovjetunióbeli látogatás eredményeire,. „Szadat útja nagy siker — írja —, s elmondható, hogy az, . amit az el nőit ezen az útján elért, jelentőségteljes fordulópont lesz a közel-keleti válság menetében”. Az, hogy az elnök konkrétan mit végzett, „pillanatnyilag még nem tartozik a nyilvánosságra — olvasható az A1 Ahram kommentárjában, — de a tényekből, valamint egy olyan magasállású tisztviselőnek a nyilatkozatából, aki ismeri a helyzetet, bizonyossá vált, hogy a moszkvai látogatás megnyugtató eredményekkel zárult”. VARSÓ (MTI) „A lengyel nép határozott törekvése, hogy földrészünket az összes európai nép békéjének és biztonságának övezetévé változtassák. Tartós világbékét akarunk. Aktívan támogatjuk az európai biztonsági és együttműködési konferencia eszméjét ésálBrandt Izraelbe látogat BONN (MTI) Ben-Horin, Izrael bonni nagykövete kedden hivatalos látogatásra szóló meghívást adott át Willy Brandt kancellárnak. A bonni kormány szóvivője szerint Brandt az Izraelbe szóló meghívást elfogadta. Brandt lesz az első hivatalban levő nyugatnémet kormányfő, aki Izraelbe látogat. A nyugatnémet kormány részéről legutóbb Walter Scheel külügyminiszter járt — 1971. júliusában — Izraelben. lást foglalunk e konferencia mielőbbi összehívása mellett” ' — hangoztatja felhívásában a? európai biztonság és együttműködés lengyel társadalmi bizottsága. Június 2-án Brüsszelben összeül az euróapi népek közgyűlése. E közgyűlésnek történelmi jelentősége lesz: az európai országok összes politikai és társadalmi erői számára biztosítja, hogy kontinensünk legfontosabb problémáiról egyenjogú alapon kifejtse véleményét. Teljes támogatásunkról biztosítjuk az európai nemzetek közgyűlését, s tevékenyen részt vészünk előkészítésében és tanácskozásain. Felhívunk mindenkit, akinek szívén feleszik Európa békés fejlődése, hogy működjön tevékenyen közre e -közgyűlés sikerében- hangzik végül a felhívás. OXFORD Abel Muzorewa érsek, a rhodesiai Afrikai Nemzeti Tanács elnöke, hétfőn este az oxfordi egyetemen afrikai hallgatói előtt mondott beszédében kijelentette: lehetséges, hogy a Rhodesiában élő afrikaiak a Smith-rezsim ellen általános sztrájkba lépnek. Ha három hétig sztrájkolnak az afrikaiak — -mondotta az érsek — az- ország -gazdásági 'élete tönkremegy. (Reuter) Dajan „jobban érzi magát Vietnami nyilatkozat az Imperialisták bűntetteiről WASHINGTON Dajan izraeli hadügyminiszter hétfőn Washing-, toíibari közvetett formában tudtul adta az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segély. . fokozását-. „Azt gópdöföm, most már jobban érezhetjük magunkat” — jelentette ki Rogers külügyminiszterrel és--SlS- co külügyi államtitkárral tartott 90 perces találkozója után. A részletekről csupán annyit mondott még, hogy Izrael megkapta „azokat az alapvető dolgokat, amelyeket szükségesnek tartott megkapni” majd hozzáfűzte „repülőgép -szállításra kaptunk ígéretet”. Dajan az említetteken kívül megerősítette kormányának azt az álláspontját, hogy kész Egyiptommal a Szuezi-csatoma megnyitásáról tárgyalni. Rahnan kSszaoele A VNA hírügynökség közzétette az Egyesült Államok háborús bűntetteit kivizsgáló bizottság nyilatkozatát. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialisták és I dél-vietnami bábjaik agresszív neokolonialista terveket valósítanak meg Dél- Vietnamban. Ennek kereKardcsörtefök Lev Sztrzsizsovszkij írja a keddi Pravdában: Az amerikai tábornokok a „szovjet veszélyről” hangoztatott koholmányokkal igyekeznek rábírni szövetségeseiket, hogy újabb és újabb áldozatokat hozzanak a NATO oltárán. Nemrégiben a közvélemény tudomására jutott a holland haditengerészeti flotta új- ra-felfegyverzésének terve, amely 2.5 milliárd gulden- jébe kerül az adófizetőknek. Norvégiában új katonai lőtér építésének terveit vitatják meg. Az ezzel kapcsolatos kiadások tetézik azt az egymilliárd dollárt, amellyel Norvégia — ígérete szerint — hozzájárul a NATO európai csoportjának katonai költségvetéséhez. Nyugat-Németország sem marad el partnerei mögött Az NSZK-ban már bejelentették, hogy az országnak modern torpedőrombolókra van szüksége. Űj típusú, távoli utak céljait szolgáló hajók építéséről van szó. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy az 1954-ben megkötött párizsi egyezmények korlátozták a nyugatnémet haditengerészeti flotta építésének programját. Akkoriban Nyugat-Németország partnerei is ezt követelték. Most amerikai nyomásra, a NATO-szövet- ségesek kénytelenek felülvizsgálni álláspontjukat. Mint a londoni Times írja, az NSZK-t „csendben, suba alatt” mentesítik majd a hadihajók építésére vonatkozó korlátozásoktól. Az „atlanti szolidaritás fokozása” mellett kardoskodó Luns. NATO-főtitkár legutóbbi nyilatkozatainak fénvében teljesen nyilvánvaló : az állítólagos „szovjet veszély” hangoztatása arra kell a NATO-ban tevékenykedő amerikai hangadóknak. hogv áldozatvállalásokra bírják szövetségeseiket és ismét felszíthassák a fegyverkezési hajszát. tében már hosszú éveik óta erőszakosan koncentrációs táborokba telepítik át Dél- Vietnam lakosságát. . . Az amerikai szoldatesz- ka és a saigoni rezsim a legbarbárabb módszereket alkalmazza. Tömegesen gyilkolják le az embereket, porig égetik a falvakat és mindent megsemmisítenek, ami a megélhetéshez szükséges. Az aljas tervek végrehajtói több százezer megtorló akciót hajtottak végre, több millió tonna bombát és mérgező vegyi anyagot dobtak Dél-Viet- nam földjére. A dokumentum számos súlyos bűntettet sorol fel, amelyet az amerikaiak és kiszolgálóik hajtottak végre Vietnam földjén. A dokumentumban felsorolt adatok tanúsága szerint az elmúlt három évben több mint 3000 dél-vietnami falut semmisítettek meg és a lakosok milliói maradtak hajléktalanul. A „békéltetési” program lebonyolításáért felelős amerikai megbízott bevallása szerint Dél-Viet- namban a háború kezdete óta 1971. áprilisáig 5 800 000 embert öltek ’ meg, sebesí- tettek meg, illetve telepítettek át. Mintegy 3 és fél millió embert helyeztek el az úgynevezett „menekült- táborokban”. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi időben széles kampány indult annak érdekében, hogy Dél- Vietnam öt északi tartományából a lakosság a déli körzetekbe települjön át. Ennek a műveletnek a célja, hogy a demilitarizált övezettől délre fekvő tartományokat terméketlen vidékké változtassák, ami megkönnyíti az amerikai imperialisták és bábjaik népirtó politikájának folytatását Dél-Vietnamban. CALCUTTA Közleményt adtak ki Indira Gandhi indiai kormányfő és Mudzsibur Rahman, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszterelnökének tárgyalásairól. A közlemény bejelenti, hogy március 25-ig kivonják a Kelet-Bengáliában állomásozó indiai csapatokat. A pakisztáni hadsereg véres terroruralma megkezdődésének első évfordulójára az utolsó indiai katona is elhagyja Bangla Desh, a volt Kelet-Pakisz- tán területét. A Bangla Desh miniszterelnöke — hangoztatja a közlemény — köszönetét mondott az indiai fegyveres erőknek azért a segítségért, amelyet országa felszabadításához nyújtottak. Pekingi akciók — pekingi korlátok Alig két hét hiányzik az utóbbi évek nemzetközi politikájának kétségkívül egyik legérdekesebb eseményéhez. Nixon amerikai elnök február 21-én érkezik Pekingbe. A látogatás előkészítésére már megérkezett a kínai fővárosba a műszaki személyzet Szinte politikai szimbólumnak is tekinthető, hogy elsőként az amerikai légierő két gépe szállt le a pekingi repülőtéren. különböző hírközlő berendezésekkel a fedélzetén — majd a kirakodás után Guam szigete felé vették útjukat, ahol a Vietnamot támadó bombázók egyik támaszpontja van ... Ez a jelkép egyben félreérthetetlenül a látogatás egy olyan indítóoka felé irányítja a figyelmet, amelynek a legközvetlenebb taktikai-Politik'^; szempontból kiemelkedő szerepe van. 1972 választási év az Egyesült Államokban és Nixon nem felejtette el, hogy demokratapárti elődje, Johnson a vietnami agresszív háborúba bukott bele. Hogy a Fehér Ház számára, belpolitikai szempontból rendkívül fontos a vietnami agresszió valamilyen formában történő „lezárása” — azt éppen ezekben a napokban jelezte a régi javaslatokat új taktikai formában tálaló Nixon- beszéd. A Nixon-utazás bejelentéséhez kezdettől fogva döntő szerepet játszott az az amerikai elgondolás, hogy Délkelet-Ázsiában esetleg el lehet érni a kínai és amerikai érdekszférák megosztását — az ott élő és szabadságukért harcoló népek feje fölött. Közvetett bizonyítéka ennek az néhány nappal ezelőtt, elhangzott amerikai közlés is, hogy az elnök mindenható nemzetbiztonsági tanácsadója, Kissinger a párizsi Vietnam-konferencia székhelyén tett titkos látogatását, is a VDK, valamint a Dél-vietnami Forradalmi Kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseit két ízben is pekingi látogatásának : időpontjához igazította. A haijcoló Vietnam képviselői már a pekingi Ni- xon-út bejelentésének napjaiban (tehát hónapokkal ezelőtt) kijelentették és azóta többször megismételték: az agresszió felszámolásáról Washingtonnak Indokína harcoló népeivel kell tárgyalnia és nem képzelhető el semmiféle megoldás más módszerekkel! Ennek ellenére Peking akcióiból. félreérthetetlenül kitűnik, hogy az indokínai problémáról is tárgyalni óhajtanak az amerikai elnökkel. Ez megfelel ugyanis Kínaj hatalmi törekvéseinek és annak a távolab„Szádat útja nagy siker...“
