Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
S. oldal UH február 8, kedd Előretör az étolaj, csökken a %sírfogy ásatás Hazánkban az egy főre jutó évi zsiradékfogyasztás 26 kiló. ebből csupán 2 kilogramm növényi eredetű. A prognózisok szerint e kedvezőtlen arány fokozatosan javul, az olaj- és margarini’ogyasztás az idén előreláthatólag 3 kilogrammra, a negyedik ötéves terv végére 4—-5 kilogrammra emelkedik, lépésről lépésre visszaszorítva a kevésbé egészséges állati eredetű zsiradékokat. A Növényolajipari Vállalat több úi cikk gyártásával és a már forgalomban levők minőségének javításával igyekszik egyre inkább megkedvelteim termékeit. A napokban tízmillió forintos beruházással megkezdték a margarint előállító gépsor átszerelését. Az átalakított gépsor október 1-től osztrák licenc alapján gyártja a Ráma nevű vajas margarint, amely a 18 százalékos víztartalom helyett ugyanennyi tejet tartalmaz, s ezzel a vaj jnéltó vetélytár- sává válik. • Amíg a gépsor elkészül. Ausztriából importálják az Európa számos országában már közkedvelt Ráma margarint Növekszik a Liga margarin forgalma is, mert az eddigi napraforgóolaj helyett kókuszolajat kevernek bele, így ízletesebb, s ára mégsem emelkedett Idén további beruházások nélkül különböző technológiák ésszerűsítésével 10 százalékkal növelik a termelést. 15 000 tonna flakonos étolajat és mintegy 10 —11 ezer tonna margarint gyártanak. Évi 3.5 millió dollár megtakarítást eredményez a magas olajtartalmú szovjet vetőmag elterjedése, az ezzel járó többlettermés feleslegessé teszi a szójabab importját A termőterület további növelése nélkül így a nyersanyagellátás megoldott (MTI1 Száz év a magyar mezőgazdaságban Mikszáth sziYarcsonkja és Chevalier szalmakalapja Magyarországon a kiegyezés teremtette meg sok egyéb mellett a rendszeres statisztikai felmérések lehetőségét is. Mezőgazdasági terméshozamokról megbízható adataink 1871 óta vannak. Itt az alkalom tehát, hogy kereken száz esztendő fejlődésén pillantsunk végig. A következőkben sok adatot idézünk majd, de mindegyiket hektárokra vonatkoztatva, hogy egy kicsit gyakoroljuk az immár országosan bevezetett újfajta mértékrendszert (Egyébként egy hektár egyenlő 1,7 katasztrális holddal, tehát aki akarja, visszaszámolhatja áz adatokat.) Búza — lépcsőfokokon az Színes hírt röppentett fel egyik külföldi hírügynökség a napokban a híres francia filmszínész és sanzonénekes Chevalier világszerte közismert szalmakalapjával kapcsolatban. Ez a szalmakalap, melyet miközben a bűvös melódiák felszálltak ajkáról, zsonglőrmutatványként forgatott ujjai körül, úgy hozzánőtt egyéniségéhez, akár Chaplinéhoz a kis keménykalap. A nemrég elment művésznek ez a rekvizítu- ma halála után számbelileg alaposan megszaporodott. Élelmes emberek tucatjával kínáltak szalmakalapokat kegyeletes művészbarátoknak és hobbys gyűjtőknek, mint Chevalier egykori tulajdonát, természetesen borsos áron. Mondani sem kell, hogy a kalapoknak nem sok közük volt a francia művészhez, aki félszázadon át ragadtatta el művészetével a francia közönséget és a világ filmpublikumát Annál több a szóban forgó egyének élelmességéhez. De ne higgye valaki, hogy élelmes és ötletes emberek csak Franciaországban vannak. Ami megesett Párizsban a francia föld más pontjain, arra van szinte tökéletesen azonos példa Magyarországon is a nagy palóc írónak, a születésének 125. évfordulójához érkezett Mikszáth Kálmánnak alakjával kapcsolatban. A Csabai kultúrtőrténész-csoport tagjai mondották el, hogy néhány esztendeje Balassagyarmaton Hétfőn az 1972. évi vasúti nemzetközi szállításokat szabályozó magyar— gyűjtöttek adatokat Sántha Kálmánról, a nagy magyar tudós orvosprofesszorról, annak a palóc városban töltött éveiről és működéséről készülő monográfiához. Természetesen e munkájuk során el vetődtek a palóc múzeumba is, ahol Mikszáth íróasztalán ott látható egy vastag szivar csonkja. Az ehhez fűződő legenda szerint Mikszáth utolsó kéziratának papírra vetése közben hamvadt el háromnegyed részben a szivar. Nos, a Mikszáth-csikk története ezen a ponton érintkezik a francia sanzonénekes tömegesen „piacra dobott” szalmakalapjának históriájával. Volt ugyanis a Mikszáth-család- nak egy kedvesen könnyelmű, bohém atyafia. Nos, a a fáma szerint ez a fiatalember pénzzavarában valami isteni szikra folytán arra az elhatározásra jutott, hogy pénzt csinál. Elkezdte nagyban gyártani a Mik- száth-féle utolsó szivarvégeket és azt megfelelő áron irodalombarátok és műgyűjtők között forgalomba hozta. Mint a történet igazolja: nálunk is akadt ötlet, ha megszorult emberek pén2t akartak szeréin!. A hazai búzatermés első felmért időszakban — 1871 és 1880 között — 7,4 métermázsa volt hektáronként, évi átlagban. A következő évtizedben már 11,8 métermázsára ugrott és innen kezdve lényegében 70 esztendeig folyamatosan, de csak apró lépésekkel emelkedett. A századfordulóig érte el a 12.3 mázsát hektáronként. a század első évtizedében változatlan volt, az első világháború időszakában valamicskét csökkent, majd a húszas években 60 kilóval, a harmincas években újabb 80 kilóval növekedett. Mai társadalmi rendszerünk első teljes évtizedében — 1951 és 1960 között, 14,9 mázsa volt a búzatermés hektáronkénti, évenkénti átlaga. Ekkor kezdődött új szakasz. Az 1960-as évtized első felé- j ben már 18,6 a második fe- , lében pedig 24,3 mázsa volt! az eredmény. A vizsgált í időszakban a legnagyobb | termés 1969-ben volt: 27,1 mázsa hektáronként. Az idei termés ezt is meghaladja, azonban 1971 már a százegyedik esztendő lenne, tehát ezt az évet figyelmen kívül hagyjuk. Hasonló a helyzet a növénytermesztés más ágainál is. Az árpa például 1871 és 1880 között 8.2 mázsát termett, a következő évtizedben 10,6-ot. A második világháborúig 13,5 mázsára emelkedett a hozam, ami a felszabadulás után tovább nőtt. A húsz mázsás átlagot itt is a hatvanas évek második felében haladtuk meg és a rekord ugyancsak 1969 volt, 23,8 mázsával hektáronként. A kukorica az első vizsgált évtizedben 9,2 mázsát fizetett hektáronként, a következőkben pedig 12,2-t. Itt nagyobbak voltak a kilengések, az emelkedés nem egyenletes, a múlt rendszer legnagyobb eredménye a második világháború előtti évtizedé 18,7 mázsával. A húszmázsás határt már 1948-Bán átléptük és az előző évtized második felében a harminc mázsásat is. (1966—70: 32.3 mázsa). A rekord szintén 1969: 37,9 mázsával. Éles határ A cukorrépa „őshozama” 148,7 mázsa volt hektáronként, ami a múlt század nyolcvanas éveiben 181 mázsára emelkedett és évszázadunk első évtizedében haladta meg először a 200-at. Innen már vissza is csúszott, mégpedig az első világháború utáni időszakban. A második világháború még súlyosabb visszaesést okozott, és csak 1951- ben haladták meg a hozamok ismét a két vagont, ekkor 229 mázsás volt az átlagtermés. A befejezés ugyanaz, mint eddig, az 1960-as évek második felében múltuk felül a 300 mázsát és a rekord 1969-ben volt 340,4 métermázsával hektáronként. Az 1970-es termés ismét 300 mázsa alá esett. Élesen különböző szakaszok határolhatok el tehát a száz esztendőn belül. A múlt század nyolcvanas éveiben „jöttünk le a fáról”, ekkor ért véget nálunk — a kialakuló kapitalizmus jegyében ■— a mező- gazdasági középkor. Agrár- termelésünk az akkori világszínvonal körül mozgott, hiszen 60—70 esztendővel ezelőtt még Dániában, vagy Hollandiában sem voltak az akkori eredményeinket messze meghaladó termésátlagok. A mezőgazdasági termelés forradalma Európa fejlettebb részein az első világháborút követő évekre jut. Ebből mi a nagybirtokrendszer és a Horthy-rendszer kettős szorítása miatt kimaradtunk. Amikor másutt száguldó tempóban fokozódtak az eredmények, akkor a mieink legfeljebb csak cammogtak előre. Ennek az elmaradásnak igazi felszámolásához csak az elmúlt évtizedben láttunk hozzá és a módszeres munka látványos eredményei néhány esztendővel ezelőtt születtek meg. A világszínvonalat persze még mindig csak gyengén közelítgetjük, mert a hozamok ma már búzából 30. kukoricából 40, cukorrépából 400 mázsa felett vannak, a legfejlettebb országokban, ám semmi akadálya, hogy ezeket is elérjük. A megtett út magyarázatára álljon itt még egy számsor: a múlt században műtrágyát mérhető meny- nyiségben még nem használtak Magyarországon. Századunk első évtizedében hektáronként és hatóanyagban számolva 1,7 kilogramm volt a felhasználás, tehát egy szekér — képletesen szólva — egy egész falu műtrágyaszükségletét hazaszállíthatta. A tízes években 1,8, a húszas években 2,9 kilogrammra emelkedett a felhasználás, amely a második világháború előtti évtizedben az indulúMagyar—szovjet—jugoszláv tárgyalások Párizsi könyvvásár Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter- helyettes a szerzője annak a könyvnek, amely az Editions Sociales új sorozatának kötete lesz. Az új sorozatban olyan műveket jelentetnek meg, amelyek a szocializmus győzelemre jutásával kapcsolatban felmerült kérdésekre válaszolnak. Az említett mű a szocialista Magyarországon felmerült kulturális és ideológiai problémákkal foglalkozik. A szerző a mar- : xista könyvvásár keretében március 3., 4. és 5-én dedikálja könyvét a francia fővárosban, a volt Bastille adóállomáson. szovjet tervegyeztető tárgyalás kezdődött Budapesten. A tanácskozásba a hét folyamán a jugoszláv vasutak képviselői is bekapcsolódnak. Az értekezleten tárgyalnak a két, illetőleg három ország közötti múlt évi tranzit- és import-exportszállítások teljesítéséről és. egyeztetik az idei szállítási terveket. A tanácskozás résztvevői megvitatják, a záhonyi átrakó körzet további fejlesztésének lehetőségeit, majd szombaton jegyző- j könyvaláírással fejeződik : be a .három ország közti ! megbeszélés. si állapot alá, 1,6 kilogrammra esett vissza. A második világháború után jól mérhető emelkedés következik, de a tíz kilogrammot csak az ötvenes évek második felében értük eL Viszont 1965-ben már 63. 1969-ben 125. 1970-ben pedig 146 kilogramm volt a műtrágya-felhasználás hektáronként és hatóanyagban számolva, azaz ebben az évtizedben már megközelítjük a kezdeti adagok százszorosát. Törések, rekordok Ha már belejöttünk, beszéljünk az állatlétszámról is. Itt az adatok messzebbre nyúlnak vissza, mert az ország állatlétszámát hamarabb kezdték számlál- gatni, már csak az adókivetés kedvéért is. Az első adat 1857-ből származik. Ekkor az országban — természetesen a mai területre számítva — egymillió 587 ezer szarvas- marha volt. A kétmillió darabot 1895-ben múlta felül az állomány, de akkor még csak 63 ezer darabbal. A múlt rendszerben 1942 volt a rekord, amikor 2 millió 365 ezer szarvasmarhát számoltak. A második világháború után kereken csak egymillió darabbal kezdhettünk. de öt év alatt ez az állomány megkétszereződött. A rekordot 1953-ban mérhetjük, amikor a létszám nem többel, de ezer darabbal meghaladta az 1942-est. Innét visszafelé csúszunk. 1965-ben már kétmillió alá estünk, majd további apróbb csökkenésekkel a tavalyi egymillió 933 ezer darabbal zárhatjuk a sort A sertésállomány 1857- ben 1 millió 616 ezer darab volt a fejlődés azóta tiszteletre méltó. A múlt századi rekord a sertéslétszámnál is 1895-ben született, hárommillió 182 ezer darabbal. A két világháború között előbb kétmillió alá csökkent az állomány, majd 1938-ban 5 millió 224 ezer darabbal állította fel az 1945-ig terjedő időszak rekordját A második világháború utáni állomány csak százezerrel haladta meg az egymilliót, de már 1947-ben megközelítette a három-, 1949-ben fölülmúlta az ötmillió darabot. A felszabadulás utáni rekordot 1965- ből. jegyezhetjük, 8 millió 218 ezer darabbal. Mint ismeretes. az állomány most is igen nagy. Végül pedig álljon itt egy figyelmeztető adatsor. A rétek hozama a múlt század hetvenes éveiben hektáronként 13 mázsa volt Magyarországon. Ez a nyolcvanas években 22 mázsára emelkedett, a századfordulóra már megközelítette a harmincat és tartotta ezt a szintet csaknem egészen a második világháborúig. Ezután már csak egy fellángolás — és egyben rekord — következett be 1951-ben, amikor egy hektár rét hozama 32 mázsa volt. Innen megállíthatatlanul ■ zuhanunk lefelé. 1985-ben 17,9 majd 1969-ben 18,8 mázsa volt hektáronként a rétek hozama Magyarországon. Hetvenes adátom nincs, de nem is keresem, mert félek, hogy az még kevesebbet mutatna... F. B. Kecskemét! anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Tóth Juíiarma (anyja neve: Forgó Julianna), Radics Benedek (Módra Irén), Hugajev Zoltán (Dér Irén), Szakái Katalin (Polovics Rozália), Utas! Hona (Rózsa Ilona), Suhari-Nagy Erzsébet (Szujkó Erzsébet), Kovács Imre (Bózsó Erzsébet), Bálmd Zoltán (Dakó Terézia), Papp Erika (Kovács Éva), Sztoüiarik Mónika (Verdung Irén),. Haj nal József (Basa Rozália), Szlávik Zoltán (Csősz! Julianna), Csemus Emma (Hári Ildikó), Bodor Béla (Bosnyák Hona), Noé József (Tóth Hona), Kovács Gyula (Kása Katalin), Csorba Márta (Kuldai Julianna), Csonka Erzsébet (Pintér Rozália), Zobo- ki Edit (Kengyel Mária), Hor- necsek Ervin (Juhász Erzsébet), Szabó György (Berki Erzsébet), Deák László (Beck Éva). Csupor Zoltán (Vészeli Giziin), Petrámén Zsolt (Tóth Sara), Hódossy Anikó (Török Katalin), Barkóczi László (Katona Anna), Vágó Ildikó (Vén Ilona), Balog Ferenc (Farkas Anna), Priger Brigitta (Mészáros Veronika), Kovács Katalin (Kiss Hona), Molnár Ildikó (Vá radi Eszter), Szakonyi Gerda (Kása Sára), Pethő Tímea (Kocsis Mária), Balogh Irén (Farkas Irén), Hojsza Mária (Marton Mária), Mészáros István (Závodl Margit). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csizmadia Károly és Pa ülik Julianna, Sári Ülés és Szabó Éva, Orosz Ferenc és Szenes Klára, Kiss József és Réthey Katalin, Pásztor János és Pető Anikó, Árgyalán Szabin és Magó Ildikó, Konfár Pál és Her- czeg Éva. MEGHALTAK: Fáik Tekla 69 éves. Bíró Sándorné Vég Mária 84 éves, Kapás István 69 éves, Dómján Sándorné Gyuris Rozália 69 éves, Simon László- né Paksi Erzsébet 74 éves, Csabai Józsefné Túri. Mária 6« éves, Tóbi Istvánné Bán Terézia 63 éves, Csapiár Zoltán 20 éves. Kerekes György né Császár Margit 81 éves, Szorát Sándorné Tóth Terézia 71 éves. Vörös István 80 éves, pataki Julianna 75 éves. Fricska Lász- lóne Vetró Etelka 71 éves Deák József 81 éves, Kulcsár Ferenc 72 éves, Liót Imre 81 éves, Kovács József 80 éves, Fodor Mihály 75 éves, Páli Józsefné Jambrik Veronika 65 éves. Szűcs Józsefné Szalai Eszter 59 éves, Bán Sándorné Pálinkás Julianna 63 éves, Gál Józs ii 45 éves, Nagy Sándorné M'lOós Erzsébet 83 éves, Beride János 79 éves, Oláh István 53 éves, dr. Kristóf Gyula ,68- éves. Borsos Pál hé Kása Judit 69 éves. Víz a Marson? A Mars körül keringő Mariner—9 amerikai űrállomás részletes fénykép- felvételeket küldött a vörös bolygó felszínén található hegycsúcsokról és egykori folyók kiszáradt kanyargó medréről. Tom Hayes, a Mariner, program irányítója kijelentette: a Marson 100 kilométer, vagy még annál is hosszabb törésvonal húzódik, azt mutatva, hogy hajdan hatalmas kéregmozgások kontinenseket emeltek ki és óceánok medreit süllyesztették alá. Laboratóriumi vizsgálatok a Mariner—9 berendezései segítségével vízpára nyomait mutatták ki a Marson, s így feltételezhető, hogy a bolygón kezdetleges formában lehetséges az élet. Az űrállomás napi két fordulatot tesz a Mars körül és két fényképsoroia- tot sugároz a Földre. A felvételeken a leskisebb felismerhető objektum megfelel egy labda- ■ stadion méreteinek. (MTI) Árverez a vasih Az angol államvasutak árverésre bocsátotta a vonatokon felejtett és ne í kéréséit tárgyakat. Az ár, verési listán néhány nem várt dolog is szerepel, többek közöt húsz forró nadrág, 18 blúz és 600 melltartó.
