Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
» 6. oldal Döntött a Legfelsői Bíróság Csirkekár: 2 millió — Elsietett házasság Kiirtott nyirfaerdő A SZENTESI Árpád Tsz szerződést kötött az Urai- újfalui Állami Gazdasággal, amelyben megállapodtak, hogy a gazdaság darabonként 13 forintért a szövetkezetnek 50 ezer darab Sex Sal Link fajtájú naposcsibét ad el. A tsz a csirkéket köteles 18 hét alatt felnevelni, a gazdaság pedig értük darabonként és hetenként számított 4,20 forint bérnevelési díjat, valójában vételárat fizet, amelynek ellenében az áltatok tulajdonjoga a gazdaságé. A csirkék leszállítása után azonban elszámolási vita keletkezett, és a tsz a gazdaság ellen 3 millió 910 ezer forint megfizetéséért pert indított. Időközben a gazdaság másfél milliót kifizetett, és így a tsz a kereset összegét 2 millió 330 ezer forintra mérsékelte. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a gazdaságot 1 millió 925 ezer forint megfizetésére kötelezte. Mint az ítélet indokolásából kiderül, a gazdaság egyebek közt arra hivatkozott, hogy az állatok felnevelésénél a szövetkezet az előírásokat nem tartotta be. Ezt a védekezést a f legfelsőbb Bíróság alapta- annak találta. mert az állami gazdaság a szerződés megkötése előtt ismerte a tsz-ben levő nevelési lehetőségeket. Az állami gazdaságnak joga és kötelessége volt az állatállomány folyamatos ellenőrzése. de akalmazottai a technológia ellen lényeges kifogást nem emeltek. A kihallgatott szakértő szerint a tsz mindent megtett az állatok egészségének megóvása érdekében. Nem fogadható el teljesen a gazdaságnak az az állítása sem, hogy az egész állatállomány minőséghibás volt. A szakértő szerint 90 százaléka első osztályúnak minősül. A tsz áronban az állatoknál hosszabb idő alatt érte el a szerződésben előírt élősúlyt, tehát a továbbtartás költségeit viselni tartozik. Ennek ösz- szegét, valamint az állomány 10 százalékának nem megfelelő minőségét figyelembe véve állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a fizetendő összeget • A HÁZASSÁGOT négynapos ismeretség után kötötték meg. Két hét múlva a menyecske bevallotta: előrehaladott terhes állapotban van, mire az életközösség azonnal megszakadt, a férj pedig válópert indított. A járásbíróság a házasságot felbontotta és az asszonyt — tekintve, hogy nem kérte — a névviselésre nem jogosította fel. Az ítélet megállapította: a házasság az asszony magatartása miatt romlott meg, mert terhes állapotát férje előtt eltitkolta. A legfőbb ügyész a névviselésre vonatkozó ítéleti döntés miatt törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. A törvényességi határozat rámutatott: az általános élettapasztalattal ellentétes, hogy a férj az asz- szony hét-nyolchónapos terhes állapotát nem ismerte fel, holott ez édesanyjának. sói eiív körös ismerősüknek is feltűnt. Az anya közölte fiával, hogy a menyasszony nagyon kövérnek látszik, de azt a választ kapta: jól él, ezért olyan. Az ismerős is terhességre gyanakodott, de tapintatból nem szólt. Ilyen körülmények között alaposabban kell megvizsgálni, hogy a férjet néhány napos ismeretség után mi vezette a házasság gyors megkötésére. ami mindkettőjük részéről megindokolatlannak és elhamarkodottnak látszik. Azt is tisztázni kell, milyen körülmények vezettek az életközösség megszakadásához. Ezenkívül a járásbíróság az asszonyt nem oktatta ki a névviseléssel kapcsolatos jogairól. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A VARPALOTAI Jószerencsét Termelőszövetkezet 700 ezer forintért kártérítési pert indított a Péti Nitrogénművek ellen. Az ügy előzménye az, hogy a tsz 74 holdnyi rétjének szénatermését a vállalat különböző anyagokkal megfertőzte. A kártérítés kérdésében úgy egyeztek meg, hogy a szövetkezet a szóban forgó területen, a vállalat mintegy 400 ezer forintnyi hozzájárulásával, nyírfaerdőt telepít. Ha négy gazdasági év után a- telepítés — a talaj adottsága, fertőzöttsége, vagy más körülmények miatt — nem vezet sikerre, azaz az erdő jövedelmet nem hoz, a vállalat a terméskiesésből keletkezett kárt visszamenőlegesen megtéríti. A szövetkezet a telepítést elvégezte, maid a vállalat üzembővítési célokra hivatkozva a városi tanácstól a kérdéses területre kisajátítási eljárás megindítását kérte, .de elutasították. Ennek ellenére, noha a telepítés sikerült, a területet a vállalat birtokba vette, a fák nagy részét kiirtotta; az elmúlt esztendőben benyújtott újabb kisajátítási kérelmének a tanács most már helyt adott. A határozat azonban még nem jogerős. Ezek után kezdődött meg a per. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a Veszprém megyei bíróság a Péti Nitrogén- műveket 435 ezer forint kártérítésre kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: A VÁLLALAT hatósági eljárás nélkül vette birtokba a tsz erdejét. Erre érvényes jogcíme nem volt, eljárása jogellenes, felelőssége kétségtelen, tehát kártérítéssel tartozik. Ennek összegét azonban a megyei bíróság helytelenül állapította meg. Ugyanis a kár elbírálásánál az a döntő, hogy az erdő, a kiirtás időpontjában milyen értéket képviselt, és ez az ösz- szeg illeti meg a szövetkezetét. Ennek tisztázására szakértőt kell meghallgatni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára, egyben a vállalatot 13 ezer forint fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte JU E 1972. február 1, kedd OLVASÓINKÉ A SZŐ Bosszúság, balesetveszély A fülöpszállási önkiszolgáló élelmiszerüzlet pénztárgépe hónapok óta nem működik, s emiatt lelassult a forgalom. Van úgy, hogy 10 órakor bemegyünk a boltba és már dél van, mikor megszabadulunk. Állandó itt a tumultus, amit még csak fokoz, hogy a vegyescikket árusító üzlet gyakorta zárva tart, így a környéken lakók is az ön- kiszolgálót keresik fel, ahol jelenleg kézi számlázás után fizethetünk. Sok száz vevőtársam, meg a bolti dolgozók nevében kérem az illetékeseket, mielőbb javíttassák ki, vagy cseréltessék ki a hibás pénztárgépet! * A község két iskolája főútvonal mentén feksziK. Naponta sok-sok autó, pót' kocsis vontató, motorkerékpár stb. halad itt át, szóval, nagy a gépjárműforgalom. Sajnos, Jelzőtábla nem figyelmezteti a sofőröket, hogy oktatási intézmény közelében robognak, tehát körültekintőbben, fo- • kozott figyelemmel vezessenek. így többször vagyunk szemtanúi annak, : hogy az iskolába, vagy ép- I pen hazafelé siető — és az utat keresztező ■— gyereksereg előtt csikorogva fékeznek a járművek. Eddig szerencsére, nem történt baleset. De történhet... S éppen ennek megelőzése érdekében kérjük a hatóságokat, mielőbb helyezzenek el jelzőtáblákat az említett útvonalon. Hozzászólás a Ki mikor fal lakáshoz? ciiiiíi cikkhez Kiss Sándorné Fülöpszállás Toporgunk, didergünk Több százan utazunk Nyárlőrinc-Alsóról naponta vonattal környékbeli munkahelyünkre és vissza. Hogy a vasúti kocsikban reggel és délután nagy a zsúfoltság, már megszoktuk. Az viszont felháborít bennünket, hogy milyen mostoha körülmények közepette vagyunk kénytelenek várakozni a kisállomá- son. Ahol nemcsak a fiataloknak, de az idősebbeknek, sőt a kisgyermeküket cipelő édesanyáknak is toporogniuk kell. Hogy miért? Mert kevés az ülőhely a szűkös és fűtetlen váróteremben, amely ráadásul talcarítatlan is hosz- szú ideje. Ezúton kérjük a területileg illetékes MÁV-igazga- tóságot, hogy mielőbb számolja fel a jelenlegi helyzetet. Bővíteni kellene a várótermet és intézkedni annak érdekében, hogy fűtött legyen, s ott több padot vagy széket is elhelyezzenek. Nyárlőrinci utasok Keresem, de nem találom A Petőfi Népe január 23-i számában megjelent Ki mikor jut lakáshoz? című cikkhez kívánok néhány észrevétellel élni. Először is leszögezem: alapgondolatával egyetértek. Csak megköszönni lehet a városi tanács és a társadalmi bizottság e tárgyban tett erőfeszítéseit. A cikk második felében felvázolt családiház-építés lehetőségeit viszont nem tartom kielégítőnek. A viszonylag kedvező ár, valamint a kitűnőre minősített közlekedés nem ellensúlyozza a távolság, munka- lehetőség és a város gazdasági lehetőségeit ma már döntően befolyásoló harmadik ágazat hiánya. A lehetőségként megjelölt területeken még nincs kellően biztosítva, vagy a jelenlegi feltételek mellett nem is megoldható az alábbi néhány ágazat városi mércéhez szabott minimumkövetelménye: — A közlekedés a távolság miatt inkább mostoha. (Mindennapos bejárást pl. kerékpárral — ami Kecskeméten jellemző — nem lehet tervezni. A jelenlegi közlekedés mellett az átszállás a távolsági buszról a helyi járatra naponta kétszer mintegy fél—egy óra többletidőt igényel.) — Helyben a munkaleírfn« lzotTŰP tálában előbb-útóbb megoldhatók. Eredményesebb lenne szerintem, ha kpzelebb, vagy éppen Kecskemét belterületi határa mellett alakítanánk ki kertvárosokat. I Méghozzá rendezett forrná- | ban. Mert ez jelenleg is folyik, csakhogy rendezetlenül: Ilyen kertvárost kelle- | ne kialakítani az Izsáki "és I a Kiskőrösi út között, a ! Benei út bal oldalán, a Va- [ esi és Hegedűs köz között, ; a Ceglédi, a Békéscsabai ■ úton, a Nemeskadar Szak- szövetkezet központjánál. A pótlólagos lehetőségek kialakítása azért is szükséges, mert városunk népss- j ségszám-gyarapodása 1960 és 1970 között a 12 legnagyobb vidéki város között csak a 11. helyen volt, holott nagyságrendileg a 6. Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr után. Előfordulhat — ha a jelenlegi fejlődési ütem megmarad —, hogy 1980-ra már megelőzi városunkat Székesfehérvár és Nyíregyháza is. H. B. Szigony os vadászok A Bakonyban, ahol ismét hótakaró borítja az erdei avart, kivonultak a A Petőfi Népe január 13-i számában megjelent egy képes tájékoztató, amelyből megtudtam, hogy a „VOSZK” Szövetkezeti Vállalat új típusú falburkoló mozaiklapot gyárt. Az elem alkalmas a fal teljes beborítására, valamint könnyűszerkezeti álmeny- nyezet és térelválasztó kialakítására. Előnye pedig többi között, hogy gyorsan szerelhető és jól tisztítható. Mindenben szeretem a praktikusat, a korszerűt, így az információ elolvasása után azonnal döntöttem: lakásomat az új mozaiklapok felhasználásával újítom fel. Tervem megvalósítása azonban ez idő szerint nehézségekbe ütközik, ugyanis egyetlen megyei szaküzletben sem kaptam ilyen árut. Sőt, azt sem tudták megmondani a boltosok, hogy az új falburkoló elemet forgalmazza-e a hazai kereskedelem. így hát kérdésemet a gyártó üzemhez intézem: mikor kezdik árusítani és hol, az új terméket? Stoaer Sándorné Baja, Rózsa u. 4. — Bölcsőde, óvoda nincs, az Iskolában csak részben van osztott rendszerű oktatás, nincs tanulószoba és iskolai étkeztetés. — A kereskedelem csak a legminimálisabb igényeket tudja kielégíteni, pl. palackos gáz. — Vízvezeték-hálózat lehetőségének hiánya. Csak részben, a teljesség igénye nélkül kívántam néhány dolgot bemutatni éppen azért, mert e szükségletek a Kecskemét környékén látható úgynevezett vadépítkezéseknel álJó a titkárnőknek M ost jó lenni titkárnőnek! Es nálunk. En mondom ezt, egy férfi, aki ha nem is volt még — valószínűleg nem is lesz már — titkárnő, — át tudja érezni helyzetüket. Maga az a tény, hogy titkárnő, hallatlanul feldobhatja egy hölgy közérzetét Hiszen aki ezen a polcon ül, a közhit szerint is szép, csinos, vonzó megjelenésű, kicsit parasztosan kifejezve: van magához való esze, amit elismernek róla akkor is, ha az ellenkezője áll fenn. Aztán ugye titkokat tud — azért titkárnő —, ami nő számára nemdebár a boldogság csimborasszój a. Senki se tudja nála jobban, ki és mi hol van, vagy hol nincs. Még fölöttese sem, hiszen az is mindent a titkárnőn keres. A titok birtokában engedhet meg olyan sokat sejtető mosolyokat magának a titkárnő, amitől végigszalad a hideg a hátán mindazoknak, akiknek vaj van a füle mögött. Ettől a hidegtől viszont még inkább megszilárdul az a bizonyos vaj a fül árnyékában. Meg, hogy a hasonlatokkal földközelbe is leszáll- junk, egy titkárnő erkölcsi súlya — éppen mert vele bezárólag titok a. titok tömege. — felér egy páncél- szekrényével. Ez utóbbi ugyebár szintén az adott szerv, intézmény, vállalat stb. titkait őrzi — anyagiasuk formákban. Titkárnő és páncélszekrény: . mindkettő szilárd á maga nemében. Titkaikhoz hozzáférni csak fondorlattal, szélhámossággal vagy erőszakkal — például a „mackóknál”, páncélszekrényeknél csak fúrással — lehet. A titkárnő egyetlen jó szava a főnökhöz — érdekünkben — Télemel. Jó ponttól kezdvfc az előléptetésig a lehetőségek gazdag skáláját hordozza potenciálisan a pártfogó titkárnői hangsúly, hogy a véleményről ne is beszéljünk. És jaj, ha mindez ellenkező előjellel valósul meg! E ddig úgymond alulról mérlegeltük a titkárnői hivatás fontosságát. Legalább ilyen értékű ez azonban a főnök irányából szemlélve. Jobb kéz a titkárnő, aki képességei folytán hasznosan egészíti ki kétbalkezes főnökét is. A titkárnő, aki puha kezével gyógyító tündérig ö.U ---i. ol wnai-.'.fus f őnöke homlokáról a búbánatot. Kutyaharapást a szőrivel! — találja fel magát —, s már is tölt a reprezentációs papramorgóból, hogy elűzze az előző esti munkavacsora hasogató következményeit a góré megviselt agyából. b zó ami szó, áldás a titkárnő mináiunk. Mily szegényes, színtelen, fantáziátlan lenne életünk a mosolyával fürösztő, duplát, konyakot, s lélekemelő formákat szervírozó aranyos titkárnő nélkül. Aki a főnök szeméből már akkor kiolvassa, „milyen napunk lesz ma”, amikor az még ki sem nyitotta. Ennek alapján állítja össze magának az eszmei tervet, hogyan és kinek a telefon- hívásait hárítsa el a vezér feje felől aznap. Ha nem volnának titkárnők, akkor is rég kitalálták volna őket. S a mi titkárnőink meg is érdemlik közmegbecsülésünket. Érzik is maguk körül szeretetünk, szimpátiánk osztatlan melegét. Nem is szorulnak olyan manőverekre, mint brit kolléganőik, akik most tíz* nyestvadászok. A faodvak- ban rejtőző állatok hollétét csak az avart takaró hórétegen lehet felfedezni, s a nyomokat csak tapasztalt vadász képes végigkísérni. A rókánál is, ravaszabb állat, hogy megtévessze üldözőit, rendsze- j rint megszakítja földi útját és fáról-fára ugrálva halad tovább. A bakonyi vadászok, szigonnyal, általában a faodvakban ejtik el az értékes prémű állatot százalékos fizetésemelést követelnek főnökeiktől. S hogy követelésüknek érvényt szerezzenek szegényeit morális revolverezés- sel fenyegetőznek. „Ha nem lesz tízszázalékos emelés, nemj fogunk többé főnökünkért hazudni!” — jelentették ki áperté és konkretizálták is mire gondolnak. Amire eddig azt válaszolták telefonhíváskor, hogy „Sajnos a vezér éppen fontos értekezleten vesz részt”, a jövőben így felelnek: „A főnök szunyái, s feltehetően ebben az állapotban marad órákig. Tessék várni, mindjárt odatartom a kagylót, ugye, hogy horkol?” Nem hárítanak el telefonhívásokat a sztereotip „A főnök házon kívül van”- nal sem, hanem fehéren- feketén sőt kerek perec megmondják: „Igazgatóm nem kíván önnel beszélni .-.. Nem, máskor sem ... Igen, ő utasított, hogy így közülijein magával.” Ä mi titkárnőink ilyen fenyegetőzésekre nincsenek rászorulva. Azért ismételem: most és nálunk jó titkárnőnek lenni. Tóth István
