Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
Megújhodó kertészeti kultúra a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben 1961 előtt Jakabszálláson a szövetkezeti mozgalomnak nem voltak említésre méltó hagyományai. A kibontakozás első szakasza 11 évvel ezelőtt kezdődött; a tanyás, szőlőparcellás község kiterjedt határában öt tszcs alakult: Hunyadi, Petőfi, Haladás, Őszibarackos és Népfront néven. Közös tevékenységről azonban a kezdeti években szó sem lehetett, ehhez teljességgel hiányoztak az alapok. A gépesítés fokát még 1961-ben is csupán két traktor és két eke jelezte. Nyilvánvaló volt, hogy külön-külön a boldogulás kilátástalan — ehhez a méretek nem kedveztek, összpontosítani kellett az anyagi erőforrásokat, s ez a csoportok fokozatos fúziójához vezetett: az ötből előbb lett négy, aztán a négyből kettő, és a kettőből — 1965 elején — egy, megtartva a Népfront elnevezést' Kialakult a végleges, az összesen 7800 holdas terület, s az akkori taglétszám megközelítette a 700-at Az egyesülés nagy lendületet adott a fejlődésnek. 1966-ban a megszűnt helybeli gépállomás telephelyét megvásárolták 850 ezer forintért, s erre majd 350 ezer forint vissza nem térítendő hitelt kaptak. Nem sokkal később — körülkerítve a csővázas színeket — 'megté- remtették az alapját a Csepeli Motorkerékpárgyárral kialakított kooperációnak. Tető. alá hozták a gyümölcscsomagoló színt, ahol a közös és a tagsági termés átvételét, illetve továbbítását bonyolítják le. Birkahodályt, permetlétornyot, mélyfúrású kutat létesítettek.', A közös fejlődését a halmozott termelési érték évenkénti növekedése szemléletesen illusztrálja: 1986-ban közel 4,5, 1967-ben 7,6, 1938-ban 13,5, 1969-ben 20,8, 1970-ben 30,2 és 1971-ben mintegy 40 millió forint termelési értéket könyvelhettek el. A tavalyi eredmények rnár egyértelműen arról' adnak számot, hogy az össztevékenységen belül a közös termelés dominált, őszibarackból a közös 32, a -tagsági terület nem egészen 19 vagon termést adott: A bogyósokból a közös 420, a tagság 240 mázsával .értékesített A területi összevonás-gyarapodás 1965-tel nem fejeződött be. Egy évvel ezelőtt a Népfront Szakszövetkezethez csatlakozott a helvéciai Rákóczi Szakszövetkezet is, a maga nem egészen ezer holdjával. A hagyományok nyomában Palackozó — sok kis üvc 3»cL resettek. Az új, 1500 hektós évi teljesítőképességű szeszfőzdéjük az idén kezdi meg működését. Az immár hatféle — kajszi-, szilva-, alma-, törköly-, őszibarack- és vegyes gyümölcspálinkát másfél év óta helyben palackozzák. A palackozó üzemkedvezőbbek közé, szamócából, szőlőből, őszibarackból mintegy 3 és fél millió forintos bevételre tettek szert. A 14 holdas termő szamócából több mint fél millió forintra tettek szert. Évről évre jelentős az exporthányad. A kajszinak, az őszibaracknak és a szakívül gyenge, az aranykorona érteke átlagosan a háromat sem éri el. Az üzemi , telepítést, a még kiseooik Népfront Tszcs 1965-ben elkezdte. De 1 a közös terület még a nagy egyesülés j után sem nagyon haladta meg a száz holdat. A • nagyobb arányú telepítést a csaknem fél- ezerholdas állami tartalékterületen folytatták. De a tagsági föidfelajánlásolc s ennek nyomán a táblásí- tások folytán a közös terület évről évre gyarapodott, s mostanra már eléri a 3300 holdat. A nagyüzemi ültetvények ennek nem csekély hányadát foglalják el. őszibarackból 105, szőlőből 100, szamócából i 20, kajsziból 122, körtéből 10 hold a közös terület. -IVJinthogy ezek eltelepítése 1968-ban befejeződött, immár az ösz- szes terület termőrefordu- lásáról, adhatunk számot. . Az„hogy hozamában, termelékenységében . a közös messze. megelőzte a tagsági termesztést, ^ korszerű művelést és évenkénti nagy ráfordításokat , feltételez. Elsősorban a talajerőpót- lást kell hangsúlyoznunk. A' terület" szervesanyagigényét évente elemeztetik a kiskőrösi szakszövetkezeti talajlaboratóriumban. Évente felhasználnak több mint 300 vagon szervestrá- gyát. Ért nagyrészt a Tiszántúlról vásárolják és szállítják ide. Tavaszonként, zöldtrágya és homokfogás céljából vetik be a gyümölcsösök sorközeit. Eredményét a hozzáértő gondoskodás meghozza. Noha a tavalyi év a gyümölcstermesztés szempontjából nem tartozott a legTavalyi kcp az őszibarack átvételéről. részben jelenleg is több mint harmincán dolgoznak. Az értékesítési és a feldolgozó tevékenységet hasznosan és jól egészíti ki a szállítás. Mert hiszen a belföldön értékesítésre kerülő terméstömeg sem elhanyagolandó, a közös és a tagsági együtt meghaladja a száz vagont. A szállítókapacitás — 26 tehergépkocsival — ehhez méretezett. Az ország összes ipari központjába eljutnak a jakab- szállási termékek, sikerrel „betörtek” továbbá a rosz- szul ellátott Szolnok megyei területekre is, a megyeszékhelyre elsősorban, de Jászberénybe és Abád- szalókra is például. Új társulás tagiaként A homok korszerű hasznosításán túl a szakszövetkezet vezetői idejében felismerték: újabb előrelépést a társgazdaságokkal, ipari üzemekkel való együttműködés hozhat. A Kecskemét környéki gazdaságokkal karöltve a Népfront Szakszövetkezet a megye- székhelyen évek óta sok irányú szolgáltatói tevékenységet fejt ki. A Csepeli Motorkerékpárgyár helyi telepén pedig főleg olyan jakabszállásiak találnak rendszeres munkát, kereseti lehetőséget, akik szakítottak az ingázással, vagy a munkaváH"!á’mak e-7t a formáját amúgy sem vállalnák. Ehhez szintén a szakmócának legalább a négyötöde exportra kerül. Az őszibarackot kétkilós csomagolásban szállították Hollandiába, a MEZŐTERMÉK bonyolításával. A kajszi Angliában a legkeresettebb. Palackozott pálinka ' Természetesen jelentős a sem külföldön, sem belföldön nem értékesíthető, ún. „hulladék” terméstömag is. Ügy a közös, nv'nt a tagsági ültetvényekben. Ezek szeszfőzéssel hasznosíthatók a legjobban. Egy kisebb kapacitású főzdét — évi nem egészen 500 hektós termeléssel — évek óta üzemeltetnek. Szükségessé vált azonban a kapacitás növelése — már csak azért is, mert termékeik nagyon keNagyüzemi szőlőtábla. lendületet. Szamócából még 1957-ben sem termett több 3,5 vagonnál, ám tíz év múlva a 42 és fél vagonnal elérte terméshozamának csúcsátIlyen hagyományodra alapozhatta kibontakozását a Népfront Tszcs, illetve — később — Szakszövetkezet A szerkezet nélküli, laza f ji- tóhomok következményeként a talajadottság reqdelőtt honosodott meg a kertészeti kultúra. Am rövid története után is gyors és változatos fejlődést ért meg. Leghamarabb és leginkább a szőlő terjedt el, a hagyományos bő termő alföldi fajták: a kövidinka, a sárfehér és a kadarka. Nem sokkal a felszabadulás előtt kezdtek el foglalkozni a szamócával, de csak elenyésző mértékben. A bo'• A gépkocsipark egy része. Jakabszálláson, mint a Kecskemét környéki pusztai települések egyikén, csak néhány évtizeddel ezgyós gyümölcs, úgyszintén az őszibarack termesztése, meghonosítása csak az 1945 utáni években vett nagy
