Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
6. oldal 1972. február 29, kedd Pályázati felhívás Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére, az 1972/73-as tanévre. Oktatási formák 1. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulnak a hallgatók. Felvehetők azok, akik érettségivel, vagy ennél magasabb * iskolai végzettseggel rendelkeznek; 5 hónapos pártiskolával, egyéves marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznék; más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását orvos engedélyezi; s akik sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 170 forint. 2. A kétéves szakosító tagozaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók két éven át. ebből tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek. A sikeresen letett államvizsga feljogosít a kiegészítő szakon további két államvizsga letételére. A három sikeres államvizsga főiskolai oklevelet ad. Az 1972/73-as tanévben a következő szakok indulnak: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) szocializmus politikai gazdaságtana (Baján) d) magyar munkásmozgalom története. Felvehetők azok, akik elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy a központi egyéves pártiskolát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek (pl. egyetemen, vagy főiskolán 5 évnél nem régebben államvizsgának marxizmusból) ; más' iskolának nem hallgatói, tanulmányaik folytatását engedélyező orvosi igazolásuk van ; s -akik- sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 230 forint. . A felvételi vizsga . alól felmentést kapnak: a hároméves általános tagozaton azok, akik «V marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolán kiváló eredménnyel .szerepeltek;- a kétéves szakosító tagozaton azok, akik a hároméves tagozaton a választott tárgyból- jeles vagy jó eredménnyel vizsgáztak. Azonban ők is kötelesek megjelenni a felvételi bizottság előtt a tanulmányokkal kapcsolatos megbeszélésre. 3. Egyéves kiegészítő tagozat indul a következő szakon: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) nemzetközi munkásmozgalom története. A Kiegészítő tagozaton felvehetők azok. akik a marxizmus egy-egy ágazatából a kétéves szakosítón sixeres államvizsgát tettek.' A felvételt nyert hallgatók egy éven át tanulmányozzák a választott szakágazatot és tanulmányaik befejeztével államvizsgát tesznek. (L.: kétéves, szakosító tagozat). Tandíj: évi 125 forint. Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hallgatók kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a felsorolt tagozatokon a Minisztertanács és egyes szakminiszterek rendeletéi, valamint különböző kormányszervek állásfoglalásai biztosítják. 4. Egyéves speciális kollégiumok indulnak párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, propagandisták és egyéb érdeklődők részére továbbképzés céliából a következő témakörökben: a) A korszerű vezetés elméleti és módszertani kérdései (Kecskeméten és Bakin) b) A káder- és személyzeti munka kérdései (Kecskeméten és Kiskunhalason) c) A propagandamunka pedagógiai és módszertani kérdéséi (Kecskeméten). d) Valláskritikai és egyházpolitikai kérdések (Kecskeméten). A speciális kollégiumok az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelemmel a legújabb kutatási eredményekre. A hallgatók a kollégium befejeztével vizsgát tehetnek, illetve szakdolgozatot védhetnek, amelyről az oktatási igazgatóság bizonyítványt ad. Felvehetők azok, akiknek munkaköre, beosztása, vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális kollégiumok témakörevei; akik az esti egyetem hároméves általános, vagy kétéves szakosító tagozatát elvégezték, vagy ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek; s akik a felvételi beszélgetésen sikeresen szerepelnek. Tandíj : minden tanfolyamon 85 forint. Jelentkezés az esti egyetem valameny- nyi tagozatára a járási, városi pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályain, vagy az oktatási igazgatóság tanulmányi hivatalában beszerezhető „Jelentkezési lap”-on történik. A kitöltött és megfelelő iavaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1972. április 30-ig a kibocsátó járási, városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának, illetve az oktatási igazgatóság címére (Kecskemét. Ady Endre u. 18.) kell eljuttatni. Az április 30-a után érkezett jelentkezéseket figyelembe venni nem tudjuk! A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen, valamint Tisza-kécskén és Kun- szentmiklőson kihelyezett osztálya működik (és Solton 1972. szeptemberétől) ahol a hallgatók hetenként egyszer háromórás, kötelező . foglalkozáson vesznek részt; negyedévenként beszámolót, félévkor kollokviu- rhot, év végén szigorlatot tesznek. A kétéves szakosító és kiegészítő tagozat Kecskeméten működik, amelyre vidéki hallgatók is jelentkezhetnek, ha utazási problémáikat meg tudják oldani. A kétéves szakosító tagozaton heti három óra kötelező foglalkozás, félévenként kollokvium van. Ez értelemszerűen vonatkozik a Baján induló osztályra is. A kiegészítő tagozaton, mely Kecskeméten működik, kéthetenként három óra kötelező foglalkozást tartunk. A hallgatók félévkor kollokviumot, év végén államvizsgát tesznek. A speciális kollégiumok Kecskeméten, Illetőleg Bálán és Kiskunhalason működnek. A foglalkozások itt is kötelezőek (kéthetenként három óra), a beszámolók. illetve vizsgák azonban fakultatívak. A felvételi vizsgák júf- nius első felében lesznek; pontos helyükről, idejükről, valamint a felvételi kérdésekről a Tanulmányi Hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 10-ig megküldjük. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújtanak a járási, városi pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályai, valamint az oktatási igazgatóság tanulmányi hivatala. Az esti egyetemre való felvétel párttagsághoz nincs kötve. Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A közvéleménnyel összhangban Levelekre „válaszolt“ a népfront-nagygyűlés „Nem szeretném, ha a velünk, nyugdíjasokkal sokat törődő és bennünket anyagilag is segítő szakszervezeti aktívák megsértődnének, ezért is a névtelenség homályában maradok.’’ — Ezzel a szerény és óvatos indokolással hagyta el névaláírását levele végéről az a „Nyugdíjas”, aki a kecskeméti öregek napközi otthonának felépítését szorgalmazná szerkesztőségünkhöz intézett soraival.^ Minthogy a megyeszékhely öregeit (és tegyük hozzá, felelős vezetőit is) régóta foglalkoztató, közérdekű kérdést feszeget „Nyugdíjas”, hasznosnak tartjuk néhány gondolatának ismertetését. Annál is inkább, mert mint levelének egyik kitétele mondja, statisztikus volt, megszokta a számok bizonyító erejét és — most szó szerint idézzük — „felmértem azt is, miért lenne már különösen Kecskeméten indokolt öregek napközi otthonának létrehívása”. Írja, hogy adatait statisztikai évkönyvekből meríti. Megállapította, hogy Kecskeméten a szocialista építés kezdetekor a lakosság 40,5 százaléka volt mezőgazdasági foglalkozású, tehát jóval kevesebb, mint a 70,8 százalékos megyei átlag. Ennek a — majdnem a város népességének felét kitevő — rétegnek azonban már akkor 32,9 százaléka túl volt a 40. életévén; ma tehát már 60 éven felül van. Időközben a mezőgazdaságot nagyüzemesítették, s Kecskeméten is sikerült a tsz-ekben megoldani az időskorúak foglalkoztatását, mi történjék velük napközben, ha nem dolgoznak, illetve azokkal, akik már kidőltek a munkából? Sokban módosult a helyzet, s a kép az Iparosodás előrehaladásával, a gazdasági élet struktúrájában bekövetkezett változásokkal. Például: 1949-ben — Kecskémé ten — a lakosság 47,6 százaléka volt kereső, de eb be beszámítottak azok az időskorúak is, akik a la kosság 23,5 százalékát kitevő kisegítő családtag kategóriában szerepeltek; a város határának akkor még 60.7 százalékát elfoglaló, 10 holdnál kisebb egyéni gaz daságokban. 1967-ben már a lakosság 50.7 százaléka volt kereső, de a mezőgazdasági munkahelyek száma az 1949-es 11 323-ról lecsökkent 7500- ra. Az iparban foglalkoztatottak aránya pedig az összes keresők között 20,8 százalékról felemelkedett 44,1 százalékra. Közismert tény (s erről a megye demográfiai helyzetével foglalkozó 1968. évi decemberi jelentés is ilyen értelemben szól), hogy a munkáslétszám növelését részint a nők munkába állításával, részint a mezőgazdasági dolgozók városba áramlásával értük el. (A természetes szaporodás ezt nem tudta biztosítani.) — Ebből is következett, hogy a már régebben Kecskeméten lakott időskorúak száma megszaporodott a volt falusi lakosokkal együtt beköltözött öreg családtagokkal is. Szá , műk 1960 és 1967 között 808 volt, az összes városba kerülők több mint 10 százaléka. „Nyugdíjas” levélírónk elismeréssel szól arról, hogy gyógyellátás szempontjából különösen kedvező helyzetben vannak a kecskeméti öregek, nyugdíjasok a gondozó intézet áldásos működése folytán. Nagyon hiányolják azonban a társaságot, a maguk- korúakkal való együttlétet, barátkozást, időtöltést. Amire kiváló alkalom lenne — öregek napközi otthonában. Alig száradt meg az iktatókönyvi szám „Nyugdíjas” levelén, amikor Nagy Mihályné kecskeméti lakos levelét hozta a postás. Ebben — a Petőfi Népe február 23-i számának első oldalán megjelent, „Kilencmillió forint az üzletek szépítésére” c. cikkhez kapcsolódva elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy míg a vendéglátó üzlethálózat fejlesztésére, a helységek rendbetételére, kimeszelésére újra festésére olyan szép ősz- szegeket fordítanak, addig öregek házára nincs keret. Pedig „fontosdbb és szebb dolog lenne otthont nyújtani a munkában megfáradt és magányos öregeknek — akik még megspórolt pénzükkel is hozzájárulnának az építkezéshez” — írja Nagyné —, „mint annyi sok pénzt fordítani kocsmák újítására, hogy sok családos apa minél jobban érezze magát a boros üveg mellett, miközben gyerekei szája elől issza el a kenyérrevalót.” az idős városlakók gondjainak szentelt nagyobb teret. Az immár évek óta megoldásra váró öregek napközi otthonáért, a meglettebb korú nemzedék gondjaival való fokozottabb törődésért ajánlotta a megválasztandó bizottság figyelmébe a városi tanáccsal való célratörőbb együttműködést.” Ezt már az egész megye olvasta azóta. A tetteknek kell következniük. Tóth István Kiskereskedők Emelkedett 1970. évhez viszonyítva tavaly a Bács- Kiskun megyében tevékenykedő kiskereskedők száma. Hetvenketten kaptak 1971-ben új működési engedélyt. A Kiskereskedők Országos Szervezete megyei kirendeltségén arról számoltak be, hogy a működési engedéllyel rendelkezők száma 1971. december 31-ig 602, negyvenkilenccel több az előző évinél. Egyre népszerűbb lesz megyénkben a baromfikereskedő szakma Rövid időn belül ezen a területen dolgozó kiskereskedők száma ötről, huszonegyre gyarapodott. Ba’eset is történetet! volna... Műszaki ellenőrzésen a közutakon Tudjuk, Nagy Mihályné levele „szakszerűség” dolgában hagy némi kívánnivalót maga után (más, egymástól független egy vállalat, illetve a tanács költségvetése), de szándékának igazáért és helyességéért éppúgy közöltük mondanivalója lényegét, mint „Nyugdíjasáét. Mindkettőjüket megnyugtatjuk, sürgetésükkel, emlékeztetőjükkel nem sérthettek meg felelős vezetőket, szakszervezeti aktívákat. S, hogy megmutassuk, mennyire tudják, átérzik tanácsnál, népfrontnál, szakszervezetnél a megyeszékhely öregeinek helyzetét, ezirányú gondját, két fontos körülményre emlékeztetünk. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. 1970. májusi — a város általános fejlesztésével foglalkozó beszámolójában olvashatjuk: „.. .a demográfiai tényezők várható alakulásából ítélve is fokozott figyelmet kell fordítani az öregekről való gondoskodásra... A felszabaduló, közületi elhelyezésre alkalmas helyiségekkel való gazdálkodás keretében gondoskodni kell az öregek otthonának, a nyugdíjasok klubjának elhelyezéséről. A nyugdíjasok garzonházát meg kell építeni a közeli években.” Befejezésül pedig hadd ;dézzünk a kecskeméti népfront-nagygyűlésről február 25-i számunkban megjelent tudósításból: „... Először akkor nyilvánult meg hallhatóan, tapsban is a tetszés, amikor a titkárasszony REGGEL 8 ÓRA. &. megyei rendőr-főkapitányság balesetvizsgáló és forgalom-ellenőrző alosztályának folyosóján négyen-öten várakozunk. Nem sokkal később felzúg az URH-s gépkocsi motorja. Irány: a kecskeméti járás. — Sajnos, lesz miről ír nia — szól a mellettem ülő fiatalember. — Sok gépkocsivezető a figyelmeztetések ellenére sem törődik azzal, hogy nem működik a fék, rossz állapotban van a futómű, vagy például hibás a kormányszerkezet, nyugodtan - részt vesz a közúti forgalomban. Pedig a folyamatos rendőri ellenőrzésen kívül az alosztály dolgozóival együtt havonta 2—3 alkalommal mi is műszaki vizsgálatot tartunk a közutakon. Egyébként a Volán Vállalatnál dolgozunk és önkéntes rendőrök vagyunk. — Állítsuk meg ezt a pótkocsis teherautót — indítványozza az előttünk haladó iárműre mutatva Szabó Péter alhadnagy, a balesetvizsgáló és forgalomellenőrző alosztály helyettes vezetője. Máris előzünk, megálljt intünk a gépkocsivezetőnek. Szemmel láthatóan nehezen fékez a iakabszál- lási Népfront Szakszövetkezet VK 09—31-es rendszámú pótkocsis teherautója, amelyet Nagy Imre vezet. Gyors szemle, próba következik. A pótkocsiról a hátsó prizmák hiányoznak. A pótkocsit a teherautóval összekötő rúd háromszöge már többször eltörhetett, felületét vastag hegesztés nyoma borítia. Ismét köny- nyen eltörhet, ideje lenne kicserélni... A cégjelzés és a súlytábla is hiányzik. A RENDÖRÖK és a műszaki szakemberek rövid tanácskozása után lekerül a pótkocsiról a rendszám- tábla. Figyelmeztetik a gépkocsivezetőt, hogy mihamarabb javíttassa ki a hibákat. Ismét elindulunk. Szemközt Trabant közeledik. Fékezünk, s megállítjuk. Az autó Hrutka Sándor kaskantyúi lakosé, de ezúttal Zsikla István gépkocsivezető ült a volán mellett. Az önkéntes rendőr néhány percre kölcsön kéri a Trabantot. Beülünk. Meg- hökkenve vesszük észre, hogy a lábféket háromszor- négyszer is be kell nyomni, amíg lassít a kocsi. A kézifék pedig egyáltalán nem működik. A hátsó gumi simára kopott. A CE 35—02-es rendszámtáblát leveszik a Trabantról... — Szerintem a megengedett 50 kilométeres sebességnél gyorsabban halad az a teherautó — mutat előre Szabó alhadnagy. ELŐZÉS KÖZBEN rövid ideig a teherautó mellett haladunk. 60 kilométeres sebességet mutat az óra. Megállítjuk. Forr a hűtővíz, az első kerekek függő csapszegei már régen elkoptak, a kormánynak a megengedettnél jóval nagyobb holtjátéka van... — Kérem, ez a gépkocsi annyira veszélyes a közúti forgalomban, hogy a rendszámát levesszük, nem engedhetjük tovább — közli az alhadnagy Csere Jenővel, a faiszi Kék Duna Termelőszövetkezet gépkocsivezetőiével. Az SC 82— 48- as rendszám addig nem kerülhet vissza, amíg a tsz ki nem javítja a hibákat. Értesítse a vezetőit, s gondoskodjanak a teherautó elvontatásáról. Esteledik. Visszakanyarodunk Kecskemét felé. Ágasegyháza és a megyeszékhely között leállítunk egy személygépkocsit. Előkerül a szonda. A CA 98— 49- es rendszámú autóban ülő két férfi. Kőtörő György és Hegedűs Sándor kecskeméti lakosok ittasak voltak. Hegedűs Sándor, a kocsi tulajdonosa átadta vezetésre az autóját az Ugyancsak ittas barátjának. Eljárás indul ellenük. Hazafelé kérem Szabó Péter alhadnagyot, összegezze a műszaki ellenőrzés tapasztalatait. — A mai napon tizen-' egy műszakilag hibás gépkocsival találkoztunk. Általában a kormányszerkezettel. a fékekkel, a gömb- csapszegekkel, és a gumik állapotával voltak problémák. A műszaki meghibásodások miatt mind a tizenegy esetben komolv baleset is történhetett volna. AZ ALOSZTÁLY ismételten kéri a vállalatokat, termelőszövetkezeteket és magánszemélyeket, hogy a saját és mások testi épségének érdekében sokkal nagyobb gondot fordítsanak a gépkocsik műszaki állapotára. Ha meghibásodott a teher-, vagy személyautó. ne induljanak el, amíg ki nem iavítják. Tárnái László