Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

4. oldal 1972. február 3, csütSrtök Tavaszi előkészületek f Hol épül vízvezeték Vaskúton és csatorna Kecskeméten? Még a fagytól der­medt a határ, a vaskúti Bácska Termelőszövetke­zetben már a tavaszi mun­kák jobb megszervezésének lehetőségeit latolgatják. Most éppen arról tár­gyalnak a termelőszövet­kezet székhazában, miképp lehetne a kertészetben ered­ményesebben dolgozni. Takács Pál főkertész: — A tavalyi tapasztala­tok alapján megbeszéltük a tagsággal, hogy a brigá­dokon belül munkacsapa­tokat szervezünk. Egy-egy munkacsapat-vezetőre ti- zennégy-tizenhat személy jut. Ily módon könnyebb az ellenőrzés, nagyobb a felelősség. Az idősebbek brigádjában három, a fia- talabbakéban pedig hat munkacsapatot alakítot­tunk. Schadt István üzemgaz­dász: — Nem a jövedelmezőség miatt foglalkozunk zöld­ségfélékkel, hanem első­sorban a község lakosságá­nak ellátása céljából. Ta­valy is több mint 3 millió forintot forgalmaztunk vas­kúti zöldségboltunkban. Jutott a bajai standra is termékeinkből. Az üzletet és a standot is egyaránt megszokta a lakosság, ke­resik áruinkat. A zöldségtermesz­tés nem gazdaságos fő­ként akkor, ha kisüzemileg végzik. Mi tavaly 30 hol­don csaknem ennyi fajta növényt ültettünk. A ter­vezett bruttó bevételt nem értük el. A veszteséget csökkenti, hogy termékeink, jelentős részét közvetlen értékesítjük. Egyes zöldségfélék ter­mesztésével nagyobb terü­leten foglalkozunk. Többek között fűszer- és prita- minpaprika, konzervborsó kerül a nagyüzemi táb­lákba. A sok zöldségféle ter­mesztése jelentős kézi mun­kát igényel, éppen úgy, mint a 160 hold hagyomá­nyos ültetésű szőlő. Vámos Ferenc elnök: A kertészetben köt­jük le a szabad munka­erőket, az asszonyokat. A majdnem négyszázötven dolgozó tagnak ugyanis mintegy 40 százaléka nő. Elsősorban nekik nyújt biztos keresetet ez az üzem­ág, tekintettel arra, hogy a termelőszövetkezetnek szá­mottevő melléktevékeny­sége nincs. Községünkben hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek, ezért is végzik szívesen a tagok. Ügy érezzük, hogy a mun­kaszervezés javításával, a munkacsapatok létrehozá­sával sikerül nagyobb ter­melékenységet elérni. A hozamok növelését segíti, hogy ahol lehet, öntözzük a növényeket. Megjegyzem, a nagyüze­mi zöldségtermesztés, ahol a gépesítés); meg tudjuk valósítani, megfelelőek a hozamok is, — jövedel­mező. : Mint ismeretes., a kor­mány nemrég határozatot hozott a termesztés fellen­dítésére. Mint ahogy, az előbbiekben szó vált róla, mi kis területeken is fog­lalkozunk egyes keresett zöldségfélékkel. A termesz­tés ily módon veszteséges. A kiesést más üzemágak nyereségével tudjuk pó­tolni. Az elmúlt esztendő­ben 57-en léptek a terme­lőszövetkezetbe. A csökke­nés aránya ennél kisebb mértékű volt. Tehát új erőkkel gyarapodott a gaz­daság. Foglalkoztatásuk ér­dekében az idén növelik . a zöldségtermő területet. Hasznosan tevékenykednek a nyugdíjasok is ebben az üzemágban. K. S. A MEGYESZÉKHELY ez évi közműfejlesztését meg- hátározó városi tanácsi ál­lásfoglalás nyomán tétele­sen ismertettük már az út- és járdaépítésre vonatkozó tervezetet. A tanácsülés ál­tal történő végleges jóvá­hagyása előtt hadd szól­junk ezúttal a víz- és csa­tornaellátással kapcsolatos idei törekvésekről. Közismert, hogy a város közművesítése fogalomkö­rében a víz- és csatorna- hálózat építése körül is rendkívül sok a tennivaló. A városépítés diktálta új feladatok mellett számos régi gond vár ugyanis meg­oldásra, az ivóvízhálózat építése éppúgy, mint a csa­padék- és szennyvízelveze­tés. Az erre szolgáló pénzből fejeződik be a Zöldfa, Fe­hér, Duna, Fürdő, Szép Ilonka, Magyar, Rába és a -Szinyei Merse Pál utca vízellátása, valamint a Mű­kertváros D 2 és D 3. ut­cai hálózatépítés. A célcsoportos lakásépí­tési keret terhére a Széche- nyiváros 4., 5. és 6-os tömb­jében létesül vízhálózat. A régi lakóterületek közül pedig a Tinódi és a Csong­rádi utca mintegy 300 mé­teres szakaszán, a Kiskőrö­si úton (a Délibáb utca sarkától délre haladva mintegy 500 méteres hosz- szon), a Felsőkomárnok, a Pásztor utcában, valamint a Műkertváros VIII. és a X. utcájában várható a víz­ellátás megoldása. ITT EMLÍTENDŐ, hogy előreláthatóan az idén be­fejeződik a város általános vízellátását biztosító 2. szá­Ott többet fizetnek? Számítógép „szeme“ Napjainkban több olyan feladat merül fel, s ezekre mind több olyan számító- gépes megoldást dolgoznak ki, amelyek nemcsak meg­kívánják, hanem lehetővé is teszik, hogy az ember menet közben beavatkoz­zék a számítógép informá­gépnek „szemet” kell gyár­tani, amellyel olvasni tud, illetőleg amelyben megje­lenhet minden, amit a szá­mítógép „tud”, akárcsak szemünkben, „a lélek tük­rében”. Ez utóbbi eszközt, az úgynevezett katódsugár­csöves megjelenítőt kép­ciófeldolgozó munkafolya­matába. A számítógép többek között minden olyan munkához is hozzájárulhat, amelynek elvégzése során nagy mennyiségű adat át­tekintésére és kezelésére, hosszadalmas számítgaxá sok gyakori ismétlésére vagy más szellemi rutin­munkára van szükség. A favágást ilyenkor nyilván a gép végzi, az emberre pe­dig az alkotó, a kezdemé­nyező, illetőleg csak az em­beri döntést kívánó fázisok maradnak. Olyan összekötő berende zésre van ilyenkor szükség, amely rugalmasan kapcsol­ja össze az embert és a gr pet. ugyanakkor gyors is. áttekinthető is, könnyen kezelhető is. Azt is won ' hatnánlc. hoau a számító­műnek (displaynak) is ne­vezik. Az egyszerűbb változat betűk, számok, szöveges üzenetek közvetítésére al­kalmas. Bonyolultabb be­rendezés és a számítógép­re is nagyobb terhet ró a vonalas ábrát, a tónusos rajzot megjelenítő grafikus kijelző. A szövegmegjelenítő szá­mos változatban készült a világ minden táján. Ha­zánkban is gyártanak már az Orion Rádió- és Villa­mossági Gyárban szövegki­jelzőt, amelyet az MTA Automatizálási Kutató In­tézete fejlesztett ki. (Lásd képünket.) Valamennyi megoldásnak közös az őse: katódsugárcsöves oszoil- luszkúa. SOKAN ÉS SOKSZOR írtak már — nem éppen elismerő szavakkal — a vállalatok bérezési gyakor­latáról, a vállalati bérpo­litikáról. Az egyre erősödő kritikai hang ellenére a vállalati bérezést mindmáig alapjában véve a szigorú egyenlősdi, az - ötlettelen „megfontoltság’’ jellemzi. Elég fellapozni egy-egy kol­lektív szerződést: milyen lapos általánosságok, meny­nyire homályos fogalmazá­sok állnak a „bérpolitika” fejezet cím alatt! S mivel a jelenség általánosítható, az emberben felmerül a kérdés: miként lehet, hogy szinte kivétel nélkül min­den iparágban csaknem minden vállalatnál hasonló óvatosság tapasztalható? Miként lehet, hogy nálunk — talán á bányászat kivé­telével — minden iparág­ban közel azonos a kereseti színvonal? A Központi Statisztikai Hivatal decemberi adatai szerint az egyes iparcso­portokban elérhető átlagke­resetek között csekély kü­lönbség van. Vezet a bá­nyászat 3054 forinttal. A többi iparág között nehéz lenne érdemleges rangsort felállítani. A hazai vegy­ipar, gyógyszeripar kiugró teljesítményei világviszony­latban is közismertek. Az átlagkereset: 2100 forint. A textilipar mérsékelt pro­duktumai szintén közismer­tek. Az átlagkereset: 1900 forint. A cipőipar ugyan-' csak mérsékelt teljesítmé­nyéhez nem kell magyarázó kommentár. Az átlagkere­set: 1870 forint. Á rend­kívül nehéz körülmények között dolgozó kohászok, át­lagkeresete 2300 forint. Az összehasonlíthatatlanul ked­vezőbb munkafeltételeket élvező műszeripari munká­sok és alkalmazottak át­lagkeresete 2023 forint. AZ ÖNTÖK a kohászathoz hasonló körülmények kö­zött dolgoznak. Átlagbérü­ket most emelik 6, illetve 8 százalékkal, mert akadt olyan öntöda. ahol a havi átlagkereset 2—300 forint­tal volt alacsonyabb, mint a hido(Tüzemi szakmunká­soké Furcsa ős meglehető­sen érthetetlen aránvok. Melvik az az ínarág. me Ívik - az a foglalkozás — az állami inarbap —. ame­lyik -Jól üzaL”J -Hu-üan le­i hét a keresetek alapján | -megállapítani, hogy egy ! iparág jövedelmező-e, vagy | csak állami dotációk, szub­venciók mankójával léte­zik-e?. A bérrendszer az j egyenlősdire alapozó, te- ; hát' torz bérpolitika min- : dent eltakar, s az iménti ! kérdésekre naf; on nehéz, | majdnem lehetetlen vála- • szelni: A választ egyébként !— furcsa mód —s a mun­kások találták meg. Kár lenne tagadni, vagy nem észrevenni, hogy Magyaror­szágon kialakult a béreme­lés egy sajátságos formája. A munkás otthagyja az egyenlősdi alapján bérező gyárakat és elmegy a ma­gasabb, — s talán differen­ciáltabb — kereseti lehető­ségeket biztosító szövetké- .zeti iparim. |yagy az agrár- területek iparági vállalko­zásaiba. . MINDEZEKÉRT sokan a kötött átlágbér-gázdálko- dást hibáztatják, ami miatt az ipari vezetője eszközei, lehetőségei ebben a mér­kőzésben eléggé korlátozot­tak: Kedvezőbb szociális juttatásokat nyújthatnak, szebb lehet az öltöző, vagy 1 fürdő, nagyobb lehet a j sportpálya, ám ezzel, úgy tűnik, nem ellensúlyozhat­ják például a tsz kiegészí­tő üzérnek magas órabé­reit. S ha csak a béreket vizsgáljuk, akkor el kell jutni a furcsa felismerés­hez'; érdemesebb a primitív ■ körülmények között műkö­dő tsz kiegészítő üzemben j dolgozni, mint egy mo- j dem ' gépekkel felszerelt, a j világpiacon' is számon tar­tott iparág korszerű gyáré­iban. S úgy tűnik, a mun­kások egy része a bér ked­véért inkább a manufak­túrát választja, s legyint a világszínvonalra, a korsze­rű gépre, nehéz helyzet­be hozva műhelyeket, gyá­rakat, gváregységeket. (Csak zárójelben: valami hiba lehet a fluktuációs vizsgálatok körül, amelyek azt bizonygatják, hogy a ki­lépők legnagyobb része nem a magasabb fizetés remé­nyében változtat munkahe­lyet.) Említettem már: a vál­. v^zotöi b.TVr',f1' ni’ fj 'Váikod As bizonyos kötött- I Am [ fznn köb fo- ­-rvteirt fiion fretn { ni u ín ^ VÁ1.1 j tok a meglevő lehetőségek­kel sem élnek okosan. A béregyenlősdi nem elsősor­ban iparágak közötti, ha­nem vállalatokon belüli probléma. Amikor az ön­tőipar már-már a terme­lési csőd szélére került — nem utolsósorban az ala­csony bérek okozta munka­erőhiány miatt — akkor több. öntészeittel fogalkozó vállalat — saját erőből — a korábbi béremelés több­szörösére szánta el magát. S EGY TOVÁBBI fur­csaság: a havi átlagkerese­tek 10—20 százalékát kite­vő, úgynevezett mozgóbér lenne hivatott betölteni azt a differenciált anyagi ösz­tönzést, amiről a 80—90 százalékot kitevő alapbé­reknél egyszerűen megfe­ledkeznek. Egyszóval: az egész iparban jellemző bér­egyenlősdi nem vezethető vissza valamiféle pénz­hiányra, s nem is ma­gyarázható csak a bér- gazdálkodás kötöttségei­vel. Sokkal inkább ké­nyelmességről, felesleges óvatosságról, sőt egyes ese­tekben hozzá nem értésről van szó. A mai bérrend­szerben is rengeteg olyan lehetőség rejlik, amelyek felismerésével és kihaszná­lásával a jelenleginél lé­nyegesen ösztönzőbb, dif­ferenciáltabb bérezési gya­korlat valósítható meg. V. Cs. mű vizműtelep építésének első üteme. A szennyvízcsatornázás­ban áthúzódó feladatként befejeződik a Kilián György és a Liszt Ferenc utcának a Daróczi közig történő csatornázása. A Széchenyivárosban a 4-es és a 6-os tömbökben épül meg a hálózat. A Műkertvárosba 3 — a lakásépítő szövetkezettel kötött megállapodás értel­mében — a D 2., D 3. és a C úti csatornázás, s ugyancsak az érdekeltekkel való együttműködés révén a repülőtér, a házgyár és a Műkertváros A 1-es úti 204 lakás szennyvizét elve­zető csatorna első szaka­szának megépítése várható. EGYES ÜZEMEK és in­tézmények költségére építik meg a Szolnoki úton a ke­nyérgyárat és a MŰM tanintézetet, valamint a kertészeti főiskolát szolgá­ló Bethlen körúti csatorna­szakasz, s a Beruházási Vállalat irodaházának szennyvizét elvezető Villám István utcai hálózat. A csapadékvíz-elvezetés ez évre célul tűzött felada­tai, közül a Ságvári Endre és a Baross utcai vezeték építése a múlt évről áthú- zódottként vár befejezésre. A Széchenyivárosban a szennyvízelvezetéssel együtt a csapadékcsatorna is a 4- es és a 6-os tömbökben épül ki, s hasonlóan a Mű­kertvárosban is, a D. 2. és a D 3. jelű utcában. Az említetteken kívül még a Juhász és a Kórház utcai belvízelvezetés oldódik meg az idén. Mintegy 700 ezer forintot tartalmaz a végrehajtó bi­zottság által jóváhagyott tervezet a nyíltárok rend­szerű csapadékelvezetők karbantartására. Ebből a Kereszt, Cserép, Czigány János, Cédulaház, Szélma­lom, Fürdő és a Zöldfa ut­cai, valamint az Izsáki úti, a máriavárosi és a műkert­városi gyűjtőszakaszokat rendezik. Vállalati alapokból építik meg a Jókai utcai és az AFIT-szervizállomást (a | Közép utcán, a Csukásérig) kiszolgáló csapadékcsator­nát. VÉGEZETÜL megemlít­jük, hogy a sok évvel ez­előtt megkezdett, s a víz- gazdálkodás szempontjából oly fontos szennyvíztisztí­tó mű építése egyelőre szü­netel. Nagy költségigényű beruházásaira ugyanis nincs fedezet. P. I. A szaclális oitbosek íj szabályzata Űj „alkotmányt” kapnak a szociális otthonok és in­tézetek. Az 1960-ban ké­szült első szervezeti és mű­ködési szabályzat ugyanis már sok tekintetben el­avult. Áz azóta eltelt 12 évben a szociális otthonok lakóinak összetétele alapo­san megváltozott: ma már a gondozott öregek mint­egy 50 százaléka jövede­lemmel rendelkezik: nyug­díjas, tsz-járadékos, özve­gyi nyugdíjat kap stb. Kor­szerűbb formák honosodtak meg az ellátásban, s a ko­rábbihoz képest átalakult a szociális otthoni kollektí­vák élete. Az idős emberek Szükségeiben is mind job­ban előtérbe kerülnek az önigazgatás különböző mód­szerei. formái. Ami a tartalmi változta­tásokat illeti; bizonyos. hogy egyik újdonság lesz az előbeutalási rendszer be­vezetése, amit néhány he­lyen már sikerrel kipróbál­tak. Ennek lényege, hogy az otthonok igazgatói a be­utalóható rozat birtokában felkeresik és mintegy már előzetesen megismerik az általuk vezetett intézmény leendő lakóit. Egyidejűleg meg is hívják őket: néz­zék meg, hova kerülnek, hogy költözéskor ne legyen számukra idegen az új kör­nyezet. A szabályozás alapvető célja, hogy az idős gondo­zottak minden szempontból teljes jogú állampolgárok­nak érezzék magukat, s hogy ügyeiket, problémái­kat a soraikból alakult kü­lönféle bizottságok révén maguk intézzék, oldják meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents