Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

1972. február 25, péntek J. oldal Lelkes hangulatú népfront-nagygyűlés Kecskeméten 1 Szocialista brigádvezetök tanácskozása T úlíelj esi tette tervét a baromfiipar A Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottsága tegnap délelőtt a kong­resszusi előkészületek je­gyében a városi tanácsház dísztermében tartotta meg mindennapjainak megannyi gondját, tennivalóját fesze­gető felszólalások közül hadd utaljunk legalább né­hányra. A lakás-, óvoda-, bölcső­viselők nevében Fehér Sán­dor mondott köszönetét az elkötelező bizalomra. Ezután dr. Dobos László­nak, a megyei népfrontel­nökség tagjának javaslatá­tisztújító nagygyűlését. Az üzemek, termelőszövetkeze­tek, intézmények képvise­letében összejött népes gyűlés részesei között mun­kások, parasztok, értelmi­ségiek. Meglepően sok fia­tal arc és tekintélyes szám­ban a nők. Érzelmeket melengető szárnyalással felcsendült a dal. Az óvónőképző inté­zet növendékeinek kórusa vezette be a gyűlés jelen­tőségéhez méltó, ünnepi hángulatot, amit Fehér Sándornak, a Hazafias Népfront városi elnökének megnyitója követett. Ez­után dr. Csűri Ferencné, a népfront városi titkára szá­molt be az eltelt négy esz­tendő mozgalmi munkájá­ról, egyidejűleg tekintélyes teret szentelve a soronlevő tennivalóknak. A végig nagy érdeklő­déssel kísért beszámolónak kiváltképpen az ajánláso­kat tartalmazó részét fo­gadták tetszéssel a jelenle­vők. Először akkor nyilvá­nult meg hallhatóan, taps­ban is a tetszés, amikor a titkárasszony. az idős vá­roslakók gondjainak szen­telt nagyobb teret. Az im­már évek óta megoldásra váró öregek napközi ottho­náért, a meglettebb korú nemzedék gondjaival való fokozottabb törődésért ajánlotta a megválasztandó bizottság figyelmébe a vá­rosi tanáccsal való célra­törőbb együttműködést. Nem mellőzve természete­sen a fiatalok érdekeit, s Kecskemét egész lakossá­gát érintő célokat sem. A tartalmas beszámoló méltó nyitánya volt az al­kotó, pezsgő vitának, me­lyet a nagygyűlés egyet­értésével délben rekesztet­tek be. A megyeszékhely de-, kommunális gondok és ezzel összefüggő tennivalók témakörében elhangzottak utón, mintegy a legfonto­sabbra koncentrálva a fi­gyelmet Szabó Júlia ta­nácstag ezt indítványozta: — Városunk küldötte, aki a kongresszusra eljut, ne mulassza el hallatni a sza­vát: vizsgálják felül az országos szervek a közpon­ti lakásalap felosztását. Kecskemét ugyanis mél- tány tál anul hátrányosabb helyzetben van az ország többi, hasonló városához képest... B. Szabó Sándor, a Tö­rekvés Tsz brigádvezetője a városi és a tanyai lakos­ság életkörülményei, mű­velődési lehetőségei közötti meglehetősen nagy szaka­dékot vázolta fel, cselek­vésre mozgósító hatással. Borsodi György, az SZMT vezető titkára a munkásság népfrontmozgalmába való mind népesebb és hatéko­nyabb részvételének fon­tosságát, jelentőségét húz­ta alá. Borsos György, a városi pártbizottság titká­ra a tudatformáló tevé­kenység fokozásának, s a szocialista demokratizmus további terebélyesedésének szükségességét hangsúlyoz­ta. A vita utáni szünetet kö­vetően az üzemekből, intéz­ményekből, termelőszövet­kezetekből beérkezett ja­vaslatok alapján dr. Wei­ther Dánielné indítványt terjesztett elő a 87 tagú városi népfrontbizottságra és tisztségviselőire. Az elő­terjesztést a nagygyűlés egyhangúan elfogadta, s a bizottság elnökévé ismét Fehér Sándort, titkárává pedig dr. Csűri Ferencnét választotta. Az újjáválasz­tott bizottság és tisztség­Hz MHSZ ünnepi meoemlélezése Nemes hagyomány már, hogy a szovjet hadsereg születésének évfordulóján minden esztendőben ünne­pi megemlékezést és bará­ti találkozót tart Kecske­méten a Magyar Honvé­delmi Szövetség megyei ve­zetősége. Ezen a találko­zón részt vesznek a fegy­veres testületek képviselői és az év során kitűnt leg­jobb MHSZ-aktivisták is. Az idei megemlékezést a szovjet hadsereg születésé­nek 54. évfordulója tiszte­letére holnap. február 26-án este 6 órai kezdettel rendezik Kecskeméten, az MHSZ Bajcsy-Zsilinszky utca 2. szám alatti megyei székhazában. Cipőexport Kecskeméten az Alföldi Cipőgyár az idén január 1-től tegnapig tőkés export­ra 22 ezer pár, a szocialis­ta országokba 139 ezer pár cipőt szállított. Március 31-ig ezen felül még tőkés exportra 26 ezer párat, a szocialista országoknak pedig 36 ezer párat cso­magolnak el és indítanak útnak. A gyár legnagyobb tőkés megrendelői Hol­landia, Svájc, NSZK, Ang­lia és Ausztria, de Bel­giumban, Norvégiában és Svédországban is szívesen járnak Alföldi-cipőben. A szocialista országok közül legnagyobb mennyiséget a Szovjetunióba szállítanak. Az exporttermelésben a kecskeméti gyáron kívül részt vesz a kiskunfélegy­házi és a tatai gyáregység is. Tegnap összevont tanács­kozást tartottak Kecskemé­ten a Baromfifeldolgozó Vállalat üzemeinek, tele­peinek szocialista brigád­vezetői. Megvitatták az iparág 1971. évi gazdasági eredményeit, a szocialista brigádmozgalom helyzetét, szerepét, a jobb . közösségi szellem megteremtésében, helytállásukat a munká­ban. A szocialista brigádmoz­galom szóvivőit Sebestyén György, az Országos Ba­romfiipari Tröszt műszaki főigazgatója tájékoztatta az iparág termelésének egé­széről, s dicsérte a jó ered­mények megteremtőit: a gyárak dolgozóit. A rend­kívül dinamikusan fejlődő baromfiiparban az elmúlt években a korábbinál terv­szerűbben, szervezettebben dolgoztak. Kevesebb volt a túlóra-felhasználás, nőtt a termelékenység. A növekvő konkurrencia, a piaci igé­nyek továbblépésre kötele­zik a vállalatot. Minőségi­leg jobbat, s olcsóbban kell termelni ahhoz, hogy meg­Időszeru témák kitűnő áttekintése A TIT módszertani kiadványai Információrobbanás. Gyor­san terjed ez a furcsa szó- összetétel, mivel az isme­retanyag mennyisége roha­mosan növekszik világszer­te. Nagy erőfeszítést kíván a teméntelen információ áttekintése, „megemészté­se” szinte, lehetetlen lépést tartani akár egyetlen szak- tudomány fejlődésével. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat előadói egyre nehezebb helyzetben vannak, hiszen elvárják tőlük, hogy friss tájéko­zottsággal rendelkezzenek. Szerencsére a TIT központi választmányaitól hasznos segítséget kapnak. A kü­lönböző szakosztályok jól szerkesztett kiadványokban adják tovább az újabb in­formációkból a legfonto­sabbakat. A napokban három mos­tanában összeállított füzet érkezett szerkesztőségünk­be. A Nyelvészet módszer­tani tudnivalókat köt cso­korba, összegzi az előadá- sos ismeretterjesztés ez irá­nyú tapasztalatait. Egy ültő helyemben vé­gigolvastam a 6. sz. gyors­füzetet, azaz a Külpolitikai tájékoztatót. Három téma­körben foglalták össze az újabb jelenségeket, törek­véseket, eseményeket. (Az európai biztonsági értekez­let — Fekete Afrika nap­jainkban — Időszerű kato­napolitikai kérdések.) A Pedagógiai és Pszicho­lógia Közlemények 180 ol­dalán is hasznos tanulmá­nyok olvashatók. Juhász Ferenc: A tudományos technikai forradalom hatá­sa az embernevelésre cí­mű előadásvázlata érdekes új szempontokat is tartal­maz. Kitűnő áttekintést ad Kiss György: A munka­pszichológia helyzete a szo­cialista országokban című dolgozata. Véleménye sze­rint „a legtöbb szocialista országban a 60-as években a munkapszichológia és an­nak gyakorlati alkalmazása az üzemben jelentős fej­lődésnek indult”. Részlete­sen taglalja a hazai viszo­nyokat. Megállapítja, hogy a pszichológiának és általá­ban az emberrel foglalkozó tudományoknak fokozott előretörése a termelés szín­vonalának emelésére nem divat, hanem gyakorlati társadalmi szükségszerűség. őrizzék versenyképességü­ket. Az ország legnagyobb üzeme, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat, új üzemszervezési rendjével jelentős részt vállal az iparágon belül. Az önálló gazdálkodás első évében — mint az Csizmadia István, a gyár igazgatójának be­számolójából kitűnt — túl­teljesítette tervét: 1 mil­liárd 626 millió forint érté­kű árut állítottak elő. Az előző évhez viszonyítva 35 százalékkal nőtt az export­juk. Különösen a külföldön keresett nagytestű baromfi — pulyka, liba — termel­tetésében és feldolgozásá­ban értek el jó eredményt. Az idén az előző évhez ha­sonló tervfeladatok megva­lósítása vár a gyár kollek­tívájára. Teljesítésében, a termelékenység növelésé­ben számítanak a szocia­lista brigádokra. A munkásközösségeket képviselő szocialista bri-' gádvezetők elmondták: ah­hoz, hogy az eddiginél' na­gyobb megbecsülést nyer­jen a mozgalom, a gazda­sági vezetőknek is többet kell tenni. Szükséges len­ne a közelebbi kapcsolat a brigádokkal, nagyobb fi­gyelmet érdemelne szavuk a termelés ésszerűsítésénél, a munkarend kialakításá­nál. Elhangzott az is, hogy a már megteremtett jobb munkafeltételekhez kíván­kozna a szociális és a kul­turális igény kielégítése. Kecskeméten, az európai szinten termelő üzemnek nincs egy elfogadható klub­terme, ahol a dolgozók munka után is összejöhet­nének, esetleg brigádta­nácskozásokat tarthatná­nak. KNEB-vizsgálat a vízszennyeződésről _ A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság első félévi munkatervének megfelelő­en országos vizsgálatot in­dított, amelynek során el­lenőrzi a vizek szennyező­désének megakadályozására hozott kormányrendeletek végrehajtását. A vizsgálat az elmúlt négy év tapasz­talatait öleli majd fel, s a fővároson kívül — ahol ki­lenc kerületet érint — Bács-Kiskun, Borsod, Fe­Kép a mai Romániából Dacia gépkocsik a pitcsti autógyár szerelőszalagján. jér, Komárom, Szolnok, Vas és Veszprém megyékre ter­jed ki. Ezeken a helyeken ellen­őrzik, hogy az iparvállala­tok és a mezőgazdasági üzemek, valamint a taná­csok és más hatóságok mi­lyen intézkedéseket tettek és tesznek a vizek szeny- nyeződésének megakadá­lyozására, s megvizsgálják az eddigi intézkedések ha­tását. Szemügyre veszik azt is, hogy az Országos Víz­ügyi Hivatal és területi szervei kellő mértékben al­kalmazzák-e a bírságolást, gondoskodnak-e az ebből származó bevételek rendel­tetésszerű felhasználásáról stb. Magyarországon — mű­szaki ellenőrzésekkel alátá­masztott szakmai vélemé­nyek szerint — az ipar évente 400 millió köbméter szennyezett vizet bocsát ki, s ennek csupán 17 százalé­kát tisztítják megfelelően. Hasonló arányban tisztít­ják meg a települések szennyvizét is, amelynek mennyisége évente mintegy 350 millió köbméter. Becs­lések szerint az ipari szennyvíz évente 40—50 millió, a településeké 30— 40 millió köbméterrel nö­vekszik, s ez még inkább megköveteli a fokozott tisz­títást. A meglevő berende­zések szakszerűbb üzemel­tetése mellett olyan eljárá­sokat, technológiákat kell bevezetni, amelyek a nép­gazdaság nagyobb megter­helése nélkül is hatéko­nyabbá teszik a víz minő­ségének védelmét. A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Ira megválasztotta a nagy- j gyűlés a 17 tagú elnöksé- jget. Végül ismét dr. Wel­cher Dánielné indítványára I a március 23-án sorrake- rülő megyei küldöttérte- I kéziét 23 küldöttjének ! megválasztására került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents