Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
«. oldal lm február 9L eoftttrtS* Emberek közé vágynak A népszámlálás adatai szerint hatónk össznépességének 17 százaléka 60 évnél idősebb. A hatodik évtizedükön 1 750 500-an jutottak túl. s köztük is egyre nő a magasabb korcsoportba tartozók száma. A 70 évesek aránya 1968-ban még 32,8 százalék volt, a 60 évnél korosabbak között, a demográfusok előrejelzése szerint 1985-ben ez az arány már 42 százalék lesz. Az öregekről való sokoldalú gondoskodás tehát társadalmi kérdés, egyike legjelentősebb közgondjainknak. Napközi otthonok, klubok Az utóbbi években egyre többet hallat magáról egy mozgalom: az idős emberek területi gondozása, az öregek napközi otthonának hálózata. Az idős emberek 30 százalékának nincs gyermeke, vagy más hozzátartozója, s akik nem állnak egyedül a világban, azoknak is csak 40 százaléka lakik együtt gyermekével, vagy unokájával. Sok tehát az idős korára elma- gányosodott, családi kapcsolatok. hozzátartozók nélkül élő ember. Az ország 244 szociális otthonában a teljesen magukra maradtak közül 27 364-en élnek —, 11 442 férfi. 15 922 nő — és 4320-an várnak elhelyezésre. A szociális otthonok számának növelése nagy költségkihatású, 1970-ben mindössze négv ilyen új intézmény létesült az országban. Egyébként sem áhítia minden idős ember ezt a megoldást. Társadalmunknak nem az a célja, hogy az idős kort megérve szociális otthonokba vonuljunk, a szocializmustól idegen az öregek karanténja, elszigetelése a társadalomtól. Sokkal inkább az társadalmunk törekvése, hogy az idős emberek a megszokott környezetükben, otthonukban, házukban, kertjükben és lakásukban maradjanak, a megszokott tárgyaik, bútoraik között, a megszokott életközegükben. Az öregek napközi otthonának, illetve klub jainak hálózata segíti a napközbeni lassan múló órák kitöltését; helyet, ahová ismerősök köze van hová benyitniuk. Nehány éve még a budapesti trolibuszok vezetői és kalauzai között közismert volt a jelenség, hogy jól fűtött járművükön a teli hónapokban állandó törzsvendégként naphosszat utaztak idős emberek a végállomástól a végállomásig. Nem győzték a fűtést odahaza, vagy egyszerűen emberek közé vágytak. Ez is az is még sokfele oka lehetett ennek. Minden esetre ilyen előzmények után jöttek létre közerőből es társadalmi kezdemenyezes- ből az első napközi otthonok, ahol meleg s^a, meleg ebéd várja a betérőket. A legtöbb helyen naphosz- szat kézimunkáznak, rádióznak, beszélgetnek. Mindannyiunk szívügye Kezdetben a Vöröskereszt. a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek aktívái hozták létre az öregek napközi otthonait. Csepelen a Vasmű adott jelentős anyagi támogatást a berendezéshez, Lajosmizsén a tsz-ek vezették be a vizet, sőt még fürdőszobát is berendeztek, Makón már három ilyen lakóterületi klub hívogatja az időseket. Kiskunlachá- tón nemrég televíziót vásárolt számukra a Vörös- kereszt. Budafokon a kerületi tanács kétszobás, nagy kertes házat vett meg és rendezett be otthonosan számukra Máig országszerte 423 öregek napközi otthona jött létre a községekben és a városokban, s ezekben 10 877-en töltik napjaikat. Házi gondozói hálózat Az öregek napközi otthona rendszerint úgy jön létre, hogy a népfront, vagy a Vöröskereszt aktívái felmérik, egy-egy községben vagy kerületben hányán élnek magukra hagyatva, majd pártfogókat keresnek, helyiséget kutatnak fel, eljárnak a tsz-ek vezetőinél, szakszervezeti bizottságoknál, szocialista brigádoknál és közös összefogással létrehoznak egy kisebb otthont E felmérésekből az öregek napközi otthona mellett kinőtt egy másik gondozási forma is, a házi szociális gondozói tevékenység, amelyik az előrehaladott korú. nagyon beteg, magukat ellátni képtelen öregeken segít. A házi gondozói hálózat kialakítására most folynak kísérletek Veszprém megyében és Óbudán. Az egy éve tartó akció nagyon sikeres, naponta több száz magányos idős embert látnak el négyórás állásban a házi gondozók. Az igazsághoz tartozik, hogy az öregek napközi otthonának elterjesztése nem volt problémamentes. Kezdetben le kellett küzdeni az idős emberek ellenállását, sok helyütt különböző előadásokkal, kulturális összejövetelekkel kellett magányukból becsalogatni őket ezekbe a klubokba. Sértette büszkeségüket ez a gondoskodás, „alamizsnát” nem fogadunk el. mondták a közös ebédekre. És valóban, nem is a szegénység, az ellátatlanság elől érkeznek ide, hanem az egyedüllét elől. Az 1750 500 hatvan éven felüli népességből 1 450 000 nyugdíjas, vagy járadékos. Ez utóbbiak számára a tsz-ek. az üzemek egyre rendszeresebb külön juttatásokat is biztosítanak, s a tanácsok az ellátatlanokat állandó szociális támogatásban részesítik. Nem a nincstelenek, a nélkülözők első világháború utáni népkonyháinak felújítását jelentik tehát az öregek mai napközi otthonai. Sokkal inkább az emberi közösségre, új kapcsolatokra vágyó idősebb nemzedék találkozóhelyei. K. E. A zöldséqfront a kormányhatározat után Első lépés: gépesítés ötezer hektáron Sokoldalú, több évet átfogó programot hagyott jóvá 1971 végén a kormány, amikor elfogadta a Mező- gazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium koncep2 millió forint megtakarítás Az Eszak-Bács megyei Vízmű Vállalat és a nagyközségi tanács közös beruházásaként épül a Tisza- kécskét Kerekdomb tanyaközpontjával és üdülőterületével összekötő, nagy keresztmetszetű vízellátó gerincvezeték. A 4300 méter hosszúságú szakasz egyben része a IV. és V. ötéves tervidőszakra előirányzott, Tiszakécskét, Lakitelcket, Alpárt és Tiszaújfalut érintő regionális vízellátó rendszernek. Miként Miskó István, Tiszakécske nagyközségi tanácsának vb-elnöke elmondotta, a most készülő gerincvezeték kb. 2 millió forint megtakarítást eredményez, hiszen ennek révén mentesülnek attól, hogy Kerekdombon külön víztermelő berendezéseket — mélyfúrású kút, hidrogióbusz, kiszolgáló létesítmények stb. — építsenek. A vízmű vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségének dolgozói derekas munkát végeztek, a több mint négy kilométer hosszúságú vezeték utolsó 500 méterét fektetik már. (Pásztor Zoltán felvétele) A brigád köszönti „névrokonát“ Lapunk február 12-1 számában megírtuk, hogy a VEGYÉPSZER Vállalat ti- szakécskei gyáregységében új brigád alakult, „Vörös- kereszt” néven. Közöltük egyúttal a szocialista címért küzdő kollektíva felhívását, hogy az ő példájuk nyomán, a Vöröskereszt humanista eszméinek szellemében alakítsanak a megye más üzemeiben is brigádokat, hasonló elnevezéssel és célokkal. Érdekes válasz érkezett a felhívás után szerkesztőségünk címére. Túrán Antal- né, a Bajai Finomposztó Vállalat vöröskeresztes titkára küldte meg vállalatuk „Vöröskeresztes” szocialista brigádjának üdvözlő sorait. A brigádtagok egyebek között az alábbiakat írják: „... örömmel értesültünk arról, hogy megyénkben ismét alakult egy Vöröskereszt brigád, melynek tagjai elsőrendű célul tűzték ki az arra rászorulók megsegítését. Amikor örömünket fejezzük ki a Tiszakécskei Vegyipari Építő- és Szerelő Vállalat gyáregységében a Vöröskereszt brigád megalakulásához, nem kis büszkeséggel közöljük, hogy Baján, a Finomposztó Vállalatnál már 1961 óta működik egy Vöröskeresztes brigád. 1961 óta kétszeres aranyplakettel kitüntetett kilencszeres szocialista brigádunk van. Kitüntetett Vöröskeresztes szocialista brigádunk elsőrendű érdeme, hogy 1961 óta évenként mintegy 40 liter vért adnak dolgozóink a rászorulóknak. Kívánjuk, hogy a tiszakécskei testvérbrigád mielőbb érje el a Finomposztó Vállalat Vöröskeresztes brigádjának szintjét szervezésben és áldozatkészségben.” Ezek szerint tehát a tiszakécskei kezdeményezés csupán a kecskeméti járásban az első, s a megyében már több mint egy évtizede tevékenykedik, gazdag és eredményes múlttal büszkélkedő vöröskeresztes brigád. A magunk részéről szívesen és örömmel tolmácsoljuk a tiszakécskei "knek „az idősebb testvér” üdvözletét. cióját az úgynevezett munkaigényes növénykultúrák fejlesztésére. Helyesebben most még csak a radikálisan csökkenő termelés megállításáról, majd — minden bizonnyal már 1972-ben — megfordításáról. van és lehet szó. Ismeretes, hogy tavaly, s már 1970-ben is kedvezőtlen jelek sokasága tanúskodott a zöldségnövények termőterületének apadásáról, súlyosbodtak a piaci, ellátási gondok, egyszersmind — természetszerűen — növekedtek az árak. A jövedelmezőség növeléséért Az idei évtől tehát egy nagyon is esedékes, lényegében mindenkitől várt intézkedéssorozat lép életbe, kezd hatni. Mi változott? A többi között öt-hat százalékos áremelést hajtanak végre az ipari célra termesztett zöldségek esetében. Mint dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes legutóbbi sajtótájékoztatóján elmondta, egyedül ily módon 200 millió forint többletkiadásra kerül sor - ennyivel javul a termelés j övedelmezősége. Azt, hogy miért van erre óhatatlanul szükség, megvilágítja a következő ellentmondást: amig a tartósítóipar műszakilag fejlettnek mondható, s teljesítő- képessége dinamikusan emelkedett az utóbbi évtizedben, addig az alapanyagok előteremtése hagyományos, szinte manufakturális jellegű maradt. — Feloldani ezt és az egyéb ellentmondásokat a zöldségtermesztésben: ez volt a kormányhatározat lényege — magyarázza Ti- borcz György, a MÉM zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztályának helyettes vezetője. — Szokás emlegetni a termelés visszaesésének okaként, hogy a vártnál többen vándoroltak el a mezőgazdaságból az utóbbi években. Inkább azt gondolom, hogy nem abszolút,. hanem relatív munkaerőhiány lépett fel. A fiatalabb tsz-tag ugyanis nem vállalja a kertészetben hagyományos és megkövetelt 12 órás munkaidőt Tehát nem a létszám hiányzik, de a részes művelés, amely még számottevő ebben az ágazatban, nem csábítja az ifjabb nemzedéket. Az okok között szerepet játszott az is, hogy a részes művelőnek mind kevesebb bevétel jutott, ugyanis a termelés önköltsége megnőtt, ám a jövedelmeződés ezzel nem tartott lépést. Most a főbb növényeknél olyan szerződéses ár alakulhat ki, ami fedezi a felhasznált és jelentősen megnőtt ipari eredetű anyagok költségeit és még így is jövedelmezővé teszi a zöldséget. Vagyis versenyképessé vált a növénytermesztésen belül, amit eddig nem mondhattunk eL Többen szerződtek — Van már valamilyen konkrét hatása az intézkedéseknek? — Február elejéig 15 százalékkal többen szerződtek zöldségre, mint tavaly ilyenkor — válaszol Ti- borcz György. — S ez még pusztán egyetlen tényező, vagyis az áremelés hatása, de seólni kell arról is, amit a gépek felhasználásától remélünk. — Az utóbbi két évben az állami gazdaságokban lényegében megtörtént azoknak a gépeknek a kipróbálása, amelyek számba jöhetnek a zöldségtermesztésben. A szakemberek a szó szoros értelemben körülnéztek a világban, s kitűnt, hogy míg Európában a zöldség a kisebb farmokra hagyatkozott, az USA- ban már hagyománya van a táblás művelésnek. Mivel nálunk is erre nyílik lehetőség, célszerűnek bizonyult bizonyos gépsorok importja mind Nyugat-Eu- rópából, mind az Egyesült Államokból. Állami támogatás gépvásárlásra A konzervparadicsom, a vöröshagyma, a fűszerpaprika, az uborka, a zöldborsó, valamint a gyökérfélék termesztésének gépeit próbálták ki az állami gazdaságokban, s a kormány- program lehetővé tette, hogy tőkés importból 5000 hektárra elegendő gépet vásárolhassanak 1972-ben a gazdaságok. A távlati terv az, hogy a zöldségtermő területnek hozzávetőleg az egyharmadán úgynevezett zárt technológiájú nagyüzemi termesztés valósuljon meg. 1975-ig 33 ezer hektárra terjed ki ez a gépesített termesztési módszer, ebből az idén az említett 5 ezer hektár esedékes. Ami a legfőbb: a termelőszövetkezetek 70 százalékos állami támogatást kapnak a gépek megvételéhez. — Itt-ott azt hallom a közös gazdaságok vezetőitől, hogy a jelentkezésnek különféle akadályai vannak ... — Az állami támogatás nem olyan liberális, mint ahogy ezt a tsz-ek megszokhatták, bizonyos előfeltételeket támasztunk megadásakor — mondja az osztályvezető-helyettes. — Az egyik ilyen előfeltétel: a szövetkezetnek hosszabb távra szerződnie kell. Vagyis nem kockáztathatjuk a termelés rapszódikusságát. Az is előfordulhat majd, hogy ahol nem jól hasznosítják a berendezéseket, ott átirányítjuk más gazdaságokba a gépeket. Nem kis összegekről van ugyanis szó: egy-egy technológia, 100 hektárra 4—6 millió forintba kerül! Mindent egybevetve azonban így is háromszoros a túljelentkezés. Ahol bevezetjük a zárt technológiát, azokat a tsz- eket bemutató gazdaságoknak tekintjük, s ezeknek a tapasztalatai alapján növeljük majd tovább a területet. — Bővül tehát az idén az ország zöldségterülete? — Igen, mégpedig a tavalyi 115 ezerről 120 ezer hektárra. De mindjárt hozzá kell tennem, hogy nem a terület növekedése a legfontosabb, hanem a hozamok, a termés mennyisége legyen több — ez most a céL K. N.
