Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek í ’PZTOnMEPB A MAGYAR $ ZO CIA LIS T A M U N K Á S P Á R T B Á C S - K I $ K U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPBA XXVn. évf. 28. szám 1972. február 3, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér A magyar kormány elnöke Hanoiban Hazánkba érkezet! az ÜÜK párt- és kormányküldöttsége HANOI Szerdán a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottságának és a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság kormányának meg­hívására hivatalos és ba­ráti látogatásra Hanoiba érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar kormány el­nöke vezet. A magyar vendégeket a Gia Lam-i repülőtéren Pham Van Dong minisz­terelnök, Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter, Le Thanh Nghi miniszterel­nök-helyettes, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és más magas rangú vietnami ve­zetők fogadták. Megjelent Hoang Cuong, a VDK bu­dapesti nagykövete és Ja- kus Jenő hanoi magyar nagykövet is. A magyar küldöttség tisz­teletére a repülőtéren ren­dezett ünnepségen a viet­nami főváros több ezer la­kosa gyűlt össze. A magyar vendégeket kétnyelvű fel­iratok üdvözölték: „Kö­szöntjük a Fock Jenő elv­társ vezette magyar párt- és kormányküldöttséget!” „örökké tartson a vietna­mi és a magyar nép test­véri barátsága és harci szo­lidaritása !” Pham Van Dong és más vietnami vezetők megölel­ték a magyar vendégeket, akiknek ezután vietnami népviseletbe öltözött fiata­lok virágcsokrokat nyújtot­tak át. A magyar és a viet­nami himnusz elhangzása után Fock Jenő Pham Van Dong kíséretében ellépett a kivezényelt díszszázad előtt. Az ünnepség után a ma­gyar küldöttség az út men­tén összegyűlt tízezrek sor­fala között a főváros köz­pontjába, a kormány vendé­gek palotájába hajtatott A magyar párt- és kor­mányküldöttséget szerdán fogadta Ton Duc Thang, a VDK köztársasági elnöke. Jelen volt Pham Van Dong miniszterelnök és számos más vietnami ve­zető. (VNA) A községi tanácsok támogatása — Javult az orosz nyelv oktatása Az első félév az iskolákban Az 1971—72-es tanév el­ső félévének tapasztalatait összegezték szerdán Kecs­keméten a járási és városi művelődésügyi osztályok vezetői és a köznevelés megyei irányítói. Bodor Jenő osztályvezető •— megnyitójában — hang­súlyozta, hogy az elmúlt hónapokban az iskolák bel­ső élete nyugodt, zavarta­lan volt. A végzett munkát Tövis Ferenc osztályvezető­helyettes elemezte, értékel­te. Megállapította, hogy a decehtralizálást követő új helyzetben általában jól vizsgáztak a községi taná­csok. A korábbi aggodal­mak nagy részét megcáfol­ta a valóság. A legtöbb helyen megér­tették az iskolaügy fontos­ságát és kellően segítették az oktató-nevelő munkát. Ez a megbecsülés számos községben — többek kö­zött Helvécián, Bácsalmá­son, Géderlakon, Tompán —, Baja és Kecskemét váro­sokban fokozott anyagi tá­mogatásban is megnyilvá­nult. Így vált lehetővé, hogy Soltvadkerten nyelvi laboratórium könnyítse a tanárok és a diákok mun­káját. Csávolyon és Nemes­nádudvaron megteremtsék a szaktantermi oktatáshoz szükséges feltételeket. A tervezett kétszáz helyett négyszázzal növelhették az óvodai helyek számát, há­la több üzem hatékony se­gítségének. A tanulmányi színvonal­ról eltérő vélemények ala­kultak ki. A középiskolák első osztályaiban a tava­lyinál jobbak voltak a ta­nulmányi átlagok, bizonyít­va, hogy javult az által-' nos iskolák oktató-nevei munkája. Kedvezőek a orosz nyelvoktatásról szer zett tapasztalatok. Mo már érezhető az átgondol továbbképző trafói. amok, a megyeszékhelyen műkö­dő orosz nyelvű klub ren­dezvényeinek a hatása. A pedagógusok továbbra is körültekintően foglalkoz­nak a továbbtanulás szem­pontjából hátrányos föld­rajzi, társadalmi környe­zetben élő gyermekekkel. Sajnos az igazgatók fi­gyelmét az átszervezés az első félévben kissé elvon­ta a tartalmi munkától és ezzel magyarázható, hogy sok helyütt növekedett a bukottak aránya. A szak­felügyelők egybehangzó vé­leménye szerint általában még mindig nem kielégítő az alapkészségek fejleszté­se. A tanácskozáson megbe­szélték a második félév időszerű feladataival kap­csolatos tennivalókat is. H. N. Motorvonat-tetőváz A Ganz-MAVAG kiskunhalasi gyáregységének idei termelési értéke meghaladja a 180 millió forintot. Az üzem KGST-szinten kapcsolódik a szocialista országok járműprogramjának végrehajtásába. Képünkön: Szov­jet megrendelésre motorvonat-tetővázat készítenek, amelyből az idén 70 darabot gyártanak. ‘V''«,í#!(Pásztor Zoltán felvétele) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság kormányá­nak meghívására szerdán baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Erich Ho- neckernek, a Német Szo­cialista Egységpárt Közpon­ti Bizottság első titkárá­nak vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldött­sége. A küldöttség tagjai: Werner Lamberz, a politi­kai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára, Wolfgang Rauchfass, a köz­ponti bizottság tagja, a mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Oskar Fischer, a köz­ponti bizottság tagja, kül­ügyminiszter-helyettes, Bu­dapesten csatlakozott a kül­döttséghez dr. Herbert Plaschke, a Német Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György és Biszku Bé­la, a Politikai Bizottság tag­jai, a Központi Bizottság titkárai, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság el­Üdvözlés a repülőtéren. ső titkára, dr. Tímár Má­tyás, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-he­lyettes, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, dr. Csaná­di György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizott­ság tagja, a külügyminisz­ter első helyettese, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának ve­zetője, és Kovács Imre, ha­zánk berlini nagykövete fogadta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának székházában szerdán délelőtt megkez­dődtek a magyar—NDK tárgyalások. Egy milliárd forint bevétel a melléküzemágakból A megye sajátos mező- gazdasági termeléséből adó­dóan, az ország más vidé­keinél gyorsabban találtak létjogosultságot a különfé­le melléküzemági tevé­kenységek. Kialakulásuk többnyire közismert, szük­ségességüket pedig az élet igazolta. Ezzel szinte spon­tán — általában használa­ton kívüli épületek, gépek, s egyéb eszközök felhasz­nálásával — kezdődött el az agráriparosodás, amely elsősorban a mezőgazda­ságban dolgozók állandó foglalkoztatottságát, hely­hez kötését teremtette meg. Elősegitette a fő tevékeny­ség, a mezőgazdasági élel­miszer-termelés fejlődését, növelte a tsz-ek vagyonát. összességében, a mező- gazdaságon belül, 552 kü­lönböző kiegészítő tevé­kenységet folytatnak, ezen kívül 137 kooperációs vál­lalkozásban „részvényesek” a termelőszövetkezetek. A legutóbbi felmérések sze­rint a melléküzemágak be­vétele meghaladta az egy- milliárd forintot a megyé­ben. A melléküzemágakat sza­bályozó rendelet alkalma­zásához ismét felmérik a vidék mezőaazdasági üze­meinek melléktevékenysé­gét. A széles körű munká­ban véleményt kérnek a helyi tanácsok vezetőitől, igénybe veszik az üzem- szervezési és számvitel i szakemberek javaslatait. Az eddigi tapasztalatok '-./arint sok jól megalapo­zott, az élelmi szer-gazdái - kodást fmlesztő kiegészítő üzem működik, amely jö­vedelmezőbbé teszi az áru- '-„-rvioiZst. növeli a piaci felhozatalt. A mezőgazdasági áruter­meléstől idegen mellék­üzemágak — kevés kivétel­lel — az utóbbi időbeni szinte önmaguktól felszá-j molódtak. Tíz esetben pe­dig visszavonták a telep-í helyeken kívül végzett ipa-j ri tevékenységre szóló en-J gedélyt a termelőszövetke-j zetektől. Mégis van, ami-j kor a „szükség törvényt bont”. A szakmári Petőfi) Termelőszövetkezetben, a mezőgazdasági termeléstől) teljesen idegen foglalkozási) ágat művelnek: vasöntödét' üzemeltetnek. E vidékért szinte ritka kis kohó fenn-j tartását szükségessé teszi aj közös gazdaság rossz ter-j mőhelyi adottsága. A szik­kel tarkított földeken ala-j csonyak a szántóföldi nö- vények hozamai, s az eh-i hez igazított állattenyésztési is kevés a jövedelmezőség­hez. Ennek kiegészítésérd tartják fenn az öntvény­gyártó részleget, ahol) egyébként a fiatalok talál­tak munkát, szakmát. Nép-j gazdaságilag is fontos önt- vénveket készítenek ittj olyanokat, amelyek kis szé­riával készülnek, s gyakran egyedi darabok. Nagyüze­mi előállításuk gazdaságta­lan lenne, keresettségét bi­zonyítja, hogy több évre le­kötötték az öntvényeket, elsősorban a csatornaháló­zat aknafedőire sok a meg­rendelés. Az üzem évi ter­melése — 5g-as létszámmal — 10 millió forint. A jöve­delem eny részét a mező- gazdasági Üzem femésztésé­re, elsősorban a hústerme- Jés növelésére fordítió’:.

Next

/
Thumbnails
Contents