Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
1912. február 20. vasárnap K. oldal A palack 9 forint, a kanna 6 forint Rendelet a propán-bután gáz és a tüzelőolaj házhoz szállítási dijáról A közlekedés- és postaügyi miniszter — a belkereskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — rendeletben állapította meg a propánbután gáz, valamint a háztartási tüzelőolaj házhoz fuvarozási díját Az új jogszabály — amely egységesítette a két termék házhoz szállításával kapcsolatos különféle intézkedéseket, utasításokat — függetlenül a fuvarozó személyétől és a szállítóeszköztől, mindenkire, aki ilyen szállításokkal foglalkozik, kötelező érvénynyel állapította meg a propán-bután gáz és a fűtőolaj házhoz fuvarozási díját Az alaptarifa a régihez képest nem változott, a díj maximált ár, annál olcsóbb lehet, de drágább nem. A rendelet melléklete részletesen közli a különböző súlyra és «távolságokra felszámítható fuvardíjakat Eszerint az ötkilós propán-bután gázpalack szállítási díja közigazgatási határokon belül — például Budapesten, a vidéki városokban — négy forint A leggyakrabban használt 11 kilós palackokat 9 forintért viszik házhoz, míg a 22—23 kilós palackok fuvarozásáért 18 forintot számítanak fel. Ugyanez az alapár érvényes a közigazgatási határokon kívüli fuvarokra tíz kilométeres távolságig, azon túl azonban megkezdett 10 km-ként 1 Ft-tal emelkedik a tarifa. Olcsóbb a gázszállítás akkor, ha nem teljesen házhoz, hanem valamelyik helységbe, meghatározott időben és helyre viszik a palackokat. Az ilyen csoportos szállítás esetében közigazgatási határokon belül 3, 6, illetve 12 forint, nagyobb távolságokon tíz Üzlet- és irodaház Az épület földszintjén zöldség-gyümölcs szaküzlet és húsbolt nyílik ez év nyarán. Emeletén pedig a foktői Béke Tsz központja kap helyet. A téli hónapokban sem szünetelő építkezést a termelőszövetkezet saját brigádja végzi el.(Pásztor Zoltán felvétele) kilométerenként további egy forint a palack-fuvardíj. A tüzelőolaj fuvarozási tarifa feltételei — közigazgatási határ, távolság, csoportos szállítás — azonosak a propán-bután gázéval. A kannás olajat literenként 30 fillérért — a szabványos húszliteres kannát 6 forintért — szállítják házhoz, a nagyobb távolságokra minden tíz ki- I loméier megkezdése után I további 5 fillért számíta- | nak fel literenként A hordós tartályos olajszállítás I — 100 litere, vagy ennél ! nagyobb méretű tartályok esetében — literenként 20 —25 fillér. A csoportos szállításnál a kannás olajat literenként 20 fi'' a hordóst 10—15 fillérért viszik házhoz. A távolsági olajszállításnál tíz kilométerenként három forinttal emelkedik a fuvardíj. A rendelet melléklete végül rögzíti azt is, hogy mi értendő házhoz szállításon : egyebek között a fuvarvállalónak a lakásig kell vinnie a tele-, és vtsz- szaszállítania az üres pa lackokat, kannákat. (MTI) • f:s■j ■'■■■' , húzás és tömés 220 márkába került, aminek a 15 százalékát mi fizetjük. — Az igaz, hogy megbecsült emberek vagyunk, nem úgy mint a jugoszláv, spanyol, görög, portugál vendégmunkások többsége. Előfordult, hogy nem is tudtuk, hogy ki küldte a sört az asztalunkhoz. — Hatszázhetvenkét márkát tesz ki havonta a kiküldetési pénz. A szállást a hazai vállalatunk fizeti, ml az étkezésről gondoskodunk. Ezenfelül idehaza jár az átlagkereset. Hogy mit látunk az NSZK-ból? Többnyire a kis penziónkban tartózkodunk. Nézzük a tv-t, a többcsatornás műsort. Keveset beszélünk. Németül megtanultuk a fehér kenyeret és a sört: Weisbrot, Bier. Sztankovics Béla összefoglal : — A fiúknak át kellett állni másfél, kétszeres teljesítményre. Némelyikük annyira elfáradt, hogv nem is néze'' körül a városban. A ~ rtyar munkások szaktud,- át elismerik. A vendégrr"-Írásokkal ellentétben nem epvéni, hanem közös r-er ződés alapián dolgozun Hazánkból nemcsak a Veevinar! aftő- és Szerelő .Válla’ -t , evónvMi szakmunkáikat” a" NS7K-bn. A Gvár; és Gépszerelő, valamint az Országos Bányagépgyártó Vállalattól összesen 300-an dolgoznak a tőkés államban. A piacot szervező TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Irodában egyébként az előző, idézőjelbe tett kifejezést nyomban helyesbítik: — Mi nem szakmunkásokat szerződtetünk, hanem bizonyos munkákat vállalunk, amit magyar dolgozókkal végeztetünk eL Így valóban más a „csomagolás”, szebben és megnyugtatóbban hangzik. Az üzletszerzést és a velejáró utaztatásokat, érdekképviseletet 10—15 százalékos jutalék fejében végzik. Gálszécsy Ferenc kereskedelmi igazgatóhelyettes az előnyöket veszd sorra: — Az a tapasztalatunk, hogy mindenki jól jár. Az emberek megtanulnak úgy dolgozni, ahogy azt a nyugati cégek megkövetelik. Olyan technológiákat ismernek meg — s majd kamatoztatnak a hazai vegyipari nagyberuházásokkal —, amelyeket egyébként rendkívül nehéz lenne megszerezni és elsajátítani. Itthon emiatt egyetlen munka sem szenvedhet késedelmet, a kinti létszám- keretet a minisztériummal egyeztetjük. Ez a vállalkozásunk szintén független az áruszállítástól, konvertibilis devizát hoz, nagyon jövedelmező, amit az is bizonyít, hogy mindössze 41 forintba kerül egy dollár kitermelése. A TESCO szerint szép jövő elé néznek a hasonló vállalkozások, ily módon is bővülnek a kooperációs kapcsolataink Következő lépésként azt tervezik, hogy átfogó munkákra szerződnék a tervezéstől a szaktanácsadásom át, egészen a megvalósításig. Ma azonban még más a helyzet. A magyar állam pénzén kiképzett szakmunkások a nyugatnémet tőkés értéktöbbletének növeléséhez járulnak hozzá, miközben Idehaza szakmunkáshiány van. A TESCO irodája és a kiküldő vállalatok valóban jól járnak A munkások pedig abban látják a nagy ziccert, hogy — bár távol a családjuktól és erősen spórolva, mindenféle lehetőséget megragadva, az egészségügyi ellátásról is lemondva — több pénzt gyűjthetnek össze. A tiszakécskeiek azóta újra a nyugatnémet gyárban dolgoznak. Hideg élelemmel fölmálházva indultak el, hogy minél kevesebbet kelljen költeniük az NSZK- ban. Indulás előtt sem annyira az utazás és a megérkezés örömeire gondoltak. Inkább az foglalkoztatta őket, nehogy elfelejtsék bepakolni a cse- resznyepaprikát a bőrönd - bt» aaliMrfi Ferenc Egy sxaksxövetkex kupeckodás újaméban A kiskunhalasi járási hivatal illetékesei „kiszálltak” Kiskunmajsára, meghallgatták Rokolya Vilmos, Börcsök János. Rácz István, Balogh János, Kertész László és Gyöngyösi Imre marispusztai, illetve kőkúti lakosokat, akik vala1- mennyien a Rákóczi Szak- szövetkezet vezetőségi tagjai, s jegyzőkönyvben rögzített mondandójuk közös lényege, hogy ellenszenvez- nek Csuka Lajossal, a szövetkezet jószágvásárlásainak volt lebonyolítójával. Ezenkívül a járási hivatal megállapította a következőket: 1. A 68. és 69. számú bizonylatokon 9100. illetve 6200 forint szerepel, holott az elnök szerint az 1971. február 7-i szegedi vásárban nem vásároltak állatot (A mondat két részét értelmes egésszé nyilván az kapcsolja, hogy a dátum és a bizonylatok sorszáma között szoros összefüggés van.) 2. Előfordult hogy egy 390 kilós bikát vezettek Horváth Imre tanyájára, de azt Kürti Kálmán szakszövetkezeti elnök nevén adták le. Az állatot a szak- szövetkezet marispuszt-ü közös istállójából vezették elő. 3. Ellentétek vannak a vásárlások és az állatok bevételezésének ideie között 4. Csuka Lajos 1970. májusában gyanús körülmények között értékesített egy \ borjút, s a jelenet cinkosé- j vá tette Börcsök Jánost is. 5. Jogtalanul vette fel Csuka Laios a 34 302 forin- | tot, mért bár 1971-re munkadíjat nem vett fe1. de a felvásárlást; is egy három- j tagú bizottság végzi 1970 december 2-től. 6. Számok átiavítgatása észlelhető a bizonylatokon. Az ügy mögött mintha a pusztai csalafintaságok naiv. anekdotikus világa rajzolódna ki. Csak a jelmez, a külsőségek maiak, a szellem száz, vagy kétszáz év előtti. Rutinos bűnözés? Ugyan!... Sokáig azt hittem, hogy ott. a műút mellett két ta nyáról van szó. A faluhoz közelebb eső épület mintha rangosabb volna... Ez ugyanis palatetős. Ám kir derül, hogy ez csupán az istálló, s a mögötte levő házban laknak Csukáék. Különben tágas épület ez is. Pár évvel ezelőtt épült fel a tanya. Apró, szoba- konyhás gunyhóféle volt itt azelőtt. Éiszaka húzták fel a falakat, traktorlámpák fényénél. A hatóság ügyet csinált belőle. Már úgy volt. hogy le kell bontani. De Csuka Lajos végül is megúszta ötezer forint pénzbüntetéssel. Dr. Toldi János majsai tanácstitkár kérdőre vonta a gazdát: — Miért nem a faluban építkezett. Csuka bácsi? Telt volna magának telekre is... — Hát éppen telt volna. De én ott érzem jól magam. Nem hagyom el a tanyát. — Maga nem. Csak majd a gyerekei... — Azok sem. Űgv nevelem őket, hogv jól érezzék magukat odaklnn. kölcsönöztünk a szakszövetkezetnek — mondja Csukáné. — A férjem itthonról vitt el nánzt, ami kor a vásárokba indult Vezetőségi ülésen ha'u rozták el, hogy Csuka La- j jós a bruttó forgalom tíz százalékát kapja. — Ügy volt a megállapodás, hogy a szövetkezet negyedévenként fizeti ki a részesedést. De a tavaly- előtti járandóságot tavaly kaptuk meg, egy összegben. Nem so’-kal volt felette a 60 ezernek. És minden kiadást nekünk kellett vállalni. Bizonylattömböt mutat. Nem tudok vele mit kezdeni, nem vagyok „számszaki ember”. Inkább a saját jószágállomány felöl érdeklődöm, Van nyolc szarvasmarha, két kisborjú, nyolc hízó. A tanya környékén megterem a takarmány. Tizenkét hold földjük van tagsági művelésben. ebből egy hold a szőlő. — Jól élnek? — Nem panaszkodhatunk. Az elmúlt nyáron vettünk egy használt Volgát. De rengeteget dolgozunk. A férjem legtöbbször úton van. itthon miránk vár a munka, vagyis rám, meg a négy lányra. A két kisebb még iskolás. számlán. Mit lehetett ten- ' r A tagsági hozzájáru- már akkor sem épít leitünk. Mint ahogya, . st sem ... Ezt már 16 . g szőre engedjük el Saját ) étfenntartásukra is alig futja az alacsony tér m 'unkabér címén vi «zon: tavaly kifizettünk 87 ezer forintot. Ezt csa azért mondom, hogy meg értse: pénzhez kellett jut nunk. Vettük az állatot néhány hónapig tartottuk mindenféle apró istállókban, aztán egy kis nyereséggel túladtunk rajtuk Az állatforgalmi vette meg. felárat is fizetett. Volt úgy. hogy 80—100 marhánk is volt az ólakban. — Milyen hasznát vette a közös Csuka Lajos tevékenységének? — A könyvelés 270 ezer forint tiszta hasznot mutatta tt ki. A házigazda nincs idehaza. — Sokszor úgy vglt, hogy Dr. Holív Bélával, a tanácsi adócsoport vezetőjével arról beszélgetek, milyen forrásai vannak a ma'- sai jövedelemszerzésnek, így kerül szóba a hírneves, vagy inkább hírhedt sai kupeckodás — Ez azóta létezik, mióta Kiskunmajsa megtalálható a térképen. A szőlő és gyümölcs korántsem olyan régi itt, mint a. jószágtartás. Elsősorban növendékálla- tokat neveltek. De még ehhez sem termett elegendő takarmány, annak egy részét a Bic'kában vásárolták meg. A maisai ember minden országos vásárra eljutott, s megtalálható még ma is. De itt is voltak valamikor két-három napos vásárok. A majsai vásárra mostanában is több állatot haitanak fel, mint bárhol a Duna—Tisza közén. Ám a hagyomány önmagában még nem magyarázza, hogy ez a szocialista gazdálkodástól teljességgel idegen jövedelemszerzési mód hogyan vált a Rákóczi Szakszövetkezet tevékenységének aktív részévé. Magyarázatért Kürti Kálmánhoz. a szakszövetkezel elnökéhez fordulok. — 3100 hold teljesen szétszórt területünk van — kezdi. — Ebből a - közös 720 hold. de ez is apró darabokban van. A tagság négyötöde tanyán él. Nagyobb része túl van a hatvanéves életkoron. A közösben van 70 hold gyümölcsös és 50 hold szőlő, ezek az idén fordulnak termőre. Amikor 68-ban átvettem a vezetést, volt egymilliós adóssá mink 30 ezer forint az egyMeglehet, jogi szempontból egyszerű a képlet. Jogtalan haszonszerzés... Súlyosbító körülmény, hogy Csuka Laios tevékenysége — „takarékossági megfontolásokból” egyedül járt a vásárokra. — még az ellenőrzés lehetőségét is kizárta. Azon sincs mit csodálkozni, ha egyszer-két- szer kísértésbe esett... Tléff's, ha nem is a felmentés. de a megértés szándéka körültekintésre késztet. Kiskunmajsán év< nte mintegy 100 hold parce l i szőlő kipusztulá- r't, jelentik be. Nincs mun. . .5. s az élet alkonyán zakszövetkezeti tagság nagyobb része idős ember — már kedv sincs a tagsági szőlő felújításához. A szr’zszö vetkezeti tagsági megélhetés alapjai kezdetlegesebb formákra épülnek vissza, s ezek erkölcsileg és jogilag egyaránt kétes értékű haszonszerzési módokkal színe- ződnek. Még furcsább és elgcndolkodtatóbb. hogy ez a jelei: ég a gyengén fejlett közös tevékenységre is kiterjed. Jómódú emberek szép számmal élnek Majsán. A státuszszimbólumok testet öltenek a manzárdtetős csodapalotákban. a családonkénti kát-három gépkocsiban, az ostornyeles égőkkel kivilágított udvarban, az olasz csempéktől csillogó garázsfalban ... Ám, ha egy kicsit utánanézünk, a kiemelkedő jövedelem forrásai között egyre inkább nem a szőlő- és gyümölcstermesztés szerepel... Hanem a tiltott borkimérés, a biznisz, s általában a törvényekkel lazán sza^óPro- zott konjunkturális infrastruktúra. minthogy a városiasodás a szolgáltatási igények fokozódásával van kölcsönhatásban. S ezekhez csak átmeneti, bizonytalan szerencsével társulhat a kupeckodás. mint hagyományos pénz- szerzési mód. Hatvani Dániel Ki mit tud? Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központban rendezik meg ma, vasárnap délelőtt 10 órától a Ki mit tud? vetélkedő területi selejtezőjét, amelyen résztvesznek Kecskemét város és iárás, Kiskunhalas város és járás, valamint a k'-’ félegyházi elődöntőkről továbbjutott versenyzők. A vetélkedőn 136 szereplő 52 műsorszámot ad elő.
