Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
4. «Ida! 1912. február 1», wombat Háromszor több alkatrész Gépek a gazdaságoknak a fcözös és állami gazdaságok gépesítését több Bács-Kiskun megyei üzem. fel belőlük az ország különböző vidékein. Az idén ugyanakkor elkezdik a korbetanított esztergályossá és maróssá képezték át. Ök a megyei vállalat legnagyobb — Solton levő — íorgácso- lóműhelyét vallhatják a magukénak, ahol jelenleg 26 értékes gép működik, s további 18 az idén kezdi meg a munkát. H. F. ABC-áruház Kis iunté!e»\há?án Korszerű ABC-áruház építését kezdte meg Kiskunfélegyházán a helyi építőipari szövetkezet. A Dózsa György utca sarkán épülő üzlet nemcsak a vásárlóknak jelent majd örömet, hanem 26 családnak is, akik az emeleti lakásokban otthonhoz jutnak. A megoldás útja az összefogás A MEZŐGÉP solti gyáregységében sorozatban készítik a ventillátoros szőlőnyitókat. A legutóbbi, kétszázas széria utolsó darabját február végén szállítják le. ipari szövetkezet segíti egyes berendezések és alkatrészek szállításával. A legnagyobb feladatot a kecskeméti központú MEZŐGÉP teljesíti. A vállalat solti gyáregysége például a sertésetető és az úgynevezet ventillátoros szőlőnyitó gépekre szakosodott, az utóbbi terméket már csaknem valamennyi állami gazdaságban használják a megyében. A konstrukción módosítást hajtottak végre, újfajta szíjfesztítő építettek be, ami közvetve tökéletesebb munkát eredményez a szőlősorokban. A másik gyártmányukat, az etetőgépet is kedvelik. Eddig 31 millió forint értékben szereltek. ,.Egy előfizető” aláírással a közelmúltban panaszos levelet kaptunk Mélykút- ról. A névtelenségbe burkolózó levélíró megjegyzései, észrevételei mindazonáltal helytállók. A többi közt ezeket írja: „Ide, a központtól közel 3 / kilométerre, tejet nem hoznak. A tejesautó télen a rossz útviszonyok miatt nem jár, a terméket a boltvezető hozza ki. Ősztől kezdve télen át pocsolya és sártenger fogadja a járműveket. A Széchenyi utcai boltot is meg akarják szüntetni ... Sokszor megesik, hogy három traktor áll a sárban. A mentőautó sem bír bejönni. Megtörtént már, hogy 1 kilométeres távon kézben vitték ki a beteget. Ha másutt tudnak a közelekedés és az áruellátás érdekéber tenni, a mélykúti Széchenyi utcában lakók is vállalnának segítséget, csak össze kellene fogni...” E sérelmek ismeretében indultunk el megkérdezni az illetékes vezetők véleményét. — A Széchenyi utca állapotára vonatkozó panasz I helytálló — mondja Vez- Idán József, a nagyközség' í tanácselnöke. — A végső megoldást mindeddig anyagi nehézségek hátráltatták. A község peremrészén levő i ’ideában már megépült a : járda, az útburkolat létesítésére azonban belátható i időn belül nem kerül sor. Az elmúlt tervidőszak fejlesztési költségeinek túlnyomó része az úthálózat korszerűsítését szolgálta. A Széchenyi utca lakóinak gondja méltánylást érdemlő ugyan, de egyelőre vár- niok kell. Pillanatnyilag az egyetlen elképzelés, hoav I mivel az Alkotmány Tsz : szőlője összefügg az úttal, esetleg a közös gazdasággal egyetértésben lehetne megkísérelni egy üzemi út kiépítését. Ami a bolt megszüntetését illeti, ez tényleg narárenden van. helvé- be azonban korszerű ú j létesítmény kerül majd. — Sajnos, a teimd valóban be kell jönni 3 kilométerről — tájékoztat bennünket Karmó István, a mélykúti ÁFÉSZ elnöke is. — A földút m-n.-tt le- ö kinti boltunk ellátása nehézkes. Te'termékből van választék. d° már a teimi baiok vannak. (ószintén meg kell mondani, hogy amíg a nagyközség köz- pont'áhan szinte minden mentei álható, a neremne- gvedek — közülük is fő- ’-ént a i-’ér’t’ °nyi utca — h .S,-„v, „ — V ——1-, * ’J ’' ~ I t-- l'í T> OWZ Ó1V - 1 *1 fi Jin í fi «-> V) rp '•.'*&** ~ ír ’7f'V " ^ondókat megoldani. * A 7 pddíp p*lvr>r'n^ntf*óVbÓ1 minden kétséget kizáróan kiviláglik, hogy a mélykúti Széchenyi utca lakóinak panasza jogos — még akkor is, ha nevük és lakcímük ismeretlen előttünk. Gondjaikat kereskedelmi ellátottságuk hiányait jól ismerik a község vezetői, a megoldás útjára azonban mindeddig nem mutattak rá. Lehet, hogy a fejlesztési tervek korábban és intenzívebben „célozzák meg” a | község belterületi részeit, i mint a távolabb esőket. | Mostoha út- és boltviszonyaikba azonban nem lehet belenyugodni. Mint ahogyan a tejellátásban mutatkozó „üresjáratba” sem. Ez utóbbit az ÁFÉSZ és az érdekelt tsz közös erőfeszítéssel, a vásárlók érdekeit szolgáló kezdeményezéssel fel kell hogy számolják. És ha a „hivatalos” program belátható időn belül nem is tartalmaz változást, előrelépést a fentieket illetően — a korszerűsödés, a körülmények javulásának a zálogát mi abban látjuk, amit a levélíró is érintett: a lakók is segítenének, csak össze kellene fogni. Mindezt azonban nem lehet feltételes módba tenni, henem sürgősen számba kell venni a rendelkezésre álló erőket, s ezek ismeretében, rájuk támaszkodva. kész tervvel, de legalább is konkrét elkéozeL javaslatokkal fordulni az illetékesekhez, segítségüket és irányításukat kérve. S úgy hisszük, feltétlenül az ő nevükben is kijelenthetjük; a támogatás nem fog elmaradni, módot találnak majd a gondok enyhítésére, a sérelmek orvoslására. J. T. • ki érem másik oldala Nem n a g y eset mondják sokan —, ha a munkakönyvbe azt írják: kilépett. Nem tetszett, otthagyta a vállalatot, gyárat, hivatalt. Vannak azután. akik többször is megcsinálják, ezekre mondják, hogy vándormadár, sehol sem jó nekik. Hangsúlyozom. nem róluk akarok írni. még akkor sem, ha számuk nőttön nő. Gyakori mostanában, hogy becsületes, több évig egy helyen jól dolgozó munkások, sőt törzsgárda- tagok is otthagyják munkahelyüket. Ez ami meglepő, mert vállalják azt is, hogy a „kilépett” szó kerüljön a munkakönyvükbe. Közben a vállalat kapujában ott a tábla: felveszünk X, Y, Z munkakörbe szakmunkásokat, segédmunkásokat. Aztán ;iön a dolgozó — vagy talán idecsábítják (jaj, de csúnya szó)1 egy forinttal többért — belép és kilén. . A munkaerőt ígérgetésekkel elkápráztatva megszerezni nem nehéz. Szokták mondani: annyira senki sem szegény, hogy ígérni ne tudjon. De megtartani a munkásokat, a rutinosan. termelékenyen dolgozókat, a szakmai fogásokat jól ismerő törzsgárda- tagokat, az már nehezebb. Lássuk csak! Bemegy a dolgozó, az új munkahelyére. Erővel, lelkesedéssel telve és jól akarja végezni munkáját. Aztán jönnek a bökkenők. A munkás hamar észreveszi, hogy nincs is olyan nagy szükség rá, mint ahogy a Főnök a felvételkor magyarázta. Csak úgy dolgozgatnak, a munkatempó séta-gyorsaságú. „Vannak itt elegen, minek kellettem még én is?” Egyszóval, hamar kiderül, hogy nincs is " munkaerőhiány, inkább felesleg van. A hiány a munkaszervezésben mutatkozik. -Rossz gyakorlat, hogy a termelést sok munkással, nem pedig munkaintenzitásnövelésével fokozzák. - . Erre a bökkenőre még legyint. „Majd használom az eszem és újítok.” Miután egy éve porosodik — ki tudja hol — két-három újítása, kezd türelmetlen lenni. Se vélemény, sem baráti szó. a Vezérkar egyikét sem érdekelte oda- fönt, hogy ő igenis használja az eszét, jól dolgozik ... szóval jönnek a további bökkenők, A munkahely nem óvoda — ezt én is vallom. De az EMBER sajátos igénye, hogy foglalkozzanak, törődjenek vele. Szinte „lelki” gondozást vár, valamiféle megértést, megbecsülést, szeretetek Az még nem minden, ha a vezetők jó szakemberek, közgazdászok. Pedagógusoknak is kell lenni, a szó legszebb, legtisztább értelmében. Ki tudja már hányadik bökkenő, amikor ígérgetni kezdenek: „már építjük, lesz nálunk pár hét múlva mosdó, étkező ... meg ami nincs, minden.” Aztán másfél év múlva még mindig a géppad az ebédlő- asztal, a íalicsap a mosdó. Vagyis a kulturált munkahelyről, szociális létesítményekről elfelejtenek gondoskodni. Ám szóljunk a nőkről is. Sok értekezleten, gyűlésen kicsi és nagy bizottságok megbeszélésén foglalkoztak a nőkérdéssel. Divatos téma ez manapság. Rendeletek, utasítások szorgalmazzák, hogy jobb, megfelelőbb körülmények között élhessenek, dolgozhassanak. Láthatjuk, hogy több vállalatnál, gazdaságban komolyan tesznek is valamit az asszonyok munkakörülményeinek javításáért. De találunk „ügyeskedőket”. Mert itt is vannak tárva-nyitva hagyott, j úgynevezett kiskapuk. Az egyik megyei vállalatnál például a három műázak alól minden háromgyermekes anya felmentését kérheti. És nem kérik! Éjszaka akarnak dolgozni. Pedig __ nappal mosni, vasalni, főzni, gondozni kell a három gyermeket. Hihetetlen! Na igen ... mert közben az éjszakai pótlékot 50 százalékkal felemelték, és havonta 300 forinttal kevesebbet keresnének, ha csak nappal dolgoznának... Furcsa kis öjsztönző. A jó munkaíielvi közérzet hiánya, a termelés szervezetlensége elviselhetetlen. A mellőzés, a félrevezetés keserű száiízű munkaórákat hoz. Nem mindenütt van ez így, de még sok helven. A-hol hasonló körülmények vannak, ott a munkaerőhiány és a Vándorlás mindennapos. A megfáradt, csalódott munkás pedig elmegy, vissza nem tartható. Vállalja a munkakönyvi bejegyzést: kilépett. Csabai István IBU 5Z-SAz átképzett munkások között az egyik legügyesebb a 18 éves Mihá Erzsébet, aki korábban a dunaújvárosi fonodában dolgozott. Nagy István csoportvezető épp a munkáját ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvételei) Fafaragók alkotólóbora Sárospatakon, a II Rákóczi Ferenc Művelődési Ház kezdeményezésére az idén először látnak vendégül alkotó munkára népművészeket. A március 25- től április 13-ig tartó táborba az ország minden részéből huszonöt fafaragót várnak, akik részéve változatos programot állítottak össze. A meghívott népművészek által készített alkotásokból kiállítást nyitnak a művelődési házban. A magyar sportélet az olimpiai felkészülés jegyében zajlik. Várakozással tekintenek a nyári játékokra a versenyzők, edzők, s a közönség is. : Ahogv közeledik az olimpiai játékok időpontja, úgy nő az érdeklődés a versenyek, a színhely, az utazási lehetőségek iránt. Érthető, hiszen ilyen közel se volt még Magyarországhoz az oLmm-i! s ebe előre látni lehet — egyhamar nem is lesz. Münchenbe, a XX. Nyári Olimpiai Játékokra a magyar sportrajongók is könnyen elfuthatnak. S bár az cs ’^ak ezer mag"arországi az IBUSZ többféle lehetőséget is kínál az érdeklődőknek. Kérdésünkre a következő információt kaptuk: Két különvonatot indítanak: az egyiket augusztus 25-én. a másikat szeptember 3-án. A két csoport utatsainak nagyjából hasonló a programja, részükre szállást, teljes ellátást és az olimniai’játékok színhelyére közlekedést biztosítanak. Az IBUSZ külön autóbuszokat bérel, s azok éiiel-rv~cml ik rendelkezésére állnak. Az augusztus 25-én induló csoport 10 napot tölt az olimpia városában, nyolc belépőjegyet kaonak a játékokra — 12 500 forintért. A szeptember 3-i csoport progrumia'; k’lenc- napos, hat olimpiai jegy- gvel — 10 000 forintért. át. r^o^ort au-'buszos müncheni városnézé- f 3H is részt v?sz. Gondo"v^dnak az autós turistákról is. A Münchenben tartózkodás naniai alatt teljes ellátást, szállást és nyolc olimpiai belépőt, kapnak az utasok. Az IBUSZ biztosítja a saját gépkocsival utazóknak s-' útlevelet, a vízumokat, a költőpénzt, az üzemanyag költséget is. A részvételi díj tizenegy napra (szabadon választva az r> ideje alatt) — oda-visrra útban salzburgi, illetve bécsi éjszakázással — 10 500 forint. Az olimpiai szervező bizottság komnuterrel osrto*- ta el a játékok jegveit az igénylő országok között. Magyarország tizennégy sportág versenyeire a megnyitó és a záróiinneoélvre kanott jdereket. Az TBUSZ egy-egy résztvevőnek ’áró 1 F rfy QOQ'rloÁII ^ ző előtt lenecsátelt borítékokba zária. Ebből húzhat magának egyet-egvet az utas. Minden borítékba megközeljtőleg azonos összértékű jégy kerül. K. M. szerűbb, Georgikon nevű etetők sorozatgyártását is. A típusok fejlesztésénél is figyelemreméltóbb az a változás, hogy az alaptevékenység mellett fokozzák az alkatrészgyártást, ami- 1 vei egy nagyon égető gond • enyhítésében vállaltak sze- I repet. Míg az elmúlt esztendőben háromféle kombájntartozékból háromezret 'állítottak elő, 1972-ben megduplázódik a választék, és csaknem háromszorosára emelkedik a mennyiség. Emellett a Sinus-boronákhoz és a silótornyok szellőzőberendezéseihez is készítenek alkatrészeket. A megnövekedett feladat elvégzéséhez 30 dolgozójukat — főleg nőket —
