Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! VET0FI MtPE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. cvf. 42. szám 1972. február 19, SZOMBAT Írói 90 fillér KI MIT TUD V les falragaszok hir^ detik országszerte, hogy megkezdődtek a Ki mit tud bemutatói. Mos vasárnap Kiskunfélegyházán, egy hét múlva Baján találkoznak a városi, járási vetélkedők legjobbjai. Űj neveket tanul meg a közönség a győztesekkel ismerkedve. Szép hangú énekesek kitűnő előadói készséggel rendelkező versmondók, hangszeresek, friss szellemű, kísérletező együttesek feltűnésében reménykedik a megye kulturális közvéleménye. A helyi vetélkedőket és a kamerák előtt fellépő legjobbakat szívesen nézik a fiatalok és idősek, kellemes szórakozásnak tekintik a ma még „névtelenek” műsorát. A kezdeményezést mi elsősorban nem ezért dicsérjük. A Ki mit tud képességeik fejlesztésére, gyakorlására. hasznos időtölié-r- ösztönzi a tehetséges ifjú embereket. Sokan várják a bizonyítás alkalmait és örülnek a szervezett tehetségkutatásnak. Fontos társadalmi érdekek fűtődnek ahhoz, hogy semmiféle érték ve sikkadjon el. Művészeti életünk jó néhány névzerü színésszel, énekessel lenne szenényebb a Ki mit tud nélkül. (A Katona József Színház fiatal primadonnájára is egy korábbi vetélkedőn figyeltek fel.) Hallani bőséggel ellen- véleményeket is. A pódiumok nyilvánossága a könnyű érvényesülési törekvéseket erősíti, a gyors karrier illúziójával megzavarhatja a fiatalok egy részének szemléletét, gondolkodását. Élete végéig csalódott lesz, aki nem juthat be az ígéretek földjére, a hivatásosak közé — így érvelnek sokan. A hozzátartozók, a munkatársak kötelessége, hogy csírájában elfojtsák a hamis vágyakat, a torz elképzeléseket „kiigazítsák”. A bemutgtók és az ezekre váló felkészülés, a sikerélmények a személyiséget gazdanítják és kitűnő alkalmak ki-ki tehetségének lem érésére: pmrúttal a helyi kö~művelődés, a műkedvelő mozgalom erősítésére A környezet pedig ne vényé zokon, ha a nagy reményekkel induló ifjúból rr. m lesz egvcsapásra rajongott táncdalénekes, vagy külföldet járó operaénekes. Azt se tekintsék kudarcnak, ha valaki „még” a megyei döntőig sem jut el. Arréi <71/őzzék meg a résztvevőket, hony nem veszett kárba a felkészülésre fordított idő, hiszen irr>/ fen-'-------’ ' " '* a művészet szépségei iránt, jobban ki tudja fejezni gondolatait. 4 Ki mit tud akkor éri el célját, ha a jelentkezők egy pillanatra sem felejtik Kodály Zoltán szép szavait: „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a leaf elsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hey~*ra lehessen”. „Pinceerődítmény” Tájon Ssőlőtermelő társulás alakult Kiskunhalason Óriás sajtoló A szellemi és gazdasági erők összevonásával keresik a napjainkban sokat vitatott, gazdaságtalan homoki szőlőtermelés további útját Bács-Kiskun megyében. Elsőként a Kiskunhalasi Állami Gazdaság és a helyi termelőszövetkezetek j között jött létre társulás a i kiterjedt szőlőültetvények felújítására, ápolására. A közös vállalkozás — anélkül, hogy sértené a társult gazdaságok önállóságát — az üzemág egészére kihat. Az első feladat a szőlőtermesztés gazdaságossá tétele. Ezért az állami gazdaságban már jól bevált, zárt szőlőtermesztési technológiát a társult termelőszövetkezetekben is alkalmazzák. A tét: a holdanként! 54 mázsa hozam elérése, ' a jelenlegi, már elfogadhatónak mondható 36—38,5 mázsás átlagterméssel szemben. E célból a régi szőlők felújításán kívül korszerűsítik a termelési formákat, s magasabb hozamok eléréséhez igazítják a talajerőpótlást. És hogy miből? A kiskunhalasi termelőszövetkezetek anyagi alapjait már eddig is növelte a bor közvetlen értékesítése, az évről évre növekvő szőlőhozamok. A társulással megoldódott eddigi tárolási, feldolgozási gondjuk. Tehát a további haszon egy részét közvetlenül a szőlőtermelés felújítására fordíthatják. Ugyanakkor a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban, a tervszerű ültetvényrekonstrukció mellett növelik a pinceteret, bővítik a feldolgozó és palackozó kapacitást Saját erőből épül egy, úgynevezett föld feletti pince. A telep nyolc, egyenként 2500 hektoliteres, köralakú vasbeton tartályból áll. A páros elrendezésű borsilókat gáz- szilikáttal szigetelik, s fénylő alumíniumlemezzel borítják. Az újszerű bortároló építési költsége ötven százalékkal kevesebb a hagyományos, hasonló nagyságú pincéknél. A „pinceerődítmény” már énül a gazdaság tajói kerületében, s jövőre új palackozó üzemmel egészül lei. Évzáró az ipari szövetkezetekben Dr. Korom Mihály Kiskunfélegyházán A megye ipari szövetkezeteiben pénteken kezdődött el a tavalyi év eredményeiről számot adó mérlegzáró közgyűlések ünnepélyes eseménysorozata. A „déli végeken” a katy- mári, északkeleten a tisza- kécskei Vegyes és Építőipari, a terület „súlyponti” részén pedig a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezet nyitotta meg a sort. Az utóbbi, délután fél négy órai kezdettel a Kiskunság étterem belső termében megrendezett közgyűlésen részt vett dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is. A KISZÖV-öt Fekete László, a megyei szövetség elnöke képviselte. Dr. Korom Mihály a legutóbbi kiskun napok termékbemutatóján ígérte meg, hogy felkeresi a jól sikerült félegyházi szekrénysorok készítőit. Először megtekintette a készárutermelő és a lakossági, valamint garanciális javításokat végző műhelyeket, majd a tagsággal meghallgatta Bondor László szövetkezeti elnök beszámolóját. A kilencvennégy tagú — kis üzemek közé tartozó — ipari szövetkezet vezetősége ez alkalommal a működést 23. esztendejének eredményeit tárta a közgyűlés elé. Tavaly 17.4 millió forintnyi termelési értéket hoztak létre, ami 5 százalékkal meghaladta a tervezettet. A bevétel zöme a leszállított 2400 szekrénysorból származott. A begyakorlottság kamatozása, a gazdaságosabb anyagfelhasználás. jobb munkaszervezés jelentősen hozzájárult az elért nyereséghez, ami csaknem kereken 4 és fél millió forint. Ma. szombaton délelőttre a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet hívta össze tagságát. A mélykútiak az utóbbi esztendőkben — különösen a keresett faházak és ezek elemeinek gyártásával — a legerőteljesebben fejlődő üzemek sorába emelkedtek. Százhatvan millió forintos termelési értékükkel a megye 59 ipari szövetkezete össztermelésének körülbelül egytize- dét hozták létre. H. F. Cukorrépa 133 ezer holdon A magyar cukoripar a tervezett 145 000 holdból ez ideig több mint 133 000 holdra kötött cukorrépatermelési szerződést a gazdaságokkal. A gyárak közül a kaposvári már teljesítette tervét. A körzetébe tartozó Baranya, Somogy, Tolna és Bács megyei közös és állami gazdaságok 12 486 holdon termelnek cukorrépát, 1000 holddal nagyobb területen, mint tavaly. A cukorgyár vezetői szerint a szerződéskötés sikeréhez hozzájárult a gvár által nyújtott gépesítési segítség is: 45 különböző répaművelő és -betakarító gépet szereznek be. Ezenkívül a szarvasmarha-hizlaláshoz fehérjepótló takarmányt juttatnak azoknak a gazdaságoknak, amelyek répa termesztésére szerződnek. Az idén már 10 000 szarvas- marha hizlalását tervezik cukorgyári melléktermékkel. Tiszakécskei gyümolcsösládák Hasznos kiegészítő tevékenységet vezetett be decemberben a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet. A Göngyölegellátó Vállalattal együttműködve ládát állítanak össze a tsz tagjai otthon, bedolkozókként, illetve a szövetkezet központjában létesített műhelyben. A kész ládákat a Tiszagyöngye és több más zöldségtermesztő szövetkezet használja fel. (Tóth Sándor felvétele) Kecskeméten a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat központi gyáregységében működik a megye egyik legnagyobb hidegsajtoló gépe. A nagy teljesítményű, NDK gyártmányú gépet sokoldalúan hasznosítják az üzemben. Képünkön a MEZŐGÉP 6. számú, kiskunmajsai gyáregysége számára sajtolnak tehergépkocsi-vezetőfülke alkatrészeket. (Pásztor Zoltán felvételei Termelőszövetkezetek a kollégiumokért Huszonnégy sűrűn gépelt oldalon sorakoznak a nevek 1971. november 10-től napjainkig üzemek, gyárak, tanácsok és hazánk különböző részein élő emberek kollégiumi alapra történt befizetéseiről. Tavaly szeptember 19-én hangzott el a felhívás: tanyai iskolák villamosítására és kollégiumok létesítéséhez kérték az anyagi segítséget a Bács-Kiskun megyei társadalmi és ifjú-, sági szervezetek. A felhívás tehát még nincs fél éves, s az 597—500 jelű csekkszámlán egymilliót meghaladó a befizetés! Az utóbbi hetekben mind nagyobb összegek érkeznek a termelő- és szakszövetkezetektől. Ilyenformán az ipari üzemek, ktsz-ek, sportkörök, ÁFÉSZ-boltok, általános iskolák, szociális otthonok, a Budapest Tánc- együttes, a miskolci TIT, írók, művészek, borsodi, mecseki bányászok befizetései mellett megtaláljuk a termelőszövetkezetek forintjait is. Kerek összegeket fizetett be a bácsalmási Táncsics, a kecskeméti Béke, a balló- szögi Egyetértés, és a szank-móriegáti Petőfi, a csátaljai Üj Tavasz és az orgoványi Kossuth Termelőszövetkezet. Az önmagukat megnevezni nem kívánók — kertészeti asszonybrigádok, szövetkezetek KlSZ-alap- szervezetei — is szép számmal jelentkeztek. Az ő forintjaik éppen úgy segítik a tanyai kollégiumok létrehozását és a tanyai iskolák villamosítását, mint a megye, az ország más részeiből, gyárakból, üzemekből érkezett hozzájárulások. ' C. ü.
