Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! TDFI xxvn. évf. 39. szám 1972. február 16, SZERDA r Arat 90 fillér Á BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG'NAPILAPJA Becs-Mim megye Budapesten Március 4-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a „Bács-Kiskun megye ipaés jelenét bemutató kiállítások mellett érdekesnek ígérkeznek a megyei fafaMadarász László, a megyei tanács elnökhelyettese a nagyszabású rendezvénysorozatot ismerteik ra, élelmiszer-gazdasága és településfejlesztése” című kiállítás megnyitásával veszi keizdetét az a rendezvénysorozat, amelynek célja, hogy a főváros és az ország lakosságával átfogóan megismertesse az egyik legdinamikusabban fejlődő megyénk eredményeit, gondjait, terveit — közölték kedden az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által rendezett sajtótájékoztatón a Magyar Sajtó Házában. A közel egyhetes program sokoldalúan mutatja be a megye iparát, gazdaságát, számot ad kulturális, művészeti és tudományos munkájáról is. A Budapesti Történeti Múzeumban, az Ernst Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában megnyíló Bács megye képzőművészetének múltját ragók munkái, amelyek a Fővárosi Művelődési Házban kerülnek a közönség elé. A „halasi csipke története” a Vármúzeum falai közt várja a látogatókat. Bács-Kiskun megye zenei életét bemutató hangversenyek és művészeti rendezvények sorából kiemelkedik a Zeneakadémia kistermében tartandó hangverseny. A kecskeméti Katona József Színház a Fészek művészklubban önálló estet ad „Kecskemét, az aranyhomok városa” címmel. A Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházában rendezik meg a Budapesten élő Bács-Kiskun megyeiek találkozóját, a Fővárosi Művelődési Házban pedig a Budapesten tanuló Bács-Kiskun megyei fiatalok találkoznak a megye vezetőivel. A tudományos tanácskozások és előadások fő témája a megye gazdasági helyzete. Érdekes előadások ismertetik a megye fejlődését élelmiszer-gazdaságának helyzetét iparfejlesztési politikáját. A rendezvények sora március 15-én. a Zeneakadémián hangversennyel zárul. (MTI) Gazdaságpolitikánk általános bizalmat élvez • • Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága február 15-én, kedden ülést tartott A tanácskozást dr. Romany Pál, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, köztük Párái Imrét, a Központi Bizottság tagját, az Országos Tervhivatal elnökét, majd javaslatot tett a végrehajtó bizottság által előterjesztett napirendre: i. Jelentés a negyedik ötéves terv első évének teljesítéséről és az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatok. Előadó: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. 1 2. Jelentés „A nők gazdasági, szociális helyzetéről” szóló 1970. évi határozatok végrehajtásáról. Előadó: dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára. Az ülés — amelyen a pártbizottság tagjain kívül meghívottként részt vett a megye társadalmi és gazdasági életének számos képviselője is — ezután Erdélyi Ignác vitaindító előadásával rátért a napirendek megtárgyalására. Erdélyi Ignác beszéde A sajtótájékoztató résztvevőinek egy csoportja. A megyei pártbizottság elé terjesztett írásos jelentésből kitűnik, hogy megyénk az elmúlt évben is dinamikusan. fejlődött. Ugyanakkor több helyen jelentkeznek nehézségek és kedvezőtlen jelenségek. Ezek között vannak olyanok is, amelyek hosszabb ideje kísérői gazdasági életünknek, mint például a nem kielégítő műszaki fejlődés, vagy a munka- és üzemszervezés alacsony színvonala. A meglevő gondok ellenére is meggyőződéssel mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikánk általános bizalmat élvez. Ugyanakkor egyes konkrét intézkedések szükségességét nem egyértelműen értékelik. Ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy állandóan és meggyőzően kell magyaráznunk gazdaságpolitikánkat, az intézkedések lényegét, azoknak célját, összefüggését általános fejlődésünkkel. A továbbiakban Erdélyi elvtárs az életszínvonallal összefüggő intézkedések hatásáról, az árpolitika lényegéről és helyes megítéléséről beszélt, hangsúlyozva: az életszínvonallal, az életkörülményekkel kapcsolatos kérdésekről többet kell szólni a különböző rendezvényeken, pártnapokon. Javait a munkaidő kihasználása Az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit a következőkben összegezte a beszámoló: A megyében a főbb nép- gazdasági ágakban 1971ben. több mint 182 ezer főt foglalkoztattak, ami mintegy fél százalékkal magasabb az előző évinél. A munkaerőhelyzet 1971- ben a korábbinál kedveVálasztékcsere hat országgal A múlt évinél 5—10 százalékkal nagyobb, mintegy kétmilliárd forint értékű belkereskedelmi választék- csere-megállapodást kötöttek ez évre a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői hat európai szocialista országgal. A cipőüzletek egymillió pár csehszlovák, NDK-beli és román cipővel, valamint bolgár bőrpapucsokkal gazdagodnak, bár a külkereskedelem egyáltalán nem importál lábbelit. A textil- és ruházati szaküzletek polcain ott lesznek a csehszlovák, lengyel kelmék és az NDK-beli készruhák, az élelmiszer-választékot pedig szovjet fagyasztott halak, román halkonzervek és bolgár zöldség-gyümölcs konzervek bővítik. A megállapodások értelmében kölcsönösen adunk és kapunk egymillió rubel értékű különféle műanyagcikket. A legjelentősebb választékcserét — 500 millió forint értékűt — Csehszlovákiával és a Szovjetunióval kötöttük, utána az NDK, Románia, Lengyelország és Bulgária következik, a megállapodások értékének megfelelő sorrendben. Új autószaküzlet Jobb lesz a megyében is az alkatrészellátás Mint egyik vasárnapi hírünkben közöltük, három hónap múlva megnyílik Kecskeméten az autoaiKat- rész szaküzlet. „A hírős városban” mindeddig egyetlen járműbolt várja a vásárlókat, a Rákóczi úton. Annál biztatóbb, hogy a Puskin utca 27. számú épületben nagy átalakítások folynak. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat új szaküzletet készül itt megnyitni — legkésőbb május végén. Bővebb tájékoztatással Gergely Miklós igazgató szolgált. Elmondta, hogy célul tűzték a személyautók és egyes gyakoribb tehergépkocsi-típusok teljes alkatrészellátását, gépkocsiköpenyek és különféle autó-felszerelési cikkek forgalmazását. A legfontosabb beszerzési forrástól — az AUTÓ- KER-től — kiemelt ellátás remélhető, amit épp a kecskemétiek eddigi kivételesen mostoha helyzete is indokol. Egyik szolgáltatásként bevezetik a postai csomag- küldést, a megrendelők utánvétellel megkaphatják a kért cikket. Az 5 millió forintra tervezett induló készlet azt sejteti, hogy az * igények zömét ki tudják majd elégíteni. A vállalat egyébként tavaly 33,5 százalékos autóalkatrész-forgalom növekedést ért el 1970-hez képest. Most arra készülnek, hogy két esztendőn belül évi 50 millió forintos keresletet elégítsenek ki.Az igényekhez való felzárkózást hálózatbővítéssel alapozzák meg. Baján befejezéshez közeledik a leendő jármű- alkatrész szaküzlet átalakítása, Kiskunfélegyházán pedig az iparcikk áruház ad helyet ennek a részlegnek. H. F. zöbben alakult. Javult a munkaerő-gazdálkodás is. A munkaerőmozgás valamennyi ágazatban mérséklődött, azonban még mindig legmagasabb az építőiparban. Az építőipar minden harmadik dolgozója újonnan felvett, a foglalkoztatottak 47 százaléka cserélődött ki az év folyamán. Az iparban és a keT reskedelemben a kilépések csökkentek. A mezőgazdaságban a fluktuáció a szezonális jelleg miatt továbbra is magas. A szövetkezeti tagság száma tovább csökkent 1,5 százalékkal. A nyugdíjas és járadékos tagok száma 3 százalékkal nőtt, jelenlegi arányuk a tagságon belül 38 százalék. A túlóra-felhasználás csökkent, javult a munkaidő kihasználása. A munkaerőforrás szűkült. 1971-ben a munkaviszonyt létesített dolgozók 26 százaléka az ifjúság, 16 százaléka egyéb eltartottak köréből származik. Az ifjúsági munkaerőkkel való gazdálkodás javuló tendenciájú. A 8 osztályt végző fiatalok 74,5 százaléka tanul tovább. Magas azonban a gimnáziumokba írat- kozók száma (16 százalék), a szakközépiskolai arány viszont alacsony, mindösz- sze (1 százalék). Különösen a leányok továbbtanulása okoz gondot, s igen alacsony — 27 százalék — a szakmunkásképzésben való részvételük. A megyében a szakmunkásképzés mennyiségében és összetételében a termelési szerkezet változásával párhuzamosan fejlődött. Erősödött és korszerűbbé vált az úgynevezett nagyüzemi képzés. Javult a tanterem-ellátottság, növekedett az emelt szintű képzésben tanulók aránya. Probléma ugyanakkor a (Folytatás a 3. oldalon)
