Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Igényes élet A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PA'CS-klSKUN MFOVEI BlZOTnSA'OAV'AL' LAPJA XXVII. évi. 38. szám Ara 90 fillér 1972. február 15. kedd Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból FALVAK KÖZPONTJA BŐVÜL A „JAVÍTÓHÁZ” Tompái szolgáltatók Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára és más hivata­los személyiségek búcsúz­tatták. A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügymi­niszter, Péter János kül­ügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tői fogadták. A látogatásról kiadott közleményt a 2. oldalon közöljük. 25 dnnayecsei lány, asszony munkahelye (4. oldal) Jutalomszombat a nőknek a halasi építőknél (4. oldal) Az Imrehegyi példa (5. oldal) Fiatalodó népfront (6. oldal) Ma még együtt és kissé zsúfoltan dolgoznak Tompán a szolgáltatási központban a háztartási gépjavítók, il­letve a rádió-tv-szcrelők. A részleg munkája iránti igény egyre terebélyesedik, a havi forgalmuk az utób­bi időben elérte a 45 ezer forintot. A lakossági javítások- szolgáltatások fejlesztésé­nek egyik fékező tényező­jeként legtöbbször azt hangoztatják az üzemek, hogy ezek a részlegek nem jövedelmezőek. Egy viszonylag kis ipari szö­vetkezetben, Tompán — országos és más megyei példákat követve — meg- ifilálták a módját annak, hogy a korábbinál tökéle­tesebben kielégítsék az i fényeket, ugyanakkor nye­reségessé is vált az ágazat. Bevezették az úgynevezett önelszámolási rendszert, ami nem azonos a gebi- nességgel, mégis nagyobb vállalási és gazdálkodási szabadságot enged a mes­tereknek, akik havonta el­számolnak az anyagfel­használással. Amíg példá­ul 1968-ban — szövetkeze­ti szinten ráfizetésesen — összesen 1 millió 700 ezer forint értékű munkát vég­zett el a javító-szolgáltató részlegük; tavaly 2 mil­lió 200 ezer forintos bevé­telt könyvelhettek el — gyarapítva a nyereséget. A szorgalmasan dolgozó, a tagsághoz tartozó iparosok a szabott árak betartá- 6a, a vállalások rendszeres ellenőrzése mellett — éves átlagban havonta 2—2,5 ezer forintot keresnek. A tompái Vegyes- és Építőipari Szövetkezetben ily módon elérték, hogy a lakossági javítások-szolgál- tatások fejlesztését célzó beruházásokat nem kell teljes egészében az áruter­melés jövedelméből fedez­ni. Az eredmény az idén elsősorban a központi szolgáltatóház bővítésében mutatkozik meg. Az átala­kításhoz márciusban fog­nak hozzá, s május elején már egy kozmetikus is munkához kezdhet a fod­rászműhelyben. Nagyobb helyiségekhez jutva külön­válhat a háztartási gépja­vító, illetve a rádió-tv- szervizük. Augusztus 20-ra pedig átadják rendeltetésé­nek a zsírozást, fékállítást, mosást és egyéb kisebb munkát vállaló gépkocsi „törpe”-szervizt, valamint az ugyancsak új vegytisz­tító részleget. A korszerűsítésre 1 mil­lió forintot fordítanak, ami hozzájárul a tompái fel­vevő körzethez tartozó ke- lebiai, kisszállási és csiké- riai lakosok igényeinek jobb kielégítéséhez. H. F. Háromszáz millió forint értékű árut közvetítettek A harminchét mezőgaz­dasági szövetkezet társulá­sával létrehozott Szövetke­zeti Áruértékesítő és Be­szerzési Szervező Iroda hétfőn tartotta meg évzá­ró igazgatói tanácsülését Kecskeméten. Az elmúlt év gazdasági tevékenységét Sere Máté, a kereskedelmi iroda igazga­tója ismertette. Elmondta, hogy a gazdaságok megbí­zásai alapján 1971-ben 304 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le. Ennek több mint felét a zöldség, gyü­mölcs közvetítése tette ki. Csaknem kétezer vagon kertészeti terméket juttat­tak el a feldolgozóiparhoz, illetve a kereskedelemhez. Félkész áru feldolgozását is végeztek kecskeméti tele­pükön. amelynek mennyi­sége elérte a 400 vagont. Az üzemághoz hozzátarto­zik az egyszerűbb társulá­sokon belül működő háztá- | ji felvásárlás is, amellyel í az egyénileg gazdálkodók I termékeinek a kereskedel- j mi vérkeringésbe való jut­tatását könnyítik meg. A [ kereskedelmi iroda segítsé- [ gével cserélt gazdát 15 ezer I mázsa szőlő. 10 ezer hektó- j liter bor. 1300 hektoliter pálinka, amelyeknek érté­ke meghaladja a 33 millió forintot. Az élőállat forgal­mazása 35 millió forintot jelentett, az ország külön­böző részeiből szerezték be a szövetkezetek által igé­nyelt állatokat. Feladatuk volt az Izsákon működő húsbolt ellátása is, ahol kezdetben csak birkát, majd az év végén sertés­húst adtak a község lakos ságának. Tervező és műszaki szak­embereik több beruházás terveit készítették el, meg­bízásaikat határidőre telje­sítették. összesen egymillió- hétszázezer forint értékű munkát végeztek el. Kecs­keméti telepükön — a volt Béke Tsz területén — a meglevő lehetőségeket ki­használva virág- és primőr­termesztést folytattak. A lakosság ellátásának javí­tására. üzlethálózatuk igé­nyeinek kielégítésére mint­egy 100 vagon árut tárol­tak télre. A tagszövetkezetek kül­döttei elismeréssel szóltak a kereskedelmi iroda mun­kájáról, arról, hogy az ösz- szes forgalmi értékből 45 millió forintot kaptak visz- sza a mezőgazdasági üze­mek. D. É. A Hazafias Népfront V. kongresszusára készülve — a mögöttünk levő két hét folyamán 40 falugyű­lést tartottak már meg a megyében, s körülbelül eny- nyi tanyai népfrontbizottságot választottak újjá. A tár­sadalom különböző rétegeinek e találkozóit továbbra is élénk érdeklődés és a nagy párbeszédben való lelkes, felelősségteljes részvétel jellemzi. A beszámolók elismeréssel szólnak a mozgalmi mun­ka négyesztendős eredményeiről, de mintegy a fejlő­dés folyamatosságának jegyében mégis inkább előre­tekintenek, és a jelen gondjaival, illetve a tennivalók­ra való felkészüléssel, mozgósítással foglalkoznak. így esik szó mindenütt a község- és várospolitika tárgya­lása kapcsán a kommunális feladatokról, útról, vízről, villanyról, nem kevésbé a szolgáltatások fejlesztésé­ről, s a kereskedelemről. Első pillanatra talán kissé meglepő, de az általá­nos fejlődést tekintve, amely életszínvonalunkban, az emberek anyagi biztonságának erősödésében is kifeje­ződik, — természetes következmény, hogy szinte min­denütt nagy hangsúllyal szóltak életünk, . együttélé­sünk, társadalmi kapcsolataink kulturáltabbá tételé­ről. Számos vonatkozásban beszéltek arról az igény­ről, amely a közéleti magatartás szocialista vonásai­nak erősítését kéri számon. Ügy becsüljünk minden­kit, hogy abban kifejeződjék: életünkben, munkánkban egymásra vagyunk utalva. Kinek-kinek megvan a ma­ga értéke aszerint, hogy a nagy társadalmi együttmű­ködésben miként végzi el a rá háruló feladatokat. Job­ban tiszteljük egymást, mint eddig. Annyi megbecsü­léssel legyünk mások iránt, amennyit magunknak sze­retnénk — hangzottak el lépten-nyomon az új tartal­mat nyert régi igazságok. Üjsolton így fogalmazott az egyik felszólaló: „Ne akarjon senki egyedül élni ott, ahol mások is élni akarnak!’’ — Ezzel a ha- rácsolókra, az igazi teljesítmények nélkül szerzett nagy jövedelmekre célzott és éberségre hivott az élősködés megakadályozására. S ok helyütt felemlítették, hogy a kulturáltabb élet feltételei közé tartozik lakóhelyünk, kör­nyezetünk rendje, tisztasága. így fejlődik általános lét­szükségletté olyan városok, községek, mint Kalocsa, Tt- szakécske, — hogy csak ezeket említsük — napjaink­ra már hagyománnyá érett lakóhelyszépítő mozgalma. Ugyancsak jelentős helyet kapott a falugyűlések ed­digi vitájában a közéletiségnek az a területe, amely a lakosság és a tanácstagok, képviselők együttműködé­sében nyilvánul meg. Csak a mondatok voltak más­félék, de több falugyűlésen úgy fogalmazták meg, hogy a személyes találkozásokat kellene gyakoribbá tenni. Hiányolták, hogy — tisztelet a kivételnek — a tanácstagok nem látogatják végig körzetük választó- polgárait, mint régebben tették. Találkozások.., Nemcsak választók és választottak szempontjából kapott hangsúlyt ez az igény, hanem oz egymással való érintkezése a színvonalasabb társas együttlét, a megnövekedett szabad idő okos, kulturált felhasználása érdekében is. Nem egy helyen tapasztal­ható elzárkózás, visszahúzódás, magánakvalóság, s az ilyen tendenciák visszaszorítása feltétlenül felpezsdí­ti az emberi kapcsolatokat. Növeli a közérdeklődést, a közömbösöket is bevonja a nemzeti összefogás, együtt­működés áramába ...A klubélet változatos formáinak szükségességét gyakran emlegetik. S okat tett eddig is a népfrontmozgalom a tár­sadalom különböző rétegeinek egységéért, a szocializmust építő igazi népfront kialakításáért, — ismerte el egyik hozzászóló a falugyűlésen, majd hozzátette. — De amit eddig megvalósítottunk, csupán keskeny ösvény ahhoz a széles fronthoz képest, amely­nek kiépítésére lehetőségünk van. T. I. Tavaszi előkészületek Hétszáz holdnyi kukori­cát vetnek majd tavasszal a dunapataji Űj Élet Tsz- ben, s ennek tápanyagpót­lására a szövetkezet gazdái. Dávid István traktoros és társai naponta negyven hol­don szórják ki a műtrágyát. Előbb a holdanként 8 má­zsa vegyes műtrágyát hin­tették szét, azután a nitro­gént és a kálisót, hogy a csapadék a talajba juttat­hassa az értékes tápanya­gokat. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, aki a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására nem hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban, hétfőn ha­zaérkezett Budapestre. A szovjet fővárosból való elutazása előtt a vnukovói kormányrepülőtéren Kádár elvtársat Leonvid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára,

Next

/
Thumbnails
Contents