Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
1972. január 25., kedd 5. oldal Központi támogatással felúiltások, iskolai sportpályák Nagy összegű központi támogatással segíti a Művelődésügyi Minisztérium né- hánv fontos intézményünk felújítását és korszerűbbé tételét. A többi között 3 és fél milliót fordítanak a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola közműveire, valamint a laboratóriumok fejlesztésére. Már megkezdődött a kalocsai nevelőintézet korszerűsítése, ahol sportpályát is építenék. Sportpályát kap még az idén a bajai tanítóképző intézet, ahol a tornatermet is felúiítiák a központi támogatásból. SZELÍD MOTOROSOK Mi okozza ezt a tünékeny varázst, ezt a bizonytalan mélységű, de lelkes együttérzést, melyet ez a bámulatos sikerű film a nézők millióiban kelt világszerte? Bob Dylan daliamai, Peter Fonda különösen a gyengébb neme' elragadó játéka, a színe’ távlatok, az amerikai de országútjain kitárulkoz világ, a szereplők nagy mű gonddal éreztetett szabad sága... — vagy valam más? ... Az igazán kiemelked alkotásokat a tapasztalato' szerint csak igen-igen rit kán kíséri tömegsike’ márpedig a világhíres Eas Rider, magyarra Szelíd motorosokra fordított című amerikai film láttán a legtöbb nézőnek az a benyomása támadt, hogy ez alkalommal mély mondanivalóié és lebilincselő alko- tz-v.-m részesülhetett. milliót hozott a forgalmazók „erszényébe”, bizonyítván, hogy a közönség beleunt a szuperprodukciók nehézkes, modoros filmjeibe. Az Easy Rider szakmai része tehát egyféle „vállalPetőfs ofcső kiadásban A klasszikus és kortárs magyar irodalom mintegy 70 alkotása jelenik meg az első negyedévben — egyaránt gazdag választékot ígérve a regény, a novella és a vers barátainak. A novellák kedvelői bizonyára örömmel forgatják majd a Tersánszky J. Jenő hátrahagyott munkáiból Összeállított a 70 elbeszélést tartalmazó „Barbara szerelme” kötetet, A mű felidézi az író nagybányai diákéveit, ifjúkori kalandjait, a pesti művészvilág érdekes alakjait. Bertha Bulcsú interjúi az álmok és tények ötvözetei. A „Meztelen a király'1 oldalain 15 íróval köthet ismeretséget az olvasó. Illés Béla több mint fél évszázados novellaírói munkásságának termését gyűjti egybe „Az aranyliba”. A regényirodalom kiadására is a sokrétűség, a színesség a jellemző. Karinthy Frigyes „Utazás Fa- remidóban — Capillária” mulatságos, filozofikus mélységű fantasztikus regényei a modern tudományos-fantasztikus irodalom őseinek tekinthetők. Déry Tibor életművének harmadik köteteként kapja kézhez az olvasó az utópisztikus jellegű, filozófiai gondolatokban gazdag „G. A. úr X-ben” című regényt. Újra megjelenik Mikszáth Kálmán történelmi regénye, „A fekete város”. A második magyar hadsereg történetét dolgozza fel Ne- meskürthy István „Requiem egy hadseregért” című történelmi esszéjében. A dráma műfajában kiemelkedik Örkény István „Időrendben” című kötete, amely az író öt darabját tartalmazza, mindegyike egy-egy műfaji kísérlet. A Petőfi-évforduló alkalmából az Olcsó Könyvtár sorozatában megjelennek a nagy poéta elbeszélő költeményei. Hasonló indítéka van Janus Pannonius versei kiadásának. Kötettel jelentkezik Jékelv Zoltán, Kálnoky László, Keszthelyi Zoltán, Darázs Endre, Bálint Lea, Vészi Endre, Erdélyi József, Csorba Győző, Oravecz Imre, Lakatos István és Takács Imre. Megjelenik a ..Szép versek 1971” című kötet is. Később azonban csendesül a film záróképei által kiváltott természetes felháborodás és az áldozatokkal való együttérzést Inkább a logikus rákérdezések váltják fel. A mély mondanivaló pedig — a művészi módon megfogalmazott emberi, társadalmi igazság — egyre inkább se- kélyesül, áttűnik egy-egy szeszélyes rajzolatú szikla, avagy egy furcsa mámort idéző temetői részlet képeibe. Maga a mű mindazonáltal nem veszít ..szakmai” kiválóságaiból. Hiszen sikere elsősorban a friss, természetes és bizonyos mértékig spontán (de egy pillanatra sem amatőr) filmkészítés újra felfedezett stílusából ered. A kamera könnyed játéka a helyszínek színes változatossága, a sok mozgás, képi, rendezői ötlet valamiképpen a milliós költségekkel készült hollywoodi produkciók ellenében született — és váltotta be az előzetes számításokat. A pár százezer dolláros ráfordítással előállított Szelíd motorosok ugyanis néhány hónap alatt csaknem tízkozól” szembenállást tükröz, ez a „nonkonformiz- mus” azonban kevésbé jellemzi a mű egészét. Hiszen ki ez a két fiatalember, aki a társadalom számára a „veszélyes” szabadságot képviseli, olyannyira, hogy haláluk szükségszerű? ... Gondolkodó. cselekvő, szembenálló fiatalok, életük valamiféle célt, értelmet hordoz? ... Vannak-e ideáljaik, terveik a megvetett jelent felváltó jövőre vonatkozólag? ... Sajnos, nem igen érződik mindez. Egy kábítószeres sötét üzleten „megvastagodva” Válnak ..szabaddá” és egyetlen Céljuk, hogy motorjaikon eljussanak a távoli karneválra. Bűnük — és egyszersmind erényük — gondozatlan szőrzetük, és rossz közérzetük ... Mindez azonban kevésnek hat az ifjúság és a polgári társadalom közötti valóságos drámai konfliktus létrejöttéhez, valamiféleképpen többet várnánk — a film maga támaszt erre kielégítetlen igényt — és ez a hiányérzet motoz a látottakon elgondolko- zókban is. Pavlovits Miklós 8-v/ 'f a { szókincsgyarapodás rejtelmei !!. A XVIII. SZÁZADBAN nyelvünk fejlődése annyira lelassult, hogy nem tudott lépést tartani a rohamosan fejlődő tudományokkal és így az új eszmék és fogalmak kifejezésére elégtelenné vált. Nem volt meg pl. a latin termő- metrum és az aequator magyar megfelelője. Az előző körülírva „melegnek mivoltát mutató üveges szerszám”, az utóbbi „az égnek kétfelé osztó kereke” volt. A nyelvújítók az első fogalmat hőmérőnek., a másodikat egyenlítőnek nevezték el. Nyelvújítóink alaposan hozzájárultak szókincsünk mai arculatának kialakításához. Csodálattal tölt el „ügyszeretetük”, még ha néha elragadta is őket újítási szenvedélyük és nem mindig a nyelv szellemében alakították is új szavaikat. Csak találomra ragadjunk ki szókincsünkből néhány szót! Ilyen pl. a jár ige. Ennek a régi nyelvben különböző képzett származékai keletkeztek: járás, járat, járatlan, járható, járhatatlan, jártas, járul. Szinte azt hihetjük, hogy ezekkel minden képzési lehetőség megvalósult. És íme, a nyelvújítók még további sorozattal bővítették a jár képzett alakjait: járadék, járandóság, járatos, járda, járkál, járulék(os), jármű. VEGYÜNK még két példát! A körül, köré stb. szavakból elvont kör szóból is sok új szót alkottak: köret, kői it (és), körlet, körönd, köröz(vény), körzet, körző. A közöl igéből pedig ezeket: közlendő, közlékeny, közlemény / közlöny. A nyelvújítás szélsőséges szóképzései közül említsük meg a kiakolbólit (kiakol- bulit) igét, Bugát Pál híres orvos hírhedt szavát. Képzésmódja nagyon szokatlan: az akolbái határozóból -it képzővel és a ki igekötővel alkotott ige. Jelentése az akolból kidobás, kiközösítés, erélyes eltávolítás. Hamar elterjedt, a nyelvjárásokba is bekerült. A NYELVÚJÍTÓK tudatos szóátvételei között is vannak érdekesek. A rénszarvas német eredetije a Rentier. Először az összetételnek vélt német szó tükörfordításaként rénállat alakban jelentkezett. Az elavuló iramszarvas elnevezés pedig a német szó Ren- előtagjának a rennen (fut, rohan, iramodik) igéhez kapcsolódásából ered. A magyar szó előtagja az iramodik igéből elvont iram főnév. Pedig a német szó nem összetétel, hanem skandináv jövevényszó, a rendyr átvétele. Zerge szavunk is mesterséges szóalkotás. A török serke szót német forrásból vettük át. A szókezdő s-t (kiejtve sz-t) z-nek olvasva a k is zöngésedéit. A müge (szagos müge) a francia muguet átvétele eredeti francia kiejtéssel. A növénytani szaknyelv vette át, de nem vált közkeletű szóvá. Erény szavunk úgy keletkezett, hogy mivel a latin virtus szóba beleolvasták a vis (erő) szót, az erő önkényesen kikövetkeztetett er- tövéhez tették hozzá az -ény képzőt. Ha rajongunk, nem is gondolunk a raj főnévre, pedig ez az ige a raj továbbképzése német mintára. A németben is megvan a Schwarm (raj) főnév mellett a schwärmen (rajong) ige is. SZÓKINCSÜNK keletkezéséről példát többet is sorolhatnánk, de talán ezek is meggyőzhetnek bennünket szókincsünk gyarapításának további töretlen lehetőségeiről. Kiss István kőműves tanulók követték, akik bepucolták a falbontásokat. Aztán a festőtanulók jelentek meg, s minden helyiséget átfestettek, lemeszeltek. Január 10-én tiszta tantermekben kezdhettek diákjaink a tanuláshoz,.. Dicséret illeti az ipari tanulókat, s tanáraikat egyaránt. Fekete Péter igazgató.” Gál Józsefné: — A je1- lentkező tanulók nagy száma miatt néha a kiszállítás ütközött nehézségekbe. Máskor négy fiatalember várta az elvtársnőt. A bemutatkozáskor kiderült, ők voltak, akik előző napon Budapestről telefonáltak a tanács járási hivatalához. A budapesti Autó- ló'w1-’ -désl "-Aniskola (VI. Rippl-Rónai u.) KlSZ-titkára. s két iskolatársa tekintélyes csomaggal érkezett. A diákok ösz- szeadták zsebpénzüket, s egy lemezjátszót vásároltak. A háttérben meghúzódó fiatal férfi a tanárjuk volt. aki gépkocsiján lehozta őket. — M 1,:k ’novai javaiéba v’gyük? — érdeklő it“k a fiúk. miután elmesélték miiven hatással voltak rájuk a rádió, televízió, s a? újsáeok híradásai a tanyai iskolások helyzetéről. Sajnálták, hogy csak szünidőben kerülhetett erre sor, s nem találkozhattak a szanki Izsáki úti tanyai iskola tanulóival. álné elvtársnő elnéz- te a pompás fellépésű pesti diákokat. El-elkapta pillantásaikat, melyek a parányi hivatali szoba képeire, egyszerű polcos-lépcsős virágtartóira, a magas ablakon csendesen hullámzó fehér függönyre, a csinos asztali lámpára estek, örült fesztelen, kellemes beszédüknek. Eszébe lopakodtak a hasonló korú tanyai lányok, fiúk, akiket tanítósága kezdetén moziba hozott be a városba. Hogy ráijesztettek. Alig kezdődött el a vetítés, valami háborús film volt, zajgás, futkosó lábak dobogása töltötte be az erkélyt. Gyerekei — eladó- nyi lányok, legények — szaladgáltak egymáshoz a sötétben. Féltek. Először voltak moziban ... Mit jelent a villany a tanyai iskolában? Mindent, ezzel se mondtunk eleget. Nemcsak a gyerekek, a “'’nőttek élete, világlátása ■: megváltozik. Még csak m’oívizor van Td'—'e-n*'1.',’óhoz tartozó kalmárföldi vágj' köm- pöci kültérii’éti iskolában, de még késő este, éjjel is fényes ablak világit a sötét pusztába. Telt ház. A tanítócsaládok helyzete nehezbedett, ne tagadjuk, hiszen — hétfő kivételével — nap mint nap alaposan kitolódott a fáj- ront. De eszükbe se jut ezt szóvá tenni. Hiszen így öröm az élet, mozgás van, társas élet, megszólal a „hallgatag világ”. A tanító nem elégszik meg egy-egy szemléltetőeszközzel „sorozatot” készít belőlük. Azt mondja például Bartos József, hogy a gyerekeknek „unalmas” lenne mindig ugyanazt az eszközt látni, pláne, hogy több osztály van együtt. Mindjárt más, ha színében, formájában változatos ugyanazt a bizonyítást szolgáló taneszköz is. A minivizor a gyerekek fantáziáját is „igényesebbé” teszi. A felnőttek énekkarba tömörülnek, a fiatalok tánccsoporíba. Míg villany nem volt, kl-ki lámpát hozott hogy minél világosabb legyen az iskola. Ma már? A községi vb-elnök a fodrászhoz megy. Feltűnik neki hogy a női osztályon csupa kalmárföldi lány, menyecske. Hát ez meg mi? — Műsoros estünk lesz a? iskolában. Milyen óriásit lépett az idő a pusztán — a villany- kapcsolóig! V olt egy tanítványom — a tanyán... — emlékezik tíz esztendei kinti tanítóskodására Gál Józsefné. Még az ötvenes évek legelején jártunk. Botospusztán — 16 kilométerre a várostól — még földbe ásott kalyibában is laktak emberek. Bucka és bucka. Voltak gyerekek, akiknek már 6 órakor el kellett indulni a messzi tanyákról, hogy idejében iskolába érjenek. A hóban átázott cipőket levetették, s míg tanultak, azok száradtak a kályha mellett... Ködben. Pálcákat szúrtak a földbe, hogy az akkor még városból kijáró tanító néni lássa, merre menjen. Egyszer nagyon megsokál- ták. Az iskola melletti bucka tetejéről hahóztak — Erre, erre tanító néni! — míg oda nem talált. A Miska gyerek ... Édesanyja tragikus körülmények között halt meg. Idősödő édesapja nagyon-na- gyon nehezen nevelte a kisfiút. Aki beszélni se tudott, mikor iskolába került Kenyér meg bábuska — ezeket a szavakat ismerte csak. Úgy kellett kideríteni. hogv a bábu'-'"1- fonottkalácsot jelent kétszavas „szókincsében”. Köszönni is az iskolában tanult. Első fokozatban úgy, hogy „szervusz”. A tanító néninek is aminek mindig nagy sikere volt az osztályban. De Miska gyorsan pen- dült. Szép írásával is tekintélyt szerzett, bár amúgy is mindenki kedvence lett. Egy év alatt persze nem lehet csodát tenni. Év végén a dilemma: átengedjem, ne engedjem? Hátha olyan kartárs kezébe kerül, aki... ? Aki nem tudja, hogy kell kibányászni az értékeket ebből a borzasztó körülmények között sínylődő kisemberből ... Akit egyszer úgy láttak pajtásai, s a felnőttek, hogy öreg apja tolja nagybúsan a talicskán. Hova, hova? ..Rönköket vittem az erdőből, mert nem volt tűzrevalónk. Elítéltek. Le kell ülni.” — Hát a gyerek? Mit keres a talicskában? — Nem tudom senkire se hagvni. Viszem magammal a börtönbe. Természe’esen hazaengedték. Nem kellett ülnie. Szó ami szó. Miska felsőbb osztályba lénlvHétt. Fz már a vizsga előtt eldőlt. Pedig... A gverek a vizsgáról is elké ,f Várták, várták. A szülők is teljes számban az osztályban szorongtak. Egyszer- csak nagy csattogással szalad a mezítlábas Miska. Be az ajtón, s egy tízforintost lobogtatva egyenesen a tanító nénihez. — Ezt magának hoztam, mert... tanított. Vissza lehetett ezt utasítani? Kőszív kellett volna hozzá. Mikor lefelelt Miska, egy másik tíz forintossal a tanító néni lepte meg. — Ezt meg te kapod, amiért olyan szépen olvastál. Miska első óriási sikerélménye. Később másik tanítóhoz került. Jön ám az egyszer az előző tanító nénihez. Mi van e körül a Miska gyerek körül? — Ha kicsit is keményebben szólok rá, az egész osztály valósággal megsértődik ... Hja. akit a közösség megszeret. Miska a városi iskolában is megállta a helvét. Azóta megnősült Bent lakik a városban. Mivel foglalkozik ? Villanyszerelő. Tóth István 70 magyar rrű az első negyedévben- es liennia Hopper, a két főszereplő, az utóbbi egyben a film rendezője is.