Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
4. oldal 1972. Január H, ke«« A harmadik évtized kezdetén A Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet a múlt évben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az 1400 dolgozót foglalkoztató, megyénk legnagyobb ipari szövetkezete a jelentős mértékű .árutermelés mellett igen sokat tesz a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítéséért is. Gárdonyi Herman elnökkel és Nagy Sándorral, a szövetkezet pártalapszerveze- tének titkárával ari;ól beszélgettünk az év első napjaiban, hogy hogyan zárták a múlt esztendőt és mit várnak az ideitől. — Csak azt várhatjuk — mondta mosolyogva az elnök —. aminek a megvalósításában elsősorban mi magunk veszünk tevékenyen részt. A múlt évi tervünket teljesítettük, a nem végleges mérleg adatai szerint elértük a 153 millió forintos termelési értéket. Hagyományos termékeink mellett a múlt évben kezdtük gyártani a tüzelőolaj- szivattyút, illetve sikerült berendezkednünk a sorozatgyártásra is. Ennek az igen hasznos, tűzvédelmi szempontból biztonságos szivattyúnak előreláthatóan nagy jövője lesz, nem utolsósorban azért, mert egyre nagyobb tért hódít az olajfűtés. Az olaj freccsen, csöppen, beszennyezi a vele foglalkozót és tűzveszélyes. Mindezeken segít a szivattyú; amelyből 1971- ben 11 ezer darabot készítettünk, az idén valószínű ennél jóval többre lesz szükség mind magánszemélyek, mind vállalatok, üzemek részére. Már külföldi cégek is jelezték igényüket, hamarosan exportcikk lesz a szivattyúnk. A bukósisak nem új termék, de tavaly új vonalú műanyag sisakokat gyártottunk már. Magyar és jugoszláv megrendelők részére GO ezer darabot adtunk. Légfékszelepeinkkel sokat segítünk a járműprogram megvalósításában. Tavaly az Ikarus, a Csepel Autó és a BKV részére 12 ezer darabot készítettünk, s a kereslet növekedésének ütemében ebben az évben énnek a részlegnek a kapacitását is jelentősen növeljük. Építőink a múlt évben 30 lakást adták át, de a IV. ötéves terv . végéig még mintegy 30ö-at építenek. .Tavaly elegendő munkát adott az építőrészlegnek a saját beruházás megvalósítása. de már ezzel végeztek. Ott magasodik a község közepén a szolgáltató- házunk. amelyben április első napjaiban mintegy 25 szakember kezdi meg a munkát a lakosság szolgálatában. Ugyancsak befejeződött a korszerű gépjárműszerviz építkezése, s a felszerelés, berendezés után ugyancsak április elején már a község és a környék gépjármű-tulajdonosainak rendelkezésére állunk. Szövetkezetünk a városiasodáshoz. a lakosság igényeinek kielégítéséhez a jövőben is hozzájárul. Az idén megkezdjük és a jövő évben befejezzük egy korszerű önkiszolgáló mosoda és egy vegytisztító szalon építését. A 3 millió forintos beruházás, az itt igénybe vehető szolgáltatás nagyon sok dolgozó nő második műszakját , könnyíti meg a jövő évtől kezdve. — Sokat segített eredményeink elérésében az egyre szilárdabban összeková- csolódott kollektíva — veszi át a szót Nagy Sándor párttitkár. — A -szocialista munkaversenynek, illetve a brigádmozgalomak régi ha- 1 gyományai vannak a sző-» vetkezetben. Jelenleg 32 brigád 270 tagja vesz részt a versenyben. Közülük néhány kollektíva már többszörös — Csvila István Táncsics-brigádja már hatszoros — birtokosa a kitüntető címnek, A szövetkezet fennállásának 20. évfordulójára és a VI. kongresszus tiszteletére 10 brigád alakult, s bízunk abban, hogy elérik céljukat, amiből az egész szövetkezetnek haszna származik, A szocialista brigádok most is egy nagyon hasznos célt valósítanak meg. Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy alig néhány hét múlva, remélhetőleg február közepére, a szövetkezetnek saját óvodája lesz. A községi tanácstól kaptunk egy olyan házat, amelyet megfelelően átalakítva létre lehet hozni egy napközi otthonos óvodát. Egyelőre huszonöt gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség, de később a létszámot negyvenre tudjuk majd bővíteni, megoldva ezzel szövetkezetünk dolgozóinak gyermekelhelyezési gondjait. Nos, a szocialista brigádok vállalták, hogy társadalmi munkában elvégzik az épület átalakítását, elkészítik a berendelést, valamint a tornaszereket és játékokat. így azután a mintegy 25 ezer forintos anyagköltséggel létesülő szép óvodánk huszonöt, illetve később negyven kisgyermeknek ad otthont, szüleik nyugodtan dolgozhatnak, gyermekeik jó kezekben lesznek. Az ünnepek előtt nem feledkeztünk meg a nagycsaládos és a nyugdíjas dolgozóinkról sem — mondotta befejezésül a párttitkár — az arra rászorulóknak összesen 37 ezer forinttal tettük szebbé az ünnepeket. Opauszky László A termelékenység visszaköszön A tények legalább olyan makacsok, mint a közhelyek — annál is inkább, mert ez a megállapítás szintén a közhelyek közé tartozik. Ténykérdés, hogy az államkassza tartalma szigorúbb beruházási politikát tesz szükségessé, nem engedhető meg, hogy az eddigiekhez hasonló arányban késsen a létesítmények. berendezések hasznosítása, a jövőbe tolva át a befektetett tőke visszatérülésének idejét. Vége annak az időszaknak, amikor üzemek kellő átgondolás nélkül és a teljes fedezet hiányában hozzáfogtak építkezésekhez azzal a reménnyel, hogy majd az állam — a nagy kalapba nyúlva — befejezi azt. Meglehet, hogy. azoknak a gazdasági vezetőknek a fümúlt esztendő gazdálkodása. Közrejátszik a változásban, hogy tavaly háromra csökkent a korábbi öthat, vagy még több százalékot kitevő foglalkoztatási növekedés. A munkaerőtartalékok kimerülése a megyében is kezdi éreztetni hatását, ami szintén a hatékonyság fokozására ösztönzi a foglalkoztató üzemeket Az örvendetes változás sem feledtetheti viszont azt, hogy igen nehéz pontosan megállapítani a javuló hatékonyság mértékét. Köz- gazdasági szállóigévé vált az a mondás, hogy köny- nyebb volt a Holdra le- szállni, mint a termelékenységet meghatározni. Az 1968 előtti képletek ma már csak fenntartással alkalmazhatók s valamennyi újabb módszer is különböző egyszerűsítésekkel él. A legkevésbé sem tartozik az érdemek közé a termelékenységet úgy növelni, hogy közben eladhatatlan raktárkészletek támadjanak. Akadnak vállalatok, amelyek úgy alakítanak ki jó képet magukról, hogy a tényleges erőfeszítések helyett egyszerűen a gyártott cikkek árának emelésével próbálják gyarapítani a bevételüket. Az igazságos és általánosan alkalmazható mérési mutató kidolgozása nem a mi feladatunk. Annál is inkább az. hogy megnézzük: miképpen alakul egy termelő közösség sorsa ott, ahol sikerül megoldani a gordiusi. csomót. A termelés növelésének — a fejlődést megalapozó beruházásokon kívül — számos olyan módja van. amelyeket nagyon időszerű kamatoztatni. Súlyponti feladattá vált mindenütt a termelékenység fokozása. Ez egyaránt végbemehet a javak előállításához szükséges eleven, illetve az. anyagokban, gépekben megtestesült munka hatékonysá- gának növelése" révén. A finomodó közgazdasági szabályozók mind kevesebb üzemnek teszik lehetővé, hogy a jövőre halasszák az ilyen belső tartalékpk feltárását, hiszen a kihasználásukon múlik a vállalatok gazdálkodásának nyereségessége. A munka hatékonyságának emelése főszerepet játszik a jelenlegi gazdaság29. — Már megállapodott a fejesekkel, a község mindenféle kedvezményekben részesül, talán még város is leszünk, ha maga lehetővé teszi, hogy a megyei tanácselnök egy percig szónokoljon. — És hogyan kerülök én ezáltal csőbe? — Ügy, hogy mindenkinek haszna lesz a dologból, csak maga fizet rá. A cécó után magát díszpolgárrá nevezik ki, aztán pár hónap múlva szép csendesen ki fogják sajátítani a telkét, hogy idegenforgalmi búcsújáróhelyet csináljanak belőle. Emlékmű, sétány, trafik, emléktárgyüzlet, italbolt, szálloda, autóparkolóhely, rneg ilyesmik. Kopra füttyentett egv cifrát. — Ezt jól kitervelték! Mit tanácsol, mit tegyek? — Menjen bele mindehbe, ha Bártik szónokolni akar, azt amúgy sem lehet kivédeni. Meg aztán az egész falut'magára haragítaná, ha emiatt elesnénk a megígért kedvezményektől. Viszont írásban kösse ki. hogy közcélra semmit se hasítsanak ki a parcellából. Ehhez ragaszkodjon. Pecsét, aláírás. Nem féltem én az M-belie- két, meg fogják azok találni a számításukat így is. — Rendben van — mondta Kopra rövid tűnődés után. — Köszönöm a tanácsot, majd így járok el. Most már csak arra vagyok kíváncsi, miért árulta el nekem mindezt? A fiú. zavartan vont vállat. — Nem szeretem, ha valakivel ki akarnak babrálni, ok nélkül. Nem szeretem az öregem ügyeskedéseit. Nem szeretem az itteniek mohóságát, egy nap alatt a fél falu arra rendezkedett be, hogy kiszipolyozza a látogatókat. Az újságíró nem szólt semmit, csak jól megnézte magának a kísérőiét. Aztán, oldalán a kamasszal, átvágott. az utca másik oldalára, az alig ölven méternyire levő tanácsháza felé... Húsz percbe sem telt. már jött is ki.'négvrét hajtott, pecsétes írás volt a farmernadrágja zsebében. Nemcsak az ő özvegv Pnukné telkére is szólt a men,n-í+és. Emberemlékezet óta az M-i tanácsházán ügyet ilyen gyorsan nem intéztek el. Méghozzá kilenc óra, a hivatalos félfogadás megkezdése előtt!... Miután ingatlana jövőjéről megnyugtató módon sikerült gondoskodnia. Kopra elhatározta, hogy a saját jelenéről is gondoskodik. Ezért a közeli ABC-kisáru- ház felé indult. Kenyeret, felvágottat szándékozott venni, meg egy inget, nyakkendőt, a közelgő nagy eseményre való tekintettel. Ha netán nem tudja elkerülni valamelyik kamera látókörét, ne fessen úgy, mint egy ágrólszakadt. Benyitott az üzlet ajtaján. Szokatlanul sokan voltak a helyiségben, s mindjárt megakadt a szeme néhány ismerősön. A bal oldali, presszónak kiképzett részben Hörömpöly Pista, a délutáni lap munkatársa kortyolgatja a feketéjét. Kissé odébb Lázár Edit áll. a rádió műsorszerkesztője, a tévés Kisócival társalog. A pult végénél pedig Gitta dől a falnak és mosolyogva hallgatja Schieder Jóskát, a híradó operatőriét. És még féltucat más ember is lebzsel ott. köztük a művészvilág néhány híressége. Kisóci, a rámenős Kisóci, vette észre elsőnek az új jövevényt. — Itt van a nap hőse! — kiáltott fel. odasietett hozzá. megrázta a kezét, hátba veregette. Szempillanás alatt csend támadt, minden tekintet feléjük fordult. De Kisóci szemernyi gondolkodási időt sem adott a konkurrenciának, élt helyzeti előnyével. Belekarolt Koprába, gyengéd erőszakkal a sarokba vonszolta, ott egy hosszú lábú asztalkához, közben uiiaival jelezte a presszós kisasszonynak, hogy két dupla lesz és két féldeci kevert. És szinte egyidejűleg egy gépelt papírlapot is elővarázsolt valahonnan. — Fuss át öregem, ezen a műsortervezeten, egész éjszaka ezen dolgoztunk, aki ennél jobbat ajánl, az vagy csal, vagy hazudik, vagy ... — Micsoda viselkedés ez?! — lépett hozzájuk magából kikelten Hörömpöly. — Űgv lerohanod ezt a szegény fiút, hogy szóhoz sem tud jutni! Még azt sem hagyod, hogy üdvözölje a barátait. És kisajátítanád a műsort a televíziónak, mintha rádió, sajtó nem is volna a világon1 — Jó — bólintott kegvesen Kisóci —. üdvözöld, aztán hagyj bennünket szépen magunkra, dolgozni szeretnénk. — Te kord le ide most színvonal kell! Szó szót követet» felforrt körülöttünk a levegő mások Is bekapcsolód»ele a veszekedésbe robbantak az Indulatok. A helybéli vevők az elárusító lányok boldog ómulatte] fígvel»ék a készülő vihart az üzletvezető még a raktárost is hamar előhívta a hátsó traktus- hól. jusson neki is az élvezetből Ilyet re láthat mindennap, mindjén'1 t.yww.'-.ési.t a pesti sztárok (Folytatása követheti > irányítási rendszerünkben. A statisztikai adatok szerint a tavalyi esztendő szinte kiugró eredményt hozott Bács-Kiskunban. Az első három évnegyedben 7,7 százalékkal növekedett a szocialista ipar egy foglalkoztatottra jutó termelési értéke. 1970 hasonló időszakához viszonyítva. 1970 első kilenc hónapjában há- róm, 1969-ben mindössze egy, 1968-ban pedig két százalékos emelkedés következett be. Az értékesítések, kiszállítások ugyanakkor a tapasztalatok szerint az év végén csúcsosodnak. tehát minden valószínűség szerint ennél is jobb képet mutat az elNövekvő kereset A Magyar Hűtőipar bajai gyára - különlegesnek ható fegyvertényt hajtott végre tavaly: számításaik szerint 31 százalékkal emelkedett a termelékenység. Az adat megbízhatóságát jelzi, hogy százzal kevesebben állítottak elő 110 millió forintos terme-, lesi értéket, annyit, mint 1970-ben. Változatlan áru- összetétel mellett ugyanannyi, 750 vagon árut dolgoztak fel. A hatékonyságot a technológia korszerűsítésével, kisgépesítéssel — egyebek között vibrációs levélbontókkal, automata csomagolóberendezós- sel — javították.' A döntő fontosságot ' a szervezési intézkedések mellett egy új rendszerű bérgazdálkodás bevezetésének tulajdonítják. A termelési feladatokat a legkisebb egységek szintjére bontják le. Az átlagban huszonötös létszámú üzemrészek meghatározott bértömeget * kapnak a teljesítéshez, s az ösz- szeggel önállóan rendelkeznek, folyószámlájuk van a gyárban. A dolgozók közvetlenül érdekeltté váltak a munka hatékonysá7 gának növelésében, hiszen a termelékenységből származó bérmegtakarításnak a nagyobb részét prémiumként felvehetik. Megszűnt a gyárkapun belüli munkanélküliség, a vándormadarak helyébe nem kellett újabbakat felvenni, a jelentkező állásidőkben egymásnak segítenek a brigádok, s egymás között el is számolnak. A keresetek ily módon 8—10 százalékkal emelkedtek tavaly a bajai hűtőgyárban. Két műszak helyett — egy A tervezett — egyébként alacsony — 2,1 százalékos bérfejlesztési keret helyett ugyancsak hasonló arányban, 2000 forinttal kerestek többet az előző évben a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregységének dolgozói — 1970-hez. képest. A felfutásra az adott módot, hogy az üzem jelentősen túlteljesítette a ráeső feladatot. A ráfordítá- tási költségeket műszaki intézkedésekkel, megfelelőbb technológiai sorrend kialakításával, a belső anyagmozgatás gépesítésével és egyszerűsítésével csökkentették. A nehéz fizikai munkát gépek beállításával könnyítették meg, a 80 kilós afrikbálákat például futódaru emeli a helyükre. A hasvománvos kárpitos technológiával szemben úgynevezett kényszerpályás, futószalagrendszert alkalmaznak, ami lehetővé teszi, hogy feleannyi ember másfé'szer ahnvi rekamlét készítsen el, mint korábban. A különféle hatékonyságnövelő intézkedések eredményeképpen az asztalosműhelyben áttérhettek végre a? egyműszakos termelésre, aminek különösen az itt dolgozó negyven lány és asszony örül. A két gyárban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a változások a népgazdasági hatásokon túl ott is éreztetik jótékony következményeiket, ahol közös erővel megteremtik a hatékonyabb munka feltételeit. A termelékenység nem felei ti el a barátait — visszaköszön. Halász Ferenc Tartalékolt tartalék lében, akiknek az ilyen j megoldás tetszene jobban, közhelyszerűen hat a nép- j gazdasági érdekekre való hivatkozás, fgy kényelmesebb volt. » Az életbe léptetett rendelkezések termiészetesen korántsem jelentik azt, mintha az állam „kiszállt” ! volna a fejlesztésekből. A i valóban fontos és átgondolt ; elképzeléseket a költségek közvetlen és közvetett átvállalásával is támogatja. Nyilvánvaló például, hogy századeleji gépekkel — amilyenek a bajai Finomposztónál is dolgoznak többek között — nem lehet a világpiac mai színvonalán I termelni. A vállalat pedig I csupán a saját erejére tá- | maszkodva képtelen meg- 1 valósítani a rekonstrukciót.
