Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

Emelik sok soltlségféle átvételt árát Sajtótájékoztató a MÉM-ben Dr. Gergely István mi­niszterhelyettes pénteken a MÉM-ben a zöldség-, cu­korrépa- és dohánytermesz­tés fejlesztésére hozott kor­mányhatározatokról, vala­mint a szarvasmarha-te­nyésztés helyzetéről és az ezzel kapcsolatos tenniva­lókról tájékoztatta az új­ságírókat. Elmondotta, hogy a hazai mezőgazdaság „nehéz” kér­dései ezek a témák; időről időre akadozik a belföldi ellátás, a gyárak is a szük­ségesnél kevesebb nyers­anyaghoz jutnak, és a ter­melékenység sem fejlődik a kívánt mértékben. 1972-ben növekedik több zöldségféle, elsősorban a paradicsom, a zöldpaprika, a fűszerpaprika, és a kézi szedésű zöldbab felvásárlá­si ára. Azok a termelők, akik több évre szóló érté­kesítési szerződést kötnek a feldolgozó, illetve a for­galmazó szervekkel. 30 szá­zalékos ártámogatást kap­nak a fűtött fóliatelepek és a növényházak építéséhez. A háztáji és egyéni gazda­ságok, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai ál­lami támogatással és csök­kentett áron szerezhetik be a zöldségtermesztéshez szükséges kisgépeket. A cu­korrépa-termesztést szintén jobban ösztönzik; a terme­lői alapárat mázsánként 10 forinttal, 50-ről 60 forintra növelték. A speciális gé­pekre és vegyszerekre to­vábbra is érvényben marad a 70 százalékos állami ár­támogatás. Mázsánként 5 forintos felár illeti meg azokat a termelőket, akik legalább négyéves értékesí­tési szerződést kötnek cu­korrépa-termesztésre. A dohány felvásárlási alap­árát 1972-re — fajtánként differenciáltan — átlagosan 20 százalékkal emelték. A termelők megfelelő feltéte­lek teljesítése esetén fel­árat is kaphatnak. Ezek az intézkedések lényegesen megjavítják majd a „kriti­kus^ növények termeszté­sének jövedelmezőségét, de csak akkor hoznak megfe­lelő sikert, ha a termelők az eddiginél nagyobb gon­dot fordítanak az üzem- szervezésre és a helyi adott­ságok kihasználására. A miniszterhelyettes vé­Január 15-ig kell beadni a jövedelemadó-bevallást Mint ismeretes, ez év ja­nuár 1-től új rendeletek szabályozzák az általános jövedelemadózást és az adófizetés módját. Külön- külön rendelet intézkedik a szellemi foglalkozásúak, il­letve a kisiparosok, kiske­reskedők és egyéb szabad­foglalkozásúak adózásáról. A rendeletnek közös alap­elve, hogy differenciáltan szabályozzák az önálló te­vékenységből származó jö­vedelmeket, megakadályoz­va társadalmilag indokolat­lan jövedelmek és vagyo­nok képződését. Ugyanak­kor az adózási rendszer az eddiginél érdekeltebbé teszi j a kisiparosokat, kiskereske- dókét, hogy a viszonylag ellátatlan területeken foko­zottan álljanak a lakosság rendelkezésére. A jövőben nem a lakó­hely, hanem a műhely, a bolt, vagy például az orvo­si rendelő telephelye sze­rinti adóhatóságokhoz kell az adóbevallásokat benyúj­tani. ezek intézik majd a te­rületükön dolgozók adó­ügyeit. Az 1972-es év ilyen szempontból még az átme­net éve. Mivel az 1971-es adóelőlegek ügyeit a lakó­hely szerinti adóhatóságok intézték, az idén még az adóbevallást is a lakóhely szerinti adóügyi szervekhez kell beadniok mindazok­nak. akik korábban is adó­bevallás útján adóztak. A többi szabadfoglalkozásúak tehát, akik eddig átalányt fizettek, vagy adómentesek, s ezért korábban adóbeval­lást nem kellett beadniok, az idén kivételesen szintén nyújtanak be ilyen beval­lást, de ők nem a lakó­hely, hanem a telephely szerinti adóhatósághoz. Az ő bevallásukra azért van szükség, mert 1972. január 11-től megváltoztak egyes adóalapok, így újból felül­bírálják az adó mértékét, illetve az adómentességet. Az adóbevallási ívet egyébként mindenkinek 1972. január 15-ig kell be­adnia. Mi yaló egy női kézitáskába ? A „Jasmin” című nyu­gatnémet folyóirat a chica­gói nők sokéves tapaszta­latai és az országban ural­kodó állapotokat használta fel ürügyül, hogy közölje női olvasóival, mi való manapság egy női kézitás­kába. „önvédelmi fegyver nélkül a nőnek sohasem szabadna elhagynia a há­zat” — írja a cikk. Aján­latos továbbá: két méter hatótávolságú könnygáz­flakon, automata gázpisz­toly, olyan riasztókészülék, amely üvölt, mint a sziré­na, egy japán gyártmányú kézi sziréna, éles hangú síp. A javaslatok között szerepel továbbá egy „test­őr” márkájú elektromos bot. HONVÉDELMI OKTATÄS AZ ISKOLÁBAN — Első, második ül cg; Tűz t gül elmondotta, hogy intéz­kedéseket dolgoznak ki a szarvasmarha-tenyésztés jö­vedelmezőségének fokozá­sára és ezeket a kormány j elé terjesztik. (MTI) Januári program Éled az MTESZ A január első napjai a múlt év eseményeinek és tanulságainak összegezésé- í vei teltek el a Műszaki és Természettudományi Egye- \ sületek Szövetségének me- I gyei bizottságánál. A két 1 szervezeti központban — j Kecskeméten és Baján — nagy vonalakban kialakult az éves munkaterv, ami a továbblépés fokozatain nyugszik. A szervezeti tevékenység j a december 22-e óta tartó } pihenő után hétfőtől kezd újra éledni, amikor az Al­földi Cipőgyárban vezetősé­gi ülést tart a Bőripari Tu- í dományos Egyesület. Négy I nappal később ugyanilyen alkalomból jönnek össze az MTESZ kecskeméti ott­honában a Magyar Élelme- zásipari Tudományos Egye­sület megyei csoportjának az irányítói. 18-án a rövi­desen sorra kerülő vezető­ségválasztási tanácskozást készítik elő az Országos Magyar Bányászati és Ko­hászati Egyesület tisztség- viselői. A nagyobb szabású ren­dezvények sorába tartozik, hogy január második fe­lében a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület egésznapos konferenciát tart az elek­tronikus számítógépek fel- használásáról a vezetői döntések előkészítésében. Hasonló témát tűztek na­pirendre á geodéták is — egy bécsi tanulmányút él­ménybeszámolója kapcsán. A műszaki főiskolán a szá­mítástechnikai szakembe­rek képzéséről lesz szó. A továbbiakról dr. Maár Andrástól, a Kertészeti Egyetem kecskeméti kará­nak tanszékvezető főiskolai tanárától kértünk rövid tájékoztatást, aki csaknem a megalakulás óta betölti a megyei szervezet elnöké­nek tisztét: — Egyesületeink összesen mintegy háromezer műsza­ki értelmiségit tömörítenék. Ennél természetesen jóval több szaktechnikus, mér­nök, közgazdász dolgozik a megyében, s reméljük, hogy a tájékozódásra, ön­képzésre módot adó prog­ramjaink az idén újabb jelentkezőket vonzanak a tudományos csoportok tag­ságához. A további elkép­zeléseket a megyei párt- bizottság egyik közelmúlt­ban lezajlott ülésének és a legutóbbi választmányi ta­nácskozásnak a határozatai alapján dolgoztuk ki. A j jövőben az eddiginél több- j szőr szervezünk kerekasz- tal-konferenciát, amelyek az ismeretközlés és a ta­pasztalatátadás jó formái­nak bizonyultak. Ilyen rendezvényeket készítünk elő az üzem- és munka- szervezés, vállalati és ága­zati szintű elemzés, a mun­katudomány, valamint a programozott tervezés té­máinak feldolgozására. Mindez a termelés haté­konyságának fokozását cé­lozza — az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Elnökségünk főleg az ok­tatási bizottság munkáját szeretné erősíteni, és széle­síteni igyekszik az itthon búsásan kamatozó nemzet- j közi kapcsolatainkat. H. F. 1 Testkultúra - egészségvédelem A mozgás életszükséglete az embernek A technika fejlődése a mozgás szempontjá­ból mind szegényebbé te­szi életünket. A modern embert gépek veszik kö­rül, s alig veszi észre mennyire elkényelmesedik. j Alig kényszerül gyaloglás­ra Az autó, a villamos, az autóbusz, a vonat oda viszi az embert, ahova akarja. Munkahelyén is kevés munkával, sokszor csak ujj- mozgatással kell szabályoz­nál a gépet, ami elvégzi he­lyette a munkát. A háztar­tás körüli dolgainkat is gé­pek könnyítik meg. Fel kell tenni a kérdést, jól hatással lesz-e a szer­vezetre, ha elkényelmese­dik az ember. S ajnos, az izomzatnak a nagy kényelem nem használ. A mozdulat­lanságra kényszerült izom sorvad, akár bénulás, akár orvosi rögzítés, akár fáj­dalom miatti kímélés oka a hiányos mozgásnak. Vi­szont a kiadósán mozgatott izom megnövekszik térfo­gatában és meg is erősö­dik. A megnőtt izomzat nemcsak erőt ad az ember­nek, hanem szebbé, formá- sabbá teszi az emberi tes­tet. Mozgása és minden életműködése fiatalosab­bá lesz. A mozgásban azonban nemcsak az izmok, cson­tok és az ízületek szerepel­nek. Kimozdul velük a lég­zés, a vérkeringés a szo­kott egyhangúságból, sőt egész anyagcserénk élén­kebbé válik. A kiadós moz­gáshoz szoktatott szervezet könnyebben leküzdi az ár­talmakat, a fertőzésekkel szemben is ellenállóbb. A mozgásszegény élet mel­lett viszont anyagcsere-be­tegségek, érelmeszesedés, magas vérnyomás, cukor­baj, ízületi bántalmak fej­lődhetnek ki. Persze a mozgásgyakor­latok csak akkor válnak igazán szervezetünk hasz­nára, ha jó levegőn tör­ténnek, s ha gondoskodunk .■rendszeresen kellő pihe­nésről, mikor is a szer­vezet regenerálódik. Még gyorsabb és eredményesebb a regenerálódás aktív pi­henés esetében, mikor is könnyed mozgásokkal ser­kentjük a vérkeringést, a fáradtságanyagok gyors kiürítésére. Érdekünk a helyes, cél­tudatos testművelés, az életkornak és egészségi ál­lapotnak megfelelő módon és mértékben. M ár a csecsemővel szemben is vannak feladataink mozgás szem­pontjából. Ne akadályoz­zuk a csecsemőt szoros öl­töztetéssel, pólyázással ön­kéntes mozgásában. A bölcsődéskorú gyer­mek könnyű gimnasztikái gyakorlatokat játékosan már végezhet, igen fontos azonban a kiadós pihenés napközben is. Óvodások ösztönös moz­gáskészséget szintén első­sorban játékokkal kell csi- szolgatni. Az elfáradt gyer­mek pihentetésére azonban napközben is gondot kell fordítani. Iskolás korban rakjuk le az alapját a felnőtt ember fizikumának. Ez a megál­lapítás komoly követelmé­nyeket támaszt az iskolá­sok testművelése szempont­jából. Ezen igénnyel szem­ben a valóság az, hogy az iskolás hosszú órákat tölt padban ülő helyzetben, ahol felületesebbé vajik a légzés, akadályozott a vér­keringés és esetleg a rossz helyzetnek megfelelően testi deformitások is ki­fejlődhetnek. A hosszú ülő­helyzet ellensúlyozására az óraközti szünetek futkáro- zása s a heti 2 testnevelési óra bizony kevés. Az isko­láskor kedvezőtlen helyze­te a mozgás szempontjából állandó vita és gondosko­dás tárgya. Éppen ezért nem eléggé ítélhető el egyes szülőknek azon igye­kezete, hogy gyermekük testnevelés alól minden­képpen felmentést kapjon. Persze a gyermek egészsé­gi állapotának megfele­lően, esetleg szükség lehet bizonyos mozgásféleségek kizárására, vagyis a test­nevelés könnyítésére, eset­leg különleges mozgásgya­korlatok végzésére gyógy­tornák formájában. A tor­nából való teljes kizárás esetén azonban számol­nunk kell a gyermek testi fejlődésének visszamaradá­sával. Az óra közti szünetek élénkítő hatását is fokoz­hatjuk aktív pihenéssel. A leginkább károsodható kisiskolások részére óra közben az úgynevezett perctorna végzését igen előnyösnek találták a meg­figyelők. A gyermekek szabad idejének helyes fel- használása szempontjából igen helyes minél több játszótér létesítésé, ahol a különböző játékféleségek sokoldalúan mozgatják meg a gyermek izomzatút és ügyességét is nagy mér­tekben fejlesztik. Az üres grundokon is sokféle lab­dajáték gyakorolható. Jól pótolják még az iskolai mozgáshiányt az iskolai játék szakkörök és az is­kolai sportkörök. Szinte teljes ez a pótlás a sport­iskolában. A felnőttek testművelése is sok kívánnivalót hagy maga után. Kevesen vég­zik, pedig igen célravezető a reggeli torna, ami be­melegítő mozgásként is fogható fel a napi mun­kához. Az üzemi, de még az otthoni munka is vi­szonylag kevés izmot ter­hel meg, tehát egyolda­lú. A munkahelyi testneve­lés éppen ezen egyoldalú­ságot iktatja ki, mert he­lyesen végezve elsősorban azon izmokra vonatkozik, amelyék az üzemi munka idején alig voltak igénybe- véve. Az üzemi sportkörökben is sok lehetőség kínálkozik a dolgozók mozgásszük­ségletének kielégítésére. Kirándulásokon való rész­vétéi, akár egyénileg, napi séta formájában, akár cso­portosan szervezve végzik, színes élményekkel derít­heti fel az ember hangu­latát. P5 ersze betegségek fel­lépte esetén orvos határozza meg a megen­gedhető mozgás mennyisé­gét és minőségét. Az orvos a fokozatosság elvét szem előtt tartva a mozgást úgy adagolja, hogy a beteg mi­nél kevesebb izomerő­veszteséggel, minél gyor­sabban visszanyerje teljes munkaképességét. A rendszeres testművelés mindnyájunk számára fon­tos feladat, mert hiszen egészségünk és munkaké­pességünk megóvását cé­lozza. Dr. Somogyi Lajos , sportfőorvos Hét végi sportműsor ASZTALITENISZ Kecskemét város serdülő, if­júsági és felnőtt (férfi és női) asztalitenisz-bajnoksága. Szom­baton délelőtt 9 órától a Hosz- szú utcai általános iskola tor­natermében a serdülő és ifjú­sági egyéni verseny. Délután 3 órától a páros számok. VASÁRNAP Kecskemét város serdülő, if­júsági .és felnőtt (nő és férfi) asztalitenisz-bajnokságának döntői a Hosszú utcai általá­nos iskola tornatermében. Kezdés reggel 8 órakor. A V1LÄC/ f sp&rtÜL Holnap... A Petőfi Népe vasárnapi számának sportrovatóban Fehér Lászlónak, a megyei labdarúgó szövetség főtit­kárának nyilatkozatát kö­zöljük. A megyei labdarú­gó szövetség vezetője a fel­készülésről, az idei tervek­ről ad tájékoztatót olvasó­inknak. SAKK Az ifjúsági sakk Európa-baj­nokság-on az utolsó előtti for­dulóban a magyar Sax Gyu-a vereséget, szeri vedelt a svéd Kas árutól. A magyar verseny­ző legveszélyesebb ellenfele, az NSZK-be'i Borngassor fél pon­tot szerzett, s így az utolsó for­duló előtt a két fiatal holtver­senyben ála az első helyen. Az utolsó fordulóban Sax, a jugoszláv Marjar.ovics ellen ját­szik. A január 15-én és 16-án sorra kerülő 1972. évi nőj gyorskorcsolyázó Európa, bajnokságon a hírügynök­ségi jelentések szerint tíz ország 27 sportolója vesz részt. A legtöbb versenyzői — 5—5-öt — a Szovjetunió és Hollandia állítja rajt« I hoz. j WOLFSBURG Az NSZK-ban vendég szereplő kínai asztalitenisz válogatott csapatok közü a férfiak 5:l-re győztek nyugatnémetek ellen, a no) viszont 5:3-ra veresége szenvedtek a nyugatnéme tektől. * DÜSSELDORF Japán j égkorong-váloga tottja, amely az elmúlt na pókban két vereséget szén vedett az NSZK-tól. 800 néző előtt újabb mérkőzé sen 9:4 (2:1, 2:1, 5:2) arány ban győzött a nyugatn úrié bajnok, Düsseldorf EG «1 len. NEW YORK Az Egyesült Allamokbai vend égszerenl ő CSZK / Moszkóa jégkorongcsapat a Madison Square Garden ben 11:4 (5:0, 6:0, 0:4 arányban győzött az ame rikai bajnok, Stephen Buicl Minneapolis ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents