Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

*. oldal mt Január 8-, esfltSrtSk Csákóén féioiiüiársl forint megtakarítás íorgalomáüereléssel A közlekedéspolitikai koncepciónak szerves része a gazdaságtalan vasútvona­lak és vasútállomások for­galmának megszüntetése, illetve átterelése közútra. Az utóbbi három- év ered­ményei a program helyes­ségét, népgazdasági szüksé­gességét igazolják. A tizenkét évre tervezett teljes program összesen 2240 kilométernyi kisfor­galmú vasútvonal — nor­mál és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasút — forgalmának közútra te­ÚJ INTÉZMÉNY: Levegőtisztaság-védelmi osztály és labsratérium Á Barátság—II. fogadóállomása A felnőtt ember szerve­zete naponta átlag 500 liter oxigént fogyaszt és ugyan­ennyi széndioxidot lélegzik ki. Ha tehát több ember tartózkodik kicsi, zárt szo­bában, annak levegője aránylag gyorsan elhasz­nálódik. Télen a fűtés is fogyasztja az oxigént és széndioxidot termel. A ci­vilizált emberek nagy ré­sze hosszú órákon át kénytelen rossz levegőjű hivatali szobákban ülni, szívni, vagy beszívni a „kellemes” cigarettafüstöt. Sok embernél otthon sem jobb a helyzet, mert éj­szaka többedmagával al­szik egy szobában. Nem csoda hát, hogy az embe­rek többsége elfelejt léle­gezni, piheg, szuszog, zi­hál, kapkodja a levegőt. Közben fejfájásról, kime­rültségről, idegességről pa­naszkodik és nem tudja, hogy ez főleg a rossz le­vegőtől, a helytelen lég­zéstől van. Miért? A jó lélegzéskor — írja könyvében dr. Wenninger Antal főorvos — nemcsak a tüdő frissíti fel a vért. A rekeszizom mechanikus ingert gyakorol a belső szervekre, s a májból — ami az ember legfontosabb vérraktára — nagy meny- nyiségű vér kerül a vér­körbe. A máj vére több vörös vérsejtet tartalmaz, mint a keringő vér. A vö­rös vérsejtek pedig, a gázcserével „kiszellőztetik” az embert. A jó levegő, a jó légzés kellemes érzést kelt, fokozza az ember munkaerejét, vitalitását, megszünteti a pszichés za­varokat, a „szívszúráso­kat”, a fáradtságot, s jobb kedvűek leszünk tőle. Kinyitni az ablakot? Budapestnek milyen a levegője? A meglevők mellé a ne­gyedik ötéves tervben csaknem 300 ezer gépko­csit vásárolunk, s azok jó része a főváros utcáin közlekedik majd. Nem ke­vesebb, mint 40 000 ké­mény ontja még a gázt, kormot, port a levegőbe. Némely ködös napon a főváros fölé „smog” füg­göny borul, délben villany mellett kell dolgozni, mert sötét „felhő” takarja el a napot. Elérkezett hát az idő a cselekvésre, „meg­védeni” a levegőt, éltető élet-elixirünket! meg a port kavaró gépek, a kormot ontó kémények szennyezettségi fokát. A „levegőőrök” munkája nagyon érdekes. Az egyik szobában levő gép szalag­jain milligramm értékek; ez a műszer minden fél órában automatikusan rög­zíti hány milligramm kén­dioxidot tartalmaz példá­ul a Nagyszőllős utca le­vegője. Délután négykor emelkedni kezd a mutató, mert a környéken hazaér­keztek a dolgozók és be- fűtötték az otthoni kály­hákat. Az emelkedés este nyolcig tart. Éjjel kettő­kor a legtisztább a leve­gő, majd hajnali négykor megugrik a műszer, indul­nak az autóbuszok. A „poros ember”, Gál Lázár mérnök hetente négy napig vidéken szon­dázza majd a levegőt, Kozma B. Imre fizikus korábban az Egyesült Iz­zóban az érzékeny félve­zetők miatt „állított elő” tisztábbnál-tisztább leve­gőt, korábban pedig az ORFI-nál foglalkozott lég­zési problémákkal, aero- sol-ionizációval. Pozsgai András technikus a mű­szerek „megszállottja”, s nagy kedvvel alkotja az ide való berendezéseket, műszereket. A védekezés sok pénzbe kerül Jobb, tisztább lesz-e a levegő attól, hogy mérik szennyezettségét? A mé­réstől még nem, de a nyo­mában tett intézkedések­től minden bizonnyal. Ma már kormányrendeletek ír­ják elő a védelmet, de azt is, aki jobban szennyezi, többet fizessen. A szennye­ződés mértékének emelke­dése nyomán emelkedő összeggel sújtják a port, kormot, gázt, mérgező anyagokat „termelő” gyá­rakat, üzemeket, azért, [ hogy megfelelő védőberen dezésekkel lássák el tele ! peiket, gépeiket, kéménye iket. A védekezés persze na gyón sok pénzbe kerül 1 Nem egészen pontos adal I de például a pécsi Hőé rőmü kéményeire felszerel koromvédő berendezés töbl tízmillió forintot igényei az üzemeltetőktől. Akác olyan szűrő, vagy elnye lető berendezés, amelynél értéke a 100 millió fo rintót is eléri. Bizonyo; levegővédelmi beruházáso kát természetesen központ alapból finanszíroznál! majd az üzemeknek ezek­hez a költségekhez hozz; kell járulniuk. Az is tény hogy sok helyen — nerr pénzzel, csak gondosabt figyelemmel — csökkent- hetik a levegő szennyezé­sét, csökkenthetik a port kormot, gázt, égési termé­keket kieresztő berendezé­sek káros működését. A kormány az üzemeknek türelmi időt adott, lejár­ta után, jön a szigorú bír­ság. Mert a levegő: élet! A jó levegő: jó élet! És mi nem szeretnénk a fejlett ipari országokhoz ebben hasonlítani, nem akarunk Tokió sorsára jutni Buda­pesten, az ország főváro­sában, sem nagy fejlődés előtt álló ipari városain­kat arról is híressé tenni: milyen rossz levegőjük van. Ezért a küzdelmet most kellett elkezdeni, Bu­dapesten és folytatni Pé­csett, Miskolcon, Vesz­prémben, Győrben, Szege­den, Debrecenben. Sz. D. 11 amivel többet, mint ! amennyit 1971 végéig ere­detileg előírtak. A forga­lomátterelés évj 8,2 millió utast és 905 000 tonna árut érint. A program 1968— 1971. évi végrehajtása — a megszűnő vasútvonalak felújításának feleslegessé válásával, a felszabaduló vasúti állóeszközök értéké­vel, s számolva a forga­lomátterelésekkel kapcso­latos útépítések, korszerű­sítések^ többlet járművek költségével is — csaknem félmilliárd forint beruhá­zási megtakarítást hozott a n épgazdaságnak. A program végrehajtásá­nak eddigi legfontosabb ta­pasztalata. hogy a meg­szüntetett kis forgalmú vo- sútvonalak helyett indított autóbuszjáratokon a maga­sabb viteldíj ellenére is többen utaznak, mint ko­rábban a vonatokon. A népgazdaságban kiala­kult beruházási feszültség átmenetileg érinti a prog­ram végrehajtását is, ezért az 1972. évi terv csaknem 20 százalékkal kisebb az eredetileg előírt ütemnél. : Ebben az évben mindössze négy normál nyomközű va- ! sútvonal teljes és egy gaz­dasági vasútvonal részle- ! ges forgalmának átterelését tervezik. A normál nyom- közű vonalak hossza 81 ki­lométer, évi forgalmuk 1,4 millió utas és mintegy 450 000 tonna áru. Az idei intézkedések hatása évi 11,8 millió forint megta­karítás. Négy, egyenként 20 ezer köbméter térfogatú tartály készül a Barátság—n. kőolajvezeték magyarországi szakaszának egyik legnagyobb létesítményén, a fé- nyeslitkei fogadóállomáson. Képünkön: a tűzvédelmi védőgát és habvezetékrendszerhez 28 kilométer hosz- szú csővezetéket fektetnek le. (MTI-foto: Balogh László Pál felvétele — KS) Cikkünk nyomán Még egyszer a haknibrigádokról Uj szovjet tudományos hajó, a „Jurij Gagarin űrhajós“ Tavaly alapították az intézményt A pontos név: Építésü­gyi Minőségellenőrző Inté­zet Levegőtisztaságvédelmi Osztálya és Laboratóriuma Helye: Budapest, Nagy­szőllős utca. önálló helyét nemrégen kapta meg. Fel­adata : ellenőrizni a leve­gő szennyeződését. Regioná­lis laboratóriumi állomás felállítását tervezik Pé­csett, Miskolcon, Veszprém­ben, Győrött, Szegeden és Debrecenben. De lépjünk kicsit bel­jebb a földszintes intézet­be. Kiss István vegyész- mérnök, az osztály vezető­je mondja; „Ki kell épí­tenünk — sajnos kevés nemzetközi tapasztalattal — az országban az úgyne­vezett emissziós mérési hálózatot. Fő célunk a szennyező források vizsgá­lata. A tüdő legnagyobb ellenségeit figyeljük, a széndioxidot, a szilárd szennyező anyagokat, a port, a pernyét, a kormot. A vizsgálati műszereket kell kikísérleteznünk és a mérési módszereket, úgy, hogy az egész országban egységesen tudjunk mérni és összehasonlításokat ten­ni. Hazánk különösen ve­szélyeztetett területein rö­vid idő alatt kiépítjük és felműszerezzük a mérőál­lomásokat. Közben útnak indítjuk a saját terveink alapján készülő mérőko­csit, amely mozgó labora­tórium. Ez a laboratórium képes bármely üzemben felderíteni a levegőszeny- nyezettség okát, mértékét. Kényes műszerek — jó megfigyelések / Mint az osztályon dol­gozó vegyészek, mérnökök megjegyzik máris több gyárigazgató fordult hoz­zájuk azzal a kéréssel, jöjjenek ki és állapítsák A Petőfi Népe 1971. no­vember 14-i számában kö­zöltük — egy sajátos kun- szentmiklósi eset kapcsán — „A haknibrigádok és a rendeletek’' című cikket. Az írással behatóan foglal­kozott a Művelődésügyi Minisztérium illetékes fő­osztálya. A Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osz­tályához, az Országos Ren­dező Iroda igazgatójához címzett — szerkesztősé­günknek tájékoztatásul má­solatban megküldött — át­iratok lényegében egyetér­tenek munkatársunk állás­pontjával. Dr. Barna And- rásné főosztályvezető több javaslatot tett hasonló „kellemetlenségek” számá­nak csökkentésére. Felhív­ta a figyelmet az Országos Rendező Iroda által kidol­gozott szerződéstervezetre, amely pontosan meghatá­rozza a vendégszereplésre vállalkozó művész kötele­zettségeit, illetve a szerző­désszegés jogi következmé­nyeit Messzemenően egyetér­tünk a minisztérium aláb­bi megállapításával is: „A rendező szerv vezetőjének gondosságát és körültekin­tését a művészekkel törté­nő megállapodások megkö­tésénél semmilyen közpon­A napokban futott ki az ogyesszai kikötőből a le- ; ningrádi hajógyárban ké- • szült új szovjet tudomá­nyos hajó. A „Jurij Gaga­rin űrhajós” hajó feladata lesz, hogy még biztonságo­sabbá tegye a Szovjetunió űrkutatási központja és a a világűr és a szomszédos mesterséges holdak, illetve bolygók kutatását végző űr­hajók közötti összeköttetést. Képünk a 45 ezer tonnás hajót mutatja. (Telefoto — AP—MTI—KS) ti vagy helyi hatósági sza­bályozással nem lehet pó­tolni”. A levélből megtudható, hogy máris dolgoznak a műsoros előadásokra vo­natkozó jogszabályok mó­dosításán, az új követelmé­nyekhez történő „igazítá­sán”. Elhatározták továbbá a közelmúltban, hogy a mű­sorok színvonalának eme­lése érdekében felülvizs­gálják a beat- és tánczene­karok működési engedélyét. A Művelődésügyi Minisz- i tórium arra ösztönzi az ORI-t, hogy 1972-ben nö­velje a saját rendezésű — kétségtelenül színvonala­sabb — rendezvényeinek a számát, elsősorban a mű­soros előadásokkal kevés­bé ellátott helyeken. * Fentiekhez csupán azt szükséges hozzáfűznünk, hogy remélhetően a megyé­ben működő művelődési házak igazgatói, a népmű­velési felügyelők az eddigi­nél tudatosabban, követke­zetesebben igyekeznek be­folyásolni a vendégszerep­lő művészek műsorát és többször adnak fórumot valóban értékes műsorra1 jelentkező együtteseknek, szólistádnak H. N. Több mint 600 kilométer gazdaságtalan vasútvonalat szüntettek meg relését irányozta elő. Ezzel együtt 65 körzeti vasútál­lomás kiépítésével, mint­egy 300 forgalomfeívevő és iparvágány-forgalmú állo­más kialakításával, vala­mint 298 kisforgalmú va­sútállomás megszüntetésé­vel számoltak. Három év alatt 616 kilo­méternyi vasútvonalat szün­tettek meg, s ezekről a személy- és a teherforgal­mat a közhasználatú autó­fuvarozás vette át. A 12 éves program 26,2 százalé­kát teljesítették eddig, va­Ezt kérdezhetjük az or­vosi magyarázat után. Igen, de miért? Jobb le­vegő jön be az ablakon keresztül? Sajnos a nagy­városokban nem mindig, sőt néha az utcán rosz- szabb a levegő, mint bent, a lakásban. Világjelenség ez. Tokió­ban a közlekedési rendő- \ röket 2 óránként kell váltani, mert az autók ki- j puffogógázaitól elszédülnek, j rosszul lesznek. London i némely helyén gázálarc í viselését javasolták a rend- j őrök számára. Párizsban I nemcsak a közlekedés la- súbbodott le annyira, hogy j a gépkocsik 6 kilométeres I óránkénti sebességgel ké-! pesek csak haladni, hanem szinte elviselhetetlen lett a belváros levegője. NINCS j ELÉG OXIGÉN!

Next

/
Thumbnails
Contents