Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

8. oldal 1972. Január Í8., pénfel Egy év vöröskeresztes munkájáról Harminckétezer aktivista a megyében Rövidesen megtartja ez évi első tanácskozását a Vöröskereszt megyei szer­vezetének vezetősége. Az ülésen sokrétűen összege­zik, taglalják majd az egészségügy e fontos ágá­nak múlt esztendei tevé­kenységét. A munka irá­nyát, jellegét egyébként hosszabb távra is körülte­kintően szabták meg, je­lölték ki a Magyar Vöröske­reszt III. kongresszusának, illetve az MSZMP Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának a határoza­tai nagyüzemeiben. A termelő- szövetkezetek közül 46-ban, ezenkívül négy állami gaz­daságban van vöröskeresz­tes szervezet. Emellett a tsz-ekben 116, az állami gazdaságokban 23 egész­ségügyi állomás működik. A mezőgazdasági üzemek­ben az egészségügyi fele­lősök száma 662, és 80 százalékuk tevékenységét termelőszövetkezetben fej­ti ki. Munkájukkal külö­nösen elégedett, s azt pél­damutatóan támogatja is az MSZMP Bajai Járási Végrehajtó Bizottsága. Fáradhatatlan munkatársak Ami a Vöröskereszt me­gyei szervezetének nem­zetközi kapcsolatait illeti, ezeket messzemenően igye­keznek az internacionaliz­mus, a békés egymás mel­lett élés szolgálatába állí­tani. Bajai városi szerve­zetünk például több jugo­szláviai város testvérintéz­ményével áll összeköttetés­ben. Az ifjúsági vöröske­resztes csoportok rendsze­resen gondozzák a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök sírjait. Az elmúlt évben első ízben került sor a táborozással egybekötött nemzetközi if­júsági elsősegélynyújtó olimpia megrendezésére. Húsz európai ország kül­dötteinek népes mezőnyé­ben megyénk fiataljai mél­tóképp helytálltak. A társadalom az állami gondozottakért Napjainkban elsőrendű fontosságú a családvéde­lem. A kecskeméti járási Vöröskereszt szervezet lel­kesen fáradozik a nevelő­szülői hálózat kiszélesíté­sén, s felkérésükre eddig 35 család vállalkozott álla­mi gondozott gyermekek nevelésére. Baján társa­dalmi bizottság alakult az állami gondozottak patro­nálására. s már fennállása rövid ideje alatt is szép eredményeket mutathat fel. Hozzájuk hasonló kezde­ményezésről adhatunk számot több bajai vállalat szoc’alista brigádja részé­ről is. Az idős korúak gondozá­sát 12 szociális otthon és 28 öregek napközije szolgálja. Ball ószögi kezdeményezés nyomán több községben fe­lülvizsgálták az idősek szo­ciális helyzetét, s ezt a munkát folyamatosan a me­gye egész területén elvég­zik majd. A véradómozgalom is a tervezettnél nagyobb si­kert ért el. Kiemelkedőnk a bajai véradóállomás kör­zetének eredményei. Nagy jelentőségű volt az elmúlt tanév az ifjúsági vöröskeresztes munkában. A Magyar Úttörők Szövet­sége és az Ifjúsági Vörös- kereszt Mozgalom kettős évfordulójának tiszteletére például csaknem hatezer fiatal vett részt „Az egész­ségőr tettre kész” jubileu­mi vetélkedőkön. J. T. A megyei Vöröskereszt szervezet évvégi „mérlege” egyébként csaknem félezer helyi szervezetben 32 ezer tagot tart nyilván. Cslrizes kerékpárok A szervezet legfőbb fel­adatai közé tartozik az egészségügyi felvilágosítás. Tavaly több mint 400 tan­folyamot szerveztek, ame­lyen 11 ezer hallgató vett részt. A leglátogatottabbak az elsősegélynyújtó tanfo­lyamok voltak. Az anyák iskoláját háromezernél töb­ben. a 70 üzemegészségügyi tanfolyamot pedig két és fél ezren látogatták. Az egészségügyi szakemberek által tartott 975 közérdekű előadásnak 51 ezer részt­vevője volt. Több gondot a lakóházak tisztaságára Jelentős erőfeszítéseket tettek a múlt évben a vö­röskeresztes szervezetek a tisztasági mozgalom elő­mozdítására. Az eredmé­nyek azonban, sajnos, nem mindenben feleltek meg a várakozásnak: több mint 51 ezer lakóházból mind­össze 32 és fél ezer felelt meg a követelményeknek. A megyei vezetőség 1972- ben fokozott gonddal ke­zeli a tisztasági versenyt, alaposan elemzi a hiányos­ságokat, s mindent elkövet a helyzet javítására. Az üzemi vöröskeresztes szervezetek száma 112. ör­vendetesen egyre több vál­lalatnál tartanak igényt az egészségnevelő munkára, ami végső soron kihat a termelékenységre is. Ez a tevékenység elsősorban ott eredményes, ahol üzemor­vos működik, ez pedig a megye üzemeinek csupán a kisebb hányadáról mond­ható el. Nem kev fonto* az egészségnevelés szerepe a megye mezőgazdasági A minap személyesen ke­reste fel szerkesztőségün­ket Pesti Zsigmond kecs­keméti olvasónk, aki a MÁV alkalmazottja. — Száznegyven szaktár­sam nevében fordulok ^ önökhöz — kezdte pana- j szát. — Mindannyian vo- 1 natkisérők vagyunk. Mesz- j sziről, a város széléről, vagy tanyáról járunk mun­kahelyünkre. Napi műsza­kunk kezdete és befejezése nem igazodik az autóbusz- járatok indulásához, így ki kerékpáron, ki motoron közlekedik. És éppen e jár­művek miatt gyűlt meg a bajunk főnökeinkkel. Nincs ugyanis a kecskeméti állo­más területén biztonságos tárolóhely. Ezért hol egy raktárhelyiség, hol pedig valamelyik szertári épület falához támasztva hagyjuk a bicajokat őrizetlenül. — Hogyan vélekedik minderről a főnökség? — Több mint tíz éve ígérik, hopr rendezik a dol­got, vagyis létesítenek egy kerékpártárolót. A mai na­pig sem történt azonban semmi. Már régóta nem volt olyan termelési érte­kezletünk, ahol sérelmün­ket szóba ne hoztuk volna. Legutóbb már azzal is te­téztük panaszunkat, hogy többünknek elveszett a ke­rékpárja, sőt a motorja. — Történt intézkedés ezután? — Igen. Méghozzá mi­lyen! A vezénylő tiszt csi- rizes papírt ragasztott a vasúti épületekhez támasz­tott biciklikre. A cédulán ez olvasható: „nem tároló- hely!”. — Eszerint tréfát űznek problémáikból ? — Valahogy úgy. Ez el­len ugyan tiltakoztam a ve­zetőknél, de a vége az lett, hogy figyelmeztettek, fe­jezzem be a hőzöngést, tö­rődjek a saját dolgommal. Mit tehettem mást, távoz­tam az irodából. Olvasónk végül közölte: ismeri a MÁV anyagi ne­hézségeit, hiszen munkahe­lyi tanácskozókon minden alkalommal szólnak a fej- l“szt*ssel kapecoiatos gon­dokról is. És éppen e*t vettek figyelembe a vomt- kfs^rők. arn:kor f-U-i-S-hot ták, hogy társadalmi mun­kában felépítik a kerék­pártárolót, ha ehhez anya­got biztosit a vasút. • Az elhangzottakkal kap­csolatban *a vontatási és személyforgalmi főnökség vezetőit kérdeztük meg. Válaszukból azonban kide­rült, hogy meg harmad­rendű feladatnak sem te­kintik a problémá megol­dását. Pedig — megítélésünk szerint — a vonatkísérők panasza jogos. Annál ke­vésbé tartottuk indokolt­nak a MÁV-állomás egyik vezető beosztású munka­társának véleményét, aki a vasutasok panaszkodásában rosszindulatot és összefér­hetetlenséget vélt felfedez­ni. Nem értjük azt sem, hogy a szakszervezet miért hallgat ez ügyben? Leg­alább az ígéretek megva­lósítását kellene szorgal­maznia az állomás vezetői­nél, vagy a területileg ille­tékes igazgatóságnál. Száznegyven emberről van szó. Olyan vasutasok­ról, akik naponta két keré­ken járnak kecskeméti munkahelyükre, s akik nem lehetnek nyugodtak afelől, hogy a műszak végeztével megtalálják-e az „illegá­lis” helyen hagyott kerék­párjukat, motorjukat. Pedig a panasz orvoslá­sának receptje — az érde­keltek társadalmi segítség­kínálata mellett — külö­nösen egyszerű. Ha nem­csak szavakban tiszteli dolgozóinak érdekeit a MÁV kecskeméti állomás­főnöksége, megtalálja a módját, tettekben is bi­zonyságot tesz erről. Velkei Árpád Tehenek a gumiszőnyegen Kczö«en A csávolyi általán'*, is­kolában a bajai já-’sban elsőként vezették be a ka- bínetrey.dszerű oktatást. Űj szemléltető és kísérleti esz­közök beszerzésére — hogy az oktatás színvonalát to­vább emelhessék — gyűj­tést kezdeményeztek a ta­nácstagok, szülők és a ne­velők. A köz**q la,--'ssága er-e a c*'ra 60 ezer forin­tot adott össze. HA AZ OLVASÓNAK a címben szereplő gumisző­nyegről a sport jut az eszé­be, ne hessegesse el magá­tól a gondolatot, mert nem tapogat rossz irányban. Nem azért, mintha a tehe­neket valamiféle atlétikai produkcióra akarták volna „átképezni” a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, ha­nem mert abban a perben, amelyben a megyei bíróság az elmúlt napokban hozott jogerős ítéletet, az említett közös gazdasággal szemben a Magyar Testnevelési és Sportbizottság építőipari vállalata állt — felperes­ként. Így találkoztak a te­henek a sporttal, a gumi­szőnyegen. Érdemes azon­ban valamivel részleteseb­ben is megnézni ezt az elő­ször furcsa szituációt, ami­ben tulajdonképpen nincs is sok meglepetés, amint az a tárgyalások során kide­rült. A szövetkezet és a sport- bizottság képviselői 1970 nyarának elején szóban megállapodtak abban, hogy a vállalat a termelőszövet­kezet szakosított tehené­szeti telepének gumipadló- zatú burkolatához kísérlet­képpen gumiszőnyeget szál­lít A szóbeli megegyezésre hivatkozva 1970. július 3-án a szövetkezet levélben el is küldte a megrendelést a sportbizottság vállalatához, megjelölve abban, hogy két darab 120-szor 220 centi- méteres „A” minőségű és ugyancsak két darab, ha­sonló méretű, de „B” mi­nőségű gumiszőnyeg elké­szítését kéri. Tartalmazta a termelőszövetkezet levele azt is, hogy ha a kísérleti gumiszőnyeg beválik, mint­egy 400 darab 150-szer 100 centiméter méretű szőnyeg­re lesz szükség. A tsz nagy­lelkűen hozzátette mindeh­hez, hogy a kísérleti gu­miszőnyeg árát egyszámlá­járól kiegyenlíti... A SPORTBIZOTTSÁG vállalata hamarosan el is készítette a gumiszőnyeget, méghozzá túlbuzgóságból többet, mint amennyit a termelőszövetkezet rendelt: összesen 15 négyzetmétert. Pedig a négyszer 120x220- as méret durván számolva tíz négyzetméternyi terüle­tet takart volna be. Ez azonban nem zavarta a kö­zös gazdaságot. Figyelték az eredményt. Szeptember 7-én — 1970-ről van szó — az alperes telephelyén, vagyis a szövetkezetben jegyzőkönyvet vettek fel a későbbi peres felek, s ab­ban egyetértéssel állapítot­ták meg, hogy a gumisző­nyegek közül a B minősé­gű a várható igényeknek megfelel, mivel az kéthetes használat alatt nem válto­zott meg. Valamivel több, mint egy hónap múlva, október 16-án újabb jegyzőkönyvet készítettek a tsz és a sport­bizottság vállalatának az emberei. Ebben azt rögzí­tették, hogy a vállalat ösz- szesen 15 négyzetméternyi gumiszönyeget fektetett le az istállóban, amelynek négyzetméterenkénti egy­ségára — a kísérleti mun­ka utókalkulációja szerint — 946 forint A burkolatot azonban a tsz-ben tovább ellenőrizték és megállapod­tak a vállalattal abban, hogy az eredményt 1970. no­vember 30-ig a termelőszö­vetkezet közölni fogja. Ezt azonban nem várta meg a sportbizottság építő válla­lata, hanem — már no­vember 5-én küldte a 18 ezer forintról szóló számlát és kérte annak kifizetését. Ezt a közös gazdaság meg­tagadta azzal az indokolás­sal, hogy a gumiszőnyegek nem felelnek meg a cél­nak, felrepedeztek, nem le­het rendeltetésszerűen hasz­nálni. Bírósághoz fordul­tak. A KECSKEMÉTI Járás- bíróság kötelezte a Magyar —Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezetet, hogy fizes­sen meg a beruházónak 18 ezer 216 forintot, a kama­tot, eljárási költséget A termelőszövetkezet felleb­bezett az elsőfokú ítélet el­len, s az így került a me­gyei bírósághoz. Itt meg­változtatták az elsőfokon hozott döntést olyan érte- lemben, hogy a közös gaz­daságot az összeg felének viselésére kötelezték, a má­sik ötven százalék a sport- bizottság építőipari válla­latát terheli. Érdekes és tanulságos az ítélet indokolása, amely­nek csupán egy részét idéz­zük: .......tény, hogy az al­p eres írásban megrendelte a felperesnél a kísérleti gumiszőnyegek elkészíté­sét és vállalta a költségek kiegyenlítését Adott eset­ben nem hagyható figyel­men kívül az a körülmény, hogy a felek akarata az alperes szakosított tehené­szeti telepénél egy kisebb rész kísérletképpen! burko­lására irányult. Egy ilyen kísérlet eredményessége ' nemcsak az alperes érdé- | keit hanem... a felperes , érdekeit is szolgálta vol- | na ... A kísérlet jellegénél fogva pedig nyilvánvalóan mindkét félnek számolnia kellett azzal, hogy az ered­mény kétséges és ennek tu­datában mindkét félnek a sikertelenség kockázatát is vállalnia kellett...” A Magyar Alföld ezei napon több tudósítást számolt be arról, hogy vas- és fémmunkások könyvnyomdászok, épí és szabómunkások sz; szervezete közgyűlést t tott. A vasmunkások éli ke Beviz István, a kön; nyomdászoké Szabó Irr az építőmunkásoké R mann János és Turjáns János, a szabómunká: elnöke pedig Gulyás Józ lett — Dr. Vary Albert ki; lyi koronaügyész-helyet a következőket jelentet „Ugyancsak előzetes leU tóztatásba helyeztem Pai ki Nándor mérnök, v főhadnagyot, aki alapos gyanúsítható azzal, ho részt vett 1919 nőve ml 22-én virradóra Lajosn zsén Neubauer Izidor társai elhurcolásában, i gyilkolásában és kirabI sában... A legközelebb 1 tartóztatásba fognak kéri ni Danics Mihály kecsk méti lakos, a volt Héjjá féle karhatalmi külön, meny tagja, továbbá Za László, Monori-Kiss Józsi Jenei József és Sutus M hály.” 32Z A PERNEK két tanulsá­ga van: a sportbizottság ne akarjon tehénistállót bur­kolni, ugyanakkor a terme­lőszövetkezet ne olyan vál­lalattól rendeljen meg — még ha csak kísérletképpen is — a mezőgazdasággal összefüggő, bár ipari jelle­gű munkát, amely feltéte­lezhetően nem tartozik a profiljába, s amihez — jó­akarat ide, vagy oda — nem ért Gál Sándor — Véget ért a szőlésze és gyümülcsészeli lovábi képző tanfolyam Kecsk. méten, amelyet két hété át hallgattak szakembert és szőlősgazdák. A befeji ző előadást Molnár Lász] kísérletügyi főadjunkti tartotta. Tóth László po gármester hangsúlyozta hogy a mi népünknek fizikai munka mellett szál értelmet és képzettség« kell szerezni. Szerkesztői üzenetek — Nagy érdeklődés me 1 lett zajlott le Kecskemété a középiskolás korcsolya bajnokság. Eredmények Férfi mukorcsolyázásban ] Báli István (kereskedelmi, 2. Braunnitzer József (ke reskedelmi), 3. Meréte Sándor (kollégium). Nő műkorcsolyázásban 1. Sza bó Melinda (ref. leánygim názium), 2. Tajthy Bábu (angolkisasszonyok), 3. Hor váth Judit (angolkisasszo nyok). A versenyt a keres kedelmi iskola sportköri rendezte. Balázs GyBrgyné, Kis’-ö-ös B rbíly T nosné A."asegyháza; Hoffman Ilona, Helvécia és Kovács Jánosne, Kecském :t: Panaszukai kivízsgá'ás céliábél az illetékesekhez tövé' f*ottuk, akiktől közvetlenül kapnak majd választ P. G-né, FülöpszéHAs: Kér- ük. ho-*v nevét és rnn'os cí­mé1 köz me-t a-* egs s*g- i ügyi aatóöátfulUMl mái megkav­tuk a bejelentésivel kapcsola­tos vizsgálat e^edm hlyét. Az a-nak nyomár tett intézkedés­ről szeretnénk Ont is tájékoz­tatni. A „Rajkalné** és „A parcel! és környéki szőlők’’ aláírásű — Kiskőrösről illetve Kunfehér- tóról érkezett — levelekkel csak akkor fofflalk _•zhatunk érdem­ben, ha íré’v Közük nevüket & »ontoó címüket. — A szerkesztőség meg­hívót kapott a Megyei Fo­tótanács és a Kecskeméti Fotóklub által rendezett esztétikai tanfolyamra. A tanfolyamon előadást Réti Pál, a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége Elnökségé­nek tagja, A művészi áb­rázolás eszközei címmel i lar lati.

Next

/
Thumbnails
Contents