Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
I oldal 1972. január 28., péntek Több mint kétszer annyit vásároltak fel Az állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatójának tájékoztatója Több figyelmeztetés érkezett hozzánk a hízottsertés- értekesités gondjairól. Az elmúlt esztendő végén eladásra felkínált jószágok egy részét nem tudta átvenni a vállalat, ez pedig sok bosszúságot, elégedetlenséget okozott a mező- gazdasági üzemekben és az egyéni termelők között Felkerestük Bíró Imrét, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatóját, hogy adjon tájékoztatást a jelenlegi helyzetről. — Az elmúlt évben — az állomány megnövekedése következtében — több mint kétszer annyi hízott sertést vásároltunk fel, mint az előző esztendőkben. Hozzáteszem, hogy 1971. IV. negyedévben az éves felvásárlásnak csaknem egyharmadát vettük át Ennek ellenére 21 és fél ezer hízott sertés átvétele tevődött át az idei esztendőre. Megjegyzem, hogy ha ezt is felvásároljuk, akkor az évi terv csaknem 36 százaléka jutott volna az elmúlt év negyedik negyedére. Időszakonként változó a felkínált hízó mennyisége. Egyes hónapokban a húsipari vállalatok üzemei kép telenets feldolgozni az árut, máskor pedig nincs kihasználva a vágási kapacitás. Ezért is válik szükségessé esetenként, hogy a felkínált sertések egy részét későbbi átvételre tegyük át, a feldolgozás megszervezése, valamint a húsipari termékek iránti igény folyamatos és egyenletes kielégítése céljából. Kritikus hónapok Az utóbbi megállapítások indokoltak. Valóban a megyében a tartási, valamint a takarmányozási lehetőségek is olyanok — különösen vonatkozik ez a háztáji gazdaságokra — hogy a sertéskínálat novemberben, decemberben és januárban Építőipar — számítástechnika A Budapesti Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat tavaly augusztusban szerződést kötött a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalattal, organizációs számítások elvégzésére. Megállapodtak abban is a számítástechnikai vállalattal, hogy a szolgáltatásokat továbbfejlesztik korszerű programozási rendszer kialakítására. Ennek alapján tervet dolgoztak ki a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola TPA típusú számítógépére és olyan programot készítettek el a szakemberek, amely segíti a vállalati munkaszervezést, a termelés gyors megfigyeléseit és segítséget nyújt majd naprakész információkkal a vállalati vezetés döntéseihez. A számítás- technika alkalmazásától az építésszervezés színvonalának javulását várják. jelentkezik mértékben. legnagyobb Arra a kérdésre, hogy jelenleg mit mutat az értékesítési statisztika, így válaszol a vállalat igazgatója. — Ez év januárjában 46 ezer sertést kellene átvennünk, de mintegy 39 ezret tudunk csak. Tehát Ismét át kell ütemeznünk a felkínált jószágok egy részét február hónapi átvételre. A tavalyról elmaradt több mint 21 ezer sertés átvétele zömében már megtörtént. Szerződéskötések — Megkezdődött az értékesítési szerződések kötése erre az esztendőre. Idei átvételre 210 ezer darab hízott sertésre kötöttek megállapodást vállalatunkkal a termelőszövetkezetek, valamint a háztáji gazdaságok. Csaknem 80 százalékkal több jószágra történt szerződéskötés, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Ez arra mutat, hogy a termelők zöme ipvekszik időben megkötni a megállapodásokat A megye sertésállományát figyelembe véve még mintegy 150 ezer darabra várható megállapodás. A vállalat igazgatójának tájékoztatója utalt az értékesítési gondokra. Részben segítene az egyenletesebb kínálat Végleges megoldást viszont csak új vágóhidak építésével és a meglevők vágási teljesítményének növelésével lehet elérni. K. S. — A nagy kínálat miatt 1971. november második felétől a hetenként felkínált hízott sertések 50—60 százalékát tudtuk felvásárolni. Ez év január első felében 65—70 százalékra emelkedett az arány. A felvásárlás jobb megszervezése érdekében különösen a nagy kínálatú hónapokban szükséges lenne a termelők részéről is a nagyobb előrelátás. Bizonytalansággal találkoztunk. Egyes termelőszövetkezetek és háztáji gazdák nem nyilatkoztak időben az értékesítést illetően. A termelők a háztartási vágásra szánt hízóik egy részét, mivel nem tudták értékesíteni, felajánlották — szinte egyik napról a másikra — a vállalatnak. Igyekeztünk ezeket is átvenni, azonban a leszerződött és a még tovább hizlalható sertések egy részét kénytelenek voltunk későbbi átvételre beütemezni. Egy része elmarad A vállalatnak tehát ilyen gondjai is vannak. A felvásárlást zökkenőmentesebbé tenné tehát, ha a nagyüzemek és a háztáji gazdák legalább három- négy hónappal az értékesítés előtt nyilatkoznának szándékukról. A termelőszövetkezeti tagok pedig saját üzemük vezetőit informálnák időben. Érdekképviselet a Duna-melléken Négy év számvetése A termelőszövetkezetek II. kongresszusára történő készülődés során számba- vették az eddig elvégzetteket a Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Szövetségénél is. Az alakulás óta eltelt négy év alatt kikristályosodtak az érdekképviseleti munka módszerei, a tsz-ekkel szorosan együttműködve, gazdasági és szervezeti tevékenységüket segítve dolgoznak. Öntözésfejlesztés, fajtakísérletek Az egyik legfontosabb feladatuk az egyre változó, fejlődő termelés tapasztalatainak leszűrése, elemzése, s ezek alapján a szövetkezeti gazdálkodás segítése volt. A korszerű technika, technológia, a nagyhozamú fajták elterjesztésében játszott szerepük jelentős. Már 1968-ban 27 tsz igényeinek megfelelően ötezer holdnyi, 1969-ben pedig ötezer-kétszáz holdnyi területre elegendő külföldi vetőmagvat szereztek be. A hazai kutatóintézetekkel kialakított jó kapcsolat eredményeként juttatták szövetkezeteiket szaporítóanyagokhoz. állítottak be fajtakísérleteket, szerveztek tapasztalatcseréket, kezdeményezték a gépi betakarításra alkalmas fajták elterjesztését. Nagy munka volt az öntözés fejlesztése. Javaslatukra és segítségükkel valósul meg az új hartai öntözőfürt géppel mozgatható öntözőberendezése. Szakosított állattartó telepek egyedi és társas alapon történő létesítését kezdeményezték, így alakult például Har- tán. Bátyán és Szalkszent- mártonban közös vállalkozás. Felmérték, elemezték a juhászat helyzetét és segítették az állomány feljavítását. A termelőszövetkezeti törvény lehetőségeket adott a szövetkezetek üzemi tevékenységi körének bővítésére. A területen különösen Indokolt volt ez, mert 1968-ban a bruttó termelési értéknek mindössze 8 százaléka származott a kiegészítő tevékenységből. 1970-re ez 25.2 százalékra emelkedett. Különösen az építőipari tevékenység nőtt meg ebben az időszakban. A szövetség sokat tett a termeléssel összehangolt és egyes Időszakokban felesleges szállítási kapacitások lekötésében. Kooperációt kezdeményeztek az egyes tsz-ek és állami ipari vállalatok között Javaslatokat dolgoztak ki a gazdaságos termelés segítésére. Négy tsz valósította meg a fűszerpaprika féltermékké való feldolgozását, több helyen hoztak létre kisebb vágóhidat. Létesült egyedi tejfeldolgozó üzem és jelenleg épül a 8 tsz ösz- szefogásával Solton a DU- NATEJ. Több helyen dolgoznak fel fűszer- és drog- növényeket. A helyi ellátás javítására elárusítóhelyeket, standokat, vendéglátöipari egységeket nyitottak. Az áruforgalom segítése Az üzemi tevékenység bővülésének természetes velejárója a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok szélesedése, ez pedig szükségszerűen vetette fel a hatékonyabb érdekvédelmet az egyenlő partneri elv érvényesítésére, előnyösebb értékesítési és beszerzési lehetőségek felkutatására. A szövetség arra törekedett, hogy a tsz-ek árukapcsolatai egyszerűbbek, olcsóbbak legyenek. A nagyobb volument képező mezőgazdasági termékek átadásánál a helyszínen voltak, és közreműködésükkel számos termékértékesítési vitát rendeztek gyorsan és megnyugtatóan. A szövetkezeti érdekek érvényre juttatása, védelme érdekében sokszor kellett fellépniük. Segítségükkel rendeződött jó néhány bérleti díj és árkérdés. A dug- hagyma fix ára — ami úgyszintén nekik köszönhető — jelentős megtakarítást eredményezett a mezőgazdasági üzemeknél. Elősegítették a háztáji termékek forgalmazásának szövetkezeti áruforgalomba való bekapcsolását, a szövetkezetek üzemanyag-, anyag- és alkatrészellátását Javasolták az alkatrészek beszerzésének és tárolásának tsz-közl alapon történő megvalósítását. Az áruforgalmazás sok esetben közvetlenül is mérhető anyagi előnyt nyújtott a szövetkezeteknek, ezért az elmúlt időszakban a szövetkezetek erre kérték és kapták a legtöbb támogatást. Ezzel javultak a szövetkezetek és vállalatok kapcsolatai is. információk A közgazdasági szabályozókról átfogó és megbízható információkat adtak az üzemek vezetőinek. Elemezték a szövetkezeti demokrácia fejlődését, ajánlásokat tettek bővítésére. A szocialista brigádok, a kombájnosok, és bálázógépkezelők versenyét meghirdették, újjászervezték. A nőbizottságok létrehozásában is részt vettek, továbbképzéssel segítve az új formában induló mozgalmat. Az ifjúságpolitika feladatainak végrehajtására együttműködési szerződést kötöttek a KISZ járási bizottsággal, megalakították a Falusi Ifjúsági Tanácsot. Szervezték, összehangolták a képzést és továbbképzést a tsz-vezetés minden szintjén. A belső ellenőrzés fejlesztésére — először 1969- ben — 27 szövetkezet társulásával megszervezték a revizori instruktori csoportot, majd az erre vonatkozó kormányhatározat megszületése után a szövetsé mellett működő revizori irodát. A tsz-szövetség munkájához a TOT gyors és rendszeres információival nagy értékű segítséget adott. A munka továbbfejlesztésének egyik fontos területe a jövőben az együttműködést fejlesztő tevékenység lesz, és tovább erősítik a belső szervezeti élet alakítására ható munkát is. £.• SMűvezetők l/’ arikatúra egy vasipa- ri üzem faliújságján. Embergyűrű közepén a művezető, körülötte a szakigazgatók, gyáregységvezetők, technológusok, normások, munkaügyisek és diszpécserek; valamennyien követelnek, magyaráznak valamit. A rajz alatti szöveg: „a művezető — központi személy ...” Tegyük hozzá: ez az a karikatúra, amely nem karikírozza, hanem úgyszólván szolgaian másolja a valóságot, legalább is ez a következtetés derült ki abból a beszélgetésből, amelyet öt különböző üzem művezetőivel folytattam és abból a vizsgálatból, amelyet a Vasas Szakszervezet végzett nemrégiben 130 művezető között. A karikatúra képaláírását azonban érdemes megkérdőjelezni: „Valóban központi személy” a művezető? Egyáltalán „vezető” a művezető? S ha igen, milyen hatáskörrel rendelkezik, milyen jogai és eszközei vannak a vezetéshez, hogyan mi módon irányíthat? 1964 decemberében jelent meg a 35. számú kormányrendelet, amely megpróbálta rendezni a művezetők jogait, behatárolni helyüket, szerepüket, az üzemi szervezetben. Az a tény, hogy ma kivétel nélkül mindenki „írott ma- lasztként” emlegeti a szó- banforgó rendeletet, egyértelműen arra utal, hogy a művezetőkérdést korántsem lehet rendeletileg rendbehozni. A Vasas Szak- szervezet említett vizsgálatának készítői megkérdezték a művezetőket, hogy köve<te-e a kormánvrende- letet valamilyen konkrét vállalati szabályozás? A választadók nagy része (68 százalék) részben a vállalati szervezeti szabályzatban, részben külön igazgatói utasításban ismerkedtek meg hatáskörük és jogaik szabályozásával. Ezek a vállalati szabályok azonban közvetlenül a kormányrendelet megjelenése után készültek, tehát a régi irányítási rendszerhez igazodva, ami már önmagában is kérdésessé teszi a vállalati szabályozás mai használhatóságát Feltűnő, hogy mindazok, akikkel személyesen beszélgettem, nem kis nosztalgiával emlegetik azt az időszakot. amikor a művezetőnek — úgymond — nagyobb hatalma volt az üzemben, mint bármely műszaki mérnöknek. Pontosan tudta, mit kell csinálnia. rá volt bízva, hogyan csinálja, s módjában állt büntetni és jutalmazni, Kételkednék abban, hogy ezek az emberek a háború előtti művezetői rang valamennyi rekvízi- tumát visszasírják. De ez a nosztalgia mindenesetre arra figyelmeztet, hogy amennyire „kisistenek” voltak a művezetők a háború elő*t, annyira szürke, mellékes tényezők sok helyütt ma. A szakszervezeti vizs- " gálát készítői 130 művezetőt kérdeztek meg arról, hogy az utóbbi években növekedett-e a Jogkörük, s ha igen, miben? Az „igen”-nel és ..nem”-mel válaszolók aránya közel azonos volt (58. illetve 42 százalék), ám külön is tanulságos részletezni az Igennel válaszolók véleményét A munka szervezésében, elosztásában megnyilvánuló önállóságot alig 17 százalék tartja említésre méltónak. A megkérdezettek 14 százaléka a munkások felvételénél, elbocsátásánál, továbbá a fegyelmi ügyeknél megnyilvánuló önállóságnövekedést tartja fontosnak. Mindössze 6 százalékuk érzi úgy, hogy az említetteken kívül olyan hatáskörrel is rendelkeznek, amelyeknek gyakorlásában nagy mértékben segíthetik a termelőegység eredményesebb gazdálkodását C talán a legjellem- zőbb adat: mindösz- sze 2 százalék az aránya azoknak a művezetőknek, akik illúziókat dédelgetve fontosnak tartanák, ha legalább közvetve bekapcsolnák őket a tervkészítés munkájába, illetve, hogy a termelés előfeltételeinek biztosításánál jobban adjanak véleményükre. Az ösztönzőbb bérezésnek, a differenciált anyagi elismerésnek egyik legnagyobb akadálya — érvelnek sokan —. hogy nem lehet megbízhatóan mérni a művezetői teljesítményeket. Holott a művezetői munkának is vannak „általánosan megkívánt”, többnyire rutin jellegű és éppen ezért rutin módon mérhető normál. N°'~ *zen értékelhető azonban, hogy egyes művezetők milyen szervezési erőfeszítéseket tettek csoportjuk teljesítményének emeléséért, hogy mennyiben járultak hozzá annak a munkahelyi légkörnek a kialakításához, amelyet szimplán csak „jó kollektív szellemként” szoktunk emlegetni. A vállalati ösztönzési rendszer az efféle teljesítménykülönbségeket legtöbb helyen egyszerűen képtelen lemérni, s a jövedelmekben visz- szaadni. S különösen nagy gond ez a segédművezetőknél, akiknek jövedelme sokszor éppenhogy eléri az átlag szakmunkások jövedelmét. Márpedig, amíg a bonyolult szervezési feladatok végrehajtását és a vállalati gazdaság céljait szolgáló emberi kapcsolatok építésére hivatott művezetők alig keresnek többet, mint az általuk irányított munkacsoportok legjobb szakmunkásai, addig a munkacsoportokon belül is nehezen várható el az igyekvőket előnyben részesítő, a hanyagokat mellőző differenciált jutalmazás. \J itatható kérdés, hogy ' a fentiekben áttekintett körülményeket egyetlen — bármilyen gondosan előkészített és megfogalmazott központi rendelet megváltoztathatja, vagy akárcsak befolyásolhatja-e. A művezetőkérdésben elsősorban a vállalatoknál lehet előrelépni, ott kell biztosítani megfelelő rangot, jogot és hatáskört ahhoz, hogy a művezetők nemcsak beosztásuk elnevezése szerint, hanem valóban műszaki gazdaság* vezetők legyenek. , V. Cs.
