Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

i. oldal 1972. Január 21-. péntek Közrend és biztonság Kecskeméten INTERJÚ A VÁROS VEZETŐ ÜGYÉSZÉVEL Az új év első napjaiban azzal a kéréssel kerestük jel dr. Csernyus Istvánt, a Kecskeméti Városi-Já­rási Ügyészség vezető ügyészét, hogy nyilatkoz-’ zon lapunk olvasóinak a város közrendjéről, köz- biztonságáról, a bűnözés alakulásáról, a társadalmi tulajdon védelméről, Ulei- ve a bűncselekmények megelőzésének lehetséges módjairól, s az ezzel kap­csolatos ügyészi tapaszta­latokról. — Először arra a kérdésre kérüna ViUaszi. ho^y me.yek Kecskemét biinHgji helyzeté­nek főbb jcl.emzui, hiszen tu­dó,uásunk s-erint a v*»ios mcs- lehc.usen az ,.c. mezőnyben’* tál..Iható a bűnözési statiszti­kában. — Kecskemét bűnözési mutatója — amely a tíz­ezer lakosra jutó bűncse­lekmények számát jelzi — viszonylag magas. Hangsú­lyozni kell azonban ezt a viszonylagosságot, hiszen a város lakossága közvetle­nül is érezheti, hogy Kecs­keméten szilárd a köz­rend, megnyugtató a köz- biztonság. A megyeszékhe­lyen elkövetett és ismert­té vált bűncselekmények zömmel nem súlyosak. Mégis helyes, ha a város közvéleménye — főleg a fosztogató és erőszakos jel­legű cselekmények elköve­tőivel szemben — határo­zott és igazságos felelős­ségre vonást igényel. A bűnözés alakulását illetően azonban mégsem kapunk hiteles képet, ha egy város, terület fertő- zöltségét csupán az ismert­té vált bűntettek számá­val mérjük. Helyesebb, ha jelen esetben Kecskemét bűnügyi helyzetét az is­mertté vált cselekmények jellege és súlya alapján határozzuk meg — mondja bevezetőben Csernyus elv­társ. — Hogyan alakult a városban az elmúlt időszakban a társa­dalmi cs a személyi tulajdon védelme, illetve az ezek sérel­mére elköveiett cselekmények aranya. — Kecskeméten az is­mertté vált bűncselekmé­nyeknek mintegy 65 szá­zaléka vagyon elleni. Ezek­nek a deliktumoknak a 76 százaléka a személyi tu­lajdont, a fennmaradó 24 százaiéira pedig a társa­dalmi tulajdont károsítot­ta. Értelemszerűen adó­dik ebből a kérdés, hogy mi az oka a személyi tu­lajdont károsító cselek­mények magas arányának? A bűnüldöző szervek gyakorlatában egyaránt fontos mindkét tulajdon védelme. A felderítés és a felelősségre vonás szabá­lyainak alkalmazásánál nem teszünk és nem is te­hetünk különbséget. Meg­nyugtató tényként kell azonban hangsúlyozni —, s ez választ ad az előbbi kérdésre — hogy a kö­zös vagyon kezelésével megbízott szervek dönté­sei, intézkedései egyre ha­tékonyabban védik a tár­sadalmi tulaidont. A va­gyonkezeléssel megbízott személyek kiválasztásánál érvényesülnek a helves ká­derpolitikai elvek. Ezáltal egvre kevesebb a társadal­mi tulaidont huzamosabb ideig fo'stn""tó személyek szama. Almiéban már az ei.sÖ nróbálkozásnál a bűn­üldöző szervek tudomásá­ra jut az ilyen magatar­tás. — A ritkán ismétlődő Jelenségek azonban mégis A korszerűsítés állomásai gozik. Ilyenkor fontos fel­adat a szakmai erőgyűj­tés a következő időszakra. A tudás korszerűsítése nélkül nem lehet előre­haladni. ezért a gazdaság vezetősége tervet dolgozott ki a továbbképzésre. Két forma Az elmúlt év összesítése szerint a dolgozók 13 szá­zaléka rendelkezik szak­munkás-bizonyítvánnyal. A képzés egyrészt a fia­talok tanításával történik, jelenleg is 41 ipari és 11 mezőgazdasági tanulója van a gazdaságnak. Szá­mos fiatalnak ösztöndíjat ad az üzem. A képzés másik formá­ja a gazdaságon belül szervezett különféle tanfo­lyamok. Az elmúlt eszten­dőben a növényvédő mun­kásokat képző tanfolya­mon 34-en végeztek és megkezdődött a növény- termesztőgépész-képzés is. Az első évfolyamon 19-en végeztek. A második év­folyamon 1'5-en hallgatják az előadásokat. Szőlőter­mesztési szakképzésben 43-an vesznek részt. Közös érdek A hallgatók a tanulási időre is megkapják az át­lagkeresetüket. Jól járnak tehát, mert amellett, hogy nincs jövedelémkiesésük, szakmát is szereznek. A tanfolyamok elvégzése után a kollektív szerződés­ben rögzítettek alapján 15 százalékkal magasabb bért kapnak. A gazdaságnak megéri áz anyagi befekte­tés. mert az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a kiadás bőségesen kamatozik. A szakmunkás- vizsgát tett dolgozók ugyanis termelékenyebb munkát végeznek. A ma­gasabb tudás az átlagter­més emelkedésében jelent­kezik. A vezetők továbbképzé­séről sem feledkeznek meg. Neves szakemberek, egye­temi tanárok, tudományos kutatók tartanak a tél fo­lyamán a mérnökök tech­nikusok részére előadáso­kat. Legutóbb például dr. Báló Endre, a Balatonbog- lári Állami Gazdaság la­boratóriumvezetője a sző­lő korszerű talajerő-gaz­dálkodásának tudományos alapjairól tartott ismerte­tőt. A téli hónapokra 11 ilyen előadást terveztek be, amelyekre meghívják a környező mezőgazdasági termelőszövetkezetek ker­arra ultalnak hogy nem mindenütt tesznek elvár- j ható intézkedéseket a kö- [ zösség vagyonának védel- ! mére. Szükségesnek tartom ezzel összefüggésben fel­hívni a figyelmet az 1/1964. PM. sz. rendeletre, amely a házi pénztárak kezelési szabályait tartalmazza. Gyakran kínál alkalmat a visszaélésre, hogy ezt a rendelkezést nem minde­nütt tartják be. Nem egy esetben tapasztaljuk azt is, hogy anyag- és pénzkeze­léssel járó munkakört egy­szer, vagy többször bünte­tett személy tölt be. Az is előfordul, hogy a gazdál­kodó szervek belső ügy­rendjét szabályozó előírá­sok gyakran olyan sablo­nos kitételt tartalmaznak, hogy az adott munkakört betöltő személy „ ... fele­lős a társadalmi tulajdon védelméért...”. Helyesebb lenne részletesen körülír­ni, hogy az illetőnek tu­lajdonképpen mit is kell tennie a társadalmi vagyon megóvása érdekében.' — A személyi tulajdont károsító cselekményeknél elég gyakori a károsultak hanyagsága, figyelmetlen­sége. Csak példaként em­lítem, hogy egy nemrégen készült felmérés szerint a megyében elkövetett ke­rékpárlopásoknak több, mint fele Kecskeméten és a járásban történik. Vég­eredményben a vagyon el­leni bűncselekmények jel­legének megítélését min­den további magyarázat helyett szemléletesen iga­zolja, hogy az ügyek több, mint 60 százalékában a kár ötezer forint alatt van. A jelentős, vagy a külö­nösen nagy kárt okozó cselekmények ritkák. — A.z e!sö kérdéssel kapcso­latban helyesnek ítélte Csor- nyus civtárs, hogy a v'ros köz­véleménye az cr szakos és ga- rá ’da cselekmények elköve ői- vel szemben a közvélemény határozott felelősségre vonási igényel. Mi az ügyészség ta­pasz alata e bűncselekmények tekintetében? — Az erőszakos és garáz­da bűncselekmények üldö­zése egyik fontos felada­tunk. Kecskeméten, az el­követett összes cselekmé­nyeknek mintegy 15 száza­léka garázda és erőszakos. Elkövetői nem válogatnak, s többségükben ittas álla­potban utcán, sző"''kozó­helyen, magánlakásban stb., tanúsítanak feltűnő­en közösségellenes maga­tartást. Az ilyen jellegű cselekmények egyik veszé­lyes megnyilvánulása az embertárs megtámadása. Nyilvánvaló, hogy a meg­támadott védekezik, sőt a törvény erre lehetőséset is ad a támadás elhárításá­hoz szükséges mértékig, s ezt szakkifejezéssel élve jogos védelemnek nevez­zük. Gyakorlatilag ez nem más, mint a támadó ma­gatartásához hasonló cse­lekmény, azaz bűncselek­mény. A védekező még akkor is mentesül azonban a felelősségre vonástól, ha a szükséges mértéket fel- indultságból, ijedtségből túllépi. Ennek tisztázása azonban az esetek alapos és elmélyült mérlegelésé­vel lehetséges. Ter-o ÓC7o_ tesen nem az ököljog. vagy a szemet-szemért el­vet kíván íuk itt érvénvre Tuftatni, de törvényi lehe­tőséget adni a megtáma­dottnak a védekezéshez. Nem árt. ha ezzel a ga­rázdaságra hailamos sze­mélyek is tisztában vannak. tészeti szakembereit is. Ez is egyik módja a szomszé­dos mezőgazdasági nagy­üzemek szakmai segítésé­nek. Ily módon szorosabbá válik a kapcsolat a kör­nyező kertészkedő gazda­ságokkal. Gépesítés A kedvező időjárás le­hetővé tette, hogy január elején is dolgozzanak a szőlősorok között A gaz­daságnak háromezer hold korszerű, széles soros ül­tetvénye van, ahol jól mo­zoghatnak a modern gé­pek. A metszést úgy akar­ják könnyíteni, hogy a gépkísérleti intézet se­gítségével pneumatikus metszőollót próbálnak ki. Tavaszra a nyitást telje­sen gépesítik, ehhez ren­delkezésükre áll 25 pneu­matikus szőlőnyitó és a műhelyben most gyártják a szükséges előnyitó be­rendezéseket Jelentős forgalmat bo­nyolított le a gazdaság legfontosabb termékéből: a borból. Hétmillió palack­kal szállítottak a kereske­delemnek. összesen 8 és fél millió litert értékesí­tettek. Az említett meny- nyiség 37 százaléka ment exportra, a környező szo­cialista és kapitalista or­szágokba. A pincében és a palackozóban egész év­ben folyamatostul dolgoz­nak. Tervezés Most készül a gazdaság 1071. évi mérlegbeszámo­lója. Egyúttal dolgoznak az idei üzemterven is. Ez utóbbi tulajdonképpen a 15 éves távlati fejlesztési előirányzat alapján készül. Oj dolog, hogy az idén az egyes brigádvezetők ön­állóan állítják össze ez évi elképzeléseiket és ezek összesítéséből alakul ki az egész gazdaság terve. K. S. OLVASÓINKÉ A SZÓ Megméretett és könnyűnek találtatott... ÜTVENMILLIÓ TÉGLA Húsz hízott libát adtam át tavaly november 10-én szerződés alapján az ÁFÉSZ felsőszentiváni fel­vásárlóinak. Közepes ter­metű, de jól meghizlalt szárnyasok voltait, össz­súlyuk. meghaladta a 161 kilót. Átadásnál színes mű­anyaglapocskákat kötöttek az állatok lábára, jelezve, hogy minden liba máját külön megmérik, értékelik. Néhány hétig türelmesen vártam a prémiumról szó­ló értesítést, de hiába. Ezek után érdeklődtem az illetékeseknél, akik közöl­ték, hogy a májak átlag- súlya 17 deka volt, s ezért nem jár prémium. Az indokolást nem fo­gadhatom el. mert az át­adás előtti napokban két libát otthon fogyasztottunk el, s az egyiknek 35, a másiknak 41 dekás volt a mája. Vajon húsz közül egynek sem nőtt volna ek­korára? Páncsics Agnes Felsőszenti ván, Petőfi u. 11. Köszönet a becsületességért Szilveszter délelőttjén a helyi önkiszolgáló élelmi­szerüzletben vásároltunk. Ünnep előtti tumultus volt, siettünk mi is. de a bolto­sok is. A pénztárosnak 500 forinttal fizetett a fe­leségem, aki az igyekvés közben csak 200 forintig fogadta el a visszajáró pénzt. Odahaza azonnal kide­rült, hogy hiányzik a 300 forint. Délután visszamen­tünk az üzletbe, ahol már várt bennünket az összeg­gel Varga József boltveze­tő, akinek — és az isme­retlen nevű pénztárosnak — páldaadó becsületessé­gét ezúton köszönöm meg. Baranyi Tamás, Kecel Kálvária karóra miatt 1970. december 4-én 217 forintért vásároltam egy Junoszt márkájú karórát a soltszentimrei kultúrcikk- boltban. Hazaérve észre­vettem, hogy dobozán „X” jelölés található, mellette ledig e szó: „javítani”. Azonnal visszavittem az órát. de az eladók tagad­ták, hogy a szöveget ők írták volna. Viszont azt tanácsolták, ha elromlik -az óra, nyugodtan menjek csak el Kecskemétre, ott majd megjavítják, vagy becserélik. Három hét múltán va­lóban szükség volt a szak­emberre. mivel a kis szer­kezet esetenként már 300 —350 perccel is többet mutatott a pontos időnél, felkerestem a Kecskemé­ti Szolgáltató Javító és Vegyesipari Vállalat Mó- •icz Zsigmond utcai rész­legét. ahol igazítottak va­lamit az órámon. ..Igazí­tottak”. és ez a baj. hi­szen továbbra is a régi tem­pót diktálta. Újra elutaztam a megyeszékhelyre, de az eredmény nem változott. Tavaly kilencszer vittem órámat a javítókhoz, mi­közben az 1 éves garancia is lejárt. Legutoljára de­cember 12-éa voltam a részlegben, ahol az egyik mester közölte, hgóy ru- gódserére van szükség, s a munkát 80 forintért el­végzi. Erre kértem a panasz­könyvet, de nem kaptam meg. Hogy mit akartam abban feljegyezni? A kö­vetkezőket: müven szak­emberek azok. akik több mint 12 hónanig tartó kál- váriajárás után tudiák csak kideríteni, hogv mi a hibíia egv úi karórának, amely siet? Ki a felelős azéft. hogv a iavítás miat­ti litazásaim költsége már meghaladia a kis Junoszt vételárának összegét? Markó Aridra sné, Fülöpszállás, Telekpuszta 54. Az Eszak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 90 millió forintos beruházással felépült új téglagyára évente 50 millió téglát termel — A bűnözés elleni munka egyik igen lemos terűléte a buacse.ekmé^yt lle.vc elősegítő o.».ok, körü.múnyek feltárása és megszüntetése, te­llát a megelőző tevékeny s ég. Mit tudna ezzel kapcsolatban mondani Csernyus CiVtárs? A jogpolitikai elvekről szóló kormányhatározat külön kiemeli, hogy a bű­nözés elleni küzdelem a társadalmi erők összefogá­sát igényli. Ez nagyon sok­rétű feladat, s úgy gon­dolom itt nincs hely mind­egyik ismertetésére Ezért csupán néhány szót: szük­séges, hogy a gazdálkodó szervek vezetői tervsze­rűbben intézkedjenek az ellenőrzések hatékonyságá­nak növeléséről. A válla­latok, üzemek kollektívái figyeljenek fel a nemkí­vánatos jelenségekre, s te­gyék szóvá azokat. Segít­sék, hogy a börtönből sza­badultait ismét megtalál­ják helyüket a társada­lomban. A bűnüldöző szervek megelőzési feladatait jog­szabályok, utasítások ha­tározzák meg. A rendőr­ség egész tevékenységét át- meg átszövi a megelő­ző munka. A büntető ügyek tapasztalatainak hasznosítása ugyancsak a megelőzés érdekeit szol­gálja. A bűncselekmények előidézését, vagy eutovece- sét elősegítő okok, körül­mények közlését az érin­tett szervekkel a jogsza­bály kötelezően előírja. Ugyanígy kötelező, hogy az illető szerv 30 napon belül válaszoljon a meg­tett intézkedések közlésé­vel. összességében a bün­tető eljárás egész folya­mata is az általános meg­előzést segíti. Ebben a körben jelentősége van a mintegy két éve alkalma­zott előállításos — közis­mertebb nevén gyorsított — eljárásnak. A bíróság, rendőrség, ügyészség ös­szehangolt munkája lehe­tővé tette, hogy az ügyek­nek mintegy 10 százaléká­ban alkalmazzuk ezt az el­járást. — Ügy vélem, az el­mondottakból kitűnik: minden lehetőségünk meg­van ahhoz, hogy a város lakossága, összefogva a bűnüldöző szervekkel, ered­ményesen fejlessze a sze­mély- és vagyonbiztonsá­got, szilárdítsa a szocia­lista törvényességet — mondotta végül dr. Cser­nyus István városi-járási vezető ügyész. G. S. A Kunbajai Állami Gazdaságban a téli hóna­pokban is szorgos munka folyik. Az 5700 holdon gazdálkodó üzemben átla­gosan 1100-an tevékeny­kednek. Hetven százalékuk a szőlőtermesztésben dől-

Next

/
Thumbnails
Contents