Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

8. oldal 1972. Január 2«., esfitSrtdk a i — A törvényhatósági bizottság díszközgyűlése fogadta a Kecskemétre érkezett Károlyi Mihályt. Szádeczky-Kardoss László . főispán javaslatára a tör­vényhatósági bizottság küldöttséget menesztett Károlyi Mihály elé. Né­hány perc múlva a vá­rosháza tanácstermébe lé­pett Kecskemét nagy ven­dége, akit a városatyák és vendégek meleg ováció­val, felállással üdvözöl­tek. Szádeczky-Kardoss Lász­ló főispán a város nevé­ben köszöntötte Károlyi Mihályt, majd utána Pe- ! thő Lajos, a Független Kisgazdapárt, Vadász Fe­renc, a Magyar Kommu- ! nista Párt, Konferszky i Lajos, a Szociáldemokra- j ta Párt, Szabó Gyula, a Nemzeti Parasztpárt, Nagy | László dr., a Polgári De­mokrata Párt, Zalai Sán­dor, a Szabad Szakszerve­zetek nevében mondottak üdvözlő beszédeket. Sül — Mozit építenek a vaskútiak. Az építkezés­nél mintegy 20 ezer fo­rint értékű társadalmi | munkára számítóinak. Az új filmszínház 320 fő be­fogadóképességű lesz és városi mintára épül. — Az 1956-os ellenfor­radalmi események után az Izsáki Állami Gazda­ságban a munkástanács elnöke, majd később a I gazdaság igazgatója, Bo- zsics László üzemgazdász lett. Bozsicsnak időközben különböző úton-módon 20 ezer forint ütötte a mar­kát, s ezenkívül még egy előre kiállított szám­la-űrlapra 19 ezer forin­tot írt fel, amit a saját céljaira használt fel. Ezért Bozsicsot letartóztatták. — Megkezdte munkáját a kecskeméti járás Sző- lő-Gyümölcstelepítési Mű­szaki Bizottsága. A bi­zottságnak dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti Ku­tató Intézet tudományos munkatársa, Huszta Já­nos, az Izsáki Állami Gazdaság főkertésze és Bartha Gábor, a Helvé­ciái Állami Gazdaság fő­kertészének helyettese a tagjai, de munkáikat a telepítéshez értő széles körű társadalmi aktíva i» segíti. — A vöröskeresztes szervezetek nagy lelkese­déssel kezdtek hozzá a véradótoborzáshoz, s már az év eiső hónapjá­ban jelentős sikerekről számolhatnak be. Január 20-án a véradóállomás munkatársai Szabadszál­lásra mentek ki, ahol az előzetes jelentések szerint hatszáz személy jelentke­zett ingyenes véradásra, Nem volt hátsó lámpa Hétfőn este riportútról , igyekeztünk Kecskemétre, Bajától Böcsa tájáig jö- I párszor megcsikordult a i gépkocsi fékje, s miközben a szélvédőüveg irányába lódultunk, akarva-aka- ratlanul kifakadtunk. — Ez a kerékpár sincs kivilágítva! — Barátom, kész öngyil­kosságba karikáznak az emberek! — Hogy egy hátsó lám­pára ne telne neki, ha már biciklije van?! Meg hasonlókat mormog­tunk. Került utunkba macska is. Ott lapult majd az út közepén, világos színével a beton szürkeségébe ol­vadva. Mégis messziről észrevettük, anélkül, hogy a formáját kivettük volna. Mert „világított” a macska szeme. Hat óra körül közeled­tünk Bocsa helységtáblája felé. Gondolatban már ott­hon jártunk. De jó lesz a sivár, hideg sötétség után a családi tűzhely melege. Autók előztek bennünket, gépkocsik száguldottak el­lenkező irányba. Bizonyára mindegyikben a meleg fé­szek elképzelése volt a kellemes „fűtőenergia”. Ügy lehet, a kerékpárosok­ban is, akik könnyelműsége miatt annyit dohogtunk. Aztán két fénypár tűnt fel a távolban, tőlünk el­lenkező oldalon. Mire ész­leltük, hogy egyhelyben ál­ló gépkocsik, akkorára megláttuk a középen körö­ző lámpafényt is. Megállunk a zseblámpás, karszalagos férfi mellett — Óvatosan haladjanak itt, húzódjanak egészen az út szélére. Az úttesten pokróccal le­takart valaki. Abban a tar­tásban, amelyről tévedhe- tetlenül • megállapítható, hogy aki ott fekszik, csak volt. A takaró egyik végén a beton szürkeségénél vilá­gosabb szürke folt látszik. Erősen ősz haja volt... A másik végén két csizma. Színéből, állásából ítélve gumicsizma. Jócskán előbbre az ösz­szegyűrődött kerékpár. Túlnan egyenruhás rend­őr köröz. Mondja, hajtsunk odébb ötven méterrel, ott álljunk meg. Amit részletes vizsgálat előtt is- tudni lehet a bal­eset körülményeiről. Két gépkocsi haladt a maga útján, szemben egy­mással. Mindegyik a „sa­ját” oldalán. A Bocsátói „délnek” futó autó előtt a „semmiből”, a sötétségből hirtelen felbukkan egy ke­rékpárt toló ember. Elől is fénycsóva — a szem­közt jövő kocsié —, hátul is fénycsóva, de hiába a nagy „kivilágítás”. A gép­kocsi elé váratlanul oda- k érült gyalog-kerékpáros ekkorra már az autó elején csattan-koppan. Talán, ha a bicikli ki lett volna világítva, vagy leg­alább egy prizma verte volna vissza a fényt... De így már csali akkor lehe­tett a szerencsétlent meg­látni, mikor a jármű elé került. De akkor már hiába fékeztek ... Vincze Lajos, bócsai lakos nincs töb­bé... Kerékpárját toló ember számára is életmentő lehet a kivilágított hátsó lámpa. Mennyien közlekednek kerékpáron, szürkületben, esti sötétben — hátsó lám­pa nélkül! Pedig ugye a macska szemét milyen messziről észrevesszük. Ki is tudjuk kerülni a kis állatot. De hiába nagyobb tömegű egy ember, s a biciklije, ha nincs hátul világító lámpa, igen sokszor csak az ütkö­zésből „értesül” a gépko­csivezető: „Jaj, egy em­ber!” — És lehet, hogy csak volt. Pláne, ha ittasság is dup­lázza a könnyelműséget. Annyira olcsó lenne egy emberélet, hogy nem ér fel egy hátsó lámpa árával?! Tóth István — Pásztor Zoltán Pedagógusfizetés száz évvel ezelőtt 1868-ban szüleitett meg az első törvény a tanítók szükséges képesítéséről, és ez fizetésük minimumát is meghatározta. Korábban az iskolamesterek — ahogy akkor a tanítókat nevez­ték — még kisebb és na­gyon különböző jövede­lemmel rendelkeztek. Füg­gött ez a helység nagysá­gától, lakóik vagyoni hely­zetétől és áldozatkészségé­től is. Amint az egykori krónikák megörökítették, az iskolamesterek sok gonddal küzdöttek. A Ko­márom megyei Epöl köz­ségben például 1732-ben a hat gimnáziumot végzett Horváth János került is­kolamesternek. Ez a vég­zettség abban az időben nagyon magasnak számí­tott, mert rendszeres ta­nítóképzés még nem volt. Mégis csak 10 forint, 20 pozsonyi szapu gabona (egy szapu 63,6 liter), 10 szekér széna volt az egy évi fizetsége. Jobbágyon­ként egy szekér fa is járt neki, s kicsiny földje ter­mését a községnek kellett learatni és behordani ré­szére. Nem javult a helyzet a XIX. században sem. A katolikus néplap egyik 1855-ös példányában Pilis­marót község így hirdetett pályázatot: „Megürülvén a tanítói és kántori állomás, arra jövő, 1856-dik évi március 26-án megtartani dó csőd (csődület) hirdet- tetik. Ezen állomásnak ja­vadalmai pedig: szabad lakáson kívül a község által munkálandó fél telek, kivévén a tanító költségén viendő szénakaszálást és gyűjtést; tovább: 2 pozso­nyi mérő kétszeres, 24 p. mérő rozs, 10 öl fa, 50 font só, 50 font marhahús, 10 font faggyú, 8 pengő forint készpénzben, 4 írt 48 krajcár iskolai díj fe­jében és egyéb, a kántori hivatallal összekötött 6 frt rugó jövedelmek.” A hir­detésből kiderül, hogy a tanítónak itt is el kellett egy másodállást, a kánto­rit látnia. Fizetésének na­gyobb részét természetben kapta, de az egy évre ju­tó kb. 25 kg hús, 25 kiló só hamar elfogyott, és az 5 kiló gyertya is hamar elégett... Nem csoda, ha gyakran akadt olyan iskolamester, aki kivette „munkaköny­vét”, hogy másutt próbál­jon szerencsét. A városok­ban már inkább a kész- pénzfizetés volt döntő, de ennek összege is messze elmaradt más értelmiségi­ekétől. Esztergomban pél­dául 1847/48 pénzügyi évre a tanítók évi fizetése át­lagosan 120 forint és 30 forint lakbérpénz volt. Ugyanakkor a város főor­vosa évi 300 forint fizetést kapott. Aíomfényképek Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi konferencián. Normál elekt­ronmikroszkóppal urán- és tóriuinatom-felvételeket ké­szített. Sötétmező képtech­nikát alkalmazott: a felvé­teleken az atomok a mo­lekulákban elfoglalt he­lyüknek megfelelően vilá­gos foltként jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak nehéz atomokról le­het. készíteni, a kísérlet nagy jelentőségű, mivel ve­le új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerke­zetének vizsgálatára. A Fra Maiira vidék kora A földre juttatott holdkő­zetek (az Apollo—11 a Nyugalom-tengeréből, az Apollo—12 a Viharok-ten- gérének térségéből) kor­meghatározása 3,3 és 4,6 milliárd év közötti értéket adott. Ebből arra következ­tettek, hogy a „holdtenge­rek” az égitest kialakulásá­nak korai szakaszában, mintegy 4,5—4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Meglepetést hozott azonban az Apollo—14 talajpróbája a Fra Mauro vidékén. Négy alkalommal végeztek kor­meghatározást melyek alapján egyértelműen 3,85— 3,95 milliárd évesre becsü­lik e térség kőzeteit, tehá sokkal fiatalabb mint ko­rábban feltételezték. Raffai Sarolta versekkel kezdte pályáját (Részeg vi­rágzás címen jelent meg verseskötete), s még nap­jainkig sem felejti az ol­vasó az írónőben — a köl­tőt. A költőt, aki ott lap- ' pang a. drámák egy-egy villanásában, aki kibontja egy-egy lélek titkait. A : regényíró Raffai aratta : legnagyobb sikerét, az Egy- I szál magammal. Azt hi- \ szem. a nézők nem felej- i tik az ebből készült sikeres ' drámát, melyet a kecske- | méti Katona József Színház ! mutatott be. Most kedden I az Utolsó tét című drámá- I jat láthattuk a képernyőn. | Külön öröm számunkra, ! kik Bács-Kiskun megyében | élünk, hogy az itt élő szer- j zó — már régebben —, s azóta is újra és újra át­töri műveivel a vidéki sors páncélját. A budapesti Katona Jó­zsef Színház előadását Ba- barczy László rendezte. Harmadik drámájában Raffai szükebbre vonja a kört: elhagy sok szerep­lőt, elvet több problémát; s egy család belső konflik­tusában akarja még hatvá­nyozottabban érzékeltetni az önző nyereségvágy, al­jasságba hajló pénzéhesség lelket deformáló erejét. Minden színmű, tv-jatek a szereplőkre irányítja a nézők figyelmét, rajtuk múlik — legtöbbször — a mű sikere. Bözse, aki min­dent megvásárolhatónak tart: testet, lelket, lelkiis- ' meretet, aki csempészésre I serkenti fiát — Mészáros Ági. Az őáltala szőtt pók­hálóból nem könnyen tud­nak kiszabadulni. Félel- I metes manőverei, aljas i nyíltsága — megdöbbent. Jó alakítás. Férjét, a zon­gorajátékba menekülő, gyönge embert Kálmán György játssza, öreges gesztusokkal, merev test­tartással, a múltbeli nagy­ságos urat idéző külsőség­gel. Bár néha soknak érez­tük ezt a külsőlegességet, mégis el tudta fogadtatni j a tehetséges színész igy, ily módon az írónő által el­képzelt figurát. A félig be­mocskolt, szüleit meglopó, de innen menekülni igyek­vő fiút Fülöp Zsigmdnd játszotta közepesen, Noha csak pár pillanata volt a mennyasszonyát játszó Ro- nyecz Máriának, ellenfél­nek éreztük, vonzóerőnek, aki kiemelheti ebből a mocsárból a fiút. Raffai Sarolta drámájá­nak tv-bemutatőja sikeres volt. Szekér Endre A fiatalosság pirulái A Leningrádi Gyógyszer- gyár legújabb vitaminké­szítményét minden túlzás nélkül az ifjúság és a fris­seség elixirjének nevezhet­jük. Elméleti kidolgozása a kijevi gerontológiai inté­zet munkatársainak nevé­hez fűződik. A Dekamevit a tíz legfontosabb vitamin optimális adagját tartal­mazza egyetlen pirulában. Hatását a metionin — a sejtek megújulását szolgáló preparátum — tovább fo­kozza. Hamarosan forga­lomba kerül a Szovjetunió gyógyszertáraiban. A közeljövőben további új készítmények látnak napvilágot, pl. a máj gyó­gyulását szolgáló E-vita- min, vagy a szívedényeket erősítő B3-vitamin. Felújított, műszaki vizsgázott 8 tonnás CSEPEL NYERGESVONTATÓ, PÓTKOCSIVAL és CSEPEL 350-es 4 tonnás felújított, műszaki vizsgázott TEHERGÉPKOCSI eladó Érdeklődni: Termelőszövetkezetek Közös és Vegyesipari Szolgáltató Vállalkozása. Kecskemét, Mindszenti út 1. (Talajerővel szemben) Ui.: Szabó István, telefon: 12-062. 333 Hőszigetelő, üvegező, épületbádogos, lágyfedő szakmunkásokat, kubikosokat, férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk! Szabad szombat, teljesít­ménybér, munkásszállás, kedvezményes ebéd és utazási hozzájárulás. Bács megyei Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. MUNKAÜGY. 18 Raffai Sarolta: Utolsó tét

Next

/
Thumbnails
Contents