Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
Létszám, munka — irodák A vállalatok, üzemek egy részénél felduzzadt az irányítók, adminisztrálok létszáma. Sokan állítják — nem alaptalanul —, hogy a munkaerő-tartalékok igazi nagy forrását nem a műhelyek rendszerint teljesítménybéres munkásai körében találjuk, hanem az irodákban. S az elektronikus számítógépektől, mint valami csodaszertől, várják az irányító-adminisztráló munka szigorú ésszerűsítését. a létszám számottevő csökkentését. Mind több irodista Mit várhatunk valójában a jövőtől és a kibernetikától? A fejlődés iránya félreérthetetlenül — és világszerte — az irodisták, az improduktív létszám növekedését jelzi. A műszaki-gazdasági fejlettség viszonylag magas szintjén a termelő-fizikai munkát végzők száma abszolút mértékben is csökken, miközben az alkalmazottaké tovább növekszik. Ha ez a kettős folyamat a termelékenység egyértelmű és gyors emelkedésével párosul, létjogosultságát aligha vitathatjuk. Vagyis, ha úgy gyarapszik az információkat gyűjtők, rendszerezek, a piackutatók, a számítógép-programozók, a döntéselőkészítők, a technológusok, a konstruktőrök stb. száma, hogy közben a vállalat összteljesítménye, jövedelmezősége ezáltal gyorsabban nő, mint a műhelyek m munkásíétszámának emelkedésével, akkor a dolgozók összetételének változása kívánatos és hatékony. Rosszul terveznek tehát ott, ahol a tíz- és százmilliós értékű számítógéptől elsősorban, vagy kizárólag néhányszor tíz bérelszámoló, könyvelő megtakarítását várják. A gép költségei az így megtakarított bérekből soha nem térülnének vissza. Viszont, ha az irodai létszám néhány tucat magasan kvalifikált számítógépes szakemberrel, programozóval, elemzővel gyarapszik, s nem elsősorban manuális adminisztrációra, hanem eddig ismeretlen statisztikai és konstrukciós számításokra, döntési változatok és optimumok kiválasztására, gyors informálódásra és döntéselőkészítésre használják őket — százmilliókkal javíthatják a nagyvállalat, az iparág jövedelmezőségét. Vonzó, vagy szükséges A szellemi, az irodai munkával szembeni ellenszenv, a kisstílűség rossz tanácsadó. A társadalmigazdasági fejlődés irányát egyébként sem lehet szubjektív alapon megváltoztatni, Ezzel persze egyáltalán nem kívánjuk az improduktív létszám jelenlegi nagy arányát minden áron igazolni, a munkaerő-tartalékok valóban az irodákban számottevőek. Részben azért, mert az itteni feladatok nem „normázha- tók”, s ügyrendileg sem mindig körülhatároltak, részben pedig a fizikai munkától. való' húzódozás, a közvetlen termelő tevékenység alacsortv társadalmi tekintélye, hiányos erkölcsi megbecsülése a „könnyű és tiszta” irodai állásokat teszi vonzóvá. A gazdasági ni nyitási reform bevezetését követően a létszámhígításra ösztönző átlagbér-gazdálkodás óhatatlanul az improduktív dolgozók számát gyarapította nagyobb mértékben. Nemcsak a képzett szakemberek, de esetenként a betanított és segédmunkások jövedelem emelését is a kiskeresetű és megfoghatatlan beosztású alkalmazottak felvételével ellensúlyozták. Napjainkban, mivel a szabad munkaerőforrások már elapadtak, alig van mód létszámhígításra, a módosított bérszabályozás sem ösztönöz erre. Ám a vállalaton belül két-három év alatt felhalmozott létszámtartalékok mozgósítása, átcsoportosítása napjaink intenzív fejlesztésének, a termelékenység emelésének időszerű feladata. Csak helyileg dönthető el Egyesek megkérdezh ik: miért nem kötelezik a vállalatokat központilag a felesleges adminisztratív létszám csökkentésére? Ez a módszer necsak a helyi önállóságot sértené, hanem a létszámcsoportosítás hatékonyságát is veszélyeztetné. Nem lehet központilag eldönteni, hogy milyen alkalmazotti létszám szükséges és mennyi felesleges. Az öntevékeny helyi létszám-átcsoportosítást viszont nemcsak az nehezíti, hogy az irodisták húzódoznak a termelőmunkától; a bürokrácia logikája is oda vezetett, hogy az íróasztal, a kreált beosztás időközben munkát talált, igyekezet nélkülözhetelenné tenni magát. S e folyamatot gyakran erősítette az irányító szervek időközben megnövekedett adatszolgáltatási és jelentésigénye. Korszerűbb irányítási rendszer A Központi Bizottság legutóbbi ülésén a jövő esztendő és a negyedik ötéves terv egyik fontos feladatává tette a munka- és üzemszervezés javítását. Ez az átfogó ésszerűsítés, amely a munka termelékenységét és hatékonyságát hivatott fokozni, tulajdonképpen az irányítás színvonalának emelését, magasfokú belső szervezettségét feltételezi. E társadalmi méretű gazdasági akciót célszerű tehát a vállalaton, intézményen belüli irányítási rendszer korszerűsítésével, a feladatok és munkakörök pontos ügyrendi meghatározásával és elhatárolásával kezdeni. Az új helyzetnek és feladatoknak megfelelően rendezni kell tehát az irodákban dolgozók, a műhelyek, a raktárak stb. alkalmazottainak tennivalóit, sorait Méghozzá úgy, hogy egyszerűsödjenek és ésszerűsödjenek a feladatok, s felszabaduljanak a jelenleg még rejtett létszámtartalékok is. K. J. Megnyerte már az e hetit? Reformtörekvések a birkózósportban Különválik a két fogásnem Enyhe túlzással azt válaszolhatná a Ganz- MÁVAG kiskunhalasi gyárának egyik lottózó kollektívája, hogy: — Igen, jó néhány kettes és hármas után az 53. héten többszörösen ránk mosolygott a szerencse. A harminc szelvényen egy éve variált 9 számmal 2 darab négyes, 10 darab hármas és 20 da-” rab kettes találatunk volt, A szerencsében' az a „szerencsétlenség”, hogy pontosan azon a héten volt egy ötös, így a sok találatra „mindössze” 72 ezer forintot mondhatunk magunkénak. A szelvények arányában osztozunk, a személy szerinti legnagyobb nyeremény 18 ezer forint, a legkisebb ezernyolcszáz... Nem is olyan nagy halom pénz a nyeremény — állapítom meg magamban, miköben a kollektíva három tagjától — akiket a pénz felvételével megbíztak a többiek — arról érdeklődöm, hogy folytatják-e tovább? A válasz egyöntetű. Igen, az egy éve lottózó társaság még nem fizetett rá, a kisebb nyeremények mindig visszahozták a szelvényekre költött pénzt A Kovács János felvétele mostani nagyobb nyeremény mindenkinek jól jött. Ki ruházkodásra, ki bútor- vásárlásra költi a pénzt, de jó néhány autónyeremény- betétkönyv is lesz a most felvett pénzből. Érdekesség? A gyár igazgatója is érdekelt egy szelvénnyel, 1800 forint a részesedése, a főmérnök három szelvényére ötezer-négyszáz forintot kap. Közben a pénztárosnő és Iványi Dániel, az OTP-fiók helyettes vezetője elkészültek a bizonylatokkal, megtörtént az aláírás és a pénzszámolás, következik az ünnepélyes pillanat, az átadás. Kovács Tibor, az anyagellátó osztály vezetője 10 szelvény — és 18 ezer forint — tulajdonosa átveszi a pénzt, mellette Szűcs Sándor fődiszpécser, a társaság szervezője és a variációk kidolgozója, öt szel- | vény és 9 ezer forint tu- j lajdonosa és Kuklis Benő- ' né, .a titkárság dolgozója, a szelvények kitöltője, szintén 9 ezer forint tulajdoné sa. Képünk jobb sark íz OTP-fiók pénztíro ő. már átadta a pénzt... Opauszky László 1 KISSÉ megkésve, egy kicsit a világ után kullogva, de talán még nem későn hozott határozatot a Magyar Birkózó Szövetség a szabadfogás és a kötöttfogás szétválasztására. 1972. január 1-től az ifjúsági versenyzők csak az általuk választott fogásnembén indulhatnak. Ilyen módon félévszázados gyakorlat változik meg a szőnyegeinken — megszűnik ugyanis egyes versenyzők „kétlakisága”. Egyenletesebbé válik a fogásnemek fejlődése, s talán sikerül megmenteni a magyar szabadfogású birkózást. Már az ókori olimpiákon megkezdődött a specializálódás, s külön választották a pentatlon birkózást — ez a kötöttfogás őse — és a szabadfogású a (pankration) birkózást. A modern olimpiákon is csak két esetben fordult elő, hogy valaki mindkét fogásnemben diadalmaskodjon. 1932-ben Los Angelesben a svéd I. Johansson, 1936-ban Berlinben az észt származású Palusalu szerzett aranyérmet mindkét fogásnemben. A VILÁG jelenlegi élvonalához tartozó nemzetek — Szovjetunió, Bulgária, Románia, Japán, Irán, Törökország, USA, NDK és Magyarország is — egyre inkább felismerték a két- frontos nevelés szükségességét. Versenyzőnként különválasztják a két fogásnemet, s arra törekszenek, hogy szabad- és kötöttfogásban is egyaránt ütőképes gárdát vonultathassanak fel a nagy világversenyekre. A cél és a feladat tehát érthető és világos, de mindjárt felvetődik a kérdés: hogyan valósítható meg mindez? A Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Mongóliában, Törökországban, Iránban a széles alapokat a különféle népi birkózások • biztosítják. Az említett országokban — főleg a Szovjetunióban — a népi birkózás mellett kialakították a sportiskolák rendszerét is. mely tovább szélesíti azt a hatalmas „piramist”, amelynek csúcsán a válogatott keret van. Az NDK-ban, Bulgáriában, s nagy ipari objektumokhoz kapcsolódva kialakították a sportiskolák bentlakásos rendszerét, ahol a birkózás tudományának elsajátítása mellett szakmát is tanulnak a fiatalok. | A FOGASNEMEK szétválasztásának élettani okai is vannak. Köztudott, hogy a belső izomban lejátszódó érzékelés eltérő I formában alakul ki fogás- I nemenként. Míg a szabad- j fogásnál különösen a lábakra hárul a fontosabb j szerep, addig a kötöttfo- I gású birkózásban a vál- lak, karok, csípő és a derék vesznek részt inkább. a mozgásban. Más a támadó és védekező alapállások felvétele, a test súlypontjának elhelyezése, s a verseny közbeni változása is merőben eltérnek a két fogásnemben. Mindezek azt igazolják, hogy külön kell választani a két fogásnemet, mert ezek nélkül a reformok nélkül szabadfogású birkózásunk teljesen elsorvad, de a kötöttfogás fejlődése is kárát vallja az egyikből a másikba átrán- duló vándormadaraknak. A HATÁROZAT tehát megszületett, sőt kiegészül azzal, hogy 1974. január 1-től a felnőtt versenyzők is válaszút előtt állnak. De vajon hogyan fogadják ezt edzőink, egyesületi vezetőink? Ha nem ismerik fel e reformok szükségszerűségét, akkor a szövetség határozata csak írás marad, de a magyar birkózósportnak nem lesz haszna belőle. K. S. ä Kiskunhalasi TS híreiből A Labdarúgó Szövetség által meghirdetett játékvezetői tanfolyam jelentkezési határidejét a szakszövetség január 20-ig meghosz- szabbította. A JTS mellett működő Labdarúgó Szövetség és a Fegyelmi Bizottság összetételében történt változásról adunk hírt. A szövetség elnöke Németh Sándor lett, míg Vörös Mihály, az eddigi elnök a Fegyelmi Bizottság elnöki teendőit vette át. A JT irányítását továbbra is Almási Géza végzi, a fegyelmi bizottságban Tóbiás Károly és Szalai László működnek közre. Holnap... A sportrovat vasárnapi oldalán a kiskunfélegyházi labdarúgó JT elnöke mondja el véleményét megyénk játékvezetőinek helyzetéről, fejlődési és előrehaladási lehetőségeiről. Banczik István „A favágó” címen Kiss István (Fémmunkás) sportpálya- futását mutatja be. Végül „Mi újság az olimpiai : sportágakban” sorozatunkban az atlétikáról számolunk be. Á tigazol ások és szabálytalanságok A Bács-Kiskun megyei Labdarúgó Szövetség Igazoló Bizottsága szerint tavaly, az átigazolási-időszak ideje alatt 34 játékos távozott más megye területére. Megyénkén belül az 1969. október 1. óta érvényben levő átigazolási szabályzat alapján 98 labdarúgó változtatott egyesületet. 1971-ben 574 labdarúgóval gyarapodott a megye játékosállománya. Ezzel összesen 8100 labdarúgót tart nyilván a megyei szövetség igazoló bizottsága. Németh Ferenc, az igazoló bizottság elnöke elmondta, hogy a szabályos keretek között történt egyesületváltoztatások mellett számos kísérlet történt arra is, hogy szabálytalanul, a megye sporttanácsi szerveinek megtévesztésével ; félrevezetésével igye- mk érvényt szerezni át- ’ási szándékuknak, ben mintegy 30 ket- ' st igazolási kísérlet tör- nt, míg ez a szám tavaly 45 főre s'zökött. A szabályok ellen vétőket 6-tól 12 hónapi eltiltással sújtották. — A sportköri vezetők egy része még 'mindig nincs tisztában az átigazolási szabályokkal, amelyek 1971. július 1-től vannak érvényben. Eszerint, ha az egyesület nem adja ki a labdarúgót, akkor 30 hónapig kell várnia az átigazolás érvénybelépésére. Ezt gyakran igyekeznek „megrövidíteni”, oly módon, hogy téves adatokat küldenek az igazoló bizottsághoz. Két labdarúgó távozott el a megyéből, akikért az 1970/MTS határozat 9-es paragrafusa értelmében nevelési költséget fizettek. Ónodi Tamás a Bajai Vasa?’ MTE-ből a Bp. Hon- védba ment, amiért egyesülete 15 ezer forintot kapott. Gombkötő -Zoltán, B'ajszi Tsz SK volt já< kosáért 5 ezer forint r lési költséget f>ze' Dunaújvárosi Kohász B. I. Hét végi sportműsor SZOMBATON KOSÁRLABDA Aranyhomok Kupa úttörő és serdülő leány kosárlabdabajnokság: Selejtezők, úttörőknek szombaton 13.30-t ól a Bányai Júlia Gimnáziumban, serdülőknek szombaton 14 órától a Köz- gazdasági Szakközépiskola (Üj Kollégium) tornatermében. RÖPLABDA Megyei középfokú iskolai röplabdába inokság döntője. Kecskeméten a Katona József Gimnázium tornatermében. Délelőtt 10 órától; ASZTALITENISZ A megyei újonc, serdülő és ifjúsá.gi asztalitenisz-bajnokság, fiú és leány egyéni és páros döntői1 Kecskeméten, a Hosszú utcai Általános Iskola tornatermében. Kezdés: IS órakor. VASÁRNAP KOSÁRLABDA Aranyhomok Kupa úttörő és : serdülő leány kosárlabda-bajnokság döntői Kecskeméten a I Közgazdasági Szakközépiskola . I tornatermében 8 órától. R^PT, *,BDA Megyei közé Jí'okú iskolai ■ röplabdabaj.eokság döntői, Kecskeméten a Katona József C’mnáTium tornatermében, 8 árától. ASZTA! ITENISZ megyei felnőtt, női és férfi, éni és páros asztalitenisz- bajnokság, Kecskeméten a Hosszú utcai általános iskola 1 tornaiemiéberL ß
