Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
1972. Január 14., péntek 5. oldal Film és iskola Egy filmesztétikái szakkörről Közismert tény: manapg kevesebbet olvasnak a atalok és több filmet nézik meg. De fontos kérdés: 1 tudja-e használni neve- si, művészeti, esztétikai empontból a látott filmejt a tanár, az iskola? A ilasz: nem, illetőleg: csak :szben. Az alkalmi filmnézés bi- mytalan hatása mellett mtosabb, mélyebb a film- iztétikai órán elemzett né- ány film szerepe. Most gy filmesztétikai szakkör íunkáiáról szeretnék be- zámolni. melyet a kecske- íéti Katona József Gim- áziumban vezetek évek ta. A szakkör tematikáját a tanulókkal közösen állítjuk össze. De ezt a témafelsorolást természetesen befolyásolja mindig az előre nem tudott moziműsor. Érdekes, vonzó téma lehet egy filmforgatókönyv, vagy egy televízióban bemutatott film, mely megváltoztathatja a szakkör programját. Egy rendező munkásságára összpontosítottunk ebben a félévben, hogy így a megismerkedés alaposabb lehessen. Jancsó Miklós alkotómódszeréről. jellegzetes „rögtönző” technikájáról, jelképrendszerérői tartott előadást több alkalommal a gimnáziumban Fazekas Lajos filmrendező. Fazekas előadásait nemcsak a kitűKönyvek a népi kultúráról Az utóbbi években örvendetesen megszaporod- ;ak az olyan művek, me- :yek a magyar népi alko- ;ások megismerését tűzték ki céluL A Fél—Hofer—K. Csillé- ry: A magyar népművészet című, díszesen illusztrált kötete után megjelent Or- tutay Gyula akadémikus szerkesztésében a kétkötetes Magyar népdalok., a Parnasszus-sorozatban. Azután a Haja, haja virágom című kötetben a legszebb magyar virágénekek láttak napvilágot (szerkesztette: Szabó T. Attila), s a legutóbbi hónapokban még több olyan mű, mely- lyel könyvkiadásunk régóta esedékes tartozásokat egyenlített ki, színvonalasan. Ezek közül itt most néhányra felhívjuk a figyelmet, azzal a szándékkal, hogy a magunk eszközeivel tovább segítsük a népi kultúra: népi művészet és a folklór továbbélését. (Azokat igazolva, akik a népművészet modern korunkban való to- vábbvirulását hangoztatják, a népi kultúra kezdődő reneszánszát emlegetik.) Építészeti, nyelvészeti és szépirodalmi műveket egyaránt például hozhatunk fel. (De ide sorolhatnánk a filmművészet egyes alkotásait, a paraszt- vagy naív festők képeit, kiállításait, s a táncokat, népviseletet, népi lakásdíszí- tést, művészi játékokat, népzenét stb., stb.) A Balladák könyve (Kallós Zoltán gyűjtése), A nagy hegyi tolvaj című bállá dagyüjtemény (Ortu- tay Gyula válogatása), és a Vajdaságban élő Penavin Olga szép műve: Jugoszláviai magyar népmesék. (Akadémia Kiadó): egy-egy jelentős lépés a népi kultúra közkinccsé tétele érdekében. Ezekben a mesékben például a nép évszázadok alatt kialakult érzelem- és gondolatvilága kel életre, az egyes tájak, vidékek jellegzetes nyelvi elemeivel, stíluseszközeivel tarkítva. Az ősi magyar hitvilág című kötet „A magyar néprajz klasszikusai” sorozatban látott napvilágot, s lapjai az elmúlt két évszázad néprajzkutatásáról adnak képet az olvasónak, Cornides Dánieltől Ipolyi Arnoldig, Csengery Antalig és Kálmán Lajosig. A magyarság ősi érzelemvilága, vallási érzülete, temetkezési szokása stb. elevenedik meg előttünk érzékletesen, lebilincselően izgalmasan. Tóth János a szerzője Az őrségek népi építészete című nemrég megjelent kötetnek (Műszaki Kiadó). Ebben a színvonalasan elemző tanulmány mellett több száz képet és rajzot találunk, amely mind, mind a népi leleményesség és művészi kifejező erő meglétéről tanúskodik. Lehetetlen megható gyönyörködés nélkül nézni, mit produkált az építőművészetben a népi alkotókedv. A Romániában élő Szabó T. Attila új könyve (címe: A szó és az ember) bőven meggyőzhet mindenkit arról, milyen szép és színpompás, milyen szemléletesen gazdag, s érzelmileg milyen árnyalt a nyelvünk. A nyelvemlékektől a tájszavakig, s a szókincstől a jelentésváltozássokig, meg a szólásokig sok mindent megtalál benne az anyanyelve jellege és sorsa iránt érdeklődő olvasó. A könyvterjesztőkön és a jó lelkiismeretű könyvtárosokon a sor: jussanak el ezek a kitűnő könyvek minél több olvasó ember kezébe. V. M. nő előadásmód tette érdekessé. hanem az is, hogy ő „közelről” látta e Jancsó- filmeket, még a forgatás közben, maga is részt vett benne: így a műhelymunka részesévé válhattak a tanulók, a szakkör tagjai. Legutóbb a most elkészült Jancsó-filmről. a Még kér a nép címűről hallhattunk érdekes előadást Fazekas Lajos a film forgatása közben készített fotókkal és a filmforgatókönyv egyes részleteivel szemléltette mondandóját. Miután a szakkör tagjai — több film megnézése után — elméletileg is megismerkedtek Jancsó művészetével, az a terv, hogy a Még kér a nép kecskeméti vetítése, megtekintése után magával a rendezővel. Jancsó Miklóssal találkozzanak, be- szélges-enek. A filmesztétikai szakkör nem csupán ilyen „ünnepnapokból” áll. A „hétköznapi”, az átlagos szakköri foglalkozásokon beszélgettünk a televízióban akkor felújított Egy férfi és egy nő című filmről; vagy az új filmek közül például az Eper és vérről vagy egy forgatókönyvről. Legutóbb Huszárik Zoltán Szindbád című filmje kapcsán a film líraiságáról. az impresszionizmusról. a film fe3tőisé- géről és a Krúdy-művekkel való kapcsolatról volt szó. Az elmúlt tanév szakköri foglalkozásai közül a filmelemzések emelkedtek ki (Onibaba. A rítus, Szerelmesfilm, Az algíri csata, A kopár sziget, A homok asszonya, Tájkép csata után stb.) Hasznos volt. az irO| dalom és a film kapcsolatáról szólni Makk. Károly Szerelem című filmje, kapcsán, mely Dér» Tihób két novellája nyomán készült. Mélyebb élményt gyakorol a tanulókra, ha visszatérünk egy-egy rendező művészetére: többször elemeztük tavaly Wajda és Szabó István filmjeit. Egy-egy kisfilm levetítése és elemzése színesítheti a foglalkozásokat. Eisenstein Pa- tyomkin páncélos című világhírű filmjének megbeszélése nyomán képet kaphattunk például a klasszikus montázs művészetéről. A szakköri munka kissé „műhelymunka”. Lehetőségei szinte korlátlanok. Élni kellene ezekkel a lehetőségekkel. Szekér Endre A pártmunka gyakorlatából Oktatás formális elemek nélkül F élidőhöz érkezett a pártszervezetekben zajló szervezett politikai oktatás. Az eddigi tanulságok áttekintése nagyszerű lehetőség, hiszen az oktatási év befejezéséig is javítani lehet a módszereken. Ilyen szándékkal beszélgettünk Felkai Bélával, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottsága oktatási előadójával is. Hogyan sikerült előkészíteni, megszervezni a Duna menti járás községeiben a pártoktatást? Melyek a legfigyelemreméltóbb tapasztalatok? I (Gondosan felkészítetI _I ték munkájukra a p ártoktatási évben közreműködő előadókat. A járási vezető propagandisták segítségével az alapszervezeti előadók részére konferenciát szerveztek Dunapatajon. A módszer: valamennyi oktatási formából kiválasztották a leglényegesebb témaköröket és ezeket alaposan megvitatták. . A tartalmi kérdéseken túl, nem csekély időt fordítottak az előadások szerkezeti, dialektikai kialakítására, az egyes körökben alkalmazandó módszerekre. A tanácskozás haszna mindenekelőtt az alábbi közös álláspont kialakításában található meg: Ügy kell az ismeretanyagot továbbépíteni, hogy mindenki értse, s hogy biztatást kapjanak a hallgatók a vitához, önálló véleményük kinyilvánításához. A felkészítés már akkor elkezdődött, amikor a he- ' d oktatási és káderíejlesz- isi tervek alapján kiválasztották és megbízták a propagandistákat. Felkészültségükről, hozzáértésükről Felkai Béla elmondta: — A propagandisták nagy többségének megvan a szükséges politikai és általános műveltsége, szakmai ismerete. Néhány előadó szerényebb képességekkel bír ugyan, de több éves propagandista gyakorlatuk folytán alkalmasak a feladat megoldására. S hogy mennyire nincs gond e téren, azt az alábbiak is jól példázzák. A 132 propagandista közül negyvenhetén egyetemi, főiskolai, hatvanhatan pedig középiskolai végzettséggel rendelkeznek. középfokú, vagy annál magasabb politikai iskolát nyolcvanhatan végeztek — közülük mintegy negyvenen marxista , esti egyetemet, vagy sza- | kosi tót. Végül még egy ! adat: az előadók 60—70 ! százaléka legalább négy, vagy ötéves előadói gyakorlattal rendelkezik, j ~ jRöviden a számsze- I **• I rűségekről. Nyolc oktatási formában összesen 108 tanfolyam működik 5576 hallgatóval. Közülük 1457-en tagjai a pártnak, örvendetes eredmény, hogy a női hallgatók létszáma a legutóbbi évhez képest félezerrel emelkedett, s így most 1600. Igen népszerűek a falusi téli lanioiyamok, s ezért a leglátogatottabbak is. Jelenleg háromezernél többen hallgatják e sorozat előadásait. A tömegszervezeti oktatás is biztatóan alakul. Negyvennyolc tanfolyamon 1670 KISZ-es, szak- szervezeti tisztségviselő és népfront-aktivista ismerkedik a politikai kérdésekkel. A múlt évi statisztikát nézegetjük, összehasonlító adatokat keresünk. Nem nehéz megállapítani, hogy a képzésben részt vevők száma csak kismértékben növekedett. Kedvező ez vagy nem? — kérdem Felkai Bélától. — Erre a járási pártbizottság egy korábbi, az oktatás feladatairól szóló határozata ad választ, mely kimondja: „A politikai oktatásban részt vevők számára biztosítani kell a továbbfejlődés lehetőségét." Tehát, ki kellett iktatnunk a céltalan ismétléseket, és a hallgatók kiválasztásánál a már megszerzett ismereteket, s az érdeklődési köröket mérlegeltük. A járási oktatási bizottság és az oktatás irányítását végző pártmunkások, társadalmi aktivisták mindezt figyelembe vették. Felkai Béla egyik találó megjegyzése is ezt erősíti. Ha csak a létszámra figyelünk, úgy aligha sikerül megvalósítani a sző- banforgó határozatot, j jj jAz oktatás tapaszta- I I latai közül külön is szóba került a szemléltetés. Sajnos, a legtöbb helyen szűkös a választék: térképek és plakátok. A tényleges igény minden bizonynyal jóval nagyobb. Megoldható? A választ egy példa szolgáltatja, öregcsertőn Kalapos István pedagógus évek óta vezetője és előadója a váltakozó témakörű tanfolyamoknak. Jelenleg A nemzetközi politika kérdései című program van soron. A térképen és a plakáton kívül, itt minden évben filmvetítéssel segítik a jobb megértést. Járási, vagy megyei segítség, ü-. letve ösztönzés nélküL Kínálkozik azonban más megoldás is. Beszélgető partnerem a járási művelődési autót említi. A filmek beszerzése, kiszállítása és vetítése nem jelent nehézséget. A gond egyelőre ez: nem mérték még fel a pártszervezetekben jelentkező igényeket. így nem is lehetett egységes programot kidolgozni a tanyákat, a falvakat szorgalmasan járó „négykerekű mozi” számára. A következő oktatási évre ezt is megoldják. A szemléltetés jelenlegi! színvonalának javítása napi gyón is fontos feladat. A járási párt-végrehajtóbizottság egyszer már értékelte az előkészítés tapasztalatait. A solti és a du- navecsei községi pártbizottságok úgyszintén. E testületek néhány hónap múlva újra visszatérnek e fontos témára. Egy dolog már most ér“ zékelhető: a határo-j zott törekvés az oktatásban1 még itt-ott fellelhető for-| malis elemek felszámold-! sára. Mert csak így leheti sokoldalúan ismertetni aj feladatokat, és segíteni aj X. kongresszus célkitűzési seinek megvalósítását J Szabó Attila Mad a Ahol négyezer gyermek számára főznek öt helyen főznek Kecskeméten naponta mintegy négyezer adag ebédet óvodások, általános iskolások és pedagógusok részére. A két nagykonyha, a Horog és a Katona József utcai 1500—1500 adagot szállít naponta az iskolákba és óvodákba. A legjobban felszerelt konyhából, a lenin- városiból látják el a lenin- városi iskolát, óvodát és újabban a széchenyivárosi óvodát is. Két másik konyha — a reszelőgyári és a Zója utcai 400, illetve félszáz gyermek részére főz ebédet. Az ebédet naponta fél 11-kor. illetve ne’ved 12- i kor teher taxival szállítják az iskolai melegítő konyhákba. Bár az elmúlt évek folyamán mind a szállítást, mind a melegítést és a tálalást sikerült zökkenőmentessé tenni, a legtöbb gond mégis innen adódik. A szállított étel „törik”, hűl, az iskolák ebédlői kis alapte- rületűek. A konyhavezetők másik problémája a viszonylag alacsony norma: az egy uzsonnára és ebédre felhasználható összeg 1950 óta 7 forint 10 fillér. A nyersanyagvásárlást is sikerült jó megszervezni. A sütőipari, a FŰSZERT és a hűtőipari vállalat a megrendelt árut házhoz szállítja. Kapcsolatban állnak az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattal és az UNIVER szövetkezettel is. Sajnálatos, viszont, hogy termelőszövetkezetekkel nem sikerült közvetlen kapcsolatot kiépíteni, zöldség- gyümölcsszükségletüket tőlük beszerezni. A Kecskeméten jelenleg épülő széchenyivárosi általános iskolának modern konyhája és ebédlője lesz. A tervek szerint a városrész bölcsődéjét, óvodáját, iskoláiét látja el, uzsonnával. ebéddel, A hunyadivárosi iskolát a tervek szerint ugyancsak saját konyhával kívánják felszerelni, hogy a tanulók étkeztetését pontosan, zökkenőmentesen oldhassák meg.S. K. Egy szép őszi hajnalon furcsa madár szállt a kecskeméti Aranyhomok Szálló előtti vízmedencébe. Azóta is ott álldogál. Honnan jött, miként került ide — szinte senki sem tudta. Annyit sikerült csak a megyeszékhelyen kinyomozni, hogy a pelikán — koráboun — a vadászati világkiállításon teljesített szolgálatot. Születési körülményeit azonban sűrű homály fedte. Végül is a művészeti lektorátus segítségével tudtuk meg: Melocco Miklós alkotta a kőmadarat és a meszkőszor. bor ajándékozás révén került Kecskemétre.
