Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-10 / 292. szám
Í971. december 10. péntek 5. oldal A szívbetegek Mekkája Mai emberek A hivatalsegéd Fáy András regéjével kezdem: „Élt hajdan, valamikor nagyon régen két fiatal szerelmes. Helka és Kelén volt a nevük. Ügy szerették egymást, de úgy, hogy bensőséges vonzalmuk még a füvek, fák és vizek isteneit is megindította. Mikor annyi ármány, viszontagság után végre egymáséi lettek, a Balaton tündére és Kamor, a Bakony öreg varázslója csodálatos nászajándékról gondoskodott számukra. Kamor földre dobta zöldellő varázsvesszejét és így szólt az ifjú párhoz: — Ezen a helyen gyűljenek össze hegyeim érceinek legjótékonyabb erői! A Balaton tündére pedig aranybuzogányos nádját dobta a vessző mellé, áldást mondva a fiatalokra. S ezen a helyen fakadtak fel Füred gyógyforrásai.’“ Rege, szép rege és mégis — valóság. — A hegyek, a hajdani vulkánok érceinek legjótékonyabb erői találkoznak össze a balatonfüredi gyógyvizekben, amelyek évezredek óta vonzzák ide messzi tájakról az enyhülést, pihenést. gyógyulást óhajtó betegeket. Természetesen az első fürdővendégek a rómaiak voltak. Itt gyógyult meg — hiteles adatok szerint — Prisca asszony Galerius császár száműzetésben élő özvegyének, Valériának anyja. A város területén számos római gyógyfürdő nyomai láthatók ma is. Hosszú volna elmesélni, hiszen könyvtárnyi kötetet írtak már össze erről a csodálatos vidékről. Ezúttal a balatonfüredi szívkórházból szeretnék tudósítást adni, mert — bár ez az intézmény külföldön is jól és elismert intézmény — idehaza a nagyközönség még keveset tud róla. Igaz, ez az intézet nem csap magának reklámot, erre nincs is szüksége, hiszen az innen gyógyultan távozó betegek ezrei jelentik a legjobb hírverést. Dr. Debrőczi Tibor, az intézet igazgató főorvosa rengeteg elfoglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy nagy vonalakban ismertesse a szívkórház működését, gyógymódjait. Röviden idézek a tájékoztatásból : — A szívkórház történetében a legnagyobb szerepet a több forrásból is bőségesen felfakadó savanyúvíz játssza. Ezek a vizek évszázadok óta jelentették a gyógyulást a környék népének. Fürdőházak épültek, majd ezek helyén a főurak és főpapok a múlt század végén létrehozták az Erzsébet Szanatóriumot, amely kizárólag a nagypénzű előkelőségek számára állt nyitva. 1949. október elsején a Népjóléti Minisztérium, amely akkor az egészségügvnek is gazdája volt, vette át az egvkori szanatóriumot, amely a felszabadulás után pár évig — természetesen helyreállítva a háborús sérülésekből — szá'loda és gvógvfürdő céljaiba szolgált. Ezzel új korszak kezdődött Balatonfüred — de bátran mondhatjuk- a maevar szívgyógyászat — történőiben is: meeíjnkult az Állami Szívkórház. Az átvételkor mindössze 136 ágy állt rendelkezésre; korszerű felszerelés, laboratórium. röntgen és elektróda rdíográf nem volt. a szobák berendezése szállodai jellegű és a személyzet is ennek megfelelő. A kórház első igazgató főorvosa dr. Gruber Zoltán, a Budanesti I. sz. Belklinika EKG-laboratóriumának volt vezetője, nagy erőfeszítéseket tett a betegellátás minimális feltételeinek megteremtése érdekében, de egészségi állapota arra késztette, hogy visszatérjen a fővárosba. 1952-ben az Egészségügyi Minisztérium a kórház igazgatóhelyettesi, majd 1955-ben igazgatói teendőinek ellátásával dr. Debrőczi Tibort bízta meg. Az intézet profilja nem egyszerre, hanem apránkint, menet közben alakult ki. Eleinte csak utókezelési célt szolgált szív- és keringési betegek számára. Később, mivel hazánkban is — mint a világon mindenütt — a szív- és keringési betegek száma erős lendületet vett és egyre több élete derekán megbetegedett ember került — megfelelő intézményes egészségügyi ellátás hiányában — rokkant állományba, szükségesnek mutatkozott, hogy korszerű szívgyógyászati rehabilitációs központot létesítsenek, amely tudományos felkészültséggel, megfelelő berendezéssel és eszközökkel lehetővé teszi a szív- és keringési megbetegedések áldozatai számára a szorosan vett kórházi kezelés után az átmenetet a rendes élet- és munkakörülményekhez. A Balatonfüredi Állami Szívkórház az évek során e cél érdekében korszerű szívgyógyászati rehabilitációs központtá alakult és az intézet hazánkban ma egyedülálló szerencsés körülmények között teszi lehetővé az ország minden részéből idekerülő szív- és keringési betegségben szenvedő emberek számára a természet adottságait, a korszerű felszerelés és a szakszerű rehabilitációs munka révén a maximális lehetőséget arra, hogy minél többen visszatérhessenek az alkotó életbe. Ez a rehabilitációs központ három részre tagolódik. A belgyógyászati osztály a környék belgyógyászati betegeinek ellátásán túl életmentő részleggel is rendelkezik, amely a balesetes és az intézetben is nem ritkán fellépő szívás légzésbénulásos esetekben eredményesen léphet közbe. Az intézetben a legnagyobb létszámú beteganyag ellátására, a rehabilitációs betegek számára kilenc betegosztály áll rendelkezésre. Ezek az osztályok rendelkeznek mindazon felszereléssel és lehetőséggel, amelyek a rehabilitációs kezelés szakszerű lefolytatására szükségesek. Az alapgyógykezelést a szénsavas fürdőkúra kéoezi, ehhez csatlakozik az úszómedence, amelvben a betegek megfelelő felügyelet mellett úszással vagy víz- j ben való tornával növelhetik teljesítőképességüket. A jól felszerelt tornateremben külön a szívbetegek számára kidolgozott mód- j szer és rendszer szerint fo- 1 lyik a gyógytorna, és lehetőség nyílik a fizikoterápia minden formájának alkalmazására. Külön vízgyógyintézeti kezelés, vízalatti masszázs, gyógymaszszázs és elektroterápia is rendelkezésre áll. A kórház pszichológusa foglalkozik azokkal a betegekkel, akiknél rehabilitációjuk ezt szükségessé teszi. Az intézeten belül önálló fogorvosi rendelő látja el a betegeket, a szemészeti, nőgyógyászati és bőrgyógyászati szakrendelés ugyancsak az intézeten belül működik. Rendelkeznek meteorológiai állomással is, amely az egyes szívbetegségeknek a meteorológiai viszonyokkal való összefüggését képes rögzíteni, illetve megfigyelni. Néhány számadat: 1949- ben, az alapítás évében 136 ággyal rendelkezett az intézet, ma pedig — a téli szezonban bérelt üdülőkkel együtt — majdnem 800- zal. Az alapítás évében 8545 beteget kezeltek, 1970- ben pedig 220 ezret. Az intézet fürdőjében naponta 1200 beteg fordul meg. — Ha átlapozzuk az intézet vendégkönyvét — mondja az igazgató főorvos — megnyugtatásul szolgál számunkra, hogy a világ minden részéből intézetünkben megfordult tudósok és szakemberek egyértelműen helyeslik intézetünk szervezeti felépítését példaként állítják intézetünket betegellátási és tudományos munkássága szempontjából a szívgyógyászati rehabilitációs központok elé. Az Egészségügyi Világszervezet küldöttsége tavaly meglátogatott bennünket és megállapította, hogy az itt folyó munka: a szívtrombózisos betegek teljes rehabilitációja a világon első ilyen kezdeményezés. Az igazgató főorvos felhívta figyelmemet az intézet egyik csodálatos műszerére, amelynek feltalálója: dr. Antalóczy Zoltán osztályvezető főorvos, az orvostudományok doktora. Ez a műszer: a Triaxicardiométer (TCM). Feltalálója az alábbiakban ismerteti a szívgyógyászatban forradalmi újítást jelentő műszert: — A készülék a szív elektromos működésének vizsgálatára szolgál. Eddig ezt a vizsgálatot elektrocardiográffal végezték. Az EKG a szíváramokat grafikusan ábrázolja, a görbéből következtetnek a szív normális vagy kóros működésére. A TCM prototípusát, amely fél esztendeje működik a füredi szívkórházban, a Műszeripari Kutató Intézet készítette el. A készülék a szíváramokát méri meg, hiszen voltaképpen egy mérőműszer. A mérést rendkívül gyorsan és pontosan végzi el, mivel a szíváramok adatait computer segítségével azonnal feldolgozza. — Áz új eljárásban nagyon figyelemre méltó, hogy a kisméretű TCM közvetlenül csatlakoztatható bármely EKG-készülékhez. tehát a hagyományos ÉKG-papir alkalmas arra, hogy azon a TCM-rajzolta elektromos információkat leképezze. A szívgyógyászatban forradalmi újítást jelentő készülék iránt számos ország érdeklődik. 1957-ben a füredi szívkórház vezetőinek kezdeményezésére a Balatoni Intéző Bizottság és az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet segítségével ismét sor került a füredi orvosgyülésre, amely azóta is évről évre a legkorszerűbb tudományos állásfoglalásokat és izocialista egészségügyünk problémáit tárja a hallgatók és a kérdések iránt érdeklődők elé. A balatonfüredi hagyományos orvosgyűlés orvostudományunk jelentős eseménye lett és sokkal járult hozzá eddig is a füredi szívkórház gyógyászati jelentőségének megismertetéséhez. Balogh József 4. Igenis lesz rózsalugas, élősövény kerítés, szamóca, ribizli, japán törpebarack, mindenféle virág. És lesz összkomfortos nyaraló, esetleg még mini golfpálya is. És mindezt ő egyedül, ezzel a két kezével varázsolja ide! Részvétnyilvánítások mellőzése kéretik. A viszontlátásra egy év múlva! Tessék, mit nem tesz a megsértett férfibüszkeség?! Hisz máskülönben Koprától oly messze esett az effajta nagyképűsködés, mint Makó Jeruzsálemtől. Dehát a fogadalom kötelez. Állnia kell a szavát. Jó kis vermet ásott magának, szépen bele is potytyant. Vagy mégsem? Volt egy rozoga 500-as Fiatja, azt eladta, az így szerzett pénzből különféle építkezési anyagokat és szerszámokat vásárolt. Háromhetes szabadságát a nyár elején a telken töltötte. Az izomlózas első napok után. mikor már a dereka sem sajgott olyan nagyon, és a vízhólyagok is szépen gyógyulgattak a tenyerén, azon kapta magát, hogy már nem a düh. nem a „csakazértis” ad erőt a munkához, hanem egyre nagyobb örömöt lel benne. Először a sufnit tatarozta ki, amolyan kombinált egyszemélyes munkásszállóvá, raktárrá és szerszámkamrává alakította át. Aztán napestig ásott, csákányozott, lapátolt. A nagyobb köveket, szikladarabokat ölben hordta a telek egvik sarkába, jól jönnek majd a nyaraló építésénél. Feitöltötte a gödröket, talajt — HA AZ ISKOLÁK között tisztasági versenyt hirdetnénk — mondta a Bács-Kiskun megyei Tanács Kecskeméti Járási Hivatala művelődésügyi osztályának egyik munkatársa, — biztosan az első között végezne a Tiszakécskei II. számú Általános Iskola, ahol Cservenka József a hivatalsegéd. Igaza volt. Ha létezne — „Rendes, tiszta iskola” tábla, magam is amellett szólnék, hogy ez az iskola megérdemelné a megjelölést • Az udvar legmélyén fák takarják el a szénkupacot, ahonnan Józsi bácsi éppen a következő napra szánt szenet rakja vödörbe, kannába. Innen jön elő kérésemre egy kis beszélgetésre. — Nem vagyok idevaló — mondja kérdezetlenül — innen szemközt, túl a Tiszán van Tiszainoka, onnan költöztem át. Nem restellem, a szívem most is visszahúz, de mióta a kompjáratot megszűntették és körbe, az ugi hídon lehet csak átjárni, hát ritkán megyek haza. — Miért költözött mégis ide, Kécskére? — Hárem gyermekem közül ' -tíő messze lakik, de a 1-gkisebb lányom itt agronómus a szövetkezetben. Utána jöttem. — És az iskolába hogyan került? — Az igazgató, Angyal János hívott pár évvel ezelőtt. Tudta biztosan, hogy amit elvállalok, azt rendesen megcsinálom. Szeretek itt dolgozni, csak a fizetés nagyon kevés, összesen tizenkét tantermet takarítok, — persze segít a feleségem Is — és fűtök. Ezenkívül tisztán tartom az udvart és az utcai részt. Télen reggel öt órára jövök be, hogy a tanítás kezdetére jó meleg legyen. Ügy tudom nincs is panasz a munkámra. — HÁNY ÓRÁT dolgozik itt naponta? — Télen tizenkettőt. Nem tudok nyugodni, ha nincs rendesen elvégezve a munkám. — Mennyi a fizetése? — Az alapfizetésem most 1200 forint. A fűtésért havonta 480 forintot kapok. Most, amikor a pedagógusoknak rendezték a fizetését, az enyémet is megtoldották 100 forinttal. Azóta keresek ennyit. Nem is a kis fizetés esik nekem rosszul, hanem az, hogy nekem nem jár illetményföld, úgy mint a tanítóknak, tanároknak. Pedig nekem is de jó lenne! — A feleségén kívül segít magának valaki elvégezni a munkát? — Nem. De azt még meg kell mondanom, hogy itt nálunk a pedagógusok rendre, tisztaságra szoktatják a gyerekeket. Nem szórják szét a szemetet, nem nehezí.ik a munkámat Cservenka bácsi arra biztatott, nézzem meg az iskolát belülről is. Szépen rendbentartott, gondosan takarított tantermekben járunk. Az udvaron a szökőkútra hívja fel a figyelmet. BÚCSÚZUNK. A vadgesztenyefáról két levelet sodor lábunkhoz a szél. Józsi bácsi nyomban felszedi mindkettőt. — Ezekre az utolsókra már könnyebb vigyázni — mondja mosolyogva. S. K. Eszperantó Szilveszter Pécs érdekes nemzetközi eszperantóesemény színhelye lesz az idei év utolsó és a jövő év első napjaiban. Itt tartják az „Internacia silvestra experantista renkonto”-t, a magyar és külföldi eszperantista fiatalok nemzetközi találkozóját. A vendégek öt napot töltenek a szép Mecsek aljai városban a helybeli eszperantisták társaságában. egyengetett, fűmagot szórt el, vízlevezető árkokat ásott. Nekiesett, három nap alatt kiirtotta a bozótost, csak egy hangulatos kis résznek kegyelmezett meg a parcella végében. Kitartóan dolgozott és haladt is szépen. Közben elfelejtette Gitta iránti halálos szerelmét, viszont vagy féltucat mesterség alapelemeit sajátította el, és hasznos ismeretségekre tett szert a környéken. A helybeliek tanácsokkal látták el, olykor kapott tőlük kölcsönbe talicskát, locsolókannát, szerszámot, ezt, azt, amire éppen szüksége volt Szabadságának utolsó napján aztán történt valami, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Délelőtt — az idevágó szakirodalom mélyreható tanulmányozása után, a könyveket a postáskisasszonytól kapta, akinek boldogult édesapja híres kertész volt —, elkészítette az első, kísérleti ágyást és nagy műgonddal különféle palántákat ültetett el benne. 3. Akkor kezdődött el az áldatlan viszály Samuval. Samu, a távoli, mégis a legközelebbi szomszédnak, özvegy Pauk Ántalnénak volt a tulajdona, hetedmagával. Fiatal, jól fejlett, koromfekete kecskebak, kiflivég nagyság professzori fehér szakállal. Ez az állat kezdettől élénkebb érdeklődést tanúsított az új telepes iránt, mint a másik hat együttvéve. Ezúttal is jóindulatúan figyelte, hogy mit csinál Kopra Tibor, s mikor az délben bement a sufniba, hogy megebédeljen, Samu is hozzálátott a táplálkozáshoz. Bekebelezte a palántákat. Egytől egyig. Kopra visszatért és megdöbbenve látta a szörnyű pusztítást. A tényállás világos volt, a tettes még csak nem is futott, nem is rejtőzött el. Ott álldogált elégedetten az ágyás mellett, várta, hogy folytatódjék az ültetés, meglegyen az uzsonnája is. Ennyi cinizmus láttán a kárvallottat elöntötte a méreg, és visszakézből felpofozta Samut. Tulajdonképp nem volt ez nagy pofon, de pofon volt Végzetes pofon. (Folytatása következik)
