Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-05 / 288. szám

Á tradíciók üzenete A magyar sajtó napján, a Vörös Újság megjelenésé­nek 53. évfordulóján az elődökre emlékezünk. Össze­állításunk a múlt idők forradalmi újságjait idézi, hősi küzdelmekre emlékeztet. Teljességre természe­tesen nem törekedhettünk: azt a folyamatot szeret­nénk érzékeltetni, amely a „magvetéstől’’ a megvaló­suló szocializmusig vezet. W agyar AHÜcl; A Magyar Alföld cik­keinek nagy részét egy­szerű munkások, kisipa­rosok és földművesek ír­ják, kik az élet kemény iskolájában nevelődtek. Ez elég biztosíték lesz ar­ra, hogy higyjünk a lap őszinte hangjában és ki­tűzött céljának elérésében. Azonkívül elismert szép­írók és szociológusok fog­ják cikkeikkel felkeresni, hogy részükre a modern irodalomi színvonalat biz­tosítsák ... A vidéki magyar váro­sokban megjelenő lapok túlnyomó része a helyi nagyságok talpainak nya­­logatásában véli hivatását betölteni és vannak la­pok, amelyek hosszú, fel­lengzős cikket írnak sze­mélyes kis ízű esetekről, ellenben a rendőri hírek között csak pár szóval emlékeznek meg azon eseményekről, amelyeket a nagy életküzdelmek idéznek elő ... Az alföldi nép érdekeit védő radikális újság, a szociáldemokrata párt kecskeméti szervezetének a lapja 1911. nyarán je­lent meg. A szerkesztés terheit Horváth Ambrus vállalta. 1914. augusztu­sában kénytelenek voltak megjelenését szüneteltet­ni. 1918: őszén adták ki újra. Ettől kezdve mind­végig, 1919. augusztus 2-ig, Hajnal József szerkesztet­te. I 1 t .K:"< Kecskemét munkásné­pe! Sok lapot láttatok már, olvastatok, egynémelyik­­ben meg is mondtatok egy csekély igazságot, de még olyan lap nem jelent meg Kecskeméten, amely azt mondta volna: elégeljétek már meg a nyomorúságot, álljatok össze mindahá­­nyan vagytok, teremtsétek meg egymás között a ré­gen várt összetartást és akárkinek is fájduljon meg a feje tőle, vívjá­tok ki a jobblétet. Sok párt mondotta el már programbeszédét Kecskeméten, de még egy képviselő ajkáról se hal­lottuk, hogy nosza sze­gény nép lássátok be vég­re azt, hogy nem számít­hattok senkire kerek e világon, nem segít senki se rajtatok, el vagytok ti hagyva, mint az árva gyermek a pusztában, lás­sátok már be, hogy csakis önmagatokra, a magatok erejére számíthattok, amit ha megnéztek rette­netes erő ám ... Bizonyára velünk lesz az igazságos küzdelemben Kecskemét város összes felvilágosodott földműves és iparos népe, akik elha­tározták, hogy nem tűrik tovább a méltatlan nyo­morúságot ... Benedek József A vidék egyik legelső szociáldemokrata újságja három évvel az első itte­ni nyilvános munkásgyű­lés után 1903. decemberé­ben jelent meg Benedek Józsefnek a szerkesztésé­ben és kiadásában. Rövid fennállása alatt védte a kisemizettek érdekeit. Millió meg millió mun­káskezet vár a kormány kész munkával, hogy új­jáépítse azt, amit a hábo­rú ötödfél esztendeje rom­ba döntött. Jó fizetés mel­lett, jó bánásmód mellett, emberséges föltételekkel. Ki hitte volna ezt a ré­gi Magyarországban! Min­denki meg fogja itt talál­ni a helyét és boldogulá­sát ... Azért ne fogja, testvér, szívedet a keserűség. Térj meg békés otthonodba, a katonagúnyáddal együtt vesd le a háború minden rossz emlékét s állj be az új Magyarország békés polgárának, amely ezen­túl egyenlő jogot ád min­den emberének és egyen­lő mértékkel mér min­den tagjának. Béke, béke, béke kell ezentúl, most és mind­örökké, csend és nyuga­lom és akkor lesz majd nagy és gazdag és virágzó egész Magyarország! Szántó Kálmán A Nemzeti Tanács adta ki a hazatérő katonák tá­jékoztatására. Szerkesztet­te: Hajnal József, Szántó Kálmán baloldali gondol­kodású, müveit tanár, író. , s fi J. 'Jt mmiümn A proletárdiktatúra életbeléptetésével egyide­jűén a szocialista prog­ramhoz híven a legszigo­rúbb szesztilalmat ren­delték el. Mikor a nagy tömegek kultúrigényeit és emberi megélhetését akar­juk előmozdítani, nem tűrhetjük, hogy egészsé­güket, szervezetüket alko­hollal és más roncsoló mérgekkel tegyék tönkre. Arról szó sem lehet, hogy a szőlőket kiirtsák, azokat továbbra is fenn kell tartani. A szőlő fel­dolgozására vonatkozóan számtalan terv merült fel. Nagy mennyiséget mint csemegeszőlőt akarunk piacra vinni... Szőlőmé­zet is akarunk készíteni, amely aromás, egészséges és talán még ízletesebb mint a méhek méze és olcsóbb is ... Az 1906-ban alapított hetilap kilenc számát a helyi Direktórium irányí­tásával szerkesztették 1919 tavaszán és nyarán. két szövetkezet egyesülé­se. — A köztársasági elnök újabban ismét több sze­mélyt tüntetett ki a fa­sizmus elleni harcban va­ló részvételért. Mi, jános halmiak is büszkék lehe tünk a most kitüntetet tekre, mert közöttük eg községünk szülötte is sze­repel. Nevezetesen Einhorn László cipészsegéd, akit munkásszolgálatra vonul­tattak be 1944-ben, de on­nan nemsokára átszökött a Tito partizánjaihoz, s így már 1944-ben a ju­goszláv felszabadító had­seregben harcolt a német hódítók ellen. Einhorn Lászlót a Magyar Parti­zánszövetség terjesztette fel kitüntetésre, s a köz­­társasági elnök a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatával tüntet­te ki. A Jánoshalma és Vidé­ke a Magyar Kommunis­ta Párt járási bizottságá­nak irányítása alatt ál­lott. Szerkesztője Bojtos Antal, a párt régi harco­sa, korábban MKP járásié bizottságának titkára, ké­sőbb a Bácsalmási Járási Tanács V. B. elnöke, s egyben országgyűlési kép­viselő. zekas István, az MKP tit­kára, Bundzsák István, az SZDP elnöke és dr. Bor­­bás Imre, a Független Kisgazda Párt elnöke. ~ »<■ -í Halas: füFös Sjság* Mmms&m A birtokrendező bizott­ság a 75 holdon felüli bir­tokosokról leltárt készít 48 órán belül. — A közel­látási bizottság gondosko­dott a város jószágtartó közönségének szénaszük­ségletéről. — Az általá­nos fogyasztási szövetke­zet veszi át az egész ke­reskedelmet. Közük Bernát Lajos ta­nítónak, a Direktórium egyik vezetőjének a ver­sét. Részlet a költemépy­­ből: ÖRÖMÉNEK 1919 MÁRCIUSÁNAK emlékére O március, te vagy a szent Március Világot dfintő, világot öntő tavaszi ébredés. Régi romján új világot alkot Udv Teneked, nagy és szent Március. Az egyesült kiskunha­lasi szocialista kommu­nista párt hivatalos lap­ja. A Tanácsköztársaság hónapjaiban Halasi Mun­kás címen is adtak ki for­radalmi hangvételű újsá­got ebben a városban. Három hír a lap 1947. március 21-i számából. — A Magyar Kommu­nista Párt jánoshalmi szervezete minden vasár­nap délelőtt 10 órai kez­dettel pártnapot tart. A pártnapon való részvétel­re mindenkit szeretettel meghív és vár a titkár­ság. — Meghívó. A földmű­vesszövetkezet és a Já­noshalma és Vidéke Né­pi Szövetkezet igazgató­ságai értesítik a szövet­kezeti tagokat, hogy a két szövetkezet folyó hó 30- án, vasárnap délután 3 órakor a szakszervezet he­lyiségében rendkívüli köz­gyűlést tart. Napirend: a llítl! HÜÍK-í SS; I - 1 igÉ " . M A lap 1945. január 10-i számában hírt ad a szak­szervezetek megalakulá­sáról. „Január 6-án alakult meg a Vas- és Fémmun­kások Szakszervezete, mely szintén a kebelében tömörülő munkások gaz­dasági érdekeit van hivat­va védeni. Vasárnap délelőtt 10 órakor megalakult a Ma­lommunkások és a Nyom­dászok Szabad Szakszer­vezete. A Malommunkások Szakszervezetének tiszti­kara: elnök Kránitz Sán­dor, jegyző Csikós Imre, pénztáros Lajkó János. A Nyomdász Szakszer­vezet vezetőségének elnö­ke Boldog Béla Károly, jegyzője Csapi Benő, pénztárnoka Barna P'e­­renc. A Halasi Hírek a Ma­gyar Nemzeti Független­ségi Front lapjaként je­lent meg. A szerkesztő bi­zottság tagjai voltak Fa-A pártsajtó fontos fel­adatát csakis akkor tud­ja elvégezni, ha a dolgo­zók ezrei és tízezrei tá­mogatják, ha nemcsak ol­vasói a lapnak, hanem maguk is részt vesznek a lapszerkesztés munkájá­ban. Ha beszámolnak ta­pasztalataikról, munka­­módszereikről, ha elmond­ják, hogyan értek el ered­ményeket, ha szenvedő lyesen harcolnak az ellen ség ellen ... Pártmunkásaink, nép­nevelőink, tömegszerveze ti aktíváink feladata az hogy maguk is tévéké nyen részt vegyenek pártsajtó munkájában. Az MDP Bács-Kiskur megyei napilapja, a Pető fi Népe „elődje” 1950. ja nuárjában került előszői az olvasókhoz. Mi azóta elhagytuk ré­gi hitünket, azt a tudo­mányos meggyőződést, hogy fejlődés vezet el a kollektívizmus magasabb társadalmi formájához, a munka reális felszabadítá­sához éppen a tőkés ura­lom magasabb termékeny­sége révén, s az osztály­harc teréről átléptünk a forradalom terére, a vi­lágszabadság szent napjá­nak imádói lettünk. Fana­tikusan rajongói egy szebb, jobb, igazságosabb, emberibb társadalmi rend­nek. A Szocialista—Kommu­nista Munkások Magyar­­országi jártjának hivata­los lapja, később a Prole­tár nevet vette föl. Szom­batonként jelent meg. BáCSEOOÜOG HtPí A lap 1949. november 4-i számában „Előre a Bácsbodrog Népe sajtó­­kampányának sikeréért” címmel Bajáról, Mélykút­­ról, Kisszállásról, Garáról és Vaskútról ad hírt a terjesztés eredményeiről. „Népnevelőink Baján és a megyében teljes mér­tékben megértették a most rájuk háruló feladat jelentőségét — a helyi sajtó fontos szerepét. A megindult sajtókampány során nem egy alapszer­vezetben a népnevelők és a tönjegszervezetek yer­­senyre hívták ki egymást. A cél a helyi sajtó jelen­tőségének tudatosítása... Baján a sajtókampány a népnevelők több százas tömegét mozgatta meg. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a mun­­■ kásosztály élén a posztó­gyár dolgozóival, szeretet­tel és örömmel fogadták a Bácsbodrog Népe fej­lődését. „Mi lapunk ott kell hogy legyen minden dol­gozó kezében — mondja István Gábor, aki egy­szerre fél évre fizet elő a Bácsbodrog Népére.” A Bácsbodrog Népe a Magyar Dolgozók Pártja Bácsbodrog megyei Bizott­ságának volt hetilapja. A fentieket a lap első szá­mából idéztük. I Méms Hli Kárpáti Kamill: Fekete rozsa Hogy a Mézes utcában nem leltelek, a Süllő utcába nem hívtalak. A tó közepén hangraforgó úszott, a nád-folyosón egy kemény kalap. S hogy a hangraforgó rólad énekelt, hallgattuk én és a kemény kalap, és egyre jobban fájt, hogy nem leltele: s a Süllő utcába nem hívtalak. Szoknyáját föltűrt hajnal jött a vízen, Bámulták buborékszemű halak. Esetlen, fekete rózsaként úszott, nyomában úszott a kemény kalap Boór András: Nagyapámnál Istállószagú árnyék lóg a fákon Ha végigmegyek a kelő reggelen Elüldögél még rajtam ifjúságom S a foltos szájú vén szederjesen Hecsedlibokrok hosszú málnasorban Kocsi-port emésztő lázas „Afrika” Délibáb fülébe áikolompol Puli-vicsortól megvadult bika Rámröhög nagyapám aranyszőrű borja Beszélek hozzá a régi furulyán Szalonna fordul apró tüske-nyárson Lopótök könnyezik szaporán. FAdalolászunk füstös alkonyaiban Cirip-hegedű a tájon átszalad Hozsannát mondok én az elmúlásnak Ha- öregapámból valami megmarad. Mátyás Ferenc: Cigánylány Láttam a tündér cigánylányt egy tóba fulladt szigeten kétágú hajfonata szállt a szélben, a fellegeken. Másutt sétáló páva volt. egy kertben a tenyeréből madarat etetett, s dalolt az örökös szenvedésről. Devlához szólt, hogy nincs kenyér, mondta a panaszos imát, könyörgött egy csöpp életért, s holtan a papi mennybe szállt. Fekete birkák harangos szíve kondult, mikor elment. Azóta liliom harangoz érte, — nem kapott kegyelmet. Hegyekből felhőkre lépve elbolyongott a világban. Gyökerét a földbe verte és kinyílott egy virágban. Bárányi Ferenc: Amit föld növeli- fel Az kellene: figyelni arra, ahogy a szél n fát csavarja, s kilesni — míg a vihar rángat _ titkát a mozgó maradásnak. Az kellene: hajlongó törzsek alatt megsúgni a rögöknek, hogy csel csupán a fenti lengés, fog a gyökér — ezer eres kéz. Az kellene: hajszálgyökérzet összerejét hogy egyre érezd, hopy földbe fogódzó ideggel kötődjön, amit föld növelt fel. Az kellene. De nézd csak őt! Lám, suhan a szelek-szabta pályán, gyökértelenül,»buta dacban, és büszkén, hogy hajlíthatatlan. Ábrahám Rafael: Kecskemét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents