Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-04 / 287. szám

rintot fizetnek. A 35—40 dekás májak után 175 fo­rint a prémium, az élő­súly 30 forintja helyett pe­dig 32 forintot fizetnek rgen jól jár az a termelő, aki eléri a 40—45 dekás uáj átlagsúlyt, mert eze­kért már 225, míg a 45 de­kán felüliekért kilogram­monként 275 forintot fizet az üzem. Érdemes tehát minél nagyobb májat ne­velni. Sokan kérdezhetik azt, hogy hogyan? Mi a titka az eredményes máj­nevelésnek, illetve növe­lésnek? Sok éves tapaszta­latok alapján a szakembe­rek megállapították, hogy nincs ezzel kapcsolatban csalhatatlan módszer. Csak egy. Mégpedig a naposlibák gondos, szakszerű nevelé­se úgy, hogy tömés idejére megfelelő testfelépítéssel rendelkezve elérjék a 4— 4,5 kilogrammos súlyt. Az es A baromfi-feldolgozó üze­mek kapuin szeptember óta egyre több olyan tehergép­kocsi fordul be, amelyen a ketrecekben gágogó-pihegő hízott libák érkeznek. Így van ez Kiskunhalason is, ahová a szezon kezdete óta a háztáji gazdaságokból már több mint 20 vagon li­bát hoztak be a 47-ből, il­letve a 90-ből. Az üzem ugyanis a terv szerint a szeptember elejétől decem­ber végéig tartó szezonban összesen 90 vagon kövér li­bát vesz át és dolgoz fel. E mennyiség több mint fe­lét — 47 vagonnal — az ÁFÉSZ-eken keresztül a háztáji gazdák szállítják. Honnan? A 47 vagon megközelítő­leg 67 ezer libát jelent, s ennek nagy részét megyénk déli községeiben nevelik, illetve hizlalják. Régi ha­gyományai vannak a liba­hizlalásnak például Kalo­csán, ahonnan 15 ezer, Ma­darason, ahonnan 10 ezer kiváló minőségű kövér libát hoztak, illetve hoznak ez­után. Ne feledkezzünk meg a többi szállítókról sem, említsünk néhány számot. Az idén Jánoshalmán 4600, Csátalján 4400, Baján 3800, Kecelen 4000. Bácsalmáson a májlibanevelés és- hizlalás 3000, B ácsbókod on 2850, Kiskunhalason 2400, Vas­­kúton pedig 1700 kövér liba szállítására vállalkoz­tak a háztáji gazdaságok­ból. Köztudomású, hogy a májliba hizlalása igen fon­tos népgazdasági érdek, de emellett most arról szeret­nénk néhány érdekes fel­világosítást adni, hogy a hizlalással foglalkozóknak is milyen jó „mellékjöve­delmet” jelent ez. Hogyan is kezdődik, honnan is in­dulnak el ezek a sok-sok forintot hozó szárnyasok? A baromfi-feldolgozó üzem a keltetőállomásokon ki­tűnő fajtájú és első osztá­lyú minőségű naposlibákat vásárol és az ÁFÉSZ-ek adják át ezeket a szerző­dőknek. Érdemes szerződést kötni, mert így a libákkal való foglalkozás sokkal elő­nyösebb, értékesítésük biz­tonságos. Sókat segít az el­indulásban az a 40—50 fo­rint előleg, amit az ÁFÉSZ ad a szerződőknek. És mi történik ezután? Megkezdődik a libák gon­Nem ritka a 70—80 dekás, sőt, 1 yiós libamáj sem. dozása, nevelése, majd nyár végén a tömés, ami általá­ban 5 hétig tart. Ha a li­bák gondozója úgy látja, hogy elérkezett a leadás ideje, bejelenti és a meg­adott időpontban az üzem gépkocsit küld a hízott szárnyasokért. Izgalmas órák következnék, hiszen majd most derül ki, hogy mennyit ért az egész nyári munka. Közmegelégedésre az idén egy hasznos újítást vezették be az üzemben, ami elsősorban a libahizla­lók jövedelmét növeli. Ko­rábban ugyanis a májpré­miumot egy-egy tömőkö­zösségnek átlagban fizették és ezzel a módszerrel nem lehetett teljesen igazságo­san honorálni egy-egy ter­melő külön eredményét. Most azonban a libák lábá­ra színes, számokkal ellá­tott műanyaglapocskát köt­nek és ez elkíséri őket egészen a bontásig, a máj nagyságának, minőségének megállapításáig. Így min­den egyes libamájat külön tudnak értékelni és a tu­lajdonos nem átlagprémiu­mot kap, hanem kizárólag az általa hizlalt libákért részesül anyagi elismerés­ben. És ha kissé közelebb­ről megnézzük a májpré­­rniumot, azonnal láthatjuk hogy ennek az új módszer­nek milyen anyagi előnyei vannak. A hízott liba átvételi ára 30 forint, de ezt az össze­get a májak jelentősen be­folyásolhatják, ugyanis: A 25—30 dekás átlagsúlyú májakért kilogrammonként 50 forintot fizetnek. A 30— 15 dekás májak kilogramm­ja után már 125 forintot, az élősúlyért pedig 31 ío-Egy háztáji libacsapat. ilyen nagyságú liba már al­kalmas a tömésre, a nagy súly felvételére, az átlag 7—8 kilogramm elérésére az ötheti tömés után. A li­bák hizlalása is nagy gon­dot, lelkiismeretes munkát igényel — minden titok, minden különleges mód­szer nélkül. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a nagy, 10—12 kilogrammos — libának nem mindig nagy a mája is, tehát nem elsődleges követelmény a máj érdekében minél na­gyobb libát hizlalni. A kiskunhalasi gyárban nem ritkák a „látogatók”, a libatömők közül sokan eljönnek, hogy személyesen is lássák munkájuk ered­ményét. A gyár vezetői szí­vesen fogadják őket, s kész­ségesen kalauzolják a ter­melőket — jórészt asszo­nyokkal —, akik ilyenkor a nagyüzem életébe is bepil­lantást nyerhetnek. Leg­utóbb Szakmáiról jöttek hárman, s bár libáikkal nem döntöttek rekordot, mégis elégedetten vették tudomásul az eredménye­ket. Nem is kell sokat szá­molni ahhoz, hogy megálla­píthassuk : Baranyai Lász­­lóné 50 libájánál a máj át­lagsúlya elérte a 25 dekát, jóval többet kapott a 30 fo­rintos átvételi árnál. Tóth Jánosné sem csalódott, 32 libát hozott, a máj átlag­súlya 29,5 deka volt. Ná­luk is jobb eredményt ért el Baranyai Pálné, aki most csak 10 libát adott át 33 dekás májakkal. Különösen elégedett le­het a homokmégyi Ride' Kálmánná, aki az idéh elő­ször foglalkozik libahizla­lással. Nemrég 30 szárnyast hozott, a májak átlaga el­érte a 63,9 dekát, csak ezért 5708 forintot kapott, s egy kis számítás után kiderült, hogy az élőlibákért kilón­ként nem 30, hanem 56.40 forintot kapott — a pré­miumot is beleszámítva. A dávodi Horváth Lászlóné 75 libája 5,5 mázsa volt, az 53,9 dekás májakért 12 ezer 76 . forint prémiumot ka­pott, tehát ő is 51 forint 90 fillérbe számíthatja az élősúlyt. Ugyancsak szép „mellékjövedelmet” bizto­sít az1 idén a libahizlalás a kiskunhalasi Kátai Lajos­nak. Társaihoz hasonlóan ő is megkezdte már a hízott szárnyasok szállítását, leg­utóbb 104 libáját dolgozták fel az üzemben, s a 776 kilogramm élősúlyért, a 40.2 dekás. májakért kapott 10 972 forint prémiumot is számítva, 44 forint 10 fil­lért kapott kilónként. A májlibahizlalás jöve­delmezőségét ismertető írá­sunk Ivégére még idekíván­kozik néhány gondolat. Az. üzem és az ÁFÉSZ-ek a jövőben még nagyobb gon­dot fordítanak a szerződé­ses hizlalás szervezésére, mint olyan módszerre, amelyj úgy a termelők, mint az üzem részére biztonsá­gos és kifizető. Megszünte­tik a naposlibák átvételé­nél az eddigi panaszokat, sokkal tervszerűbben és pontosabban látják el a ne­­ve'léssel-hizlalással foglal­kozókat kislibával. És ami a leglényegesebb: A jövő szezoéban a mostaninál is kedvezőbb prémiumrend­szert vezetnek be, a hizla­lók sokkal magasabb máj­prémiumban részesülhet­nek Kátainé a házilag készített libatömővel. A feldolgozó szalagon derül ki, hogy sikerült a májra való hizlalás.

Next

/
Thumbnails
Contents