Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

1971. december SÍ, péntek S. oldal Hatékonyabb járványmegelözés „Kihaló” betegségek A KÖJÁL fő feladatai közé tartozik a gyors rea­gálás a megyében előfor­duló járványos megbetege­désekre, az ezzel kapcsola­tos megelőző és óvintézke­­pések megtétele, gondos­kodás az oltóanyagról és segítségnyújtás. . Az 1971-es év járvány­ügyi helyzetének felmérése során számos érdekes, jel­lemző és elgondolkoztató adat ötlilc a szemünkbe. Míg például 1970-ben — a tbc-t és az influenzát leszámítva — összesen 1925, bejelentési kötelezettség alá eső fertőző megbetege­dés fordult elő, s ebből 15 volt halálos végű, az idei év amannál 350-nel keve­sebb esetéből 8 a halálos kimenetelűek száma. A korábban oly sok tra­gikus áldozatot követelő járványos gyermekbénulás a Sabin-oltások bevezetése óta lényegében megszűnt. A megelőző oltásokat már több mint tíz éve álkai - ‘mázzák. És amíg az oltá­sok előtti esztendőben még 118 megbetegedést jelentet­itek, egy év múlva már (csupán 3, 1964 óta pedig jegyeden gyermekbénulás km fordult elő a megyé­iben. A régebben gyakori Iszamárköhögéses megbete­­jgedések száma az idén ‘mindössze öt esetre korlá­tozódott. Két éve, hogy bevezet­ték a kanyaró elleni védő­­loltást. Azelőtt egv-egy jár­­ványos évben öt-hatezer megbetegedéssel kellett számolni, de a járván y­­mentes esztendőkben is mintegy kétezer — három­négy halálesettel is súlyos­bított — kanyarós esetet jegyeztek fel. A most le­záruló évben alig több, mint kétszázan betegedtek meg kanyaróban, csaknem kivétel nélkül olyanok, akik — koruk, vagy egyéb okok miatt — védőoltást nem kaptak. A szájon át fertőző és az emésztőcsatorna útján terjedő betegségek között a vérhas és a fertőző máj­­gyulladás vezet a statisz­tikában. Ez utóbbiban meg­betegedettek száma most százzal volt kevesebb, mint 1970-ben, nem utolsósor­ban a kórházi ápolásnak köszönhetően, amely töké­letes elkülönítést nyújt, így a beteg nem fertőzi környezetét, családtagjait. Az ő megelőző oltásukhoz egyébként az év folyamán 16 ezer köbcentiméter gam­­ma-globulint használtak fel, ami nagyjából 22 ezer egyénnek biztosít védettsé­get. Az esetek súlyossága miatt — s főként mezőgaz­dasági jellegű megyénkben — érdemel fokozott figyel­met a tetanusz. Az arány javult ugyan egy év alatt: 1970-ben 12 fertőzésből 9, az idén 9-ből 4 végződött halállal, — mégis a többi megyével szembeállítva ez a szám meglehetősen ma­gas. Ami az ez évi influenza­­járványt illeti, november közepétől az év utolsó he­téig tartott, és napjaink­ban már megszűntnek te­kinthető. A hat hét alatt jelentett közel 84 ezer meg­betegedés a megye lakos­ságának mintegy a 15 szá­zalékára terjedt ki. Influ­enza miatt egyébként kis­­híján 25 ezer személyt vet­tek táppénzes állományba, s a munkából 112 ezer nap esett ki. A járvány ezúttal gyorsabb lefolyásúnak bi­zonyult, mint a megelőző években. A közegészségügy, és ezen belül a járványügy szakemberei, vezetői nem jelentik ki kategorikusan, hogy a most lezáruló év­ben javult a járványhely­zet. Tény azonban, hogy hatékonyabbá vált a meg­előző tevékenység, ered­ményesebb volt a védeke­zés. S ez nem kis mérték­ben annak tulajdonítható, hogy az erre kötelezettek több mint 96 százaléka vé­dőoltást kapott. J. T. 153 millió forint útfenntartásra és korszerűsítésre Az év utolsó előtti nap­ján kerestük fel Cs. Nagy Pált, a KPM Közúti Igaz­gatóságának vezetőjét, s arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat, hogyan oldot­ták meg az idei év felada­tait, és mit tesznek jövőre. — Az évet lezárva meg­állapíthatjuk — mondta Cs. Nagy Pál —, hogy a KPM Közúti Igazgatósága a megye úthálózatának fenntartásában és építésé­ben jelentős feladatokat oldott meg. Ismerve a pénz­ügyi gondokat, nagy erő­feszítésbe került a hozzánk tartozó 2300 kilométer út karbantartása. Elmondha­tom, hogy meglevő eszkö­zeinkkel, anyagkészleteink­kel, a helyi anyagok fel­­használásával az állami és a társadalmi szervek se­gítségével az utakon meg­teremtettük a biztonságos közlekedés feltételeit. Ha csupán azt vesszük figye­lembe, hogy maga a Vo­lán Vállalat mintegy 15 és fél millió tonna árut szál­lított a megyében zökkenő­­mentesen, s ehhez hozzá­tesszük még a különböző vállalatok, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek által lebonyolított forgal­mat, kijelenthetjük: az igazgatóság erőfeszítései nem voltak hiábavalók. A továbbiakban az igaz­gatóság vezetője elmondta, hogy a dolgozók derekas helytállásukkal, jó munka­­szervezéssel megoldották a hóeltakarítást, a síkosság elleni védekezést, s az ez-Én ken áléin, perre néni Január l-én esedékes a felelősségbiztosítás évi díja Értelmes célok Az óév utolsó napja a számvetés, az összegezés ideje. Visszatekintünk az elfutott napokra, az 1971-es esztendőre: mennyivel gyarapodott az ország, a megye, a lakóhely, a család. Jogos büszkeséggel nyilvánosság­ra, hozzuk, hogy ennyi meg ennyi bútort, kabátot, rá­diót, cipőt gyártottunk, megírjuk: mennyivel több la­kást építettünk, mint a megelőző években. Tonnák­ban, mázsákban adjuk meg a mezőgazdasági termés­hozamok növekedését, soroljuk a kommunális, kultu­rális ellátás javuló minőségi mutatóit. Feltétlenül tartsuk nyilván, „tudatosítsuk”, hogy hol tartunk, mennyire jutottunk. A fejlődés szót, fo­galmat azonban ne azonosítsuk mechanikusan a ren­delkezésünkre álló anyagi javak nagyságával, minő­ségével. Több anyagi gyarapodásnál. A bőség, a gond­talanság, a kényelmes, a civilizáció áldásaival, a házi munkát megkönnyítő technikai eszközökkel felszerelt lakás az értelmes emberi életnek csupán a feltétele; eszköz és nem cél. A számoszlopok, a statisztikai összesítések, viszonyí­tások, százalékos arányok csak nagy áttételesen mutat­ják a tudat, a jellem változásait, a szellemi igények es befogadóképesség növekedését, a jóra irányuló haj­lam izmosodását. Semmiféle műszerrel nem mérhető, hogy mennyivel többen térnek haza esténként a jól végzett munka tudatával, önnön sorsukkal és a világgal harmóniában, ismeretekben, emberségben, nemes él­ményekkel gazdagodva. Aczél György, az MSZMP KB titkára az írók gyű­lésén igy szólt erről: „Nem hiszem, hogy a következő ötéves tervben utol fogjuk érni — mondjuk — a svédeket, a tízezer emberre jutó autóban vagy más fényüzési cikkekben. Ám azt sem hiszem, hogy az em­beri boldogságnak csak az árubőség lenne az egyetlen feltétele. Nem- kevésbé fontos, hogy az embereknek értelmes céljaik legyenek.” Társadalmunkban szívós — bár nem mindig követ­kezetes — harc folyik az ember teljes felszabadulá­sáért, a kulturális javak igénylésében, fogyasztásá­ban is megmutatkozó egyenlőségért. Ennek a demok­ráciának a kialakítását az állam csak segítheti. Min­denki maga építi „életművét”, ahogyan a közmondás mondja: ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa. Az év vége, az új esztendő kezdete mindig a nagy elhatározások, a tervezgetések időszaka is. Jó, hogy majd minden ember törekszik valamire, szeretne valamit elérni. De a vágyak, a célok között szerepel­jenek a fejlődésnek, a gyarapodásnak számokkal alig kifejezhető tényezői is. A közösség és az egyes em­ber életében egyformán. Végtére is minden azért történik, hogy egyre többen éljenek, gondolkodjanak szocialista módon. Ehhez pedig a fentiek felismerése és tudatos érvényesítése szükséges. , M 4 - 4 JL* A kormány rendeletére egy esztendővel ezelőtt J minden Magyarországon I forgalomban levő járműre kiterjesztették, általánosan | kötelezővé tették a felelős­ségbiztosítást. Ez az egyet­len biztosítási forma, amely nem egyéni elhatározástól függ, hanem kötelező. Egy év tapasztalata — a közvé­lemény és az Állami Biz­tosító egyöntetű véleménye —, hogy időszerű és hasz­nos volt az intézkedés, amely a vétlenek érdekeit szolgálja, számukra anyagi biztonságot nyújt. Egy esztendeje a kötelező felelősségbiztosítás védel­me alatt áll az ország va­lamennyi lakosa, autós és gyalogos, s a hazánkban tartózkodó külföldiek egy­aránt. A balesetek, a ka­rambol, a gázolás áldoza­tainak kártérítése nem függ a kárt okozó anyagi hely­zetétől. A gépjármű okozta károkat ma már egysége­sen a biztosító rendezi, nem kell alkudozni, perre men-I ni. Jól jártak az intézke­j déssel a „hivatásosok”, a j közületek járművezetői is, mert az okozott kárt a biztosító téríti meg, nem velük fizettetik. Természe­tesen a közlekedési szabá­lyok megsértéséért, a gép­járműért nekik kell vállal­niuk a felelősséget. A kötelező gépjárműbiz­tosítás lényegében szava­tossági biztosítás, mert mentesíti a kár okozóját az anyagi felelősség következ­ményeitől, törvényes alapot teremt arra, hogy a ka­rambolozó anyagi követ­kezmények nélkül elismer­je hibáját. A tapasztalatok szerint sajnos, nemegyszer előfor­dul, hogy a vétkes minden értesítés nélkül távozik. Ezzel nemcsak a szabályo­kat szegi meg, hanem sújtja autós társát is, aki a balesetet okozó nevének hiányában nem kaphat kár­térítést. Ezen próbál segíte­ni a biztosító azzal, hogy január 1-től valamennyi magános ügyfelét ellátja „helyszíni nyilatkozat”-tal. A nyomtatvány — amely tartalmazza a baleset tisz­tázásának legfontosabb kér­déseit — a 15 000 forinton aluli olyan baleseteknél tesz jó szolgálatot, amelynél személyi sérülés nem tör­tént. A nyilatkozatot a kárt okozó a helyszínen kitölti ezzel elismeri felelősségét, s egyben segíti a jogalap tisz­tázását, gyorsítja a kárren­dezést. Január l-én egyébként esedékes a kötelező gépjár­műbiztosítás 1972. évi díja, amely személygépkocsiknál 460 forint, s két egyenlő részletben, januárban és júliusban fizethető ki. A motorkerékpárosok felelős­ségbiztosításának évi díja 100 forint, ami egyszerre januárban fizetendő. A dí­jak befizetéséhez szükséges utalványokat ezekben a na­pokban kézbesíti a posta a gépjármű-tulajdonosoknak. (MTI) zel járó gondokat is. Ta­vasszal az utak-kátyúinak kijavítását határidőre tel­jesítették. E munka befe­jezése után az utak bur­kolatainak megerősítésére fordították a legnagyobb gondot. — Nyáron tovább foly­tattuk az országosan is majdnem egyedülálló tevé­kenységünket, a keskeny útburkolatok házilagos ki­­szélesítését. Ebben az év­ben mintegy 85 ezer négy­zetméter útszélesítést, 1 millió 600 ezer négyzetmé­ter portalanítást, 250 ezer négyzetméter aszfaltozást, 100 ezer négyzetméter hen­gerlést, s mintegy 3,5 mil­lió négyzetméter árok- és padkarendezést végeztünk el házilagosan. A vállalat elkészítette a Baja—Bács­­szentgyörgy közötti út kor­szerűsítését a Vaskút és Gara átkelési szakaszokon. Megvalósult a Dunapataj— Szelidi-tóhoz vezető út korszerűsítése, elkészült az E 5-ös út kecskeméti át­kelési szakasza. Aszfaltsző­nyeg került az 54-es, az 55-ös Szeged—Baja—Báta­­szék közötti út 13 kilomé­teres szakaszára. Kiszélesí­tettük a Mohács-szigeten levő homorudi, illetve a kecskémét—hetényegyházi utat. Megkezdtük a mis­kei összekötő út építését, illetve a csávolyi Petőfi utca korszerűsítését-Az 1971-es esztendőben tovább folytatták az út­­mesteri telepek kialakítá­sát, valamint a korszerű URH-lánchálózat kiépíté­sét. Ma már a megyei köz­pontjából az ország bár­mely útmesterségével kap­csolatot tudnak teremteni. Az ultrarövidhullámú rá­diószolgálat igen nagy je­lentőséggel bír az útfenn­tartásban nyáron és télen egyaránt. Az igazgatóság házilagos építéssel ebben az évben mintegy 63 millió forintot fordított útfenn­tartásra, 90 milliót pedig korszerűsítésre. G. G. grpj Jk i BTTTTararrmreg: 21. V. FEJEZET KÖRKAPCSOLÁS Megbicsaklik a toll, tétovázik a krónikás keze, illa­­nóban a vállalkozó kedv. Hogyan is próbálkozzék az­zal, hogy — ha még oly vázlatosan is — hiteles képet adjon a földlakók hangulatáról ezen a szenzációs ese­ményekkel teli vasárnapon? Idegen bolygóról érkezett űrhajó kötött ki glóbu­szunkon! Közvetlen, személyes kapcsolatba lépett az emberrel, egy távoli égitest küldötte! Példátlan és előzmények nélkül való, teljesen várat­lanul bekövetkezett esemény. Milyen érzések támadtak e hírek hallatán az öt föld­rész népeinek lelkében, miféle gondolatok születtek az agyukban? Vagy ha már erre a kérdésre nem is lehet részletes választ adni, melyek voltak a legtömegesebb érzelmi megnyilvánulások, miként vélekedett a több­ség? A világszerte működő közvélemény-kutató intéze­tek sebtiben beszerzett adatai itt már nyújtanak tám­pontokat. Hitetlenség, megdöbbenés, félelem, kíváncsiság, izga­tott várakozás. . Így reagáltak az emberek az első rádióértesülésekreb Aztán, az újságközlemények, a telexen érkezett fény­­képfelvételek hatására már erősen csökkent azoknak a száma, akik téves információra, vagy tréfára gyana­kodtak. Némiképp a félelem is oszladozott, hisz a marslakó kicsi, egyedül van. nem mutat ellenséges szándékot és ott marad a leszállási helyén. Ami mesz­­sze történik, mindig kisebb riadalmat kelt. ez érthető. Rövidesen megindultak azonban a találgatások, mű­ködésbe léptek a spekulatív elmék. Milyen fejlett le­het ott, azon a negyedik bolygón a tudomány és a tech­nika, milyen, előttünk ismeretlen energiákkal rendel­kezhetnek a marsbéliek, ha egy ilyen csodagömböt tudtak építeni, amely szinte zajtalanul száll le. jöve­telét nem jelzik a radarok, lokátorok, nem veszik ész­re az obszervatóriumok teleszkópjai sem! Akkor lep­hetnek meg bennünket, amikor kedvük szottyan. Meg az a dermesztőpálcika, meg az a telepatikus tapadó­­korong. Ügy olvashatnak a gondolatainkban, ahogy akarnak! Jó lesz vigyázni! És az utca emberének a szívében ismét felgyülem­lett az aggodalom a rettegés. Mi a célja tulajdonkép­pen annak a Haxnak? Mi a célja azoknak, akik őt ide küldték? Miért nem irányítottak ide előbb rakétát, üzenettel? Meg akarnak ismerni bennünket? Milyen célból? Ezzel kapcsolatban az űrhajós még semmi ér­demlegeset nem árult el. És nem nyilatkozott arról sem, hogy ők hogyan élnék? Vagy az már nem tarto­zik ránk? Mi az oka ennek a titkolózásnak? Miért egy elhagyatott helyre szállt le az űrhaió, talán nem akarta a jövevény, hogy észrevegyék? És így tovább, és így tovább. A délutáni sajtótájékoztató nyomán újabb fordulat következett be a közhangulatban. Már maga az a kö­rülmény, hogy százmilliók láthatták a televízió jóvol­tából, amint a labda felpattan a gömb tetejére, s ab­ban egy parányi figura mókásan integet, hajladozik, megnyerte a nézők jóindulatát. Ráadásul közben kide­rült, hogy ez a bátor kis fickó bajban van. elromlott valami műszere, fogytán valami energiája.., (Folytatása következik) >

Next

/
Thumbnails
Contents