Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
19TL december 29, szerda 3. oldal Traktoros iskola Apostagon A Duna menti termelőszövetkezetek közös anyagi összefogással nemrég traktoros tanfolyamot szerveztek Apostagon. A tanfolyam hallgatóit két hónapig elméleti és gyakorlati képzésben részesítik, majd a traktoros jelölték szakvizsgát tesznék. A környék termelőszövetkezeteiből jelentkezett negyven fiatalembert Tompái János, Csorba Béla, s Nyulász András szakoktatók tanítják a traktoros mesterségre. A tanfolyam kedvező tapasztalatai alapján a közös gazdaságok elhatározták: az esetenként jelentkező szakmunkáshiány pótlására, a jövőben más ágazatokban is megpróbálkoznak a rövid szaktanfolyamok szervezésével. Sz. A. Helyzetkép négy népgazdaság-fejlesztési program indulásáról A negyedik ötéves terv legfontosabb teendői közé tartozik a nagy népgazdasági fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása, amelyek előkészítésében és indításában jelentős eredményeket hozott az 1971-es esztendő. Az MTI munkatársai az illetékes Szeaed úi arca Szeged gyors ütemben épülő tarjánl lakónegyedének épületek Újabb forgalmi csúcs előtt Ojabb nagy „forgalmi csúcs” előtt állnak az élelmiszerüzletek, amelyek felkészültek a vásárlók szilveszter előtti rohamára. Szerdán kezdődik a nonstop-műszak a Csemege Vállalat hidegkonyhaüzemében, ahol főleg a házi szilveszteri mulatságok vacsoráit, az ünnepi hidegtálakat készítik. Bőséges a kínálat a különféle italokból is. Az ország csemegekosárral megjelölt boltjai 280 ezer palack pezsgőt, egymillió palack bort, 30 asztalokat, többségüket az vagonnyi sört és tízmillió forint értékű töményszeszárut kaptak az ünnepek előtt. A vevők 13 féle pezsgőből, 30 féle jobb minőségű borból válogathatnak. A Csemege-hálózat mellett az egész élelmiszer-kereskedelem felkészült a jó étvágyú, jó torkú szilveszterezők ellátására. A szállodákban, nagyobb éttermekben, már hetekkel ezelőtt lefoglalták az Gyalog is hamarabb Ha egyszer, ne adj isten, valóra válna a fantasztikusregény-írók ötlete, s nem kellene többé utaznunk, hanem hipp-hopp, a fény sebességével átcsoportosíthatnánk atomjainkat az egyik helyről a másikra — nos, én mondom nektek, abból rengeteg baj származna. Nemcsak azért, mert tönkremenne belé a MÁV, meg a Volán, s ne is mondjátok, hogy annyi baj legyen, kevesebb lesz a bosszúság. Sokkal nagyobb veszély is fenyeget: lelassulna a közlekedés! Úgy bizony, alaposan. Onnan gondolom, hogy tegnap kezembe nyomtak egy táviratot: „Ötös”, s az aláírás. Ennyi állt csak rajta, meg a cím: Centrum Áruház. Kecskemét. Hétfőn délben adták fel Budapesten, amint olvasom. 12.25-kor. Egy sikeres vizsga eredményét közölte a feladó a szüleivel. — Mikor kaptad meg? — kérdeztem. — Ma reggel. A postaládában volt. — Na, ezzel a posta újból rekordot javított. Ha 20 órát számolok a feladástól a kézbesítésig, ez úgy óránként 4 és fél kilométeres sebességnek felel meg. — Nem. Legyünk igazságosak. Tíz kilométer jön ki. Mert a távirat hátlapján az áll, hogy 21 órakor megkísérelték kikézbesíteni. De az áruház persze addigra zárva volt. — Dehát miért is címezte oda a fiad? — Mert délután nem vagyunk otthon, s azt akarta, hogy hamar megkapjuk. Nem gondolhatta, hogy biciklivel is gyorsabban jöhetett volna az üzenet. Hát ezért nem szeretnék én dróton elektronként utazni, úgy mint a távirat. Ennél a delizsánsz is gyorsabb volt. S nem kellett a végén még azt is megvárpia az embernek, hogy kikézbesítsék, M. U. IBUSZ nemzetközi szilveszteri rendezvényeire. A nagy budapesti szállodákban 8000 külföldi és hazai vendéget várnak. A Duna Intercontinental Hotelben ez év végén is telt ház lesz — a Vörös Csillag Szálló vendégei disznóölésen is részt vehetnek, a HungarHotels nemcsak a fővárosban, hanem Keszthelyen, Balatonalmádiban és Füreden is rendez nemzetközi szilveszteri bált. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat 11 ezer személyt „ültet asztalhoz” szilveszteri műsoros mulatságain, ezenkívül több ezer vendéget lát el étellel, itallal fővárosi és vidéki szórakozóhelyein. A PIÉRT 45 ezer álarcot, 3 millió tekercs szerpentint, százezer tasak konfettit és 80 ezer trombitát hoz forgalomba — összesen 25 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. (MTI) minisztériumoktól az alábbi tájékoztatást kapták négy nagy fejlesztési program megalapozásának és végrehajtásának első eredményeirőL 150 SZÁMÍTÓGÉP A számítástechnikai program idei indításának legfőbb eseménye a kormányhatározat volt, amely „zöld utat” nyitott a számítástechnikai berendezések hazai gyártásának gyorsításához és mind szélesebb körű alkalmazásához. A már korábban létrejött nemzetközi együttműködés és gyártásszakosítás nyomán a gépipar hat nagyvállalata és egész sor kisebb üzem rendezkedett be számítógépek, illetve különféle kiegészítő, csatlakozó berendezések gyártására. Jelenleg kereken 150 számítógép működik hazánkban, ennek csaknem negyed része már a hazai ipar terméke. Különféle tudományos intézményekben, főiskolákon kibontakozóban van a számítástechnikai szakemberek képzése. A már korábban megindult szaktanfolyamokon 1971-ben mintegy ötezren szereztek képesítő oklevelet, s az új szakemberek — mint programozók, számítógép-kezelők — már el is foglalták munkahelyüket. A számítástechnikai program végrehajtása a következő években gyorsuló ütemben folytatódik. A magyar műszer- és híradástechnikai ipar 1975-re megtízszerezi a számítástechnikai eszközök gyártását. 1971 és 1975 között három és fél milliárd forintot költenek ilyen eszközök gyártására és fejlesztésére, további 7 milliárdot pedig számítógépek beszerzésére. GYORSABBAN, OLCSÓBBAN — KÖNNYŰSZERKEZETEKBŐL A könnyűszerkezetek fejlesztési programjának konkrét teendőit is az idén határozták meg. Gondos tanulmányok és széles körű pályázat alapján kiválasztották a műszakilag legmegfelelőbb külföldi könnyűszerkezetes építési módszereket, a külföldi és a hazai berendezéseket. A tárcaközi bizottság döntése szerint elsősorban azokat a kapacitásokat kell létrehozni, amelyek a mezőgazdaság és az ipar részére állítanak elő könynyűszerkezetes épületeket. A mezőgazdaság könnyűszerkezetes épületeinek kivitelezésére alakult társulás már kidolgozta a hazai gyártó bázis beruházási programját, az ipari épületek gyártásához szükséges beruházási program öszszeállítása folyamatban van. Szó van arról, hogy a Szovjetunióval és más szocialista országokkal két- és háromoldalú együttműködést alakítanak ki a könynyűszerkezetes építési mód elterjesztésére. Az előkészületek nyomán 1972-ben megkezdődnek a hazai könnyűszerkezetes bázisok beruházásai. MEGÚJUL A TEXTILIPAR A textilipar rekonstrukciós programja — mint a minisztériumban elmondták — elfogadható ütemben halad. 1971-ben körülbelül két és fél milliárdot fordítottak a textilipar korszerűsítésére, s döntöttek további beruházásokról is. Az eddig jóváhagyott beruházások adják a negyedik ötéves tervre számított kötöttáru-, pamut-, selyemgyártás növekedésének 80 százalékát, s a további beruházások jóváhagyására is megkezdték az előkészületeket. A rekonstrukciós program 1971. évi eseményeihez tartozik, hogy a közelmúltban magyar—szovjet megállapodást írtak alá, amelynek alapján 1971 és 1975 között 644 automata szövőgépet szállít Magyarországnak a Szovjetunió. HAZAI POLIETILÉN ÉS POLISTIBQL Ebben az évben kezdődött az olefinprogram előkészítése is, amely a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb — 5 milliárd forintos — beruházása lesz. A program nyomán épülő üzemben benzinből olefineket állítanak elő, s ezeket a továbbiakb-n a vegyialapanyag-gyártásnál haszaosujají. j^-ozluk a legfontosabb az etilén, amelyből 250 000 tonnát termelnek évente. Ezenkívül jelentős mennyiségű propilént és pirobenzint is előállítanak. Az olefinek egy részét hazánkban dolgozzák fel, más részét pedig — a már 1970 őszén megkötött magyar—szovjet egyezmény alapján — vezetéken, illetve vasúton a Szovjetunióba szállítják, ahonnan különböző fontos műanyagokat, köztük polietiléneket és polistirolt kapunk cserébe. A magyar feldolgozó vegyipar elsősorban a nagy nyomású polietilén és a PVC gyártására rendezkedik be. Az olefinprogram megvalósításával négyszeresére növelhető hazánkban a jelenlegi PVC-gyártás. Boldogság Horváthéknál Szépen feldíszített, ezüstösen csillogó fenyőfa, alatta játékautók, vonatok, építőkockák, babák... — mindössze ennyi kell ahhoz, hogy a szülők örömet szerezzenek a gyermekeiknek. Csakhogy a játéküzletekben mindezért a zseb mélyére kell nyúlni, különösen akkor, ha otthon há- 1 rontf négy gyermek üli körbe az ünnepi asztalt. Rájuk, illetve a többgyermekes családokra gondolva, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat vezetősége elhatározta, hogy karácsony előtt anyagilag is segíti az arra rászoruló dolgozóit. Mint azt Kovács József, a vállalat kunszentmiklósi telepének vevezetője a szerkesztőségünkhö* címzett levelében írta, a kunszentmiklósi telep dolgozói közül hárman ezer forint, hatan pedig ezerötszáz forint segélyt kaptak. S, hogy ennek a figyelmességnek mennyire örültek a szülők, s a gyermekek egyaránt, azt az alábbi, a telepvezetőnek címzett levél bízonyítja: „Kedves Kovács bácsi! Nagyon szépen köszönjük az ajándékot, Nagyon megörültünk neki. Jóleső érzés volt számunkra, mert mi még soha senkitől ilyen szép ajándékot nem kaptunk. Nagyon szépen kérjük, . ne tessék megmondani édesanyánknak, mert nem tudja, hogy irtunk, ezt magunktól találtuk ki. Kívánunk a Kovács bácsinak olyan boldog karácsonyi és újévi ünnepeket, mint amilyet nekünk tetszett szerezni. Üdvözlettel: a három Horváth gyerek,* Négyzetméter Kísértet járja be a magyar kereskedelmet, a colstok kísértete. E rémtől reszket már minden gondolkozó kereskedelmi dolgozó, s ez segít megkeseríteni a vásárló életét. Mindnyájunkét, akinek az élete amúgy is elég nehéz, mert nemcsak orcánk verejtékével kell megkeresnünk a kenyerünket, hanem csak orcánk verejtékezése mellett vásárolhatjuk is meg. Eddig még — ami késik, az nem múlik — nem sokan tudunk a fenyegető négyzetméterekről. Egyelőre még senki nem mondta a szemünkbe, hogy a boltokban túl keveset költünk ahhoz képest, amennyi helyet elfoglalunk, de a kulisszák mögött, raktárakban, tapétaajtókon keresztül megközelíthető kicsiny irodákban, s napfénytől ragyogó tanácstermekben már folyik a susraus. Nem elég egy bőrt lenyúzni a négyzetméterről. Mint valamennyien tudjuk, a négyzetméter a terület mértékegysége. Egy négyzetméter az a terület, amely egy méter széles és egy méter hoszszú, ha szabályos négyzetről van szó. Ugyancsak egy négyzetméternyi az a téridét, amely mondjuk 20 centiméter széles és öt méter hosszú. Diákkoromban elég sok ilyen feladatot csináltam, mert állítólag élesíti az elmét. Aztán már el is felejtettem, mint ahogy nagyon sokan — akik nem kifejezetten műszaki pályán dolgoznak — elfelejtik az ilyen dolgokat. A kereskedelemben például — legjobb tudomásom szerint — soha nem emlegették a négyzetmétereket. Legfeljebb az inas sóhajtozott, hogy mekkora a bolt, amit neki föl kell mosnia. Dehát ez régen volt. Mostanában — két-három esztendeje — támadt valaki, akinek feltűnt a boltokban a nagy zsúfoltság. S mert ideje volt, fizetése volt, kiszámolta, hogy hol, melyik városban, faluban, településen, milyesfajta boltban mennyi az egy négyzetméterre eső forgalom. S rájött, hogy van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb. A felfedezés bizonyára nagy örömmel töltötte cl. Engem is, mert tántorithatatlanul hiszek az emberek logikai készségében, s boldog vagyok az emberi értelem minden fényes megnyilvánulásáért. Micsoda fejlődés, ha valaki rájön, hogy például arany karkötőből ugyanannyi helyen nagyobb forgalmat lehet csinálni, mint mondjuk zabpehelyből! S rádöbben arra is, hogy vannak boltok, amelyek nagyon zsúfoltak, vannak, amik kevésbé. Érdemes számolgatni, mert esetleg kijöhet valami belőle. Ki is jött. Ma már — hangsúlyozom, még csak a kuliszszák mögött — megkapja a magáét az a boltvezető, akinél az egy négyzetméterre eső forgalom kisebb, mint másutt. Világos dolog: ha a vásárié viszonylag elviselhető körül- I mények között költhet! el a [ pénzét, akkor ezért a kereskedelem dolgozóit meg kell ! feddni. Továbbá gondoskodni kell róla, hogy a zsúfoltság mindenütt egyforma nagy legyen. Mégsem lehet egy olyan kis országban, mint a miénk, a he!jret pazarolni. Szegény kereskedők — akik néha még mir dig idegenkednek a tudományos módszerektől, mondván, hogy számukra a vevők megelégedése a fontos — nehezen szokták meg a négyzetméterszámítást. De már megszokták. S azt kezdik magyarázni, hogy eddig aranybányának számító áruházuk tulajdonképpen rosszul megy, mert a négyzetméterhez képest alig van bevétel. S azon töprengenek, hogy ha nincs több áru és nincs több vevő, miként lehetne mégis az egy négvzetméterre eső forgalmat növelni. Legtöbbjük csődöt mond, mert nem jut eszébe az az egyetlen, kézenfekvő megoldás, ami létezik: még szükebb, még zsúfoltabb boltokat kell építeni. Persze, az ilyen négyzetméteres számításhoz afféle emeletes agy szükséges. Valami olyasmi, amelynek térfogatát már légköbméterben lehet számítani. Anropó, nem is olyan rossz ötlet. Miért csak a négyzetméterre „vetítik” a forgalmat? Ki lehetne azt számolni légköbméterre is. Világos dolog: a térnek három dimenziója van, a vásárlónak meg még mindig van pénze. Három dimenzióban kell költeni, s úgy, hogy miközben az ember vásárol, lehetőleg minél kevésbé kapkodjon levegő után. Mégsem lehet úgy kereskedni, hogy a vevők többször is lélegzetet vesznek. Tessék beosztani a levegőt is, csak közhely, hogy az ingyen van. És ha ingyen Is van, tulajdonképpen akkor is meg lehetne fizettetni. Mert így nőhet ám a forgalom, meg a haszon, anélkül, hogy jobb lenne a kereskedelem. Pia»« Jsísáo
