Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-03 / 286. szám
8. oldal J97L december S. pénter A pártszervezeteké az érdem Sajtóterjesztési tapasztalatok Szabadszálláson Ki tudja, hányadszor, ismét mögöttünk van a pártsajtó terjesztésének egy időszaka. Az összegező értékelés — milyen munkát végeztek a pártszervezetek, a posta — ezután következik. Annyi már most biztos, hogy a mostani terjesztési akció is hozott valami újat módszerben, a meggyőzés színvonalában, a pártmunkások, társadalmi szervezők, postai dolgozók szervező stílusában. Helyenként más-más oldalról mutatkozott ez az új. Mikor Dalmati Józseffel, a lapkiadó szervezőjével erről váltottunk néhány mondatot, arra a kérdésre, hogy melyik pártszervezet eredményei lepték meg legjobban, nyomban válaszolt — A szabadszállási alapszervezeteknél feltűnő az előrelépés. Tizenöt éves tapasztalat alapján mondom ezt. A régebbi pártlapterjesztési időszakok jobbára úgy zárultak ebben a községben, hogy még a két tucatot sem érte el az új előfizetők száma. E pár hét alatt sokszorosát „hozták” az elmúlt évek sovány átlagának ... Dicséret illeti a szabadszállási községi pártbizottságot. Hogy is csinálták ezt az ottani elvtársak? „Forgalmas” délelőtt a pártbizottságon. Ezt jelzik a teli ruhafogasok is. A titkár értekezletet tart — titkároknak. A szobája előtti irodahelyiség képe is eltér a megszokottól. Kiadós könyvoszlopok sorakoznak az asztalokon, székeken. Legkövérebbek a szőnyegen, a nyitott szekrény előtt. Szabó Jánosné a Kossuth Könyvkiadótól rendelt köteteket, sorozatokat szortírozza — a tíz alapszervezet számára. A legnagyobb stószt két keze közé fogja az egyik asztal felén. — Ez a mi alapszervezetünké, a szőrmeüzemé. A legtöbb könyvet a mi aszszonyaink rendelték. Hét brigádunk mindegyike előfizetett a Petőfi Népére. Pedig nem is Bács megyeiek De megszerették a lapot Szabó Jánosné ennek az alapszervezetnek a titkára Kint beszélgetés hangja, léptek dobogasa váltja fel a csendet. Vége a tanácskozásnak. Nyílik az ajtó, Csorba János, a pártbizottság titkára maga előtt engedi be három vendégét. — Ha előbb tudjuk, hogy itt van, behívtuk volna — sajnálkozik Csorba elvtárs. — Együtt voltak az alapszervezeti titkárok; elmond* ták volna részletesen tapasztalataikat a pártlapterjesztésről. De szerencsére itt maradt még három elvtárs. — Bemutatja őket. — Rádi Jánosné, a József Attila Tsz alapszervezetének titkára, Viss Sándorné, a textilüzemé, Bartal Mihály pedig a Mathiász János Tsz-é. Körülülünk egy kis asztalt, s közösen készítünk rövid kis ..mérleget" a sikeres előfizetésszervezés leeiényegesebb előfeltételeiről Csorba János elvtárs tájékoztatásának főbb gondolatai. Az érdem az alapszervezeteké, a titkár elvtársaké mindenekelőtt. Olyan légkört teremtettek ezekben a hetekben, hogy az elvtársak között elevenen élt: a pártsajtá terjesztése elsőrendű pártpolitikai munka. Naponta tájékoztatták a pártbizottságot, mennyi új előfizetőt nyertek meg, mi az emberek véleménye. Így egymást is tájékoztatták, tapasztalatokkal segíthették. — Nem csináltunk belőle titkot: megértettük a szervek, intézmények, termelőüzemek vezetőivel, hogy elsősorban tőlük várjuk el, legyenek előfizetői a pártlapoknak. Mert bizony kiderült, hogy jó részüknél joggal érhette szó a ház elejét Többségüknél sikerült a „fordulat”. Ezután már könnyebb ugyanezt elérni a középszintű vezetőknél is — jegyzi meg Bartal Mihály. „Közügy” lett a pártsajtóterjesztés. Most már nemcsak a pártszervezetek, hanem a szakmai területek vezetői is közreműködtek. Rádi Jánosné: — A József Attila Tsz elnöke maga is három új előfizetőt szervezett. Csorba János: — A Lenin Tsz elnöke is példát mutatott — az előfizetésben. Viss Sándorné: — A textilüzemben közösen adták össze a brigádtagok az előfizetési díjat Külön megrendelte a pártlapokat a KISZ-alapszervezet. A KISZ élénk részvételére lépten-nyomon visszatérnek az elvtársak. Közös előfizetések az ÁFÉSZ-nél, a gépjavító ktsz-nél, amely a KISZ részére is előfizetett ... Aztán a vegyesipari ktsz neve hangzik el, s a kisebb munkahelyeké, mint a malom, borpince. Majd megint a téeszekről esik szó. — A József Attilánál egyéni előfizetéseket szorgalmaztak. — A Mathiász János Tsz-nél a vállalt 10 előfizető helyett tizenhármat győztek meg. — A Zöld Mező Tsz-nél a kulturális alapból fizettek elő — szigorúan „egyszerű” tsz-tagok számára. — Ki ne felejtsük az iskolát; — Zrínyi Ferenc és Lukács János pártvezetőségi tagok lelkességét, akik szép számú új előfizetőt nyertek meg pártlapolvasónak — siet közbevetni Csorba elvtárs. Ha részadatokkal nem is fárasztjuk az olvasót, a pár nap előtti állapotról néhány beszédes számot közlünk azért. A tervezett 88 új előfizetővel szemben 108-at vontak be a Petőfi Népe olvasótáborába; 92 ebből társadalmi szervezés. 54 Népszabadság-előfizető volt a terv; az eredmény 70; s ebből 51 az aktivistáké. Mint Csorba János elvtárs hangsúlyozza, kezdettől fogva céljuk az új előfizetők megtartása hosszú távra is. Februárban ebből a szempontból újra felmérik a helyzetet az alapszervezetek. — Mi az olvasók, új előfizetők véleménye a megyei lapról? Rádi Jánosné: — Kár, hogy az egyébként mutatós megjelenésű lapban sokszor kifogásolható a képek minősége. Elmosódottak, kivehetetlenek időnként Csorba János: — Napirenden van a vezetés, a vezetőképzés. Polemizáló cikkek sokat segítenének, Jó, hogy ismét megjelennek a pártéletre vonatkozó írások, mert volt idő, amikor ritkábban olvastunk ilyeneket. Hasznosak, szemléletformálók a megyei vezetők cikkei szakterületükről. Ezek alapján jobban megy a helyi érdekek és a megyei célok, lehetőségek összhangba hozása. Átfogóbb látásra szoktatják a helyi vezetőket, olvasókat. Bartal Mihály: — Nagy nevelő hatása van az olyan cikkeknek, amelyek leleplezik a gátlástalan anyagiasságot, a társadalmi tulajdon megkárosítóit. Tapasztaltuk, hogy valahány ilyen írás megjelenik — igen-igen megbeszélik egymás közt vezetők, beosztottak, tsz-elnökök, -tagok egyaránt. ... Mi volt hát a legfőbb nyitja, hogy Szabadszálláson szakítottak az elmúlt évek „gyenge” hagyományaival? A pártsajtóterjesztést nemcsak elvileg tekintették pártpolitikai munkának, hanem gyakorlatban is bizonyítottak. Tóth István Felveszünk építőipari szakmunkásokat férfi '• i, ; segédmunkásokat 0 Minden héten szabad szombat Teljesítménybér, munkásszállás. Kedvezményes ebéd, utazási hozzájárulás. Jelentkezés: BACS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI v Állal at, Kecskemét. Klapka u. 34. Jaja, Április 4. tér 10. 734 T ermészetvédelem Bács-Kiskun megyében új elképzelésekkel A bugaci ősborókás védetté nyilvánítása dolgában jártunk kint néhány évvel ezelőtt a helyszínen. Az új erdősítések már megközelítették a területet. Néhány év és az alföldi, homoki vegetáció talán legszebb, legfestőibb foltja tűnik el nyomtalanul és jóvátehetetlenül. ha tétlenül szemlélődünk. Az ideiében hozott döntés azonban megmentette ezt a méltán csodált természeti értéket. Ez történt a bugaci ősborókással. De mi lesz a többi növénytársulással ? A kevésbé feltűnő és kevésbé emlegetett, de a Duna—Tisza köze táji jellegének kialakításában mégis éppen olyan fontos szerepet játszó növényzettel? A magyarcsenkeszes homokbuckákkal, a szikes laposok fehér tippanos mocsárrétjeivel, a buckaközi mélyedések kékperjés láprétjeivel és még hosszan sorolhatnék. Mit tettünk eddig? Az ember igyekszik a természeti. adottságokat a maga hasznára fordítani. Ezért lecsapol, telkesít, erdősít. feltör minden arra érdemes területet. A hajdani vegetációból pedig alig marad néhány szerény hírmondó. Mit tettünk eddig védelmükre? Sokat is. meg keveset is. Akadtak lelkes természetbúvárok, akik addig serénykedtek, mígnem sikerült néhány jellemző növénytársulást, .növényt a védettségi határozattal j megmenteniük. Jórészt az 1 ő tevékenységük eredményeként maradhatott fenn a kunpeszéri nyíres, a kunpeszéri, kunbaracsi, kunadacsi gyöngyvirágos tölgyes, a kunadacsi turjános, a halasi erdő holdrutája és néhány más társuk. De ez az egyéni kezdeményezésen alapuló természetvédelem ma már nem elégséges, többre, átfogóbb program kialakítására és megvalósítására lenne szükség. Széplelkek kedvtelése ? Mire gondolunk, amikor átfogó programról beszélünk? Egyszerűen arra, hogy számba vegyük: milyen növénytársulások fordulnak elő homoki, sziki, ártéri területeinken és hol jelennek meg legtipikusabb formában. S ha ily módon feltérképeztük őket, akkor már kiválaszthatunk mindegyik társulásból egyetegyet, gondoskodhatunk megőrzésükről, fenntartásukról. S ha netán akadna valaki, aki e sorok olvastán arra gondol: no ez megint holmi széplelkek hobbyja, az alighanem alaposan téved. Mert az ilyen programnak nagyon is sok gyakorlati haszna van. Íme néhány közülük: A természetes növénytársulások sokféle természeti tényező, klíma, talaj, vízrajzi viszonyok érvényesülésének hű tükrei. Alkalmasak tehát arra,, hogy az. egyes, tényezők közötti összefüggéseket feltárjuk, megismerjük. S ezzel egyúttal az ember céljainak legmegfelelőbb alkalmazásukat is meghatározhatjuk. Kutatási területek ezek, egyben bemutatók színhelyei is lehetnek. Több éven keresztül részt vehettem erdőmérnök hallgatóknak szervezett bemutatókon. Mindig külön csemege volt, amikor Kunaüacson a borókások átalakulását. továbbfejlődését szemléltető erdőbe mehettünk. A folyamatot másutt már alig tudjuk úgy megmutatni. érzékeltetni, mint itt. Ha csupán a gazdasági szempontokat tekintjük, ak- I kor ezek helyén rövidesen J fenyvesek lesznek. S aligha vizsgálhatjuk: az emberi tevékenység, a nagy kiterjedésű monokultúrák hol és milyen mértékben változtatták meg az élővilágot, hogyan bontották meg a természetes életközösséget. A füzesek védelmében Nemrégiben részt vehettem a FAO bukaresti nyárfakonferenciáján. Többen is panaszkodtak, hogy egyre kevesebb olyan füzest találni világszerte, ahol a terj mészetes hibridizáció eredményeként sokféle tulajdonságú és alakú, minőségű utód jöt^t létre, ezért a szelekciós nemesítés munkája egyre nehezebb. Országszerte széltében-hoszszábart dicsérjük az olasz nyárfanemesítést. Nem ok nélkül. Az eredményeit mi is igencsak hasznosítjuk, hisz az elterjedt I. 214-es olasznyár is ilyen szelekciós tevékenység eredménye. S ha az olaszok nyárjasaikban ezt tudták elérni. miért ne tudnók ugyanezt csinálni füzeseinkben. S ezekből megyénkben is akadnak ma még szép számmal. Ezeket is tehát okkal-móddal védenünk kellene, már csak a nemesítési kutatások érdekében is. A természetvédelmi bizottság tervei összefoglalóan tehát azt mondhatjuk: a szórványos, egyéni próbálkozásokat rendszeres, mindenre kiterjedő természetvédelmi tevékenységnek kell felváltania. Nem nagy területekről van szó. Néhány száz hektárról, ezek java része is a terméketlenebbek közül való. De tennünk kell valamit. mert hamarosan már nem lesz erre módunk. Bízunk benne, hogy a megyénknek adott nagyobb lehetőség, a megyei természetvédelmi bizottság életrehívása hozzásegíti a szemléletváltozáshoz és a hatékony lépések megtételéhez. Ha sikerül a fentebb röviden vázolt átfogó elképzelést megvalósítanunk, minden bizonnyal olyat tettünk, ami országosan is követendő példa, lehet. Dr. Szodfridt István Kunpeszéri védett nyíres terület. Borisz Szpaszov kétnapos látogatása a megyében A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartózkodó bolgár delegáció egyik tagja Borisz Szpaszov, a Bolgár Jogászszövetség elnöke, szerdán és csütörtökön megyénkben tartózkodott. Borisz Szpaszov Kecskeméten a szerdai napon találkozott bírókkal, ügyészekkel és előadást tartott Bulgária új alkotmánya címmel. A nap folyamán fogadta Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. Szpaszov elvtárs a csütörtököt Baján töltötte, s délután üzemláto^a';' t tett a Ho=s-/úhegyi Állami Gazdaságban. Keresse a betűket! A.lábbi rejtvényünk megfejtésekor gondoljon TRÉFÁS KÉP- ÉS BETŰREJTVÉNY-ISKOLÁNK 1. pontjára. 1 vág
