Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

4. oldal tm. december tS, Katonák a képernyő előtt A megyében állomásozó egyik harckocsizó alakulat­hoz kaptunk meghívást, ahol jelentős számú egye­temi előlelvételt nyert fia­talt képeznek ki, az eddig legkorszerűbbnek kreiert módszerrel. A tájékoztatón — amelyet az egység pa­rancsnokának politikai he­lyettese . tartott — sok ér­dekességgel ismerkedtünk meg, ami az egyetemi elő­­felvételt nyert és a rendes sorállományú katonafiata­lok életével kapcsolatos. Az egység tisztikarának az a tapasztalata, hogy az egye­temi előfelvételt nyert fia­talok politikai aktivitása megfelelő, nem is csoda, hiszen 93 százalékuk KISZ- tagként vonult be. Érdek­lődési körük jövendő fog­lalkozásukhoz kapcsolódik. Főleg az értelmiség helyé­vel, szerepével, a tudomá­nyos és technikai forrada­lommal összefüggő kérdé­sekre várnak választ. An­nak ellenére, hogy fizikai­lag gyengébbek, mintegy Bozán László a tv-stúdió keverőpultját kezeli. alakulat élétéről, a hibák­ról, és eredményekről, a karbantartásról, a körlet rendjéről mutatnak be filmösszeállítást A stúdióban a keverő­pult előtt Bozán László honvéd éppen a legutóbbi harckocsigyakorlatról ké- 95 százalékuk kapcsolódott szült keskenyfilmet játszot­be a hadseregben folyó szó- ta be. Az egyik alegységnél cialista versenymozgal óm­ba, s 34 százalékuk meg­szerezte a kiváló, 52 száza­lékuk pedig az élenjáró cí­met. Még egyetlen statisz­tikai adatot: a műszaki egyetemen továbbtanuló fiatalok 46 százaléka fizi­kai munkások gyermekei. Miért említettük, hogy a legkorszerűbb módszerek­kel oktatják, nevelik itt katonafiataljainkat? Azért, mert a laktanyában egy Video zárt rendszerű tele­víziós lánc segíti a katonák elméleti ismereteinek elsa­játítását. A televízió há­rom célt szolgál: tartal­masabbá és szemléleteseb­bé teszi a politikai okta­tást — a legfelkészültebb előadó előadását képek, filmbetétek teszik vizuáll­­sabbá, s közvetítik az al­egységek körleteibe elhe­lyezett készülékekre —, alaposabbá a katonai ki­képzést. Az alapkiképzés­figyeltük az adást Mádi Já­nos hadnaggyal, aki egy év­vel ezelőtt végezte el a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolát Róla csak annyit, hogy Dunapatajon élnek szülei, ő a kalocsai gimná­ziumban érettségizett kivá­lóan, s ugyan ilyen ered­ménnyel szerezte meg a műszaki és politechnikai ismeretek tanári diplomá­ját — A televízió nagyon so­kat segít, nemcsak az egye­temi előfelvételt nyert, de a sorállomány kiképzésé­ben is. Kérdezzük meg er­ről a katonákat, hiszen ők erre a legilletékesebbek. Az egyik tanteremben véletlenül egy magas, vál­las fiút, Dalocsa Sándor honvédet kérdeztük meg, honnan vonult be? — Dunapatajról, ott vol­tam a Petőfi Tsz-ben gép­nél, kötelékgyakorlatoknál szerelő... Jó dolog a tele­az elméleti ismeretek mint­egy 30 százalékát televízió segítségével tanították meg, felhasználva az egységnél készült oktatófilmeket. — fényképeket. A harmadik célt a tömegpolitikai mun­ka tartalmasabbá tétele je­lenti. A tv szerkesztő bi­zottsága a KISZ VIII. kongresszusa előtt heten­ként kongresszusi híradót állított össze, saját műsort sugárzott az alakulat életé­ből. Bemutatták a kiváló katonákat, a területi KISZ- szervezet vezetőinek nyilat­kozatát ismertették, sőt egy alkalommal kérdezz-felelek műsor is volt. (Lehetőség van ugyanis a televízió előtt tilő katonáknak a visszakérdezésre is.) A ne­velést is szolgálja ez a hé­vízié, mert mielőtt meg­kezdtük volna az alaki ki­képzést, már filmen láttuk milyen a katonás mozgás. Ugyanígy Ismerkedtünk meg a fegyvereinkkel, a tö­megpusztító fegyverek ha­tásaival. A kiképzés szüne­teiben azonban lehet venni a Magyar Televízió adásait is... Ez a fiú októberben vo­nult be, s máris jól vezeti a legkorszerűbb harcko­csit, amit bizonyít a róla készült film is, amint ép­pen szűk átjáróban, mere­deken, emelkedőn, Z-folyo­­sóban kormányozza a be­­hemót járművet. Beszélge­tés közben körénk gyűlnek a Bács megyei fiúk, Vida István bátyai, Kocsis Já rendezés. Kéthetenként az nos tiszakécskei, Hasziló S mit,i. fmm Dalocsa Sándor bonvód » rlngatópadon. Antal keceli, Király Ferenc apostagi, Piszter László foktői honvédek, akik há­rom hónap alatt — éppen a televízió segítségével — nagyot léptek előre a ka­tonai tudományok megis­merésében. Gémes Gábor Az év níolsó exportszállítmányai Egyik legnagyobb expor­táló üzemünk a Lampart Zománcipari Művek, amelynek termékei ebben az évben is eljutottak a világ minden tájára. A kecskeméti gyárban ez a hét volt az exportszállí­tások „hajrája”. Nagy mennyiségű kád indult út­nak az NSZK-ba, Lengyel­­országba és Görögország­ba. A jövő hét elejére már kihúzhatják az utolsó megrendelő nevét is a listá­ról, .mert a különleges kézi öntésű kádak már úton lesznek az országha­táron túli céljuk felé. A Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyáregysé­ge tengerentúli szállításai­nak még novemberben eleget tett. Elekor szállítot­ták el Kubába is az utol­só 300 betonbontó kalapá­csot, pótalkatrészeivel együtt, s rakják a vago­nokba. Jelenleg csomagol­ják azt a 700 hidraulikus munkahengert, amely NDK megrendelésre készült. Pá! vá Tat Kodály Zo!tán r közoktatási vonatkozású emlékeinek feltárására, feldolgozására A Művelődésügyi Mi­nisztérium közoktatási fő­osztálya és az Országos Pedagógiai Intézet — Ko­dály Zoltán születésének 90. évfordulójára — pályá­zatot hirdet a' mester köz­­oktatásügyi vonatkozású, eddig nem publikált emlé­keinek feltárására és fel­dolgozására. Az erre vál­lalkozók kötetlen terjede­lemben, közgyűjtemények­ben (könyvtárakban, mú­zeumokban, kutató intéze­tekben) nem szereplő ere­deti munkával, emlékek, dokumentumok feltárásá­val, feldolgozásával pá­lyázhatnak. A pályamunkák készítői Kodály Zoltán tanuló Jco­­rára, iskolalátogatásaira, műveinek bemutató hang­versenyeire, bizonyítható­an hiteles írásos, és szó­beli tanácsadásaira stb., térjenek ki. A pályázaton részt ve­hetnek: pedagógusok, vagy a témával foglalkozó, más területen dolgozó kutatók is. Egy szerző csak egy művel pályázhat. Csak olyan pályamunka küld­hető be, amely még nem díjazott és nyomtatásban nem jelent meg. A pályamunkákat 1972. október 1-ig — Jeligés le­vél kíséretében — három azonos gépelt példányban kell beleüld eni a Művelő­désügyi Minisztérium köz­oktatási főosztályának (Bu­dapest, V. kerület, Szalay utca 10—14.) Az ered­ményhirdetésre 1972. de­cember 16-án kerül sor. A pályadíjaik: 1 díj 5000 —, 2. díj 3000 —, 3. díj 2000 forint. (MTI) Ergonómiai exploráció a már egyre kevésbé lehetnek meg üzemeink (a közgazdaságtudományi eredmények alkalmazásáról nem is szólok, ez már nagyjából elismert gyakorlat) a szociológia, a pszichológia eredményeinek tudatos és átgondol) hasznosítása nélkül.’’ (Aczél György) nosítják, többszörösen megtérül a kiadás. A ve­zetés tervszerűbben, táv­latosan dolgozhat. Ez a vizsgálat valóban a mun­kakörülményeket hatéko­nyan befolyásoló, olcsó és azonnal kifizetődő beruhá­zás lenne, ha ... Ha a szerzők arra is gondoltak volna, hogy ezt „egyszerű” magyar embe­rek: mérnökök, műveze­tők, pártmunkások, szak­­szervezeti tisztségviselő’ és — uram bocsa’ — mun - kások olvassák. És nem a szociológia, a lélektan tu­dósai. Mégeszem a kala­pom, ha tíz értelmiségi közül egy tudja, hogy mi az említett jelentésben oly gyakran előforduló Eng­­lander-féle attitűd, a vál­lalat image-ja, az ergonó­miai exploráció, vagy a strukturált interjú. Fontos, lényeges ügyről van szó, így félve tréfál­kozom: a munkapszicho­lógiai intézet állapítsa, meg mennyit értenek meg az érdekeltek az áltudo­mányos nyelvezettel meg­fogalmazott tanulmányból.' Mielőbb. Ha nem tekintik nagyképűségnek, én előre megmondom a felmérés eredményét: keveset. Na­gyon keveset. Fordíttassák le magyar­ra az eddigi — tartalmi­­| lag értékes, elmélyült — i dolgozatokat és a jövőben l pedig mellőzzék a felesle­­| ges szakmai kifejezéseket. Nem ezek miatt tekintjük a pszichológiát, a szocioló­giát egyre nélkülözhetetle­nebb tudománynak. A megrendelőknek pedig azt tanácsoljuk, hogy csak a művelt nagyközönség szá­mára is érthetően elkészí­tett dolgozatokat vegyék át Elvégre ők fizetnek ér­te. H. N. A termelési folyamat legtöbb tényezője az em­ber. A termelékenység na­gyobb mértékben függ a mérnökök, munkások, szak­tudásától, közérzetétől, mint azt sokáig hittük. Az üzemi légkör javulása, romlása észrevehetően megmutatkozik a vállalat gazdasági eredményein. A kezdeményező kedv fel­élesztése ' avagy visszaszo­rítása, a munkarend mó­dosítása, a főnökök és a beosztottaik kapcsolata, a bérezés és a végzett mun­ka közötti összefüggés vál­toztatása egyaránt hat az egyének, a műhelyeit tel­jesítményére. Nehezen lehetne túlbe­csülni az embereknek egy adott üzemi közösségben, környezetben, a termelés folyamatában elfoglalt he­lyével.^ munkavégzést (lé­lektanilag) befolyásoló té­nyezőkkel foglalkozó új tudományág, a munka­pszichológia hasznát. Rit­kán érezni ilyen szemlé­letesen azt a folyamatot, amikor a tudomány köz­vetlenül termelőerővé vá­lik. Meggyőződtünk arról, hogy Báes-Kiskun megyé­ben kitűnő szakemberek dolgoznak, lelkes, jól fel­készült munkapszichológu­sok. Arról is beszámoltunk lapunkban, hogy több üzem igényli közreműkö­désüket, tanácsaikat Ma­gam is olvastam az egyik kiskunfélegyházi üzem ké­résére végzett vizsgálat tanulságait és a tennivaló­kat összefoglaló dolgozatot Tekintélyes összeget fize­tett érte a megrendelő. Azt mondom, jól tették, hogy nem sajnálták erre a pénzt. Remek ötleteket, javaslatokat tartalmaz az alapos dolgozat. Ha negye­dét fogadják meg és hasz­■maTEreTTarcap |SREC£M¥E': . 17. Az apró tapadókorong ott volt a homlokán. Kezeügyé­­l>en vaskos könyvek hevertek a földön. Az Űj Magyar Lexikon hat kötete. A helyi népművelési otthonból ho­zatta fel, úgy tíz óra tájban. A fiatalember viselkedése, enyhén szólva, különös. Egy darabig a levegőbe bámul, aztán vagy némán tá­togat, vagy gyorsan felkapja valamelyik lexikont, ki­keres egy címszót, elolvassa a szöveget, ábrákat néze­get, ismét a semmibe mered, aztán vagy bólint, vagy tagadóan rázza a fejét, újabb kötet után nyúlt. Majd kezdi élőiről ezt a furcsa játékot. Nem, nem bolondult meg. Haxot tájékoztatja glóbuszunkról. Feleletet próbál adni azokra a kérdésekre, amelye­ket a gömb belsejében levő űrhajós tesz fel neki. Fő­leg arról, hogy mi az ember, hogyan él, hol tart a tu­dományban, milyen viszonyban áll a természet más lé­nyeivel, milyen problémák foglalkoztatják. Erre a konzultációra úgy került sor, hogy a külön­leges megbízottal folytatott rövid eszmecsere után az űrvendég arra kérte a fiatal újságírót, maradjon vele. Ö visszavonul ugyan a kabinjába, de ettől még tart­hatják a kapcsolatot, az űrhajó burka nem jelent aka­dályt a gondolatátvitel folytatásában. Még mindig nem tudja, mennyi ideig maradhat itt, ki kell használni a perceket is. Ekkor villant fel Kopra agyában az az ötlet, hogy míg elkezdődik a sajtótájékoztató, amennyibe csak ere­jéből telik, informálja az idegen bolygó küldöttét a földi viszonyokról. Akkor szerezte be a lexikonokat. A házigazda előzékenysége, jóindulata tükröződött eb­ben a szándékban és az a személyes rokonszenv, ame­lyet kezdettől érzett eziránt a furcsa kis lény iránt. Ez a célkitűzés — a józan ész számára — képtelen­nek tűnhet, de Kopra sohasem adott sokat a józan ész­re és az életben — anélkül, hogy ismerte volna — gyakran alkalmazta a híres napóleoni elvet: „A csatát mindenképpen el kell kezdeni, a többit maid meglát­juk”. Hozzá is fogott hát Hax oktatásához, és mindjárt az elején meglepő dolgok derültek ki. Először is, hogy nem hátrány, hanem nagy előny, hogy partnere nincs a szeme előtt. így nem oszlik meg a figyelme, minden idegszálával arra gondolhat, annak a tárgynak, élőlénynek a képét idézheti fel ma­gában, amiről közölni akar valamit a másikkal. A má­sodik órában már szinte folyamatosan társalogtak. Amaz a gömbben gyorsan és érzékenyen reagált, több­nyire azonnal felfogta a gondolatban hozzá vetített . kép érzelmét, formáját, sőt színét is. Például Kopra elképzelte magában a forgó földgolyót, az óceánokkal, és az öt kontinenssel. Feltételezte ugyanis, hogy eny­­nyít a Marson is tudnak a naprendszer harmadik bolygójáról. Aztán sorra vette a világrészeket, először Európa körvonalait idézte fel magában, fehér embe­rekkel. Ázsiát sárga emberekkel. Afrikát feketékkel és így tovább. Hax megértette, hogy különböző színű em­berek vannak. Az országok, nemzetek fogalmával vi­szont Kopra már nem boldogult, azt már sehogyan sem tudta megmagyarázni, miért vannak a világré­szek felszabdalva, miért vannak országhatárok, külön­féle nyelvek, államformák, azt sem tudta érzékeltetni hogy hétmilliárd lakosa van a Földnek. Nem esett két­ségbe, e tárgykört könnyedén feladta és rátért az em­berek életére. Férfi és nő. születés és halál, a külön­böző foglalkozások, földművelés, ipar. kereskedelem, szállítás, közlekedés, a technika, a tudomány. A lexi­konok révén e témák néhány részletével is sikeresen birkózott meg, hiszen ha más körülmények között is, hasonló kérdések, fejlődési folyamatok, vívmányok a Mars-lakók mihdennaoi életétől sem lehettek idege­nek. Továbbá eredményesen tájékoztatta vendégét a szárazföldek és a vizek szerinte legjelentősebb élőlé­nyéiről, az oroszlánról, a kutyáról, a cáriról és még rengeteg mást is elmesélt. A legfontosabb fákról, nö­vényekről. a japán törpebarackról, a karácsonyfáról, a pálmáról, és a vízililiomról.

Next

/
Thumbnails
Contents