Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-22 / 301. (302.) szám
4L oldal 1971. december 22, szerda Maszek óvoda — Zsoltika, gyere csak elő, mutatkozz be a bácsinak! És Zsoltika előjön a játszóhelyiségből. Hároméves kisfiú, vékonyszálú, göndör, ébenfekete dús haja van, bőre is csokoládébarna. Csodálkozó nagy szemekkel tekint szét a világban. Édesanyja magyar, édesapja tanganyikai... Legalább is „vér szerint” ... De az igazi szülők azok, akik Zsoltot fiukká fogadták. Nem átmenetileg, hanem örökre. Bognár Iván és felesége — Kecskemét, Kossá István sétány 39. szám alatti lakosok — a kisfiút még a nyár elején hozták el az állami nevelőintézetből. Amikor magukhoz vették, alig tudott néhány szót. Az intézeti gyermekek egymással játszani megtanulnak, beszélni annál kevésbé. A mesterséges környezetben nemcsak az érzelmi kapcsolat, de a kifejezőkészség is elcsökevényesedik. Vagy ki sem fejlődik. Lehet, hogy ez elméletileg vitatható tétel, de gyakorlati igazságáról Bognáréknak alkalmuk volt meggyőződni. A kisfiút azzal a kötelezettségvállalással vették magukhoz, hogy mindenáron óvodába adják. Ez azonban nem volt egyszerű. Hosszas utánjárásra, hatósági beavatkozással vették csak fel a Csongrádi utcai óvodába. Zsoltika — egy hónapig járt ide — nem tudott megbarátkozni a környezettel. Utólag nehéz volna firtatni, hogy ebben a környezetnek mennyi része volt... A bőr eltérő színével kapcsolatos viselkedések, magatartásformák roppant kényes területét érinti a témának ez a része. Reggelenként Zsolt határozott viszolygással fogadta az óvodába indulást, aminek sírással és az otthonmaradásért való könyörgéssel adott kifejezést Az egy hónap lejárta előtt Bognár Iván így sóhajtott fel: „Nem baj, Zsoltika, csinálunk mi neked óvodát itthon! És nemcsak neked, hanem az öcsikéd részére is.” Az öcsi. azaz Ivánka a vér szerinti gyermek. Most egyéves. hely. A mostaniak szülei jórészt a környéken laknak, nagyobbrészt értelmiségiek, illetve szellemi dolgozók. Délutáni alvás ideje van. Szétnyitható campingágyakon alusznak a kicsik. Középütt gyermekasztalkák, s szanaszét hagyott játékok mindenfelé. A környezet teljességgel óvodai. — Ami ilyen helyen szükséges, az mind megvan — sorolja Bognár Iván. — Fogas, törülközők, szappantartó, szappanok. Vetítőgép, diafilmekkeL A gyerekeket művészi tornára oktatjuk, s elhatároztuk, hogy egy hangszeren mindegyiket megtanítjuk játszani. Ezt egyelőre xilofonon kezdik_ Ha a létszám elérné a húsz főt, idegen nyelvre is oktatnánk. Fogadnék fel erre alkalmas pedagógust. S később azt is tervezzük, ha a szülők nem ellenzik a térítési díj csekély összegű emelését az ide- és a hazaszállítást is vállaljuk. A napi négyszeri étkezésről az ajtófélre kifüggesztett heti étrend is tájékoztatást ad. A csütörtöki nap menüjét idemásolom: Reggeli: tej, kalács; Tízórai: húsos zsemle: Ebéd: zöldbableves, vagdalt hús, főtt burgonya; Uzsonna: lekváros kenyér. S az óvodából természetesen az óvónéni sem hiányozhat E feladatra Rácz Erzsébet vállalkozott, aki korábban a kecskeméti felsőfokú óvónőképző hallgatója volt s onnan kimaradt Most eltökélt szándéka azonban, hogy megszerzi a képesítést Munkájáért havi 800 forint fizetést kap és teljes ellátást Mit ne vegyünk karácsonyra? Örök probléma, hogy mit vegyünk szeretteinknek karácsonyra. A választék igen nagy. Helyesnek láttuk, ha segítségképpen felsoroljuk: mit ne vegyünk ajándékul. A filmhíradóban gyakran látunk ízléses, szép kivitelű atomreaktort. Mégsem ajánlatos, hogy effélét ajándékozzunk. Gondatlan kezelése sok bajt okozhat a háztartásban. Az ipar ma már nagyon szép, szidollal tisztítható Lényegében ez az előtörténete annak, hogy Kecskemétén. a Kossá István sétányon maszek óvoda nyílt Bognár Ivánék lakásán. — Ez a lakás tulajdonképpen albérlet — magyarázza a házigazda a pár négyzetméteres előszobában, amely egyúttal az óvodai öltöztető funkcióját is ellátja. — Ezenkívül van még három helyiség. Az egyik a konyha, a másik az óvodai játszótér, a harmadikban mi lakúnk. Minthogy üresen vettük bérbe, az egészért fizetünk havi ötszázat. Amikor idejöttünk, rettenetesen csapzott, elhanyagolt volt minden. Költöttünk rá vagy tizenkétezret. s most már úgy, ahogy kinéz. Megfelel a szülőknek is. nekünk is, meg a KÖJÁL ellenőreinek is. Meghirdették újságban, hogy óvodát nyitottak és vesznek fel gyermekeket. Olyanokat, akiknek nem jutott hely, sem az állami, sem a vállalati intézményekben. A dolognak híre ment. s jöttek is a jelentkezők. Jelenleg tíz „növendékük” van. De állításuk szerint még tíznek yplna Mi a vállalkozás indítéka? Jótékonyság? Bizonyos értelemben — igen. Még akkor is. ha a térítési díj 500 forint Bognár Ivánnak ugyanis ez a főfoglalkozása. — az óvodavezetés. Felesége az egyik élelmiszerbolt vezetője. Nem kérem el az óvodai könyvelést — ilyen is van —, de enélkül is nyilvánvaló, hogy a vállalkozás, enyhén szólva, nem tartozik a legjövedelmezőbbek közé. Bognár szerint az igazi fizetség a szülők társadalmi elismerése. És a hivatalos elismerés? Eltekintve a puszta működési engedélytől, ez egyelőre még várat magára. Az igaz, hogy a tanácsnak az állami óvodák fenntartása is épp elég gondot okoz. Egyelőre az is csak elképzelés, hogy valamelyik üzem. vállalat átvegye az óvodát. Bár ez ügyben már voltak tárgyalások. Holott ez sok előnnyel járna, egyebek között az étkeztetés gondján is sokat lehetne segíteni, az üzemi konyháról történő ellátással. Ez esetben a térítési díj mérséklésére is lehetőség nyílna. Bognár Ivánék kezdeményezése nagyszerű példája egy égető társadalmi szükséglet alapvetően önzetlen felkarolásának. Főleg egy olyan korszakban, amikor Kecskeméten is több mint 600 gyermeknek nem jutott óvodai férőhely. A kezdeményezés támogatása talán több megfelelő helviséggel is rendelkező családot sarkalna a nélda követésére. Olyan családokat, ahol a gyermekszeretetei lehetne kamatoztatni a társadalom invára. Hatvani Dániel kazánházakat gyárt. Mégis tartózkodjunk az ilyen ajándéktól. Bár a kazánház jól jön télen, de a hozzátartozó fűtő elveszik, újat nehezen tudunk szerezni. Léglökéses, nyolvan személyt befogadó utasszállító repülőgépet ne ajándékozzunk karácsonyra. Nagy helyet foglal el a lakásban és nem megy jól q stílbútorhoz. Elektronikus számológép. Bár segít a kosztpénz beosztásánál, mégsem ajánljuk, mert a hó végére nagyon emeli a villanyszámlát. Ma már igen szép kivitelű ,toronydaruk készülitek különböző pasztellszínekben. Elromlott felvonó jú házakban igen hasznos lehet, mégse ajándékozzunk toronydqrut. A feleségünk másnap ugyanis kicseréli egy elegáns turbogenerátorra. Hadd pukkadjon a barátnője az irigységtől. Egy jól működő, jrusztusbs kis vízi erőmű nagy örömére szolgálhatna a családnak, Különösen a téli befagyott csővezetékes időszakban, Am mégse ajándékozzunk vízi erőművet szeretteinknek, mert a szomszéd joggal terjeszti majd, hogy miből telik nekünk ilyesmire? Ha jó tanácsaink későn érkeznek, s a felsorolt praktikus holmikból valaki már vásárolt szeretteinek, az illető magára vessen. Galambos Szilveszter Vezetőséget választott a gépipari egyesület Megalakulása óta a második alkalommal választotta újjá vezetőségét a Gépipari Tudományos Egyesület Bács-Kiskun megyei csoportja kedden délután, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kecskeméti otthonában. A kezdeti hetvenes létszám 235-re növekedett Az ismereteket fejlesztő programokban ma már 13 tagvállalat műszaki értelmisége vesz részt. A legutóbbi vezetőségválasztás óta eltelt három évben egyebek között a hazai tanulmányutak lebo-A vevő tájékoztatásáról A vásárló számára egy árucikk megvétele a szükséglet kielégítésén túl, élmény is. A vásárlás műveletével együtt járó árukiválasztás. a minőség, ár, kezelés kérdéseinek megvitatása az eladóval, érthetően hangulati, izgalmi állapotot is jelent számára. A vevő az eladóval nemcsak az eladás mechanikus cselekvése miatt lép kapcsolatba. hanem tanácsot, eligazítást, szakmai útmutatást is elvár. Vásárlási szándéka tehát az üzletben is formálódik, legtöbbször attól függően, hogy milyen árukínálattal, vagy éppen milyen eladói magatartással találkozik. Még határozott elképzelés, konkrét áru keresése esetén Is előnyolítása mellett helybe 1 fordul hasonló, de igényeihozták hat külföldi cég árubemutatóját, amit szakmai ismertetők, előadások egészítettek ki. A GTE megyei tagjai újra Rendetzky Jánost, a „Lampart” Zománcipari Művek kecskeméti gyára üzemvezetőjét választották meg titkárnak. nek ugyanúgy megfelelő árutermék megvétele. Napjainkban, amikor egyre több új termék jelenik meg az üzletekben, bővül a kínálat, amikor lassan megteremtődik a választás lehetősége is, különösen fontossá válik a vá-El akad ást jelző háromszögek A növekvő gépkocsiforgalom szükségessé teszi, hogy az országúton műszaki hiba miatt veszteglő járművet jól láthatóan jelezzék. Ezért 1972. április 1-től az elakadást jelző háromszögek használatát kötelezővé teszik. Az európai szabványnak megfelelő — fényt viszszaverő — nappali és esti világításnál jól látható háromszögek gyártását megkezdték az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén. (MTI Foto — Bojkor József felv. — KS) Ülést tartott a megyei közüli baleset-elhárítási tanács Tegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében ülést tartott a megyei közúti baleset-elhárítási tanács elnöksége. Elsőnek Dávid József rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője, a KBT elnökségi tagja az ez évi közúti baleseti statisztikát elemezte. Ezután Farkas Imre, az iskolai, oktatási bizottság. Pálvölgyi István az általános oktatási bizottság és Fekete László a műszaki bizottság vezetője számolt be az ez évi munkáról. Utolsó napirendi pontként Lantos Mihály, a megyei közúti baleset-elhárítási tanács titkára a jövő évi munkatervet, s az általános irányelveket ismertettesárlók megfelelő informálása. A sokirányú tájékoztatási szükségen belül az áru tulajdonságairól szóló információn túl. a vevőnek ismernie kell a vásárlással és használattal járó jogokat és lehetőségeket is (OTP-hitellehetőség, garanciális javítás, reklamálási jog stb.). Mindezt nagyrészt rendeletek szabályozzák, betartásuk azonban sokszor nem történik meg. Előfordul nem egy külföldi árunál, hogy nincs hozzá magyar nyelvű használati utasítás (sokszor még a magyar áruhoz sincs); hogy nagy értékű tartós fogyasztási cikkhez (pl. bútorhoz) nem adnak garancialevelet; hogy a reklamáló vevőt nem az előírt módon és mértékben kártalanítják; hogy gyakran csorbát szenved a vevői-eladói viszony. A kereskedelmi munka szakmai és társadalmi, emberi szempontból is sokkal szélesebb körű annál, semhogy leszűkíthető lenne az eladás áru-pénz cseréjére. Az igazi kereskedő számára az eladás éppolyan örömet jelenthet, mint a vásárló számára a vétel. A közönyös, tessék-lássék kereskedelmi munka éppen az igazi tartalmától, a vevő szolgálatától áll távol. Ez a szolgálat látszólag több munkát kíván. Ám a kulturált kereskedelmet rontó, indokolatlan „munkamegtakarítás” nem lehet követendő céL Ha a vevő azért hagyja el gyorsan az üzletet, mert nincs megfelelő áru, mert nem foglalkoznak vele. mert idegenül érzi magát, akkor ez nem azonos azzal a törekvéssel, hogy gyorsan és pontosan bonyolódjék az eladás. Hi szén az eladás folyamatának van olyan szakasza, ahol nem szabad az időt sajnálni (egészen addig, amíg a vevő döntése meg nem születik). A helyes szándék találkozásához tehát szükséges, hogy a vevő tájékozott legyen. Ez fokozottabban igényli a különböző változatos. színes kiállítású, tartalmas tájékoztatók, prospektusok készítését is. Erre vonatkozóan már jelentős külföldi tapasztalat áll rendelkezésre, de itthon is találhatók megfelelő kezdeményezések. A napokban kezembe került egy, a baranyai borokról készített tájékoztató. Ebben sok információ található az egyes borfajták gyártási „titkaitól”. az italok tulajdonságain át egészen addig, hogy az egyes ételfajtákhoz milyen borféleség fogyasztása ajánlható. Jó törekvés, követendő lenne széles körben. Felvetődik azonban a kérdés, hogy megtérül-e ez ,, , . a — nem kevés pénzt I 'ePest diktál. lámgyakorlatunk igazolja, hogy, ha közvetlenül mérhetően nem is, de — közvetve igen. És ki viselje a költségeket, ki gondoskodjon a sokféle tájékoztatóról? Nyilván közös feladata ez a termelőnek és a forgalmazónak. Az informálás azonban olcsóbb eszközökkel is bővítheti. A kirakatok célszerű kialakításától az eladótérben elhelyezett táblákig, az okos árubemutatástól a kellően szervezett ankétokig, változatos lehetőségek kínálkoznak erre. Mindezeken túl szükszég van a szóbeli, a vevő és eladó találkozásakor elhangzó informálásra is. És különösen fontos, hogy ez szakmailag helytálló legyen, keltse fel a vevő érdeklődését (nem ritkán találkozni olyan példával, hogy az eladó maga sem ismeri az árut) A szükséges vevői informálásnak ez csak az egyik oldala. A kereskedőim! munkavégzés adottságai, feltételei különbözőek, sokszor nem felelnek meg a kívánalmaknak (helyhiány, zsúfoltság stb.) Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy azokról a fontosabb körülményekről is folyamatosan tájékozódhasson a vevő, amelyek között a kereskedelmi munka bonyolódik. E tekintetben, különösen nagy szerepe van a sajtónak, és mindazoknak a szerveknek, amelyeknek ez feladata. Nem a „bizonyítvány”, megmagyarázásáról van szó, hanem hogy a vevő számára is érzékelhetők legyenek azok a hatások és összefüggések, amelyek gazdasági életünk más területén is számottevő tényezők. A gazdasági összefüggések reális érzékeltetése nem mentheti az . áruellátás megoldható, de megoldatlan hiányosságait, megértőbbé teheti viszont a széles vásárló tömeget az átmeneti problémák iránt. Az el nem végzett, vagy rossz munka mindig ostorozást kíván, de egy adott gazdasági helyzetben felvetődő probléma sokszor csak más feltételek között oldható meg. A vevő informáltságában éppen ezért az is kell, hogy időről időre átpillanthasson a pult másik oldalára. A növekvő fogyasztás kielégítése jelentős erőfeszítéseket igényel. A kereskedelem a korlátozott pénzügyi lehetőségek ellenére új szaküzletek létrehozásával, a meglevő hálózat folyamatos korszerűsítésével teszi vonzóbbá és emlékezetesebbé a vevők számára a vásárlás műveletét. A vevőközpontú kereskedelmi szemlélet a módszerekben, a vásárlók minden irányú tájékoztatásában is továbbigénylő — befektetés? Rek-1 Buuiíert Adám
