Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-22 / 301. (302.) szám
Elfogadta a jövő évi költségvetést az országgyűlés Kállai Gyula beszéde Az országgyűlés tegnapi ülésén Kállai Gyula előadói beszédében széles körű áttekintést adott a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének, külpolitikai aktivitásának alapja hazánk szocialista rendszere, valamint pártunk és kormányunk elvhű marxista—leninista politikája, nemzetközi tevékenységünk legfontosabb területe pedig a szocialista országokkal fennálló két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztése, a szocialista közösség egységének erősítése. Növeli e feladataink fontosságát az a tény — mondotta Kállai Gyula —, hogy a szocialista világrendszer — történelmi vívmányaival, eszméinek mozgósító erejével, hatalmas anyagi-katonai potenciáljával — döntő hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Nagyra értékeljük és támogatjuk azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a XXIV. kongresszus határozatainak szellemében kifejt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés további fejlesztéséért, az antiimperialista harc támogatásáért és a kongresszuson elfogadott nagyszabású békeprogram valóra váltásáért. Ez az átfogó külpolitikai program három fő irányban hozta mozgásba a szovjet diplomáciát, amelynek célja: a béke fenntartása, a lészékévé igyekszik tenni, közös platformra kerülve így a világ reakciós erőivel. Meggyőződésünk — mondotta Kállai Gyula —, hogy a Kínai Népköztársaság ezzel nemcsak a nem-A Magyar Népköztársaság kormányának nemzet.„ 1 közi tevékenysége eredméla —- a jovoben is legfőbb nyes, jól szolgálja népünk feladatának tekinti, hogy J alapvető érdekeit. A külerősítse a szocialista orszá-1 ügyi célok megvalósításá- S0^.., egyseget, fejlessze j hoz megfelelő anyagi alaegyuttmuködeset a világ p0t biztosít a benyújtott összes haladó erőivel és | állami költségvetés, amekövetkezetesen harcoljon j lvet az országgyűlésnek zetkozi haladas erdekemek, j az imperializmus ellen. Ez- I elfogadásra ajánlok hanem saját nemzeti érdé- I zel dolgozó népünk szá-1 keinek is árt. I mára biztosítsa a békés A délelőtti vitában szó-Ezután rátért a harma- j építőmunka külső feltété-} lalt fel dr. Ortutay Gyula, dik világgal tartott kap- : leit és ugyanakkor küzd- i Bács-Kiskun megye 14. szácsolataink elemzésére.1 jön egy békés és igazságos j mú választókerületének Hangsúlyozta, hogy a bé- i világ megteremtéséért. i képviselője, kés egymás mellett élés lenini elvének megalkotása óta gyökeres változások következtek be a javunkra a nemzetközi erőviszonyokban. Ennek következtében a lenini koncepció még fokozottabban előtérbe került és megnövekedtek az érvényre juttatásánaMalemégSeStermészetesen szese lett annak a világmé- Ma meg természetesen i f ~ rfisnntánair Dr. Ortutay Gyula felszólalása A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységével kapcsolatban képviselőnk hangsúlyozta: — hazánk dinamikus külpolitikája révén — aktív elismerésre, figyelemre méltatott réy, ... . , „„„ retű disputának, amely a nem mondhatjuk el, hogy, világ békéjéér^a haJdá_ már megvalósult a békés egymás mellett élés politikája a különböző társadalmi rendszerű országok között. Igaz, az imperializmus legagresszívabb körei is tudják, hogy egy új világháború kirobbantása végzetessé válna számukra. Ez azonban nem homályosíthatja el azt a másik tényt, hogy az imperializmus még rendelkezik azzal az erővel, hogy helyi háborúkat robbantson ki a világ különböző térségeiben, és ezt meg is teszi. De a tények itt is arról tanúskodnak, hogy a helyi konfliktusokat sem tudják már győzelemmel befejezni. E fejlemények kényszerű felismerése is nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy e politikáért szerelés előmozdítása, s az j folytatott harc egyre jeúj típusú nemzetközi viszo- lentősebb eredményeket nvok és kapcsolatok meg- hoz. mert a két világrendszer viszonyában nincs más alternatíva, mint a békés egymás mellett élés politikája. A továbbiakban az európai biztonság kérdésével foglalkozott Kállai Gyula. Ki j elen tette: megelégedéssel látjuk, hogy az utóbbi időben kedvezően alakult a helyzet, javultak az európai biztonság megteremtésének feltételei. A Varsói Szerződés december teremtése. Erőfeszítéseivel méltán váltotta ki a haladó emberiség elismerését és támogatását. A szocialista országok kapcsolataiban különösen jelentős szerepet tölt be az európai szocialista országok védelmét szolgáló katonai és politikai szervezet: a Varsói Szerződés. A szocialista országoknak az a céljuk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket politikai eszközökkel oldják meg és fegyveres erő alkalmazására ne kerüljön sor. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés tagállamainak nagy jelentőségű politikai kezdeményezései is. A politikai tanácskozó testület ülései és a külügyminiszterek rendszeres találkozói egységünk erősítésének, álláspontjaink egyeztetésének nélkülözhetetlen fórumai. Külpolitikánk szilárd elveihez híven népköztársaságunk a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet, hogy növelje a szocialista világrendszer egységét és erejét, s tovább mélyítse a szocialista országok népeinek testvéri barátságát és együttműködését. A továbbiakban arról beszélt az előadó, hogy fejleszteni kívánjuk államközi kapcsolatainkat azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel alapvető kérdésekben nézeteltéréseink vannak. A Kínai Népköztársaság jogainak helyreállításáért az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió és a szocialista országok a Kínai Népköztársaság megalakulása óta mindvégig következetesen síkraszálltak. Sajnálatos. hogy a Kínai Népköztársaság a nemzetközi életnek ezt a fórumát a szovjetéi lenes, szocializmusellenes politika szó; elején megtartott külügyminiszteri tanácskozása behatóan foglalkozott az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt időszakban Kelet- és Nyugat- Európa számos országa között javultak a kapcsolatok és valójában megérett a helyzet arra, hogy 1972- ben létrejöjjön az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet. A világ más térségeinek problémáiról szólva hangot adott az előadó annak az eltökélt szándékunknak, hogy változatlanul támogatjuk Vietnam, Kambodzsa és Laosz harcban álló hős népeit, a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok külpolitikája a politikai rendezés elősegítésére törekszik a közelkeleti válsággal kapcsolatban is, az indiai szubkontinensen kialakult háborús veszéllyel kapcsolatban pedig kormányunk és népünk megnyugvással vette tudomásul a tűzszünetet, s bízik abban, hogy siker fogja koronázni azokat a nemzetközi törekvéseket, amelyek Kelet-Pakisztán népének a választásokon kinyilvánított akaratát, törvényes jogait és érdekeit tiszteletben tartják. Külpolitikánk — mondotta befejezésül Kállai Gyusért, a nemzetközi munkásmozgalom hatékony együttműködéséért folyik. — Ha visszatekintünk az elmúlt időszak diplomáciai párbeszédeire — az államfői szintű találkozóktól egészen a rutindiplomáciai megbeszélésekig —, elmondhatjuk, hogy hazánk külpolitikai aktivitása az egész évben állandó, sőt fokozódó volt. Ez a külpolitika egyszerre szolgálta nemzetközi kötelezettségeinket. internacionalista feladatainkat és nemzeti céljainkat, a magyar nép érdekeit. Ez a két cél, ez a kétfajta kötelezettség elválaszthatatlan egymástól. Kádár János elvtárs nemrégiben Varsóban, az ottani kohóműben tartott nagygyűlésen mondotta: „A szocialista országok az emberiség reményeinek és jobb jövőjének letéteményesei. Oly módon kell dolgozni, hogy a népek reményei mielőbb valóra váljanak.” Ebben a fogalmazásban mind nemzeti, mind nemzetközi céljaink benne foglaltatnak. S ha — Berzsenyi Dániel szavaival — „forr a világ bús tengere”, s ha a világpolitikában különböző, igen súlyos konfliktusok fenyegetik is az egyetemes békét, azért nem jelentéktelen eredményekkel zárult az 1971-es külpolitikai év. S ezekben az eredményekben benne van a mi munkánk is, benne vannak a magyar külpolitika erőfeszítései is. — Mint ismeretes — folytatta — a Varsói Szerződés tagállamainak az európai biztonsággal kapcsolatos budapesti felhívására Helsinkiből jött a válasz. Több ezer éves rokonságunktól függetlenül is jelképes erejű, hogy egész Európáért, közös biztonságunkért, békénkért különböző társadalmi rendszerben élő két, úgynevezett kis nép az elsők között emelte föl a szavát. — Sokan még nemrégiben is úgy gondolták, hogy kis nemzetnek nincs szava a „nagyok” politikájában. Ha minden fölösleges önelégültség nélkül végigtekintünk kormányunk külpolitikai munkáján, újra, meg újra kezdeményező, fáradhatatlan tevékenységén, ezt a kishitűséget félretehet j ük. A magyar külpolitika eredményessége, hitele két pilléren nyugszik. Az egyik belpolitikánk szilárdsága, következetessége, az a társadalmi erő és összefogás, amely a szocializmus építésének eredményéből, a vezetés állandó és következetes munkájából tárdalmunk mind jobban megvalósuló egységéből következik. Társadalmunk életerős, kezdeményező ereje, belső szilárdsága töretlen. A másik pillér a szocialista népek nemzetközi összefogása, a nemzetközi ' munkásmozgalom növekvő tábora. Igaz, sok még a gondunk, mégis az a meggyőződésünk, hogy a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom egységének, összefogásának eszméi és érdekei győzni fognak. Végezetül hangsúlyozta Ortutay Gyula, hogy a magyar külpolitikában tükröződnek, megvalósulnak legfőbb nemzeti és nemzetközi érdekeink. A költségvetést elfogadta. Ezután szünet következett, majd Varga Gábomé elnöklésével folytatódott az ülés. Keserű Jánosné könynyűipari miniszter emelkedett szólásra. kezelhető kárpitozott garnitúrák gyártása már 1973—74-ben a többszörösére növekszik; bővül a házilag összeállítható, a lakások méreteihez alkalmazkodó szekrényfalak gyártása; a bőripar több felsőruházati, kárpitosipari célra is alkalmas valódi és műbőr anyagot állít elő. Megállapította Keserű Jánosné, hogy az idén a könnyűipari vállalatok nyeresége összességében alacsonyabb a tervezettnél. Bár ez a tény igen eltérő iparági és vállalati eredményeket takar, bizonyos, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a nyereség növelésének, az önköltség egyes elemeinek alaposabb vizsgálatára, a költségcsökkentés lehetőségeinek tervszerű feltárására. / A költségvetési vitában ebédszünet után került sor dr. Csikós Nagy Bélának, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének felszóla-, lására Dr. Csikós Nagy Béla felszólalása Keserű Jánosné felszólalása Keserű Jánosné könynyűipari miniszter bevezetőjében arról szólt, hogy a beruházások végrehajtása az öt évre előirányzott kötöttáru-, pamut-, valamint fogyasztóknak a magyar selyemszövettermelés mintkönnyűipar termékeiről ; egy 80 százalékát, a búkedvezőek a tapasztalata- torgyártás előirányzatának ik, jogosan bosszankodnak azonban a vásárlók, ha csak hosszas keresgélés után, vagy egyáltalán nem kapják meg a keresett könnyűipari terméket, vagy esetleg használat közben derül ki, hogy baj van a minőségével. A könnyűipari ágazat előtt álló feladatokról szólva rámutatott arra. hogy a termelés dinamikusabb 90 százalékát, a cipőtermelés mennyiségének mintegy 70 százalékát biztosítja. Jelentős fejlesztést irányoznak elő a gyapjú-, a len-, a kender-, a nyomda- és papíriparban is. A textilruházati iparban növekszik a szintetikus alapanyagok felhasználása, a korszerű kikészítés, az alsó- és felső kötöttruházati fejlesztése, a lakosság több ; termékek termelése. Több és korszerűbb áruval Való j könnyen kezelhető, nem ellátása, valamint az ex- l gyűrődő, vasalást csak kis mértékben igénylő szövetet juttatnak a vásárlóknak, illetve a konfekcióiparnak. A bútoripar a termelés bővítése mellett új terméaz előző két I kék gyártásával segíti elő hárommilliárd a fogyasztói igények kieléport növelése érdekében hosszabb távon végrehajtható rekonstrukcióba kezdtek. Ebben az esztendőben körülbelül ötmilliárd forint értékű beruházás valósul meg, esztendő forintos ütemével szem- I gítését. Az új technolóben. Az eddig elhatározott I aiával készülő, könnyén Az 1972. évi árpolitikai intézkedések döntően termeléspolitikai meggondolásokon alapulnak. Az 1968. évi gazdasági reform nyomán a termelési struktúra kedvező átalakulása meggyorsult műszaki fejlődési folyamat során megy végbe. Ugyanakkor néhány termelési ág lemaradása veszélyezteti a termelőerők tervszerű fejlesztésének általános menetét. E problémák megoldásának komplex rendszerében viszonylag széles körben kell a termelői árakat emelnünk. Ezek az áremelések ugyanakkor csak korlátozott körben gyakorolnak hatást a fogyasztói árakra. A cukorrépa és a dohány felvásárlási árának emelése nem érinti a cukor és a trafikáruk fogyasztói árát. Az öntvény, a réz, az alumínium és a műanyag alapanyagok termelői árának emelése is legtöbb esetben a fogyasztói árak .változtatása nélkül hajthatók végre, mert a fogyasztói arákban a forgalmi adó fedezi a termelési költségtöbbletet. Ez persze azt jelenti, hogy a költségvetés rrftnd le bevételekről. Villont a forgalmi adómentes cikkek fogyasztói árát a termelési költségnövekedéssel összhangban emelnünk kell. Ezért drágul például a kerékpár, néhány alumíniumedény, vagy a garzon tűzhely. A gyermekcikkek, mint például a gyermekfürdőkád, gyermeksportkocsi fogyasztói árát a költségvetés eddig is támogatta. Ezt a támogatást fenntartjuk. Így az árak változatlanok maradnak. Más a helyzet az építőanyagoknál. A költségvetés a múltban is támogatta és a jövőben is támogatni fogja a szövetkezeti éstársasház-építkezést. Ezeknél és a családiház-építkezéseknél hosszúlejáratú kedvezményes hitelek is segítik a családok lakásépítését. Mindezeken kívül a dolgozók lakásgondjai megoldásához az állami intézmények és vállalatok egyre fokozódó segítséget nyújtanak. De a költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy mindezeken kívül még az építőanyagárakon keresztül is burkolt állami támogatást nyújthasson az építtetőknek. Ezért kell az építőanyag fogyasztói árakat az új termelői árakkal összhangban felemelnünk. Ennek legjelentősebb tétele a tégla- és cserépféleségeknél végrehajtásra kerülő cserép árának átlag 32 százalékos áremelés. Emelkedik a tetőfedő pala, a vasbetontermékek, egyes parkettaféleségek, valamint a cementkötésű falazóblokk fogyasztói ára. A cement fogyasztói ára nem változik. A termelés felfutása és l a jobb gyártásszervezés teszi lehetővé, hogy le- j szállítsuk a szappan, a1 szintetikus mosószer és néhány háztartási tisztítószer árát. Számolunk az írószerek és a műbőrruházati termékek árcsökkenésével is. Viszont drágul a sör, néhány import szeszes ital, valamint a személyautó-gumiabroncs. Életszínvonal-politikánk sarkallatos alapelve, hogy a béremelkedésnek minden évben meg kell haladni az áremelkedést. Jövedelempolitikánk tehát számol a fogyasztói árak tervezett növekedésével. Az árproblémában a termelés a fogyasztás, a munka- és az életkörülmények bonyolult összefüggései összegeződnek. Ma még nem tudatosodik eléggé, hogy a termékek árát alapvetően, a munka termelékenysége, a termelés költsége határozza meg. Bizonyos árakat eltéríthe! tünk az értéküktől lefelé, de akkor más áruk árát , felfelé kell eltéríteni. Ha ezt nem tennénk, még állami tervezéssel is lehetetlen összhangot teremteni a termelés és fogy asz-, tás között. Az árprobléma gyökere a társadalmi tevékenység. Ezért a nemzetközi versenyképesség javításával, a fogyasztói elvárások és a termelésben való helytállás jobb összekapcsolásával kell munkálkodnunk a negyedik ötéves tervben lefektetett céljaink maradéktalan megvalósításán. A nemzetközi versenyképesség javításával, a fogyasztói elvárások és a termelésben való helytállás jobb összekapcsolásával kell a jövőben a IV. ötéves tervben lefektetett céljaink maradéktalan megvalósításán munkálkodnunk. ★ A költségvetési vitában elhangzott felszólalásokra Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt, örömmel nyugtázta, hogy egyetértés nyilvánult meg a jövő évi terv és költségvetés fő vonalával. Mint a vitában kifejezésre jutott: a fő vonalak helyesek, a folyamatos fejlődést, az egyensúly javítását, a gazdaságban meglevő kedvező tendenciák kibontakozását szolgálják. Az 1972-re vonatkozó tervek, gazdasági elképzelések jellemzője, hogy töretlenül folytatjuk életszínvonal-politikánkat, haladunk a negyedik ötéves tervben megjelölt úton. A pénzügyminiszter zárszava után az elnöklő Apró Antal szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Á továbbiakban két interpelláció hangzott el, majd az országgyűlés idei utolsó ülésszaka befejezte munkáját
